Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
Kosárlabda: negatív mérleg A kosárlabda NB II-ben a második fordulóban sem sikerült győznie egri csapatna tv.' noha ezúttal mindhárom együttesünk hazai pályán fogadta ellenfeleit. A győzelemhez az Eger SE együttese állt a legközelebb, s a nagyarányú vezetés utáni kétpontos vereség rutinhiányukkal magyarázható. Nyíregyházi TK—Eger SE 76—74 (26—37) NB Il-es női mérkőzés, keleti csoport, Eger, 300 néző. V.: Hutai, Matlari. ESE: Szakái 4, Nagy 15, Sönperger 11, Bartus M. 26, Vinczepap 10. Csere: Lesó 8, Kosa. Edző: Galambos János. Az első félidőben mindvégig szebben és eredményesebben játszottak az egri lányok. Az idősebb, rutinosabb játékosokból álló vfendégcsa- pat a második félidő közepe táján egyenlített, majd előnyhöz jutott és izgalmak közepette megtartotta minimális vezetését. Kitűnt: Nagy, Bertus M. Kandó MF—Egri TK 74—70 (40—31) NB Il-es férfimérkőzés; középcsoport, Eger, 100 néző. V.: Timár-Geng, Tolnai. ETK: Németh 4, Szabó L'l 4, Kovács Gy. 2(5, Szalay 5, Szabó P. 4. Csere: Hubert 13, Lavotha 2, Megyeri 2. Edző: Sipos József. A jobb játékerőt képviselő pesti műszaki főiskolásokat a tanárképző megszorította, kis szerencsével akár a maguk javára is fordíthatták volna a mérkőzést. Kitűnt: Kovács Gy., Hubert, Kovács P. Kandó MF—Egri TK 64—49 (26—26) NB Il-es női mérkőzés, kfw zépcsoport, Eger, 100 nézői V.: Timár-Geng, Tolnai. ETK: Hegedűs 10, Villára 2, Szabó 16, Széphegyi 2, Szekeres 12. Csere: Drotár- csik, Varga 7, Radványi, Né-; meth. Edző: Kovács Gyula. Voltak a mérkőzésnek olyan szakaszai, amikor valós tudását nyújtotta a főiskolás gárda. Ez a helyenkénti felvillanás azonban kevés volt a végső sikerhez. A hazaiak közül senki sem játszott kiemelkedően. Zsong az osztály, minden gyerek ismeri a feladatát, s ami Szakszerűen segítenek egy- Nem kell biztatni a fiúkat a ennél is fontosabb jókedvvel, önállóan végzi másnak a tanulók a fejállás bordásfalnál erejük fejleszgyakorlása közben tésére (Fotó: Szántó György) Káosz? Uniformizálás? Önállóság? Az első óráját tartó harmadéves tanárjelölt a gyűrűnél az új anyaggal ismerkedő gyerekek munkáját közvetlenül vezeti. Hogyan lehet egy órán kétszer annyit mozogni? Becsöngettek. A testnevelési óra hagyományos jelenetei nem maradtak el. elhangzott a jelentés, együtt végezték a gyerekek a bemelegítő gyakorlatokat páddal, bordásfallal, vagy éppen gimnasztikáztak. De ezután valami más, valami szokatlanabb következett. Csapatokba sorakoztak a gyerekek, a tanár kijelölte, hogy melyik csapat hová megy, majd „kiengedve” kezéből az irányítást, egy helyszínen folytatta munkáját az éppen ott foglalkoztatott tanulókkal. A teremben látszólagos káosz alakult ki. Jobbra balra sürgölődtek az apróságok, szereket készítettek elő, másodpercek alatt formálódtak az egyes állomások, s elkezdődött a gyakorlás. Az állomások mellett kis papírtáblára rajzolt ábrák, feliratok határozták meg a.tennivalókat, mit, hogyan és hányszor kell végrehajtani. Az órán nem honolt síri csend. A siker, vagy a kudarc — akár sajátjuk, akár társaiké — hangokat csalt a gyerekek ajkára, miközben egészséges, eleven mozgás, nyüzsgés töltötte meg a termet. Az adott feladat elvégzése után a következő helyszínre mentek át, s a forgás addig folytatódott, míg mindenki körbe nem járta a nyolc helyszínt. ■ ■ ■ ■ testnevelő tanár nagy érdeklődést kiváltó előadásában. ■ B ■ ■ „Tanárnőnek jelentem, a 4.a osztály létszáma 40, hiányzik ...” Az egyik falon nagyobb papírtábla függ, melyen rajzírással és szöveggel jelölte meg a tanár a feladatokat. 1. Kötélmászás* időre — (a teljesítmény mérésére először kerül sor ebben az osztályban). 2. Talaj: bukfenc előre, hátra. 3. Bordásfal mellett kézállás. (A tanár ebben a feladatban segít). 4. Gerenda: Iajhármászás. 5. Gyűrű: húzódkozás. 6. Talaj: pókjárás medi- cinlabdávai. 7. Bordásfal: vízszintes függeszkedés. 8. Zsámoly: szökdelőiskola. „ .. .jelentem a 6.a osztály létszáma 43 ... ” 1. Kötélmászás időre. 2. Talaj: fejállás. 3. Bordásfal: páros lábemelés. 4. Gerenda: járás fiúknak labdával, lányoknak karkörzéssel. 5. Gyűrű: új összefüggő gyakorlat (a tanár itt dolgozik). 6. Talaj: cigány kerék gyakorlása. 7. Bordásfal: vízszintes függeszkedés. 8. Zsámoly: sorozatugrás és pókjárás medicinlabdával. Íme két programos óra anyaga együtt és az egyes állomá— Én már a gyűrűn sem akarok ma segíteni, remélem, megy majd a gyakorlat mindegyikőtöknek önállóan is — mondja Markos Tiborné az intenzív bemelegítés után felsorakozott csapatoknak. A 7.a-ban különösen gördülékeny a szerek előkészítése. A kijelölt program ezen az órán szerepel utoljára, legközelebb már új feladatokat végeznek. — Élvezik, hogy önállóan dolgozhatnak — fordul hozzám a tanárnő, míg a munka előkészítése folyik. — Nem kell őket fegyelmeznem. Különben is a gyerek akkor „rossz” az órán, ha unatkozik. Hát itt szó sincs unalomról. Még a felmentettek sem tétlenül üldögélnek. Egyik helyen segítenek, a másikon mérik az időt. A zsámolyok fölött sorozatugrás folyik. — Mennyi a legjobb? — kérdezi az egyik újonnan érkező fiú felmentett és időt mérő társát. — Két egész két tized — hangzik a válasz. A kérdező nekirugaszkodik, de csak három másodperc alatt ugrál át az öt zsámoly fölött. — A mindenül — motyogja maga elé. Ismét rá kerül a sor, s mikor befejezi a gyakorlatot, újjongvá mondja a többieknek: 2,1! Ez az új „rekord”. Nem kisebb a lelkesedés a kötélnél sem egy-egy sikeres mászás, jó idő elérése után. A legkisebbek, a harmadikosok például büszkén mutogatták a trikójukra varrt' piros szalagot, ez jelzi, hogy kik tudnak felmászni a kötélen. b ■ a ■ — Négy éve próbálkozom a testnevelési óra ilyen vezetésével — mondja a tanárnő. — Nagyobb létszámú osztályok aktív mozgatása egy 10x20 méteres tornateremben — amivel mi rendelkezünk — hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen lenne. Így viszont az állomásokon mindenkinek lehetősége nyílik a gyakorlásra. A szermozgatás sem veszi el az időt, minden órán van játék, ami szerintem a testnevelési óra elengedhetetlen része. Pulzusmérésekkel bizonyítottuk, hogy a terhelési szint a fő rész végéig szinte azonos. Legeredményesebben a torna mozgásanyagának oktatása oldható meg, de eredménnyel próbálkoztunk labdajáték technikai elemeinek oktatásával is. Szabadtéri órákon szerintem '-az atlétika mozásanyagának és a labdajátékok taktikájának oktatása is sokkal egyszerűbb. Nem veszi el az időt a szervezés, a feladat megjelölése, ha a tanár az óra előtt kikészíti a megfelelő munkahelyekre a táblákat. A programból a tanulók világosan látják feladatukat, a haladás irányát. Növeli felelősségérzetüket a tanár bizalma. B B B B A jó ötleteket, jó módszereket nem szégyen ellesni. Bizonyára sok helyen dolgoznak testnevelők hasonlóan szűkös, vagy még ennél is szűkösebb helyen egyszerre sok tanulóval. Érdemes lenne alkalmazniuk ezt az óravezetési megoldást, talán még tovább szélesíthetnék a módszer alkalmazásának lehetőségeit. Markor Tiborné nem tartja titokban az általa kidolgozott órát, a Testnevelés-tanítás 1977. évi második számában beszámolt tapasztalatairól. Virágh Tibor Közgyűlésekről jelentjük „Véleményem szerint korszerű testnevelési órát, melynek terhelése egyénre szabott csak demokratikus stílusban lehet vezetni. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a tanár ismerje a tanulók képességeit, személyiséget. Olyan atmoszférát kell teremteni, ahol kölcsönösen tisztelik, segítik egymást, ahol az időt nem kell fegyelmezésre pazarolni, ahol mindenki maga dolgozik, rátermettségének. ügyességének, teljesítőképességének megfelelően... A testnevelési órán rendelkezésre álló 45 percet hogyan lehet mind jobban kihasználni. hogy egy tanuló mozgással töltött ideje növekedjék? Két mászókötéllel felszerelt tornateremben hogyan lehet elérni. hogy minden órán — negyvenes létszámú osztályban is — mindegyik tanuló másszon? 1974 novemberében a tantervi tornaanyag oktatásával kezdtem egy kísérletet, angol tagozatos 7. osztályban, ahol szinte minden alkati típus megtalálható volt. A kísérlet a programos óra elnevezését kapta. Azóta három évfolyam testnevelés szakos hallgatója ismerkedett,. próbálkozott ezzel a módszerrel az egri 4. számú gyakorlóiskolában, s tartott sikeres záróvizsga-tanítást. A rendszeresen ismétlődő felmérések adatai igazolják a programos óra létjogosultságát, jövőjét.” Az elmúlt év őszén az általános iskolai testnevelők első nemzetközi tudományos konferenciáján. Pécsett hangzottak el ezek a gondolatok Markos Tiborné sokon külön is kifüggesztve. B B B B A nagy létszámú osztályok foglalkoztatása programos órán könnyebben megoldható, de ez nem jelenti, hogy kisebb létszámú osztályban nem hatékonyabb ez a módszer a hagyományosnál. A hazai és nemzetközi felmérések szerint az az óra már hatékonynak tekinthető, amelyen egy gyerek aktív mozgása meghaladja a tíz percet. Természetesen ennél sokkal rosz- szabb eredményeket is mértek, előfordult, hogy a 45- ből 5 percet sem mozgott aktívan a megfigyelt tanuló. Megdöbbentő az adat! A prqgramos órán az egyes csapatokat úgy alakítja a tanár, hogy ügyesebbek és gyengébbek kerüljenek egymás mellé, tgy jobban tudják társaikat segíteni, önállóan dolgoznak azo- . kon az állomásokon, melyeken nem új, hanem már ismert az anyag. Többet gyakorolnak, gyakrabban kerülnek sorra, állandóan mérhetik és összehasonlíthatják teljesítményüket, s ez állandóan ösztönzi őket arra, hogy felülmúlják korábban 'elért. eredményeiket. Fejlődésüket önmagukhoz és nem a legjobbakhoz viszonyítják. Nevelési szempontból a felsoroltak fölöttébb fontosak. De legalábbis ilyen jelentőségű, hogy az egyénenként mért mozgási idők átlaga 20 és 27 perc között mozog. Éz duplája, vagy esetenként többszöröse is a kontroLlosztályokban mért időnek! BÜKKSZÉKI KÖZSÉGI SE Józsa Pál sportköri elnök beszámolójában szép sportsikerekről adhatott számot. A bükkszéki sportolók sakkban, röplabdában, asztaliteniszben és atlétikában már nemcsak a járási, hanem a megyei szintű versenyeken is eredményesen szerepeltek. A bajnoki küzdelmek mellett 96 versenyzővel vettek részt a téli és nyári spartakiádver- senyeken. 1978-ban második alkalommal nyerték meg a spartakiád összesített pontversenyét. A létesítményi gondokat figyelembe véve ez nagy sikernek számít. Az egyesület által rendezett tömegsportnapokon összesen 369-en vettek részt. A közgyűlésen jelen levő Bacsó István egri járási sportfelügyelő elismeréssel szólt az egyesület munkájáról, s arról, hogy a község létszámához viszonyítva az eredmények járási szinten a legjobbak egyike... Bükkszéken 1976-ban új sportpálya és öltöző építése kezdődött meg. Ezek jelenleg félkész állapotban vannak. A múlt esztendőben azért nem került sor építésük befejezésére, mert az anyagi erőket az óvoda építésére fordították. A sportköri vezetés a községi tanács titkárával egyeztette az építkezés további menetét. A terv szerint az öltözőt tavasszal, a pályákat pedig a nyár folyamán adják át rendeltetésüknek. ERDÖKÖVESDI TSZ SK A párthelyiségben megrendezett koz&yülésen al-en jelentek meg. Domány Zoltán ügyvezető elnök véleménye szerint a múlt esztendőben labdarúgóik azért kényszerültek búcsúzni a megyei osztálytól, mert több játékosuk katonai szolgálatra vonult be, egyesek között megromlott a jó kapcsolat és hiányos volt az edzések látogatottsága is. A sakkozók eredményei jóval elmaradtak az előző évek sikereitől, ez főként a teremprobléma következménye volt. Csak a két italbolt állt a sakkozók rendelkezésére, s ott pedig nem lehetett nyugodt körülmények között játszani. A tekepálya lebontása miatt versenyzőik Pétervásárára jártak át edzeni és versenyezni. A négy szakosztály közül ők érték el a legjobb eredményt, amikor az összevont községek sportkörei és munkahelyi vetélkedésében első helyezést értek el. A kedvező lehetőségek ellenére a vártnál gyengébb eredményeket „szállított” az asztaliteniszszakosztály. Az új sportöltöző elkészült, már csak a bútorozása és a villany bekötése van hátra. Ez utóbbi az ÉMÁSZ-tól függ, ugyanis mintegy 100 méter gerincvezetéket kell kiépíteni az épületig. Itt vezetőségvalasztás is volt, mivel év közben visszahívásokra és lemondásokra is sor került. Domány Zoltán lett a sportkör elnöke, helyettese pedig Szekeres János. Agócs Jánost választották gazdasági vezetőnek. Az elnökség további tagjai: id. Tar Mihály, Papp Károly, Tar Antal, Káló István, Tóth Lajos és Szekeres Mónika. Az ifjúsági és tömegsport- Bendezvények lebonyolításáért Földi György és Földi József a felelős. NAGYVISNYÓI TSZ SK A kis sportkör labdarúgó-, kézilabda-, asztalitenisz- és sakkszakosztályokat működtet. Fónagy Miklós sportköri elnök elmondotta, hogy ezek közül csupán a labdarúgók vesznek részt szervezett bajnokságban, mivel technikai, anyagi, létesítményi és szállítási problémák miatt ez utóbbi három szakosztály versenyzői csak a spartakiádon képviselik a község színeit. A gyakori háziversenyek eredményeként mégis megállják a helyüket a spartakiád küzdelmein. A labdarúgócsapat áz 1977 —78. évi bajnokságban második helyen végzett a járási ”ll. osztály mezőnyében, most pedig őszi elsőként várják a tavaszi folytatást... A labdarúgók a társadalmi munkából is derekasan kiveszik a részüket, magatartásuk példás, az őszi idényben nem állítottak ki közülük senkit. A gondosan összeállított beszámolók — elnöki, gazdaságvezetői és szakosztály- vezetői — feletti vitában nyolcán kértek szót. Kisger- gely Béla iskolaigazgató elmondotta, hogy a beszámolókat jónak tartja, s azok reálisan értékelik a jelenlegi helyzetet. Dicsérte a fiatalokat a sport iránti lelkesedésükért. Javasolta, hogy a helyi kultúrházban felszerelt sportszereket minél többen vegyék igénybe. A sportkör és az úttörőcsapat között elkészült az együttműködési megállapodás, ez lehetőséget nyújt a tehetségek kiválasztására. Az uj palya kialakításával kapcsolatban elmofP dotta azt is, hogy a vízügyi igazgatóság ez évben megkezdi a patakmeder szabályozását, és ezzel lehetőség nyílik a „Nagykertben” a sportkombinát kialakítására. A járási sportfelügyelőség képviseletében szót kérő Csizmarik Imre azt emelte ki, hogy csekély anyagi támogatás mellett is szép sikereket értek el. Befejezésül a legjobb eredményt elért sportolókat jutalomban részesítette a sportköri vezetés. BODONYI TSZ SK A kisközség sportolói a múlt esztendőben négy sportágban — labdarúgás, asztali- tenisz, sakk és teke — vetélkedtek. A legértékesebb sikerüket a női kézilabdacsapat érte el azzal, hogy előbb a megyei, majd a területi döntőig is eljutott. A sakkcsapat a spartakiád- versenyek keretében nagykörzeti döntős volt. A spartakiád pontversenyében több mint 30 község közül a bodo- nyiak az előkelő 9. helyet szerezték meg. A beszámoló feletti vitában öten kértek szót. Farkas Pál javaslatot tett a sport- pltözo társadalmi munkában történő felújítására. A járási sportfelügyelőség képviseletében jelenlevő Gembiczki Béla kifogásolta, hogy a községi tanács részéről senki nem jelent meg a közgyűlésen. Az idei feladatokat is meghatározták, ezek: az öltözőépület tatarozása, a víz bevezetése, a kerítés és a labdarúgóhálók elkészítése. Szigetváry József ,
