Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÄG HÍRADÓJA * 1979. február i A polgári védelem a nemzetközi hadijogban Értékelés és feladatmeghatározás I. rész 1977. december 13-án — csaknem 20 eves erőfeszítés után 46 állam — köztük hazánk és a Szovjetunió — meghatalmazottja aláírta Svájcban (Bernben) a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. évi négy genfi egyezmény kiegészítésére készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvnek az említett genfi egyezmények tételes jogi rendelkezéseit — az elmúlt évtizedekben a hadászat terén végbement fejlődésre figyelemmel — a korszerű követelményeknek megfelelő rendelkezésekkel egészítik ki. Ennek megfelelően már a bevezetőben ki kell emelni és hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyvek révén nem is az ius in hello (hadijog) új szabályozásáról van szó, hanem azoknak a normáknak a megerősítéséről és továbbfejlesztéséről, az egyezményekben foglalt rendelkezések tartalmának kifejtéséről, amelyek a háború által fenyegetett humánum — az ember és az általa hordozott morális értékek — fokozott megóvását szolgálják. A jegyzőkönyvek célja és rendeltetése ennek megfelelően az, hogy megerősítsék — vagyis megismételjék újból — a korábban, más körülmények között elfogadott és ma már nem minden vonatkozásban kielégítő módon szövegezett, alapvető, humánus tartalmú alapelveket, és ugyanakkor továbbfejlesszék azokat új, speciális szabályok alkotásával olyan fegyverek és helyzetek alapulvételével, amelyek a múltban, az egyezAz osztrák hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy a „LANDWEHR szervezés 78” bevezetésével néhány év alatt olyan tartalékos haderő létrehozását tervezik, amelynek létszáma többszörösen meghaladja majd azt a szintet, mint amit egy reguláris vagy hivatásos haderővel elérhetnének. A territotális alapon szervezett tartalékos haderő jelenlegi létszáma 150 000 fő. Ebből a létszámból 40 000 fő a helyi LANDWEHR-hez tartozik, amelyet már a közeli jövőben kétszeresére terveznek növelni. * Az amerikai légierő ez évben kétszeresére, azaz 30-ra növeli Angliában állomásozó KC-135 típusú légi utántöltő repülőgépeinek számát. A négyhajtóműves repülőgépek áthelyezése fokozza a QJféwkM 1039. február 17.. «somhäi mények megalkotásakor, illetőleg elfogadásakor még ismeretlenek voltak. Mindez másképpen azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvben foglalt jelenlegi szabályozás lényege nem az 1949. évi négy genfi egyezmény revíziója, amelynek még a gondolatát is feleslegesnek, sőt veszélyesnek minősítette a jegyzőkönyvekkel foglalkozó diplomáciai konferencia, hanem azok kiegészítése. Röviden szólva, az 1949. évi egyezményekhez kapcsolódó olyan kiegészítő, illetőleg értelmező dokumentumok megalkotása, amelyek az eddigieknél hatékonyabbá képesek tenni a jövőben a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelmét. A jegyzőkönyvek általános jelentőségük mellett különleges jelentőségűek a polgári védelem szempontjából, mert általuk a polgári védelem lényegében először jelentkezik intézményként a nemzetközi jog szabályozásában, illetőleg a nemzetközi hadijogban. Az egyezményekben foglalt és a polgári védelemre vonatkoztatott általános rendelkezések helyett a jegyzőkönyvek a nemzetközi jogalkotásban ex- pressis verbis először szólnak a polgári védelemről, ennek keretében rendelkeznek a polgári védelem alapvető feladatairól, és ami ennél is jelentősebb, rendelkeznek a polgári védelem állományának és eszközeinek fegyveres összeütközések időszakában való nemzetközi jogi védelméről. A továbbiakban tekintsük át — röviden — az 1949. évi genfi egyezményeNyugat-Európában állomásozó harci repülőgépeik légi utámtöltésá képességét. A légi utántöltő repülőgépek az F— 111 harcászati bombázók, az F—15 harcászti vadászok és az új típusú A—10-esi, páncélelhárításra kifejlesztett repülőgépek utántöltését biztosítják. Ebben az évben kezdi meg az USA 108 darab A—10-es repülőgép-áttelepítését. így több mint 300 repülőgép állomásozik majd Angliában. ★ A TADIRAN izraeli elektronikai konszern új típusú légi felderítő rendszert fejlesztett ki és mutatott, be szakértők előtt. A rendszer egy pilóta nélküli felderítő repülőgépből és a repülőgépen telepített „lokátorsu- gár”-elemző berendezésből áll, amely képes 120 fokos szögben több száz kisugárzott Iokátor.ielet összegyűjteni, és azokat egy számítógépbe betáplálni. A számítógép jelanalizálást végez, megállapítja a működő Lokátor jellegét, és azonosítás útkét kiegészítő jegyzőkönyvek előkészítésének, illetőleg kidolgozásának történetét és alapvetőbb polgári védelmi rendelkezéseit, továbbá a jegyzőkönyvekkel kapcsolatosan várható további jogi vonatkozású fejleményeket. 1. ELŐZMÉNYEK Az 1949. évi genfi egyezmények megalkotása óta eltelt csaknem 30 év alatt a rakéta-atomfegyverekkel fenyegető háborús elgondolások miatt — közvetve vagy közvetlenül — számos törekvés irányul a nemzetközi háborús jog megteremtésére. Nincs kétség afelől, hogy a háború a népek jogai és erkölcsi elképzelései ellen szól, továbbá, hogy az erkölcsi, politikai és katonai erőcsoportosulásoknak a fegyveres döntést kereső stratégiából való kikapcsolásáért a világ minden részén egyre erősbödő harc folyik. E harc keretében — amelynek lényegében egyre inkább általános mozgalom jellegét ölti — már megalakulása óta egyre nagyobb jelentőségű és tiszteletreméltó az a szerep, amelyet a vöröskereszt-mozgalom, illetőleg vezető szerve, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság tölt be. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága tevékenységének tulajdonítható ugyanis annak a tervezetnek az elkészítése, amely tudósok és jogi szakértők bevonásával fegyveres konfliktus idejére a humanitárius elvek érvényesítésének alapvető szabályait rögzítette le. Ezt a tervezetet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága XIX. közgyűlésén, 1957-ben Üj-Delhiben, 82 ország képviselői részvételével elfogadta, és a kormányoknak is elfogadásra ajánlotta. Kötelezően kijelentett egyetértés hiányában azonban ez a tervezet — bár az érvényben levő nemzetközi jogi elveknek megfelelt — nem vált egyezménnyé. Ezt követően a Vöröskereszt XX. nemzetközi konferenciája Bécsben — 1965ben — meghirdette a polgári lakosság megkülönböztetés nélküli hadviselés elleni védelmének alapelveit, és „nyomatékosan kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy folytassa erőfeszítéseit a nemzetközi humanitárius jog fejlesztése érdekében.” A felkérés alapján a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1967. május 19-én a háború áldozatainak védelmére kötött genfi egyezmények valamennyi részes államának memorandumot küldött. Ebben javasolta, hogy a Bécsben elfogadott alapelveket hivatalosan erősítsék meg, egyben felvetette, hogy a hadijog egyes részei megújításnak kérdését — magasabb szinten — tűzzék napirendre. Az ismertetett előzményekre figyelemmel 1968. májusában az Egyesült Nemzeteknek az emberi jogokról Teheránban tartott konfereciája felkérte az Egyesült Nemzetek főtitkárát,-vegye fel a kapcsolatot a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával a kérdés átfogó tanulmányozása céljából. Ugyanezen év szeptemberében a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága tájékoztatta a Nemzetközi Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán) Társaságok Genfben jelenlevő képviselőit, hogy új erőfeszítéseket kezdeményez a ísgKveces ossastdezesek st>r rá« alkalmazandó humanitárius jog megerősítésére és ki- fejlesztésére. Kimutatta egyben, hogy az 1949-ben elfogadott egyezmények már hiányosak az ellenségeskedések hatásai korlátozásának irányítására, illetőleg befolyásolására, és a haditechnikai fejlődés következtében a támadófegyverekben rejlő veszélyeztetés és a polgári lakosság védelmeit szolgáló szabályok között feltűnő az aránytalanság. 1969. szeptemberében a Vöröskereszt XXI. nemzetközi konferenciája Isztambulban egyhangúlag határozatot fogadott el arra, hogy felkéri a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb konkrét szabályok foglalják össze a hatályos nemzetközi humanitárius jogot, és kormányszakértők vitassák meg az így elkészült tervezetet. A szóban forgó határozat alapján a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1971. májusában kormányszakértői konferenciát hivott össze 40 ország szakértőinek meghívásával a téma megvitatására. Mivel ez a konferencia az előtte álló feladatot elvégezni nem tudta, munkáját 1972. május—júniusában a 77 ország több mint 400 szakértőjének részvételével a konferencia munkájában, a különböző bizottságokban kifejtett lankadatlan munka, a viták konzultatív légköre és eredményes jellege, döntő lendületet adott az egész vállalkozásnak. Időközben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közvetlen kapcsolatba lépett az Egyesült Nemzetekkel is, amelynek főtitkára több alkalommal nagyon" részletes és hasznos javaslatokat tartalmazó jelentéseket terjesztett elő. Az ismertetett tevékenység eredményeként jutott a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság abba a helyzetbe, hogy 1973. évben végül is elkészült a genfi egyezmények két kiegészítő jegyzőkönyvének tervezete, amelyet azután eljuttatott az érintett államok illetékes szerveihez. Közben több kisebb jelentőségű szakértői ülés foglalkozott a tervezettel kapcsolatos egyes részletkérdések kidolgozásával. Megtárgyalta a kiegészítő jegyzőkönyvtervezeteket a Vöröskereszt XXII. nemzetközi konferenciája is, amelyet 1973. év novemberében Teheránban tartottak meg 78 ország kormánya és 98 nemzeti Vöröskereszt-szervezet képviselőinek és az Egyesült Nemzetek megfigyelőinek részvételével. A konferencia a jegyzőkönyvtervezeteket néhány kritikai megjegyzés és segítő javaslat érvényesítésével pozitívan értékelte, és úgy határozott, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a tervezetek diplomáciai konferencia eredményeként nemzetközi jogi okmánnyá váljanak. Az ismertetett előzmények alapján került sor a nemzetközi jogalkotási folyamat utolsó szakaszára, a svájci kormány által 1974-ben ösz- szehívott és lényegében 1977. év végéig tartó diplomáciai konferenciára, amely — amint már említést nyert — elfogadta az 1949. évi genfi egyez, meny kiegészítő jegyzőkönyvét. • . . . . . CFoLytotj.uk.) A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat polgári védelmi parancsnoksága a közelmúltban tartotta az elmúlt év feladatai végrehajtásának értékelését és az 1979. évi feladatok, célkitűzések meghatározását. Az értekezleten részt vett Eger város polgári védelmi törzs- parancsnoka is. A megnyitó szavak elhangzása után a vállalat törzsparancsnoka ismertette a vállalat polgári védelmi parancsnokának parancsát. Megállapította, hogy az 1978. kiképzési évben a Heves megyei Építőipari Vállalat az előírt feladatokat végrehajtotta. Az elmúlt évhez viszonyítva lényeges előrelépés történt a parancsnoki munka területén. A vállalat polgári védelmi parancsnoksága, az alegységparancsnoki állomány bebizonyította, hogy képes a reá háruló feladatok maradéktalan megoldására. Javulás történt a parancsnoki nyelvezet elsajátítása terén is. Emelkedett a szakszolgálati alakulatok beosztott állományának kiképzési színvonala, tovább erősödött a fegyelmi helyzet. A vállalat szakmai és politikai vezetésének eredménye, hogy a dolgozók döntő többsége megértette a polgári védelem fontosságát. A szakalegységbe beosztott állomány a rendeletileg előírt időmennyiségben, szabad idejében vett részt a kiképzésben. A vállalat vezetősége törekedett arra, hogy a polgári védelmi gyakorlati kiképzést a lehetőségen belül hasznos gazdasági munkavégzéssel kapcsolja össze. A. szakszolgálati alakulatok közül kiemelkedő eredményt ért el a gyöngyösi önálló műszaki-mentő század. Az eredményességük már hagyományosnak is mondható, hiszen a polgári védelem 25. évfordulójára rendezett országos versenyen második helyezést értek el. A munkahelyi vezetők felkészültsége és jó hozzáállása biztosította a szakszolgálati és önvédelmi szervezetbe be nem osztott dolgozói állomány differenciált (Fotó: Bajzáth László) felkészítésének eredményességét. Az 1978. évi munka értékelése után következett az 1979. évi polgári védelmi főbb feladatok és célkitűzések meghatározása. Legfőbb feladat továbbra is a parancsnoki kiképzés és a szakszolgálati alegységek gyakorlati kiképzési színvonalának hatékony növelése. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a parancsnoki nyelvezet elsajátítására, védőöltözetben huzamosabb időn keresztül mentő munka végzésére, az alaki fegyelem megszilárdítására. A parancs ismertetését követően a hozzászólók további javaslatokat tettek az 1979. évi célkitűzések minél jobb megvalósítása érdekében. Eger város törzsparancsnoka hozzászólásában köszönetét fejezte ki a vállalat polgári védelmi parancsnokságának a példamutató munkáért. Kifejezésre juttatta, hogy az 1979-es év még komolyabb, felelősségteljesebb végrehajtást igényel a feladatok megvalósításához. Berta Jázmf Helytálltak Hevesen a Semmelweis utca 58. számú ház udvarán öngyulladás következtében gyorsan terebélyesedő tűz keletkezett. A lángok közvetlenül veszélyeztették a közeli gazdasági épületeket és lakóházakat. A helybeliek azonnal belátták, hogy képtelenek megfékezni a félelmetes tűz- gócot, ezért a közeli laktanyából hívtak segítséget. Báli József őrvezető és öt beosztottja négy perccel később már a helyszínen volt! Az ügyeletes tűzoltóraj tagjai nemcsak fürgeségükkel, de bátor, szakavatott fellépésükkel is kivívták a bajba jutott lakosok elismerését. Meggátolták a lángok továbbterjedését, s ezzel jelentős anyagi értéket mentettek meg. Hírek a
