Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
t 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.10 Iskolatévé (ism.). 16.40 „X” madár. 16.55 „Kör, kör, ki játszik?. .17.25 Tévébörze. 17.35 Telesport. 18.00 Vita i pohár körül. 19.20 Tévé- torna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A maoizmus Kína tragédiája (szovjet dokumentumfilm.. színes): 21.00 A bálnák (kanadai ismeretterjesztő rövidfilm). 21.25 Fiatalok órája. 22.25 Tv- hiradó 2. 2. MŰSOR 18.35 Deltácska. 18.55 Francia nyelvtanfolyam. 19. ío Orosz nyelvtanfolyam. 19.30“ Tv-hiradó. 20.00 A világ na9V hegyei (olasz filmsorozat). 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Szilveszteri staféta. KOSSUTH 8.27 Operaáriák. 9.00 WaJ* tér Gieseking zongoraíel- vételeioől. 9.44 E nmad- zag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Schumann- művek. 11.25 Az iskola huszonnégy órája. 11.39 Maros menti ének. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Vitkovics Mihály magyar és szerb írásaiból. 12.45 Zenemúzeum. 14.15 Dalok az újjáépítésről. 14.28 Mindenki könyvtára. 15.10 Népdalok. 15.28 Csiribiri. 16.05 Őrségen. 16.20 Schubert: Pisztrángötös. 17.07 Operaáriák. 17.50 Nóták. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. í.b.30 Esti magazin. 19.15 Nagy mesterek — világhírű eiivuó- művészek. 20.26 Operettek. 21.00 Népdalok. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Világ- történelem dióhéjban. 22.30 A rózsalovag. 23.28 Mai magyar kamarazene. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Fúvószene. 9.40 Majd megoldjuk. .. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiatalok-' nak! 12.33 Mezők, falvak éneke, i 2.55 Kapcsolás a szolnoki,, a nyíregyházi és a pécsi stúdióbá. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Magyar táncok. 14.00 Kettőtől fél hatig. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hullámzó vőlegény (színjáték). 22.21 Tomsits Rudolf szerzeményeiből. 23.15 Népi zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok... — Mi lesz veled, Katika? — Katika elvált szülők gyermeke. Sorsát a külön élő szülők viaskodása pecsételi meg. Szerkesztőriporter: Jakab Mária —Regélő.... versek, dalok gyerekeknek. Halász Judit, Vi_ tay Ildikó, Vallay Péter, a Sebő és a Kaláka együttes műsorából — Szerencs közművelődésének' fejlődése gondokkal. Riporter: Antal Magda — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Heves megye három városi tanácsának vb- üléséről — Űttörővezetők Borsod megyei konferenciája — Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművesz kiállításának megnyitása — A Manhattan Transfer együttes felvételeiből — Hírek, lapelőzetes... Ahogy épül a paksi atomerőmű, úgy alakul ki mindinkább a kép a köztudatban; az atomenergia többé már nem csupán fizikusok laboratóriumaiban végzett kísérletek tárgya, Magyarországon sem az, hanem közvetlen termelőerővé válik. Az egyik olyan hazai kutatóhely, ahol az atomerőmű indításával kapcsolatos kutatások folynak. a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének Atom- énergia Kutató Intézete. (A hosszú név helyett ha csak annyit mondunk: itt van a csillebérci kutató atomreaktor is — talán ismerősebb a helyszín). Gyimesi Zoltán megbízott igazgatóval beszélgetünk az intézetben folyó kutatásokról. Mindenekelőtt nem árt tudni: a hazai atomenergiakutatásban két célprogram is van. Az egyiket a Nehézipari Minisztérium, a másikat a Tudományos Akadémia irányítja. A kutatásokat koordináló tanács vezetője Szabó Ferenc, a műszaki tudományok doktora, a KFKI főigazgatója. Nemzetközi és hazai egvüttmüködés alapján többfelé is dolgoznak az országban hasonló témákon, mint az AFKT-ben. így néldául a VETKI-ben. a Villamos- energia-inari Kutató Intézetben is. de a legnagyobb ku- tatókaoaeitással a csillebérci intézet rendelkezik. — Az AEKI öt szervezeti egységből áll — mondja Gyimesi Zoltán. —. A közismert kutatóreaktoron kívül amelyet mi reaktorüzemnek hívunk, és melynek fő feladata izotópok termelése, van reaktorfizikai osztályunk, termohidraulikai osztályunk. sugárvédelmi főosztályunk és reaktorelektronikai főosztályunk. Ezek közül Pakshoz a legszorosabban a reaktor- fizikai osztály munkája kapcsolódik. Talán meglepő, de ez az osztály nem annyira a hasadó anyagoik fizikájával. mint inkább számítógépi programok összeálliításá- val foglalkozik, amelyek a Paksi Atomerőmű üzemeltetéséhez. az optimális üzem- anvag-^elbasználá'hoz szükségesek. Ezeket itt, az osztályon fejlesztik ki, és adják át folyamatosan az erőmű személyzetének. Mivel az erőmű indítása és üzemeltetése során sok, különféle mérést Ítéli majd folyamatosan elvégezni, az erőmű személyzetének azokat a tagjait, akikre ez a feladat vár, többek között itt készítik fel mindenre. Ez fordítva is igaz: az AEKI munkatársai, amíg ez szükséges, a tervek szerint részt vesznek majd az atomerőmű indítási és üzemviteli méréseiben. Egy olyan bonyolult üzemben, mint az atomerőmű, mechanikai, elektronikai, vagy egyéb üzemzavarok mindig adódhatnak. Hangsúlyozom; elsősorban nem nukleáris üzemzavarra gondolunk, de még ha valamilyen furcsa véletlen folytán ilyen is történne, ez már csak az erőműben felhasznált nukleáris anyagok milyensége miatt sem vezethet semmiféle nukleáris robbanáshoz, amitől a laikusok leginkább tartanak ... Az apróbb üzemzavarok előzetes elhárítását szolgálja az a munka, melynek keretében az erőmű egységeinek modelljein követjük hosszabb ideig figyelemmel az abban lezajló folyamatokat, mintegy feltérképezve az esetleg kialakuló hibaforrásokat. Ezt a munkát hívjuk reaktordiagnosztikának. Pakson 4, egyenként 440 megawattos reaktorblokk lesz. Voronyezsben viszont küszöbönáll az 1000 megawattos reaktorblokk indítása. Ez az atomerőművek következő nemzedékének alapegysége lesz. A több mint kétszerié nagyobb teljesítményű reaktorblokk egy sor tudományos problémát is felvet, amelyek megoldásához létre . kell hozni az új reaktor kí- ,, sérletileg ellenőrzött számí- ] tósi modelljét. Ehhez ideiglenes nemzetközi kutató kollektíva jött össze; bolgár, csehszlovák, lengyel. NDK- beii, kubai, román, szovjet és magyar tudósokból. A kutatások alapja a ZR—6 jelű kritikus rendszer (olyan reaktor amely nem üzemi körülmények között, hanem úgyszólván „alapjáraton”, gyakorlatilag zérus teljesítményen működik) Intézetünkben található. E közös kutatások 1980-ig folytatódnak. A reaktorirányítás területén kollektív munka folyik; az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, a Videoton R—10-es számítógépre épülő, a Gamma Müvek Analcont technológiai mérőrendszere és a KFKI nukleáris reaktormérőrendszere felhasználásával jött létre új berendezés. Ez igen hatékony: a számítógép esetleges meghibásodása sem okozhat a reaktornál baleseti veszélyt. A már rn,eg- levő „klasszikus” reaktormérő- és irányítórendszerhez ez úgy kapcsolódik, hogy a reaktor normális üzerhe esetén fellépő kisebb hibákat, üzemzavarokat , felismeri, behatárolja és kiküszöböli, ha pedig nagyobb baj, közvetlen veszélyhelyzet lépne fel. a szá- mítógónes-automatikus irányítás átadja szerepét a hagyományos irányítórendszernek. A sugárvédelmi főosztályon dozimetriával foglalkoznak, azaz a szervezetet érő sugárzás mennyiségét mérik. Évek alatt kifejlesztettek egy személyi dozimetriai rendszert. Eddig csak az intézeten belüli munkáknál alkalmazták, most viszont a „házi” tapasztalatok jó alapot adnak a paksi védőrendszer kialakításához is. Egyes, radioaktivitás-sugárzásnak kitett anyagok hő hatására fényt bocsátanak ki, ezt ter- molurrtineszcenciának hívják. A termolumineszcens dozimetriai kutatások alapján készülő műszereket már széles körben alkalmazzák. összegezve: az AEKI kutatásai termelőerővé az első hazai, energiát szolgáltató atomerőmű biztonságosabb gazdaságosabb üzemelése révén válnak. Reméljük, a jövőben mind több ilyen feladatuk lesz és az ezredfordulóra a jövő alapanyag-tartalékait elégető olajerőművek helyett az 1000 MW-os reaktorblokkok adják majd a hazai energiatermelésünk zömét! Szatmári Jenő István A jövő energiája az atomenergia; hasznosításáról, a hazai reaktorkutatás eddigi eredményeiről szól mai összeállításunk fő témaköre. Szólunk arról is, hogy ezt az új energiát nem mindenütt fogadják egyforma lelkesedéssel. A technika történetéből Hz óceánok oiajszennyezeftsége Az USA-ban végzett legújabb becslések szerint minden hat évben 1 millió tonna olaj kerül az óceánokba Ebben a hatalmas mennyiségben csak 5 százaiéval, azaz kereken 300 000 tonnával részesülnek a tdnkhajó- katasztrófák és sérülések. 11 százalékát a kikötőkben és dokkokban keletkeze veszteségek, a tenger alatti természetes olajkitörések és a levegőből kicsapódó benzingőz okozza. Az olajszennyezés 18 százalékát a tankhajó-tartályok tiltott nyílt tengeri mosása okozza. A legnagyobb mennyiség azonban 44 százalék. azaz 2,6 millió tonna a szárazföldről származik: ipari hulladékok, szennyvizek, olajfinomítók, a folyami hajózás, a csővezetéktörések és a fáradt olaj kiöntése „jóvoltából”. B tudomány termelőerővé válik Reaklorkutaiás - kicsiben MwmmlH étf» ICUi U4l úú., UdUtbl mit Lomonoszov felfedezései Ez első o ajkút szegény tulajdonosa Egy „tankolás": hét föld körüli út... Japán első atomhajtásű kereskedelmi hajóját, a Mutsu szállítóhajót 1970-ben bocsátották vízre. Építését hosz- szas huzavona előzte meg. Japánnak nincs kőolaja, ezért az atomenergia szükségessége itt már az olajválság előtt felmerült. Az az olajmennyiség ugyanis, amit több mint 5000 szállítóhajója évenként felhasznált, kb. 4 hónapra fedezné az ország iparának az olajszükségletét, ennek értéke pedig milliárd dollárokat jelent. 1963-ban kezdték tervezni a hajót, amelybe egy japán gyártmányú, nyomottvizes típusú atomreaktort kívántak beépíteni. A hajó első próbaútjára 1970-ben került sor, ekkor azonban még atomreaktor nélkül csupán dízelmotormeghajtással. A próbaút során ellenőrizték stabilitását és tengerállóságát. 1972-ben lett teljesen kész a hajó, atomreaktorral felszerelve. Kifutását a kikötőből azonban megakadályozták a japán halászok, akik hajóikkal blokád alá vették az elkészült hajót, tiltakozva az esetleges szennyezése miatt. Éjjel-nappal legalább száz halászhajó zárta el az útját, amíg egy nagy vihar széjjelszórta őket. Végül is Í974. szeptemberében futott ki a hajó a tengerre, a reaktor kipróbálása miatt. Azonban alighogy megkezdte aktív működését a reaktor, riadó hangzott el, mert amint működni kezdtek a hajócsavarok, a reaktor és a csővezetékek mentén veszélyes sugárzást mértek. A reaktort leállították, de a nyílt tengeren veszteglő hajón nem lehetett elvégezni a javítást. A halászók é? a kikötői szakszervezetek nem engedték be a kikötőbe, ezért sokáig nvílt vizen horgonyzott. Gyorsjavításként műanyaggal kevert bórral vették körül a reaktort a neutronsugárzás elnyeletésére és polietilén masszával öntötték le a szivárgó csővezetéket. A veszélyes mértékű radioaktivitást így megszüntették. A hajó hosszas veszteglés után egy Észak-Japán kis öbölbe futott '. e sbél idé'úleneseA kiköthetett, de ez a kis kikölő nincs felszerelve olyan berendezésekkel, amelyek szükségesek a reaktor kiemeléséhez. Négy év után végre megoldódik a kérdés, a napokban indult el Sase- boba kikötőjébe, ahol a javítás elvégezhető. A 130 méter hosszú hajó hatótávolsága elvileg 7 föld körüli út megtételére terjed ki egyszer! tüzelőanyag-fed töltéssel imély £&0Ó kilt gramm dúsított 235-ös urán. — Alig van a tudománynak olyan területe, ahol Mihail Lomonoszov, az első orosz akadémikus nevével ne találkoznánk. Hozzájárult a fizika, bányászat, kohászat, üvegipar, optika, meteorológia fejlődéséhez^ 225 évvel ezelőtt, 1754-ben óraműves meghajtó szerkezettel ellátott „aerodínamikus gépet” szerkesztett* amivel elsőnek bizonyította be azt, hogy a mozgásban levő, kellően kiképzett szárnyakon felhajtó erő keletkezik és ezzel a helikopter ősmodelljét mutatta be. — A villámhárító feltalálójának világszerte Franklin Benjámint jegyzi a technika- történet. (1760). Érdekes azonban, hogy a csehszlovákiai Znaim melletti Prendiz- ben Divis Prokop morva feltaláló már 1754-ben állított fel villámhárítót. — 120 évvel ezelőtt Jean Joseph Lenoir (1822—1900) robbanómotorra kapott szabadalmat Franciaországban. A világítógázzal hajtott, kétütemű motort hajóba és kocsiba építette bele. Kocsijával 1859-ben meg is nyerte a Párizs—Joiville—Le Porte közti 15 kilométeres távolságban megtartott versenyt. Nem tudott róla, hogy ugyanebben az évben Edwin Laurent Drake az amerikai Pennsylvaniában, Titusville falu határában olajkutat fúrt, amiből augusztus 27-én bőségesen buggyant elő a sűrű, sötét folyadék. A két találmány: a robbanómotor és a benzin csak jóval később, a gépkocsikorszakban talált egymásra. Drake — akinek 1934-ben szobrot emeltek — olajspekuláción elvesztette vagyonát és New Yorkban koldusszegényen halt meg. Kováts Andor Lenoir \gázmeghajtású gépkocsija Az első olajfúró torony Pennsylvaniában. A hajó indul a javítóhelyre (MTI Külföldi Képszolgálat)
