Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
Mérleg és egyensúly Mezei Tiborné betanított munkás eltökélt szándéka, hogy megszerezze a szakmunkás-, bizonyítványt. Itt lettem szakmunkás, az üzemben, ahol már kilenc éve dolgozom — mondja Lakatos Józscfné. — A „mesterlevél” komolyabb munkák elvégzésére jogosít. Szabó Ferencné a szelepszárab méretezését és gyártási technológiáját beszéli meg Csosszor Gézával. (Fotó. Perl Márton) ül fejlőinek a lakásszövetkezetek iSyakran használt közgaz- Sasági fogalom:: az egyensúly, az egyensúlyi helyzet és annak javítása. A kifejezés messzire eltávolodott az eredeti jelentéstől. Valamikor, ha a mérjeg mindkét serpenyőjébe egyenlő súlyok kerültek, akkor beszéltek egyensúlyról. Tehát a mérleg nyelve jelzi a súlypont alakulását. A mérleg fogalmát viszont átvitt értelemben már régóta használja a gazdasági szaknyelv. Most készülnek például a vállalati mérlegek, az 1978. évi gazdálkodás tényszerű értékelései. Mint minden mérlegnek, ennek is két oldala van. Az egyik oldalán szerepelnek a kiadások, (ráfordítások), a másik oldalán a bevételek. A két oldal különbözeié mutatja a tavalyi gazdálkodás eredményét, nyereségét, vagy veszteségét. A népgazdasági tervezés során sokféle mérleg készül. A kőolajmérleg például az egyik oldalán felsorolja és összegzi az 1979. évi szükségleteket (a petrolkémiai ipar, a lakosság, az üzemek, a közületek benzin-, gázolaj- stb. igényeit normatívák alapján számolják át kőolajra). A mérleg másik oldaján találjuk a forrásokat, így a 2 millió tonnás hazai termelést, a 7 és fél millió tonna szovjet importot, illetve az 1 millió tonna közel-keleti olajat. A mérlegrendszer megteremti a különböző területek, az egyes részek összhangját. Segítségével szűk kereszt- metszeteket és tartalékokat tárnak fel, különböző összefüggéseket elemeznek. Az ágazati kapcsolatok mérlege matematikai módszer és számítógép felhasználásával már nem csupán két-, hanem sokoldalúan végzi ugyanezt. A mérlegek egy másik típusa pedig kétoldalas marad ugyan, de mind magasabb szinten, mind átfogóbb összefüggésekre világít rá. Az úgynevezett szintetikus mérlegek az újratermelés különböző keresztmetszeteiről adnak képet. így például mérlegszerűen elemezhető és megtervezhető a nemzeti jövedelem termelése és elosztása. Az állami költségvetés, mint átfogó jellegű mérleg, a nemzeti jövedelem újraelosztásának eszköze. Az egyik oldal felsorolja az állami bevételeket, a másik oldal a kiadásokat. Ha két oldal nincs egyensúlyban, akkor költségvetési hiányról, deficitről beszélünk. Belső egyensúly Három átfogó területen van különösen nagy jelentősége az egyensúly megteremtésének : — a vásárlóerő és az árualapok összehangolásában; — a beruházási összegek es eszközök (kapacitások) arányosításában; — valamint a nemzetközi külkereskedelmi forgalom, illetve pénzügyi elszámolások terén. Közülük az első kettő a belső, a harmadik a külső egyensúlyi viszonyokat, jelzi. A belső és külső egyensúly között nincs merev határ, kölcsönösen hatnak egymásra. A lakosságot közvetlenül az érinti hátrányosan, ha jövedelmét és megtakarításait Duzzasztás a Tiszán A csaknem ötvennapos idei áradást követően any- nyira csökkent a Tisza vízszintje, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kedden a ' tiszalöki duzzasztóműnél megkezdte a folyó részleges duzzasztását. A szintet a szokásosnál mintegy másfél méterrel alacsonyabban tartják, hogy a folyó felső szakaszán még az ártérben levő víz lefolyhasson. A részleges duzzasztással nagyobb mennyiségű vizet juttatnak a Keleti-főcsatornába, így friss vízzel látják el a tiszántúli halastavakat és segítik Debrecen ivóvíz- •Uátésáf is. (MTI) í. :udja a számára szükséges termékek, vagy szolgáltatások vásárlására elkölteni, vagyis, ha a vásárlóerő' és az árualap között nincs kellő összhang. Napjainkban, amikor a lakosság reáljövedelme viszonylag magas és csak szerény mértékben növekszik, különösen megnő az életkörülmények, a társadalmi közérzet alakulására ható nem anyagi tényezők szerepe. Köztük is kiemelkedő, hogy kellemes, avagy kellemetlen feltételei között — sorbanállással, hiánycikkek után futkosva, avagy gazdag választási lehetőség, udvarias kiszolgálás mellett — költhetjük el pénzjövedelmünket. Nem véletlen tehát, hogy a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít lakosság áruellátására. Nem volt ez mindig így. A szocializmus építésének első időszakában minden gazdasági feszültség lecsapódott a lakosság áruellátásában. A külkereskedelmi mérleg javítása, az export megelőzte a hazai szükségleteket, a belföldi ellátást. Pult alatti kiszolgálás esetén például azzal emelték az áru ázsióját, hogy az exportból visszamaradt”. A fogyasztási cikkek importja pedig jelentéktelen volt. Minden erőt, eszközt a szocialista iparosításnak, a termelőeszköz-gyártás fejlesztésének, a jövő megalapozásának rendeltünk alá. Ezért az egyensúlyhiány is a legélesebben a beruházási javak piacán jelentkezett. A feszültségek innen transz- portálódtak a külkereskedelmi szférába és a fogyasztási javak piacára egyaránt. Külső egyensúly Jelenleg a nemzetközi fizetési mérleg hiánya feszítő. A párt és a kormány arra törekszik, hogy a külső egyensúlyhiányt, az ország gazdasági nehézségeit határozottan érzékeljék a vállalatok, de a fogyasztók minél kedvezőbb feltételek között költhessék el jövedelmeiket. A nemzetközi fftetési mérleg hazánk és más országok pénzügyi elszámolásainak végeredményét mutatja. Alakulásában a külkereskedelmi forgalom egyenlege játszik döntő szerepet. De A JOBB IDŐ már a határba csalja a szövetkezeti gazdákat. Megkezdődött tehát a tavaszi munkák sorozata, amely már az idei megnövekedett feladatok részét alkotja. A gépműhelyekben, a magtárakban, a napi eligazításoknál vezetők és tagok között azonban még mindig szóba kerül a nemrég befejeződött zárszámadás, a tavalyi munka értékelése is. Megszokott dolog már ez, hiszen január közepétől február második feléig községeinkben rendszeresen összejönnek a szövetkezetek vezetői és tagjai, hogy közösen mondjanak véleményt az előző esztendő gazdálkodásának eredményeiről. így volt ez most is, csakhogy ezek a zárszámadások hangvételükben különböztek az elmúlt évekétől. Sokan voltak ott a közgyűléseken az aktív dolgozókon kívül a nyugdíjasok és a járadékosok közül is, akik érdeklődtek a közös ügyek iránt. És sokan véleményt is mondtak, észrevételeket tettek a múlt évi munkáról. Valójában a szövetkezeti demokrácia fontos fórumai lettek a zárszámadó közgyűlések. Hogy mennyire, bizonyítja a jó politikai légkör, a fegyelmezettség, ami végig jellemző volt! Persze nem maradt el a kritika és az önkritika sem. Nemcsak az időjárás okozta lemaradásokról szóltak, hanem őszintén bírálták a vezetés gyengeségeit, az üzem- és munkaszervezés hiányosságait. Nem utolsósorban szóba került a nem lebecsülhető hatást gyakorolnak az ország nemzetközi fizetési mérlegére a fuvarozás devizabevételei és — kiadásai, a turistaforgalom, a különböző pénzügyi műveletek (pl. kamatfizetés, hiteltörlesztés). Amikor jelenleg a gazdasági egyensúly javításáról beszélünk, akkor ezen a nemzetközi fizetési mérleghiány 'növekedésének lefékezését, illetve megállítását értjük. Hazánk nemzetközi fizetési mérleghiánya a dollárelszámolású területen jelentős. Döntő oka a nemzetközi cserearányok változása. Az import áruk (főleg nyersanyagok, energiahordozók és műszakilag igényes alkatrészek, berendezések) világpiaci drágulásával nem tartott lépést exporttermékeink áremelkedése. Ezért országunkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. E veszteségeket külföldi hitelek felvételével pótoltuk. Az ország hitelállományát — nemzetközi fizetési mérleghiányát — növelte a vállalatok túlköltekezése a beruházásokban és a készletezésben. A külgazdasági egyensúly javításának három módja lehetséges: 1. Több árut exportálunk. 2. Csökentjük az importot, 3. Növeljük az elérhető exportárakat (piaci munkával, rugalmassággal, az előnyösen értékesíthető termékek kiviteli arányának növelésével). Jelenleg mindhárom módszerrel élünk, közülük az első megoldás egyértelmű levonás a belső felhasználásból (a felhalmozásból, fogyasztásból). A második módszer lehet egyértelműen előnyös (ésszerű importtakarékosság), de lehet kényszermegoldás is (importkorlátozás, az ipari termelés növekedési ütemének mérséklése). A harmadik megoldás az egyértelműen előnyös, hasznos és tartósan alkalmazható. Más összefüggésben arról is beszélünk, hogy a hatékonyság fokozásával ellensúlyozzuk külgazdasági veszteségeinket. Ezzel a módszerrel, erőforrásaink jobb hasznosításával, többlet import, eszköz és munkaerő felhasználása nélkül növeljük nemzeti jövedelmünket. Kovács József fölösleges pazarlás az energiával, hogy nem kellő hozzáértéssel adagolták a műtrágyát, nem úgy használták fel a drága növényvédő-szereket, ahogy kellett volna...! Szóvá tették, hogy kevés még a közgazdasági elemzés, a vezetők közül pedig kevesen járnak a határba és beszélgetnek el a tagokkal gondjaikról, örömeikről. A kritikus hangvétel nem volt oktalan, hiszen Heves megye 54 termelőszövetkezete közül 13 veszteséggel, vagy alaphiánnyal zárta a tavalyi esztendőt, csaknem 85 millió forint értékben. Nagyon sok ez a veszteség, az előző évinél 67 százalékkal több! Elgondolkodtató a számadat és szerencsére sokan el is gondolkodtak rajta. Mert az idei közgyűlések hozzászólásaiból az is kicsendült, mit kell tenni azért, hogy Heves megye termelő- szövetkezeteiben mihamarabb megszűnjenek a veszteségek és felzárkózhassanak az országos átlageredményekhez. Hogyan lehet például fokozni a tejtermelést, a takarmányok ésszerű felhasználását, a terméshozamok növelését. Hogy ne legyen az idén ráfizetéses a szarvasmarha-tenyésztés, a növényvédő szerek nedig megfelelő helyre kerüljenek. Legtöbbször a jövedelmezőség, a gazdaságossági elemzés, és az önköltségcsökkenés került szóba. Azok a tartalékok, amelyek főleg a föld helyes művelésében, a fajták biológiai értékében rejlenek. Talán már közhelynek számít a takarékosság, melyről pedig nagyon Kontyos mesterek A gyöngyösi Agromecha- nika Ipari Szövetkezet forgácsoló üzemében kilenc nő dolgozik. Az üzemben különböző mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártanak hazai piacra és exportra. Csosszor Géza üzemvezető szerint a nők nem maradnak el a férfiak mögött sem a termelésben, sem a továbbtanulásban. Az elmúlt évben a háztartás ellátása és gyermeknevelés mellett már hárman tettek szakmunkásvizsgát. után sokat beszélnek a gazdaságokban. Valahogy mégis elfeledkeztek róla nemrég éppen a zárszámadások előtt néhány helyen. Akkor, amikor egyes Eger környéki szövetkezetek például nem saját falujukban, hanem a megyeszékhelyen rendezték a közgyűlésüket. Nem lehetett volna úgy, mint eddig: otthon, saját falujukban, a keveset használt művelődési házakban megtartani a zárszámadásokat? Bizonyosan igen, mert olcsóbb lett volna. Mégsem ezt választották, hanem autóbuszt béreltek és a tagság kilométereket utazott, hogy a zárszámadáson részt vehessen. Amit erre fordítottak azt másra is költhették volna! Van tehát még mit tenni a takarékosabb gazdálkodásért, a körültekintőbb, higgadtabb pénzügyi mérlegelésért. Mert az idén a csökkenő beruházási lehetőségek mellett kevesebből kell többet elérniük szövetkezeteinknek. Ennek pedig egyik előfeltétele a jól értelmezett takarékosság. KÖZÖS GAZDASAGAINK idei tervei reálisak, megvannak a lehetőségek arra, hogy valóra is váltsák mindazokat, amiket megfogalmaztak. Ehhez azonban az év során naponta elő kell majd venni a papírt és a ceruzát, számolni, hogy mit mire költöttek és mennyi a bevétel. Mert csak így lesz több és jobb kenyér, gyümölcs. zöldség, hús a fogyasztók asztalán, és így várhatunk több exportot is Heves megyéből, 1979-ben. Mentusz Károly Jól fejlődnek a hazai lakásszövetkezetek. A továbbképzéshez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a jövőben szorosabban működjenek együtt a tanácsokkal, a MESZÖV-ökkel, a szövetkezeti tervező irodákkal (a SZÖVTERV-vel) és az építőipari vállalatokkal — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi, ülésén, amelyen a lakásszövetkezetek működésének tapasztalatait tárgyalta. Az országban jelenleg 322 lakásépítő, és 944 lakásfenntartó szövetkezet működik. Az utóbbiak kezelésében mintegy 170 000 lakás van, ezek közül 23 000-et lakás- szövetkezetek építettek. Az V. ötéves terv időszakában eddig a lakásépítő szövetkezetek 13 500 lakást adtak át.’ Ez a tervezett 61 százaléka. Mintegy 7 500 lakásszövetkezeti lakás építése 1979—1980- ban várható. A tervek szerint, 1980-ig a lakásépítő szövetkezetek . telepszerű társasházépítkezés formájában — nagyobbrészt vállalati segítséggel — mintegy 22 000, egyedi társaslakásépítkezés formájában pedig körülbelül 2000 lakást adnak át. A szövetkezeti lakások 48 százalékának kezelését, 40 százalékának karbantartását már saját szervezeteikkel látják el a lakásszövetkezetek. 18 «9. február 28,, szerda Zárszámadás
