Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

A híd túl messze van

Katonai ideál angol módra

Oj módszerek a modern pedagógiában

Interjú az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatójával

Az első néhány jelenet után a nézőnek az az érzése támad, hogy az angolok csináltak egy filmet, amelyben az angol tábornoki kar tagjai kisebb-nagyobb felelősséggel, de tömör párbeszédekben arról elmélkednék, hogy egy háborús terv jó-e, a kivitelezésben milyen akadályai lehetnek egy- egy csapattestnek, vagy, hogy az egyik vagy másik hadseregnek, vagy fegyvernemnek milyen esélyei nyílnak meg bizonyos pontokon, 1944 őszén Hollandiában, karnyújtásnyira Németországtól. A tábornokok szellemesek, egyéniségük itt-ott kilátszik a zubbony alól. Amikor a gépezet beindul, már eltűnik ez a nagyon is erőltetett, átlátszó magabiztosság és mosoly, s marad a gond a személyes életben maradásért, a parancs végrehajtásáért.

Cornelius Ryan szakíróként írhatta csak meg a háborúnak ezt az érdekes szelvényét és William Goldman forgatókönyve ugyancsak komoly tájékozottságot árul el, ami a hadászatot és a harcászatot illeti. De a két szerző, a rendezővel együtt jélesre vizsgázik lélektanból is, mert a film első képsorai érdekes és a katonai fe- gyélem szorításán belül is önálló egyéniségeket vonultatnak fel, megmutatva azt, mekkora emberi érték indul a harcba.

A kétrészes filmbén szakadatlan áramlásban folynak a támadások és ellen36.

— Sohasem törődtem a pénzzél. Inkább a megszerzésé imponált nékem, mint a birtoklása. Amikor megkaptam azt a prémiumot, már elég gazdag voltam, hogy ilyen gesztust megengedhessek magamnak.

— Az az ötlet a reklám- jelszóval — tulajdonképpen ner,. is ötlet, hanem egyszerűen tréfa —, komoly ösz- szeget hozhatott neked a konyhára.

— Nem. panaszkodhatom. Ami a reklámot illeti, Amerikában a jó ötletet, vagy a jó tanácsot könnyen pénzre válthatod. El sem tudod képzelni, milyen hatalom az amerikai reklám. Minden vállalatnál a reklámfőnök

QAwüsie

, február 11, szombat

csapások, egyre több a halott és a sebesült, egyre inkább nincs jókedv, egyre zordabb ez a halálos játék, keményebbek az arcok, rongyosabbak az emberek. Mire a film záróképsorához érünk, a hadsereg egy szerencsétlen része, sebesültek, haldoklók és félhalottak már egy nyomorúságos masszává olvadnak össze. Ez a massza már terhére van mindenkinek, de leginkább önmagának: tehetetlenségében és

kiszolgáltatottságában énekelni kezd és így vagy úgy várja a vigaszt, akár a bűnök alól feloldozó pap latin szövegét hallja, akar a holland asszony olvas valamit a bibliából.

Két futballcsapatra való sztár is részt vesz ebben az epikus hömpölygésű filmben. A film egyik célja nyilván az angol katonai

Az egri Dobó István Vármúzeum idén ismét meghirdeti hagyományos közművelődési vetélkedőjét, az egri üzemek szocialista brigádjai számára. A téma ezúttal első ízben nem a vár, hanem a város műemléképületeinek, szobrainak története lesz. A résztvevőknek számot kéll adniuk, az építészeti és képzőművészeti alkotások létrejöttének körüla legfontosabb személy a vezérigazgató után. Az óriási, az eszközökben nem válogató konkurrencia mellett a termelés könnyebb, mint az eladás megszervezése, Mivel a reklámra költött összeg adómentes, az ipar néhány ágazatában különféle kampányokra költenek: rádió-, televízióadásokra, pályázatokra, stb. Egy észrevételemért, amelyet az egyik, nagy New York-i áruházban tettem, húszezer dollárt kaptam.

— Észrevételért?

— Egyszer ajándékot vettem az ismerősömnek. Valamilyen eredeti parfümöt kerestem. A pult előtt állva észrevettem, hogy a vásárlók között mi, férfiak, óriási többségben vagyunk. Az amerikai nő, ebben biztos vagyok, ugyanúgy, mint a lengyel, ritkán vásárol illatszert. Sokkal gyakrabban kapja ajándékba, a férfitól. Érdékelni kézdétt ez az észrevételem. Ellenőriztem más áruházakban, sőt a

ideál megjelenítése, a felső vezetés, a tábornoki kar iránti rokonszenv kialakítása azok iránt, akik az ötleteket végül is győzelemmé gyártották. A másik, az apró líraibb jelenetek és az önfeláldozás ötvözetében öltött testet: az emberi értékek múlandóságára és arra figyelmeztet, hogy a történelem viharos széljárása idején fel kell ismerni külső és belső adottságainkat. Richard Attenborough rendezői és Geoffroy Unsworth operatőri munkája, a képi és szerkesztési ötletekkel együtt, az epizódokban rejlő lehetőségeket jól kihasználó előadásmódja, lírával is átszőtt epikája elgondolkodtató élményt jelent a háborús filmekben otthonos néző számára is.

ményeiről, sorsáról, s arról, miért tartják értékesnek. Az öt fős csapatok április 17-én mérik majd össze tudásukat. Jelentkezni a játékra március tízig lehet.

Szintén Eger műemlékeivel foglalkozik az az előadássorozat, amely máréi- usb'an kezdődik a megyé- székhelyen. A havonta egy alkalommal rendezendő

programsorozaton a múzeszaküzletekben is. Egyedül a Rubinstein Helena Intézetben voltak többségben női vásárlók. Ebben persze, semmi különös nincs — kezelés után az orvos és a kozmetikusnő tanácsára kozmetikai szereket vásároltak az intézetben. Más üzletekben óriási többségben férfiak voltak.

— Mégsem értem, hogyan tudtad a te, különben érdekes észrevételedet dollárra váltani.

— Nagyon egyszerűen. Az illatszer reklámösszegének négyötödét női lapokban közölt reklámokra költötték, a televízióban is csak a kimondottan nők részére szánt előadás közben hirdettek. Jelentkeztem tehát a legnagyobb illatszerkonszernnél azzal az ötlettel, hogy növelem az eladást és a reklámra fordított összeget sokkal hasznosabban használom fel. Ezért a tanácsért húszezer dollárt kértem.

— És mit javasoltál nekik?

— Csökkenteni a női Sajtóban a hirdetést, és növelni az általános lapokban, ezenkívül megkezdeni a reklámot a férfiak által olvasott hetilapokban, például a különféle szaklapokban. Mint bizonyítékot, átnyújtottam nekik a megfigyelésem alatt szerzett kimutatásokat. Száz illatszert vásárló közül 72 férfi, és alig huszonnyolc nő. Így tehát a nőknek szóló lapokba feladott hirdetések összege ablakon kidobott pénz.

— Mit szólt ehhez a konszern vezetősége?

— Ellenőrizték és szemrebbenés nélkül fizettek. Ezenkívül mégváltoztatták a reklámhadjáratukat is. A

Két és fél esztendővel ezelőtt a Minisztertanács határozatot hozott az akkor másfél évtizedes múltra visszatekintő Országos Pedagógiai Intézet átszervezésére. Azért került erre sor, hogy az iskolareform kapcsán felmerült módszertani feladatok megoldására alkalmasabb legyen. Milyen kutatási témák foglalkoztatják napjainkban az intézet kétszáznegyven munkatársát? Erről beszélgettünk Miklósvári Sándorral, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatójával.

— Arra kérem, mutassa be dióhéjban az átalakított, átszervezett intézet tevékenységét.

— Intézetünkben sokrétű munka folyik, hiszen feladataink is szerteágazóak. Egyebek között az alsó- és középfokú nevelési intézetek számára a tantervek elkészítése, a szakfelügyelők munkájának szakmai módszertani irányítása, valamint a pedagógusok továbbképzésének tervezése és szervezése tartozik teendőink sorába. Ezenkívül természetesen részt veszünk az aktuális módszertani kísérletekben és tudományos kutatásokban. Tudományos tevékenységünket a kormány anyagilag is jelentős mértékben támogatja.

— Melyek a pedagógiai módszertan legfontosabb kérdései napjainkban?

— A sok közül elsőként az újságolvasó korosztályt

um munkatársai és főiskolai tanárok beszélnek a 19. század festészetéről, a művészet és a világnézet kapcsolatáról, a magyar könyv- nyomtatásról, az egri képtár külföldi festményeiről, valamint Vitkovics Mihály munkásságáról.

Első alkalommal, március 27-én városnéző sétán vehetnek részt az érdeklődők.

nőknek szóló lapokban csak a festékek, púderek és más kozmetikai szerek reklámját hagyták meg, a parfümök, kölnik reklámját áttették a „férfisajtóba” és az általánosba. A csekkel együtt egy köszönőlevelet is kaptam a jó tanácsért. A mai napig dühös vagyok magamra, mert túl keveset kértem. Legalább kétszer annyit ki lehetett volna belőlük préselni.

— De így sem dolgoztál meg a keresett összegért.

— Az ötlet gyakran fontosabb, mint a munka. Az ötletért fizetnek. Mondok még egy példát: az ügyesen alkalmazott „ellenreklám” gyilkos szer lehet a konkurrencia számára.

— És az előírások a „nem becsületes konkurrenciá”- ról? Hiszen magad mondtad, hogy ezt az USA-ban nagyon szigorúan büntetik.

— El kell tudni kerülni. Még olyan módon, is, ahogy én a „fehér lazac”-cal csináltam. Mint ahogy Fordék csinálták, amikor néhány évvel ezelőtt kibocsátották a híres „Falcon”-jukat.

— Nem hallottam erről. Hogy történt?

— A „Falcon” szenzáció akart lenni az amerikai piacon. Ez volt az első, az amerikai feltételeknek megfelelően, kis köbtartalmú autó. Rendkívül keveset fogyasztott, olcsó volt, és luxus kivitelű. Ford, viszonylag korábban kezdett ehhez a munkához, mint a legkomolyabb konkurrense, a General Motors, és reménye volt arra. hogy megelőzi. A „Fal- con”-on végzett munka a legnagyobb titokban folyt.

(Folytatjuk)

érintő témát, a felnőttoktatást említeném. Ma is széles tömegek vesznek részt a munka mellett alsó- vagy középszinten iskolarendszerű oktatásban. Az üzemek, a vállalatok, intézmények

minden áldozatra hajlandók, hogy megteremtsék dolgozóiknak a továbbtanulás lehetőségét. A kérdés csak az, miként kell a felnőtteket tanítani? Milyen módszerekkel lehet elérni, hogy a tanítás a lehető leghatékonyabb és legkevésbé fárasztó legyen? Nyilvánvaló, hogy a felnőttoktatásban speciális tantervvel kell dolgoznunk, hiszen a felnőttek élettapasztalata és általános műveltsége lényegesen nagyobb, mint az iskolás korú gyermekeké. Ezekre az előzetes ismeretekre kellene az oktatás egész rendszerét felépítenünk.

— Világszerte foglalkoztatja a szakembereket az oktatási eszközök korszerűsítése. Az Országos Pedagógiai Intézet milyen eredményeket mondhat magáénak?

— Fő kutatási területünk — és ez elsősorban a felnőtteket érinti — a távoktatási rendszer kidolgozása. Sajnos hazánkban e téren még gyerekcipőben járunk, jóllehet senki sem tagadja, hogy a jövő a távoktatásé. Csakhogy ez az oktatási forma meglehetősen költséges. Munkatársaink tehát azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy olyan módszert, amely bizonyos ritmusra kényszeríti a távoktatás résztvevőit. S fontos az is, hogy a segédanyagok és dokumentumok költségei a jelenleginél sokkal alacsonyabbak legyenek. Hangsúlyozni szeretném, hogy a felnőttek oktatása igen fontos feladatok elé állít bennünket Változó világunkban ugyanis egyre többen képezik magukat az iskoláskoron túl is.

Az utóbbi években a legtöbb vitát az új matematika bevezetése váltotta ki. Jelenleg milyen stádiumban van a matematikaoktatás reformja?

— Csaknem egy évtizede folynak a kutatások és a kísérletek. Több országgal vettük fel a kapcsolatot és tapasztalatokat gyűjtöttünk a világ különböző tájain, mielőtt elkészítettük a tantervmódosítást és az új matematikaoktatásnak feltételeit. Az új módszer lényege, hogy a tanulókba nem belesulykolni kell ezt a tudományt, hanem megkedvelteim velük, úgy, hogy közben logikus gondolkodásra neveljünk. Egyszóval ma a matematika nem csak a született i tehetségek, az úgynevezett „matematikai zsenik” számára lehet elérhető, különleges képességek nélkül is bárki elsajátíthatja. Évszázados hiedelmek dőltek meg az új matematika bevezetésével. Kiderült például, hogy hét-nyolc évesek éppúgy megértik .— az egykori egyetemi tananyagot — a halmazelméletet, mint az egyszeregyet.

— Tudomásom szerint ma már az ország valamennyi iskolájában új módszerekkel oktatják a matematikát. Bizonyára ez nem jelenti azt, hogy az önök tevékenysége ezzel befejeződött.

— Valóban nem. Márcsak azért sem, mert a technika fejlődésével újabb nagy kérdések kerültek előtérbe. A számológép napjainkban nem ritkaság és a pedagógusok egyre gyakrabban teszik fel önmaguknak és nekünk a kérdést: mikor szabad a gyerek kezébe számológépet adni? Meggyőződésem, hogy a számológépnek helyet kell kapni az iskolai oktatásban. Nemcsak egyetemi és középszinten, hanem már az általános iskola első-második osztályában. A gyerekeket ugyanis a számoláson kívül sok egyébre meg kell tanítanunk. Ahogy az élet minden területén, itt is az idő a

legfőbb érték. Felesleges te} hát azzal gyötörni a tanulókat, hogy többjegyű számokkal végezzenek fejben vagy írásban számtani mű-! veleteket, mikor ott a segédeszköz, a számológép. A géphasználat azonban veszélyeket hordoz magában.' Azt is meg kell tanítanunk, hogy a legügyesebb számológép sem helyettesítheti az emberi agy működését, a logikus gondolkodást, csupán segítheti. A számológépek alkalmazásának didaktikai kérdéseivel intenzíven foglalkozunk. Néhány általános iskolát hamarosan felszerelünk gépekkel, hogy megkezdhessük a konkrét kísérleteket.

— A pedagógia új módszerei általában azt a célt szolgálják, hogy az ember egyre többet és egyre gyorsabban legyen képes tanulni. Érthető ez a törekvés, hiszen az elsajátítandó ismeretanyag rohamosan nő. Az intézetben folyó kísérletek mennyiben érintik a tanulás gyorsítását?

— Világszerte megfigyelhető, hogy az iskoláskor kitolódik: mind több ország} bán folyik az alapfokú oktatás 10—12 éven keresztül. Valószínű ezt mi sem kerülhetjük el, de hazánkban ez csak a 90-es évek körül várható. Addig is elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy az oktatás gyors ütemét zavaró tényezőket kiszűrjük. A gyakorló pedagógusok régi panasza, hogy a tanítást főként a tanulok ismereteinek hiányossága lassítja. Azok aiz alapvető ismeretek hiányoznak, amelyekre az új tananyag épülhetne. Célunk, hogy megtaláljuk minden tantárgynál azt az optimális időpontot, amikor a tanuló bizonyos ismeretanyagot már képes befogadni. Egy példát is említenék. Régen azt vallották a pedagógusok, hogy a helyesírást csak a középiskolában lehet megtanulni.' Kísérleteink egyértelműen bizonyítják, hogy sokkal ésszerűbb, ha a helyesírás szabályait a tanulók tízéves korukig megismerik. A gyerekek képesek erre ebben a korban is, és csak a helyzetüket könnyítjük meg, ha nem kell a rossz beidegződéseket, nyelvtani hibákat idősebb korukban nyesegetni.

— Mi a legfrissebb téma az intézet kutatási tervében?

— A legújabb és talán az egyik legizgalmasabb a tanulók személyiségalakulását befolyásoló tényezők feltárása. Nemrég készítettük el — s azóta három megye iskoláiban ki is próbálták — azt a tudományos igénynyel összeállított kérdőívet, amely megkönnyíti a személyiségvizsgálatot. Azért van erre szükség, hogy a pedagógusoknak lehetőségük legyen tanítványaikat alaposabban megismerni, képességeiket feltárni, kifejleszteni és ne csupán egy régi séma szerint kategorizálják őket. Nem hallgathatjuk el a nevelést nehezítő körülményeket sem. A pedagógusoknak általában nincs ide} jük a tanulók személyiségé} vei foglalkozni, sokszor örülnek, ha a tananyagot időben leadják. A nagy létszámú osztályokban nem nevelés, hanem tömegoktatás folyik. Hiba lenne, ha beletörődnénk. Ami az osztályok létszámát illeti, aligha számíthatunk kedvező fordulatra. Sőt, napjainkban csak 1 millió általános iskolás van, hamarosan újabb demográfiai csúcs várható, s 1985-ben 1 millió 300 ezerre nő ennek a korosztálynak a száma. Ez a tény arra indít bennünket, hogy a személyiség fejlesztését elősegítő módszereket dolgozzunk ki, méghozzá olyan módszereket, amelyek a nagy és még nagyobb létszámú osztályokban is hatékonyak.

Árokszállási Éva

\ • • . ' • • •

» . • •

Mister

MacAreck

üzletei

• • • •

• •

V‘

(Fordította: Bába Mihály)

Farkas András------------------------------------------------------------------------>

E

ger műemlékeiről ;

Vetélkedő, előadássorozat