Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-23 / 45. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Elkerülhetetlen kudarc MÜLT SZOMBATON, helyi idő szerint a hajnali órákban kezdődött a kínaiak agressziós háborúja Vietnam ellen. Azóta lassan egy hét telt el. s a két ország határáról még mindig hadijelentések érkeznek. Bebizonyosodott, a kétszázezres kínai támadó hadsereg nem érte el a kitűzött célt: a határövezetben a támadó éket megállították a vietnami határvédelmi és helyi önvédelmi csapatok, a kínaiak nagy veszteségeket szenvedtek élőerőben és technikai eszközökben: a VNA jelentései szerint a vietnamiak egyedül harckocsikból vagy százat semmisítettek meg. Mintegy hétszáz kilométeres front húzódik most Vietnam és Kína között, ott, ahol korábban a határátkelőhely neve „Barátság” volt, most csata folyik. Az emberveszteség és az anyagi károk nagyon súlyosak — jelentik Hanoiból — a VSZK vezetői északra vezénylik a hadsereg egy részét, s mozgósítottak sok katonaköteles korú fiatalt is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Hanoiban pánik lenne: a vietnami kormány tudatában van a helyzet súlyosságának, de bízik a nép erejében, a szocialista országok szolidaritásában. A Vietnammal való szolidaritás kérdése ismét vízválasztója lett a világpolitikának. Sok mindent jelez ezekben a napokban, hogy az egyes politikai erők, kormányok, pártok, miként értékelik a helyzetet. A szocialista országok többsége, s velük a haladó el nem kötelezett államok, a kommunista pártok, a demokratikus tömegmozgalmak sorra adják nyilatkozataikat, amelyekben mélységesen elítélik Peking kalandor akcióját, a tényt, hogy hitleri recept szerint „megtorló-,, büntetőakciót” indított egy szomszéd ország ellen, hogy ezzel „kiköszörüljék” a Kína becsületén esett állítólagos csorbát. SAJÁTOS MÖDON több fővárosban nem hajlandók különbséget tenni az agresszor és az agresszió áldozata között, s akkor szólítanak fel a harcok felfüggesztésére, amikor a kínaiak vietnami területeket tartanak megszállva. Kétarcú a Nyugat és az Egyesült Államok állás- foglalása: látszatra elítélik a kínaiak támadását, de töb- bé-kevésbé megértőek az agresszió indokait illetően: hiszen — mondják — a VSZK a Szovjetunió szövetségese, s a szocialista Vietnam támogatta a kambodzsai Pol Pot- klikk megdöntését is. A londoni The Guardian a konfliktust elemezve hosz- szabb távra tekint, s megállapítja: „A Nyugat most bebizonyíthatja békés szándékait azzal, hogy nem igyekszik kihasználni a kínai agresszivitást, a Szovjetuniónak kellemetlen szomszédság előnyeit.” Peking óriási politikai veszteséget könyvelhet tehát el, s a nyereség oldalán nem dicsekedhet semmilyen pozitív eredménnyel. Délkelet-Ázsia országai, közeli és távoli szomszédai számára még világosabbá vált, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői nagyhatalmi szérepüket készek erőszakkal is bizonyítani. A nyugati tőkés hatalmakkal való kapcsolatépítés, amely a „négy modernizálás” jegyében zajlik, egyre világosabban arra mutat, hogy Kína a kapitalista segédlettel korszerűsített gazdaságot hódító céljai szolgálatába kívánja állítani. A HADIJELENTÉSEKBEN természetesen erről nem esik szó, Kína lakói pedig szinte semmit sem tudnak arról, hogy kormányuk milyen kalandot kezdett. Ez a kaland azonban nem hozza, nem hozhatja meg a várt sikert sem katonai, sem politikai téren: a villámháború régi szabású tervét elkerülhetetlenül kudarc fenyegeti. Miklós Gábor ICinca növeli agresszióját (Folytatás az 1. oldalról) csendes-óceáni ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárnak csütörtöki kijelentéseiből. Holbrooke elismerte, hogy Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnökhelyettes januári washingtoni látogatásán a zárt tárgyalásokon is közölte az amerikai kormánnyal: katonai lépésre készülnek Vietnam ellen. „Washington tudott róla, hogy valami készül — csak a konkrét időpontot nem ismertük” — mondotta a vezető külügyminiszté- riumi tisztviselő. Tiltakozó muokásgyólések a megyében A hevesi járás dolgozói változatlan aggodalommal és felháborodással ■ figyelik a kínaiak agresszióját, amelyet Vietnam népe ellen követnek el és nap, mint nap hallatják tiltakozó szavukat. Tegnap Heves nagyközségben a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet háromszáz dolgozója gyűlt össze a nagvvarrodában, ahol Marosi Istvánná, a szövetkezet pártszervezetének titkára ismertette röviden a sajnos már mindenki által jól tudott tényt. Követeljük — mondotta —. hogy a kínaiak azonnal és feltétel nélkül szüntessék be háborús műveleteiket, csapataikat vonják vissza Vietnam területéről és vessenek véget ennek a háborúnak. A szövetkezet dolgozói egyhangú helyesléssel és egyetértéssel fogadták a beszédet, melynek elhangzása után közös egyetértéssel tiltakozó táviratokban ítélték el az agressziót. Tiltakozásukat fejezték ki és szolidaritásukról biztosították tegnap a hősiesen hazáját védő vietnami népet a kiskörei KÖTIVIZIG (Tisza II.) és a Gyöngyösi Ruhaipari Vállalat kiskörei üzem- egyésgének dolgozói is tegnap megtartott munkásgyűlésükön. HATVANI TILTAKOZÁS Tegnap reggel műszakkezdés előtt a Palkó-tanvai gépműhelyben gyűlt össze a Lenin Termelőszövetkezet csaknem háromszáz tagja, dolgozója, hogy szolidaritását fejezze ki a kínai agressziós csapatok ellen oly hősies küzdelmet folytató vietnami nép, a Vietnami Szocialista Köztársaság iránt. Bolyki István, a KISZ- bizottság titkára köszöntötte az egybegvűiteket. maid átadta a szót Ambruzs László lakatosnak, aki többek között ezeket mondotta: — Vietnam mindannyiunknak jelkép, a szabadság- küzdelmek, a szocialista in- tevnacionalizmus igazi megtestesítője. Éppen ezért fel-, háborító az a szégyenletes támadás, amelyet a pekingi vezetők sugallatára kínai reguláris csapatok indítottak az új társadalmat, új országot építő nép ellen. Osztjuk a világméretű felháborodást, termelőszövetkezetünk dolgozói követelik az agresszió feltétel nélküli megszüntetését, a kínai egységek kivonását Vietnam területéről. Az ennyi véráldozatot, pusztítást szenvedettek megsegítésére pedin egy kommunista szombat jövedelmét ajánljuk fel... Csütörtökön a Volán 4-es számú Vállalat dolgozói is nagygyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a kínai agresz- szió miatt. A vállalat több mint kétezer dolgozója vett részt a nagygyűlésen kifejezve szolidaritását a vietnami nép iránt, itt olvasták fel a távirat szövegét, amelyet a kollektíva a kínai nagykövetségre küldött el. követelve az agresszió azonnali beszüntetését. Petőfibányán a VEGYÉP- SZER gyáregységénél a napokban lezajlott éves beszámoló párttaggyűlésen az alapszervezet vezetősége és tagjai egyöntetűen elítélték a Vietnam elleni kínai támadást. A párttagok szolidaritást vállaltak a harcoló vietnami néppel, bíznak abban, hogy hamarosan felismeri vezetőinek kalandor A KGST 30 éve (II.) Árucserétől az integrációig AZ ÄRUCSERE-FORGALOM a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legkézenfekvőbb. legegyszerűbb formája. Az integráció a legmagasabb, a legbonyolultabb. Milyen utat járt be a KGST az árucserétől az integrációs program megkezdéséig? A három évtizedes fejlődést lényegében négy szakaszra oszthatjuk. Az elsőt 1949-től 1955-ig, a külkereskedelmi kapcsolatok gyors fejlődése jellemezte. A tagországok hosszú lejáratú szerződéseket kötöttek egymással, így biztosították a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat, gépeket, a fogyasztási cikkeket. Ezek a kapcsolatok csak közvetve érintették a termelést az egyes országokban. Sőt, ebben az időben az érvényes gazdaságpolitikai felfogás éppen az önellátás volt. A következmény: az egyes tagországok párhuzamosan fejlesztették iparukat, elsősorban a gépipart, így aztán gyakran az is megesett, hogy amíg az egyik termékből túlkínálat volt KGST-méretek- ben, egy másikból hiány. Gondot okozott a későbbiekben, hogy ebben az időszakban a nyersanyagtermelés messze lemaradt a feldolgozóipar fejlődése mögött. A második szakaszt 1955— 57 között a hiányosságok felismerése, a termelési kapcsolatok kialakítása jellemezte. ßiwsw 1979. február 23* péntek Ekkor születtek elgondolások az egyes országok ötéves gazdasági terveinek összehangolására, egyes gépipari termékek nemzetközi szakosítására. Az új feladatok megkövetelték a KGST szervezetének kibővítését: életre hívták az állandó bizottságokat, amelyek bázist adtak a közvetlen termelési kapcsolatok kiépítéséhez, s ahhoz, hogy az egyes tagországok szakemberei aktív kapcsolatokat tartsanak egymással. A harmadik szakasz, 1958- tól 1971-ig, a tervezési együttműködést, a szakosítást, a kooperációt, vagyis a nemzetközi munkamegosztás korszerűbb formáinak kiaknázását állította az előtérbe. Ezekben az években a tagállamok kétoldalúan hangolták össze népgazdaságuk fejlesztésének főbb elképzeléseit, növelve a gazdasági előrelátás megbízhatóságát, nagyobb biztonságot adva az egyes tervekben foglalt feladatok megvalósításának. Ez a nemzetközi összehangolás segítette és gyorsította a ter- ,melés nemzetközi szakosítását, a hatékonyság növelését. 1962-ben a KGST-országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek moszkvai értekezlete hagyta jóvá „A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei" című dokumentumot. Ezzel rakták le a termelési kooperáció alapjait, különösen a gépgyártásban és a vegyiparban. Ez az év hozta egyébként a hét európai tagállam, köztük hazánk energiarendszerének egyesítéséi, amely lehetővé tette, különösen a kisebb energia- rendszerrel rendelkező országok, így hazánk biztonságos villamosenergia-ellátását. Létrejött az Intermetall elnevezésű, közös szervezet is, amely a vaskohászatban szolgálta a munkamegosztást. Hasonló szándék vezetett a csapágyipari együttműködési szervezet megalakítására. Csak érzékeltetésül: Magyar- ország 4 ezer különböző típusú gördülőcsapágyat használ, elképzelhetetlen, hogy valamennyinek a gyártására be tudjon rendezkedni. A szervezet történetének negyedik szakaszát 1971- től számítjuk, amikor is elfogadták a KGST komplex programját, amely a legfejlettebb integrációs jellegű együttműködés kiépítését fogalmazta meg. Minőségileg tehát új fejezetet nyitott a KGST történetében. Lényege a gazdasági és a műszakitudományos fejlesztések fő irányainak hosszú távú kidolgozása és egybehangolása. Ezen a téren jelentett továbblépést a KGST 1977-es, varsói ülésszaka, amelyen már szóba kerültek az úgynevezett célprogramok. E programok az energetikában, a fűtő- és nyersanyagiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, illetve az ezekhez szükséges gépipari együttműködésben egyeztetik a tagországok hosszú távú elképzeléseit. A programok valóra váltása nagy beruházásokat igényel, amelyekben azok a tagállamok vesznek részt, amelyek érdekeltek a végtermékekben. A nagy közös beruházások leglátványosabb területe politikáját, s hasonlóan a kambodzsai eseményekhez, távozásra kényszeríti az agresszív vezetőket. Az egri 9. számú Általános Iskola S.o. osztályának levele: GYERMEKSZEMMEL Mi, a 63. számú Csapajev fjttöröcsapat tagjai csapat- összéjövetei keretében ítéltük el a kínai agressziót. Hogyan látjuk mi, gyerekek ezeket a dolgokat? Ina?, nem vagyunk még a politika minden terén járatosak, de egy dologgal tisztában vagyunk. Nem az első eset. hogy Vietnam pártjára állunk, hiszen alig tették le a fegyvert. móri.«; szükség lett rá. E szo7id.aritási napon követeltük, hogy a támadó kínaiak szüntessék be igazságtalan harcukat. Elfoaad- tuk azt a javaslatot, hogy táviratot küldjünk a vietnami népnek szolidaritásunk jeléül. Most gondolatban megszorítjuk remegő, ijedt pajtásaink kezét, biztatva őket, szüleik győzni fognak! Múltán Andreotti visszalé. pett, Pertini elnöknek új politikust kell megbíznia a kormányalakítással. Képünkön: az egyik lehetséges jelölt. Ugo la Malta, az Olasz Köztársasági Párt vezetője. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) mindeddig a nyersanyag- és energiatermelés. A már korábbi időszakban megépített „Barátság" kőolajvezeték új társakat kapott: a „Testvériség" és a Magyarországra is földgázt szállító „Szövetség" gázvezetéket. Hasonlóképpen a közös nagyberuházásokhoz, amelyekben több ország vesz részt, vannak olyan beruházási programok is, amelyek két ország közreműködésével készülnek. A nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minél jobb kihasználása, az integrációs program végrehajtásának kibontakoztatása kedvezően befolyásolta az egyes tagállamok gazdasági növekedését, a lakosság életszínvonalának emelését. A munkamegosztás előnyei rendkívül csábítóak, s különösén a kis országok szempontjából nagy jelentőségűek. Magyarország számára például nagy fontosságú a nyersanyag- és energia- szükségletek fedezése. A forrás elsősorban változatlanul a Szovjetunió, amely a KGST-országok legfontosabb nyersanyagellátója. Ez akkor is így van, ha a világgazdaság változásai természetesen szükségessé teszik, hogy Magyarország nyersanyag-, elsősorban kőolajszükségletének egy részét növekvő mértékben a Közel-Keletről szerezze be. JÓLLEHET A SZAKOSODÁSBAN rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, a tagországók gazdasági eredményei vonzerőt gyakorolnak a KGST-n kívüli országokra, s természetesen maga a KGST is érdekelt benne, hogy minél szélesebb körű nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. Zalai István (Következik: Nyílt szervezet) Iráni népszavazás Akar-e iszlám köztársaságot? Az UPI hírügynökség csütörtök reggeli jelentése szerint Irán új kormáinya azt tervezi, hogy két héten belül megtartják az államformáról dönteni hivatott népszavazást. A szavazóknak egyetlen kérdést tesz- pek majd fel: ..Akar-e ön a monarchia helyett iszlám köztársaságot?” A népszavazás után, mint arrról már beszámoltunk, alkot- mányozó nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az Irán nyugati részéből érkezett hírek szerint szerJ dán több mint száz halálos áldozatot követeltek azok aa összecsapások, amely e'.c kurd nacionalisták és a forradalmi kormány erői között zajlottak le. Irón-szerte folytatódik a sah uralma idején kompromittált személyiségek letar* tózta tása. A DP A értesülése szerint szombatra tervezik a tehe- ráni repülőtér megnyitását a nemzetközi légi forgalom előtt. Gyorslista az 1979. február 21-cn megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásról. A gyorslistában, amely a Miskolc körzetében vásárolt, nyertes szelvények számait tartalmazza — az alábbi röviditéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 típ. személygépk, ut. c Lada 1200 típ. személygépk. ut. d Utazás az 1980. évi moszkvai olimpiára (15 000 Ft) e Vásárlási ut. (10 000 Ft) f Minszk—10. hűtőgép (5300 Ft) g Junoszty—402. tv (4350 Ft) j Vásárlási ut. (5000 Ft) k Vásárlási ut. (2000 Ft) l Vásárlási ut. (1000 Ft) A nyertes szelvényeket 1979. március 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest. V„ Miin- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a h Riga mosógép (1500 Ft) sorsolás után készült, az i Rakéta—7. porszívó esetleges-nyomdai hibákért (1250 Ft) felelősséget nem vállalunk. 5 285 751 k 5 601 286 1 5 044 797 1 5 159 537 i 5 423 439 k 5 612 760 k 5 050 534 1 5 171 011 k 5 429 176 1 5 618 497 k 5 056 271 1 5 182 485 k 5 440 650 k 5 641 445 1 5 062 008 1 5 188 222 1 5 509 494 1 5 067 745 1 5 199 696 1 5 526 705 1 5 647 182 1 5 073 482 1 5 532 442 1 5 652 919 1 5 096 430 1 5 216 907 i 5 538 179 1 5 664 393 1 5 107 904 1 5 222 644 k 5 543 916 k 5 670 130 t 5 113 641 1 5 234 110 k 5 555 390 f 5 681 604 1 5 130 852 5 561 127 1 5 693 078 1 k 5 239 855 1 5 578 338 h 5 698 815 1 5 142 326 k 5 268 540 f 5 594 075 1 5 039 060 j 5 153 800 j 5 280 014 g ..KÉKES’* CIPŐ- ÉS TEXTILIPARI SZÖVETKEZET GYÖNGYÖS pályázatot hirdet főkönyvelőhelyettesi állásra. FELTÉTEL: mérlegképes könyvelői végzettség, könnyűipari gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni, a pályázatot benyújtani: „Kékes” Cipő- és Textilipari Szövetkezet, Gyöngyös, Zöldfa a. 1.-J
