Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
Az elmúlt esztendei állami vásárlások során többek közt ] megvették Bér Rudolf A festő című munkáját. l Turgenyev világa ZÖLDHELYI ZSUZSA KÖNYVE* «imfUWUWWUUUWWVW MIM WW«/WWtA#WtfWWVt/\AIWWIAA A világirodalmat népszarűsítő Írók világa sorozat az Európa Kiadó sikeres vállalkozása. Az olvasók érdeklődésére tarthat számot Zöldhelyi Zsuzsának a népszerű sorozatban nemrég megjelent szép könyve, a Turgenyev világa Bonyolult eszmei, politikai és irodalomtörténeti folyamatban töltött be kiemelkedően fontos szerepet Turgenyev A társadalmi és nemzeti félemelkedést illúziók, buktatók nehezítették. Az orosz értelmiség legjobbjaiban a „mesz- szebbre látás” igénye rendkívüli értékteremtő tehetséggel párosult. A Pétervárott létrejött európai pallérozo.ttság gyönyörű központjának örököse: Puskin, Gogol, Turgenyev, Dosztojevszkij... Puskin felismeri az orosz nép erkölcsi fölényét, Turgenyevben mélyül a nemesi értelmiség önkritikája. Herzen, Scsedrin forradalmi demokratizmusában felerősödik a szociális gondolat. Dosztojevszkij a történelmi nép, a városi és falusi kisember felé fordul, Tolsztoj a patriarchális orosz paraszt szemszögéből ábrázolja a forradalomba menetelő orosz valóságot. Közös nagy céljuk volt az orosz és az értelmiség közt tátongó szakadék felszámolása. Kisszerű életkörben nőtt fel Turgenyev. Naplójából tudjuk: „... négyesztendős koromban kis híján meghaltam, de egy magyar óbor életre keltett, és lehet, hogy ezért szeretem a bort." Szerteágazó levelezése pótolja az abbahagyott naplóírást. Levelezésének 15 kötete (terjedelemben azonos a szépíró alkotásainak, tanulmányainak mennyiségével) tette lehetővé Zöldhelyi Zsuzsa számára, hogy korábbi kismonográfiáját felülmúló, árnyaltabb, hitelesebb Turgenyev-portrét rajzolhasson az fró életének és művének izgalmas, mélyreható vizsgálatával. Az anya kemény jelleme szabta meg az ifjú Turgenyev neveltetésének feltételeit, biztosította a friss francia, német műveltség elsajátításának korai lehetőségeit. A moszkvai, pétervári diákévek, a társasági élet ráébresztik nemzedékének keserű életérzésére. Magába szívja a filozófiai és irodalmi műveltség „német rétegét”. Rousseau és Puskis mellett Goethé lesz a mértékadó az ifjú Turgenyev számára. A színházrajongás révén kerül egy életre Viardot asszony bűvkörébe. A bohémvilágot megízlelte, de nem merült el benne. Külföldi útján sem felejti el hazája iránti kötelességét. Belinszkij hatására átadja magát az orosz irodalomnak, a nyugati fejlődés és műveltség híveként vesz részt az irodalmi vitákban. A szociális felelősség- tudat nyilatkozik meg az Egy vadász feljegyzéseiben. 1848 forradalmaira figyel. Nem hallgáthat, amikor a cári zsarnokság és az osztrák önkény vérbe fojtja a magyar forradalmat: „Pokolba a nemzeti érzéssel! Érző embernek egy hazája van: a demokrácia, és az oroszok győzelme halálos csapást mér a demokráciára" — írja Pauli- ne Viardot-nak 1849 júniusában. Sorjáznak művei: Rugyin, Egy felesleges ember naplója, Aszja, Nemesi fészek, A küszöbön, Első szerelem, Apák és fiúk... Népszerűségére jellemző, hogy az 1859-ben megjelenő Nemesi fészek már 1862-ben magyarul is olvasható. A Nyugaton missziót betöltő Turgenyev hazájának kulturális nagykövete volt. Zola, Flaubert, Maupassant, Gautier, Goncourt tartozott baráti köréhez. Puskint népszerűsíti, hatásáról így vall Zola: „S én megszerettem Puskint, úgy, ahogyan minden nagy gondolkodót szeretni kell, akinek nemzete kultúrájában gyökeredző életműve az egész emberiség közkincsévé válik." A halála okozta fájdalmat Reviczky Gyula így érzékelteti: „Minden művelt léleknek gyász halála: / Hol érző szív van: ott az ő hazája.” Ady a Turgenyev-rajongó magyar írók kései utódaként páratlan tisztánlátással vall: „Nagyszerűen temették el Szentpétervárott. Oroszország is tud temetni... Csodálatos erőket sejtet ez az ország. Mihelyt lerázza a béklyókat, helyre fog pótolni mindent... A mai, élni akaró Oroszország lelkében ott él, és dolgozik a parasztimádó, a bánatosan, szerelmesen orosz Turgenyev, a nagy, eredeti íróművész lelke; s huszonkét év után egész világ kegyelettel adózik a műveiben ma is eleven, nagy lángelme emléke iránt.” Zöldhelyi Zsuzsának, Turgenyev legjobb magyar értőjének a könyve tudatosítja, hogy Turgenyev élete és műve sokkal jelentősebb az orosz irodalmi fejlődés folyamatá- bant, mint ahogy azt eddig az irodalmi korúdat feltételezte. (Európa, 1973.)....... ............... <rnisk„. CS. VARGA ISTVáM * H umor szolgálat Tavaszi eső. Jaroszlav egy szép szőkéhez lép, és ezt mondja neki: — Engedje meg, hogy felajánljam az ernyőmet... — De hiszen látja, hogy nekem is van ernyőm! — Az nem baj. hiszen azt össze tudja csukni! — Drágám, add ide a takarómat, és kapcsold ki a televíziót — mondja álmos hangon a feleséig. — Nem lehet. Elena, a moziban vagyunk. ★ — Kérek egy fél adag húslevest, metélt tésztával. A pincér egy pillanat múlva hozza a levest. A vendén megkérdezi: — Es hol a metélt tészta? — A másik fél adagban. Gyerekek egymás között: — Az én apám hidakat épít! — Az én apám traktoros! — Hát a te apád micsoda, Dusán? — Melyik? Jahoda úr fenyegetően kérdi kollégájától: — Maga mondta a főnöknek, hogy szamár vagyok? — En nem mondtam, ö már tudta. A festő szenvedélyesen csókolja modelljét. Ekkor lépések hallatszanak az előszobában. — Gyorsan vetkőzz le — suttogja a festő —, jön a feleségem! A skót meg akarja ünnepelni cége alakításának 50. jubileumát. Ezt mondja helyettesének: — Szeretnék ünnepséget rendezni. szeretném, ha, minden dolgozó jól érezné magát, és ugyanakkor ez nem kerülne .sok pénzébe a cégnek. — Azt tudom tanácsolni önnek, főnök úr — mondja a helyettes —, hogy akassza fel magát. Ez eredeti megoldás lenne, semmibe nem kérülne, és ugyanakkor a beosztottak örülnének. ★ — A férjem sírt, amikor megölte a karácsonyi halat. — Ilyen érzékeny? — Nem. Elvágta az ujját. KAPÁS CSILLA: Most az éjszakák egyre metszenek magamtól rövidebbek. mozgó halottá kérdezem Aztán nappal lesz Levegő, tér zsugorított lelkiismeret futó léptekei Villámlás elmarad félek Igenek és nemek kíváncsi melyben meglapulni diszharmóniája szunnyadt üvöltő szakadozik arcok nappalok összetört időnkre sablonos nyomával simul a formákat megyek megszokás Ütve részegen lábak tipró játszanak halálra a egymásutánja velem , kormos zúg a kövön merülő éjszakába testet hasító közhelyek sora zuhan pillantások elszakít csillagom. fVW'WVWWVWWWWAAAAAAAAAA j Kuriózumok, anekdoták / VÉGZETES PADLÖVIASZ Kifinomult ízlésre valló tárgyakat, úgymint műtárgyakat, szőnyegeket és luxus ruházati cikkeket lopott előkelő' üzletekből 2 éven keresztül egy londoni tanár, és soha nem leplezték le. A lopott holmit a kerékpárján szállította haza. Az iskolamestert akkor leplezték le, amikor igényeit lejjebb szállította és egy doboz padlóviaszt akart a táskájában eltüntetni. FIATAL TŐZSDEÜGYNÖK A spekulánsok közé keveredett egy 16 éves szingapúri diák. A szülői vagyon egy részével játszott az értékpapír- tőzsdén, és ügynököknek jelentős megbízásokat adott. Végül az iskolaigazgató lépett közbe, aki a törvény segítségével, mely szerint fiatalkorúaknak tilos értékpapírok ügyleteivel foglalkozni, kényszerítette a fiatal tőzsdeügynököt, hogy ismét iskolai tanulmányaira koncentráljon. CSIZMAÜJDONSÄG Különösen csinosan hatnak majd az Alaszkában jégben és hóban dolgozó munkakutyák lábai. Egy natiki (USA, Massachusetts állam) kutatóintézet csizmákat készített számukra nylonból és őzbőrből. Az eddig alkalmazott, szövetből és bőrből készült lábbelit kell helyettesíteniük, amely fűzővel záródott és az állatok lába gyakran kicsúszott belőlük. Az új találmány két méretben készül, kis és nagy mancsok számára. Jelenleg a négylábúak az új kutyacsizmát erdei szolgálatban próbálják ki. MAJOMÖRÖMÖK Hat hétig tartott a hajtóvadászat a salzburgi Hellbrunn állatkertből eltűnt ,;Stutzi’ nevű kapucinusmajom után. Fúvócsövek és tűzoltólétrák bevetése éllenéfe sem sikerült a szökevényt elfogni, aki szabadságát -mindenféle szórakozásra használta fel. Többek között kirabolt egy tyúkfészket, betört egy földszinti lakásba, hintázott a csilláron, máshol pedig édességeket lopott. Végül egy épülőfélben levő házat akart megtekinteni, s ekkor egy mesterember túljárt Stutzi eszén, és villámgyorsan takarót dobott az állatra. VIRAGESÖ-BÜNTETÉS Évi 100 DM kártérítésre ítélt a wiesbadeni bíróság polgári kamarája egy háztulajdonosnőt. A telkén álló öt nyírfáról ugyanis, mint ahogy*azt kiszámították, 5—15 liternyi virágszirom ömlik a szomszéd házába. A szomszéd ezt szemetelésnek Ítélte, amelynek eltüntetése neki 13 órányi munkát jelent, és vádat emelt. A bíróság ítélete szerint a virágeső korlátozott felelősséggel jött létre. — öregem — csapott a vállamra Pa- colai, arcán némi öntelt és visséafogott hencegéssel —, hogy én milyen feledékeny is vagyok... — Te csak aztán tudod... — mormogtam vissza a tőlem telhető bölcsességgel és közben helyre tettem a vállamat. Pacolai mindig nagyot üt az ember vállára, hogy ezzel is hirdesse, bár az évek lankadnak körötte a kortól, de ő nem lankad sem az évekkel, sem az erőben... — Igen, most már tudom... Most, hogy bölcs ember lettem. Hogy hála az égnek, kezdek öregedni... — Nocsak... nocsak. .. te kezdesz öregedni és még ezt ki is mondod és még örülsz is ennek és éppen te... — tátottám ki a szám és szemeim, de Pacolai Ismét a Páliamra ütött... — .. .igen, feledékeny lettem, vagy szerény inkább... — tűnődött el egy pillanatra. — Hát nem szerénység az, hogy nem mondtam el még neked se: unokám született... Es hogy ez az unoka... No nem, semmi szöveg, Pacolai, a szerény fő a szerénység, mégha feledékeny is az ember... Igaz? — Igaz — válaszoltam Pacolainak, bár fogalmam sem volt arról, miért és kinek született ez az unoka, amitől ő egyszerre olyan szerény lett... — Az igazság persze az — hajolt kö- zelébb Pacolai —, hogy voltaképpen én nem is vagyok olyan feledékeny... Inkább nem vagyok hencegő típus. Meg az a típus sem, aki képes megőrjíteni embertársait azzal, hogy neki milyen az unokája, míg bezzeg a Kovácsnak. .. Nem, én nem vagyok olyan. Sőt, nem is leszek. Igaz? — Igen. Ha az unokád is úgy akarja... — .., Mert, kit érdekel az, hogy az én unokám — folytatta Pacolai, fel sem figyelve közbevetett megjegyzésemre — csak is és egyedül rám hasonlít-e és nem a menyemre, még csak nem is a fiamra? Ugyanis az az igazság, hogy teljesen én vagyok ő. Illetőleg teljesen 6: én... Mondd, kit érdekel ez? Vagy az például, hogy legutóbb mikor Firenzében jártam, az Ufi- ziben láttam egy angyalkát? Festve volt. Es most nézem az unokám, hát ez meg pont olyan. Ki értené meg művészettörténeti tűnődésem: hogyan tudta az az olasz piktor évszázadokkal ezelőtt, mi- lyen lesz évszázadokkal később majd az unokám, hogy milyen a nagyapja... Ugye, hogy ez senkit sem érdekel? — Hát, hogy is mondjam... alig... alig... — Na, látod.. Nem is mondok semmit. Azt se, hogy szép. azt se, hogy hány kiló, meg hogy göcög és döcög, meg köpköd, ha meglát... Nála ez ; ugyanis, kérlek, a ; tisztelet jele ... Sem- ; mi ilyesmit senkinek « cl nem mondok... Még valamiféle sze- ; nilis hülye nagyapó- ; nak néznének... Leg- fejlebb annyit mon- j dók, ha kíváncsi vagy; rá, hogy mennyit; is... — Megőrjítesz ha' nem mondod el, hogy ! mennyit... — ... nos, csak j annyit legfeljebb, j hogy csodálatos, mint; a nagyapja... Legfel- ; jebb ennyit... Mert; minek a sok hence-; gés, nem, igaz? — Valóban, mi-1 nek... — helyeseltem lelkesen, mert irtó utálom a hencegő frátereket. Hát mondtam én például, hogy ne- ' kém is van... Aki, ’ mint én... és aki... Ugyan már, kit érdekel az olyasmi, hogy ! egy gyerek, aki unó-' ka, pont olyan csodálatos, mint a nagy- apja. En. Tisztelem ■ Pacolai szerénységét. Gyurkó Géza Egy egri rzólás eredetéről és • jelentéséről Nem véletlenül közlünk cikkünkhöz képet is. Mon. daniivalónk teljesebb megértését segítjük vele. A kép és a szó egymást támogatja abban, hogy egy sajátosan egri szólás eredetét megvilágítsuk, és használati értékét feltárjuk. A kép a megyei levéltárinak ad otthont. 1908-ig a vármegye börtöne volt. Az egri szólásváltozatok monda ni valójához a legértékesebb adat birtokába jutottunk ezzel. Lényeges ismeretet közvetítenek a kép részletei is. Elsősorban az épület szép domborműve, s rajta a három kereszt. Éppen ezek a képi ele-’ mek adtak alapot ahhoz a képzettársítási folyamathoz, amely megteremtette a sajátosan egri szólás egyik típusát. Egerben és környékén, sőt; egész Heves megyében ismerték és használták ezeket a szólásformákat: Kerülj Egerbe a három kereszt alá. — Most jött a három kereszt alól. — Amolyan három keresztes ember. Ezeknek a Heves megyei betyár frazeológiában valamikor gyakran emlegetett szólásoknak a mondanivalóját ezekkel a rokon értelmű nyelvi formákkal értelmezhetjük: Kerülj börtönbe, most szabadult a börtönből, börtönviselt, börtönbe került rovott múltú, börtöntölteték stfo. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a szólásváltozatok valósághátterét is.' jobban megértjük. Ebben a megértésben a képi és a szóbeli információ együttes hatását is érzékelhetjük.' Az egri nép ajkán olyan szólások és közmondásak is keletkeztek, amelyek egészen helyhez kötöttek. Nyelvi formájukban és jelentésszerkezetükben Eger topográfiai helyzete, települési jellegzetessége a kulcsszerepet játssza. A legjellemzőbbek ezek a szólások: öreg, mint az egri vár, — Kacskaringás.' mint Eger. — Sugár, mint az egri minaret (szálas, sudár termetű). — Kileng; mint az egri csonkamecset (csapodár, hűtlen). — Sok van belőle, mint Egerben a templomból. — Válogatnak, mint az egriek a templomban (hosszasan latolgatnak). Az egri csúfolódó szájon, vagy inkább az egrieket gúnyoló mondásban már így ' formálódott a szólás: Az egriek addig válogatnak a sok templomban, m(g a pincék közé nem kerülnek. Dr. Bakos József Kép és szó
