Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
fi KBKERIUNKBEN \\i%t+i\\syu**j '*<* •*■***'■- A J V- • ■x-iti!': '"fct^uun/ Termesztés fólia alatt A fólia alatti kertészkedéssel, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni. Ma már a kiskerttulajdonosok is törekednek arra, hogy otthoni felhasználásra, vagy értékesítésre primőröket termesszenek. Erre mutat az is, hogy az utóbbi időszakban a kertbarátok és a kertészeti szakcsoporttagok nagy szorgalommal tanulják az újabb és a korszerűbb termesztési eljárásokat. Ezért is terjedt el sok helyen a fólia alatti zöldség- hajtatás. A hajtatáshoz viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást kaphatnak a vállalkozó kistermelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP-fióknál, illetve takarékszövetkezetnél „mezőgazdasági termelési hitel” vehető igénybe, melyekből fólia-vázszerkezet is vásárolható. Ha viszont a Zöldért, vagy az áfész felvásárlótelepével áruértékesítési szerződést köt a kiskerttulajdonos, akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a hajtatáshoz szükséges fóliát és alumínium bordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerződést három évre kössék meg. A hidegfóliás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhetjük fából, műanyag csőből, vagy alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsöveket vásárolnak a MÉH haszon- vastelepéről, s ebből, készítik a fóliaházat. A vascsőből hajlítóvál készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajlításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöveket szorosan egymás mellé, ahová a vascső vége beakasztható. Aztán a kívánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 20— 25 centiméterenként újabb cövekeket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségével — a cövekek mellé hajlítjuk. Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A Tüzép-telepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen akácfakerítés oszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gondosan bevonni használt fóliával, vagy valamilyen rongydarabbal. A termelési gyakorlat bizonyította, hogy a nagyobb légterű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedvezőbb. A nagy légtér miatt kiegyenlítettebb a hőgazdálkodás. A jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fóliaházak 4,5 és 7,5 m fesztávolságban készülnek. Alapanyaguk alumínium, illetve annak ötvözete. A szélesebb fóliaházaknál az ötvözéssel növelhető a teherbírás és a stabilitás. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb kertészetekben használhatják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a vándo- roltatásos hajtatás. Az előre gyártott fóliaházakat a mezőgazdasági áruházakban, vagy a megyei Agroker vállalatoknál vásárolhatják meg a kistermelők, összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlő- termesztésben ismert ültetőfúróval 150 centiméterenként a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat Az összeállított fóliaház takarására polietilén fóliát használhatunk, amit általában „Agrofólia” néven árusítanak az üzletekben. A műanyag fólia előnyös tulajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméteren- ként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágulása is, mínusz negyven és plusz ötven Cel- sius-fok között biztonságosan alkalmazható. ' A polietilén fóliák általában 70— 100 kilogrammos tekercsekben kerülnek forgalomba. Szélességük: 4,2; 8,5; vagy 12 méter. A fóliaház építésénél, illetve az anyagok beszerzésénél hasznos tudnivaló: mennyi egy méter fólia súlya. Általában a 4,20- asból 0.58: a 8,50-esből 1,17; a 12 méteresből pedig 1,65 kilogramm egy méter fólia. A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti haj- tatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyásokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyásokról lehúzzuk a fóliát és csak a hidegebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fóliatakarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyag csövet négy-öt centis darabkákra elfűrészelünk, s belőle egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető műanyag szo- ritót könnyen rápattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglévő fölé. Ennek előnye, a takarást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük és másutt ismét felállíthatjuk. Hogyan hasznosítsuk gazdaságosan a fűtés nélküli fóliaházakat? Általában a kétszeri tavaszi hasznosítás adja a legkedvezőbb eredményt. Az első szakaszban hidegtflrő növényeket termeszthetünk. így vethetünk hónapos retket. Erre alkalmas fajták a Certina. a Korai legjobb, vagy a Piaci piros. A tenyészterület 5x5 centiméter. Várható termés 250—300 darab négyzetméterenként. Ültethetünk fejes salátát, Ventura és Deci mi- nor fajtákat. A fejlett palántákat február második felében ültethetjük ki a hideg fóliaházak alá. Növényenként a 20x20 centiméteres tenyészterület a legmegfelelőbb. A szedés április első dekádjában várható. Általában 20—22 fej értékesíthető négyzetméterenként. Karalábéból a Soroksári fehér és a Szentesi korai javasolható a fólia alatti hajtatásra. Február utolsó napjaiban, vagy március elején 20x20 centiméteres sor- és tőtávolságra ültethetjük a karalábépalántákat. Egy négyzetméterről 18 —22 karalábé szedhető már április első felében. A fűtés nélküli fóliaházak másodszori hasznosítására már javasolhatók a melegigényes növények is. A retek után például paradicsom ültethető április első felében. A sor- és tőtávolság 30x30 centiméter legyen. Az értékesíthető termés átlagosan 3—4 kilagramm négyzetméterenként. A termesztésre ajánlott fajták a következők: Kecskeméti merevszárú, K—3-as, és a Soroksári korai. Paprikát a saláta után érdemes ültetni, április közepén, vagy végén. A 30x30 centiméteres tenyészterület a legkedvezőbb. Várható termés egy négyzetméterről 50 darab paprika. A hajtatásra alkalmas fajták a H—2-es, a Hatvani, a Cecei és a Soroksári hajtató. A karalábé után ültethető az uborka. Javasolt fajták a Budai félhosszú, a K—113, és a Nimbus. Ültetésre az április vége és a május eleje az alkalmas időpont. 100x50, illetve 125x40 centiméteres kötésben fészkekbe rakjuk az uborkapalántákat. Salátauborkából 5, konzervuborkából 10 kilogramm szedhető le átlagosan egy négyzetméterről. Rodics Ferenc Hogyan bérelhetünk földet? Az ország minden megyéjében működnek olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyeknek a tulajdonában, illetve használatában kisebb-nagyobb mennyiségben vannak nagyüzemi módon nem hasznosítható zártkerti. illetve zártkertté nyilvánítható külterületi földek. Az ilyen földeket a termelő- szövetkezetek általában nem művelik meg. azok túlnyomó többsége parlagon marad. A tartós földhasználatról szóló új jogszabályok lehetővé teszik. hogy a nagyüzemek vezetői gondoskodjanak a csak kisüzemi módon művelhető földjeik rendszeres hasznosításáról. Kinek adható? A 6/1977. (1. 28.) MÉM— ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet — amely 1977. január 1-én lépett hatályba — intézkedett a nagyüzemi- lég nem hasznosítható földek tartós használatba adásának lehetőségeiről. Az említett rendelet lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (halászati termelőszövetkezetek, mezőgazda- sági szakszövetkezetek) a tulajdonukban, vagy a használatukban levő földekből a termelőszövetkezeti tagok és a termelőszövetkezetek állandó alkalmazottai részére mezőgazdasági termelés céljára, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi földet adjanak tartós használatba. Más magánszemélyeknek termelőszövetkezeti föld nem adható tartós használatba. Tudni kell, hogy nagyüzemileg nem Hasznosítható földnek csak a zártkerti, illetve a'területi adottságai folytán zártkertté nyilvánítható, külterületi föld tekinthető. A zártkertté nyilvánítás a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.' Földek kijelölése A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adható termelőszövetkezeti földeket a termelőszövetkezet vezetőségének kell kijelölnie. A termelőszövetkezet vezetőségének azonban a kijelöléshez előzetesen be kell szereznie a helyi (községi, városi) tanács végrehajtó bizottságának az engedélyét. Már a kijelölést megelőzően figyelembe kell venni, hogy az erdő, a belterületi föld, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek külterületén fekvő föld nem adható mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba. Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek jegyzékét a 25/1971. (X. 5.) ÉVM— IM számú együttes rendelet melléklete tartalmazza. Ezzel L Némtsan A HERBÄRIA VÁLLALAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM engedélye alapján folyamatosan gyártja és GYÓGYNÖVÉNY-SZAKÜZLETEIBEN árusítja a Béres csepp készítményt! »I A cseppek fáradékonyság, általános elesettség, étvágytalanság és álmatlanság eseteiben eredményesen alkalmazhatók. kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezetek az ilyen településeken levő nagyüzemi művelésre nem alkalmas zártkertté nyilváníható külterületi földjeiket tagjaik és alkalmazottaik részére 1—15 évig terjedő időszakra a 28/1974. (VI. 22.) MT, illetve a 14/1974. (VII. 4.) MÉM számú rendelet rendelkezéseit alapul véve haszonbérbe adhatják. FölÉasznjlali szerződés A tartós földhasználatra vonatkozó szerződést a föld- használókkal a termelőszövetkezet vezetőségének kell megkötnie A földet legkevesebb 50 évre kell a föld- használók használatába adni. A szerződést csak a járási földhivatal zártkertté nyilvánító határozatának kiadása után szabad megkötni. A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földért egyszeri használatbavételi díjat kell fizetni. Ez nem haladhatja meg a föld forgalmi értékének a felét. Mivel a használatbavételi díj összegét és az ezzel összefüggő kedvezményeket (részletfizetés, használatbavételi díj mérséklése) is a termelőszövetkezet vezetőségének kell megállapítania, nincs akadálya annak, hogy a vezetőség indokolt esetekben csupán jelképes használatbavételi díjat állapítson meg. Nem számit be a háztáji területébe A termelőszövetkezetek a tagjaiknak, illetőleg az állandó alkalmazottaiknak mező- gazdasági termelés céljára 6000 négyzetméter — szőlő és gyümölcsös művelési ágú földből 3000 négyzetméter — területű földet adhatnak tartós használatba. A tartós használatba adott földet a háztáji, illetőleg az illetményföld területébe nem szabad beszámítani, a tartós földhasználat tehát nem érinti a termelőszövetkezeti tag háztáji és az alkalmazott illetményföldhöz való jogosultságát. Jó tudni azt is, hogy 1500 négyzetméternél (447 n.-ölnél) kisebb földterület nem adható tartós használatba. Az adózásra a mezőgazda- sági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó szabályok az irányadók. Az 1977. január 1. napján hatályba lépett 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet lehetővé tette, hogy egyes településeken magánszemélyek (munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok stb.) kedvező feltételek mellett mezőgazda- sági termelés (gyümölcs, szőlő, zöldségtermesztés) céljára nem hasznosítható külterületi állami földet vegyenek tartós használatba. I lasmálatbaadás szabályai Az állami földek tartós használatba adásával kap- ’ csolatban tudni kell, hogy a föld fekvése szerinti község, illetőleg városi tanácsok adják a kezelésükben levő állami földet mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba. A nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami föld tartós használatba vétele iránti kijeimet a föld fekvése szerinti városi, községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szepí véhez kell írásban benyújtani. Az egy-egy személy részére tartós használatba adható földterület 1500’ négyzetméternél (417 n.-öl) kisebb nem lehet. A tartós földhasználatra vonatkozó szerződést a magánszemélyekkel a tanács végrehajtó bizottságának a szakigazgatási szerve köti meg. Tudni kell, hogy állami föld tartós használatba csak olyan állampolgárnak adható, akinek a tulajdonában vagy használatában levő összes föld — a tartós használatba adott földdel együtt — nem haladja meg a 6000 négyzet- métert. A földet legkevesebb 50 évre kell a magánszemély tartós használatába adni. A tartós földhasználati jog illetékmentesen örökölhető. A tartós földhasználatra kapott földön az Országos Építésügyi Szabályzatban meghatározott épület (12 négyzet- méter alapterületű szerszám- kamra, illetve terménytároló) létesíthető. Milyen kedvezmények vannak? A tartós használatba adott földért a földhasználónak egyszeri használatbavételi dijat kell fizetnie. Ez azonban nem haladhatja meg a föld helyben kialakult forgalmi értékének felét, adott esetben lehetőség van egészen minimáis használatba vételi díj megállapítására is. Fontos szabály, hogy a szociális körülményei alapján rászoruló földhasználónak a használatba vételi díj megfizetésére 10 évig terjedő részletfizetési kedvezmény adható. A huzamosabb ideje nem művelt (parlag) föld használatbavételi díjának megfizetésére 5 évi halasztás adható. Az ilyen földek használói ezen túlmenően nem fizetnek földadót és 5 évig mentesek a jövedelemadó fizetése aló! is. A használatbavételi díj 50 százalékának a megfizetésére a három- és ennél több gyermekes családok, a fizikai dolgozók, valamint a fiatal házaspárok esetében — kérelemre — 3 évre kamatmentes részletfizetés engedélyez* hető. A MasnáM koteleietisegei A tartós használatba adott földön a földhasználó mező- gazdasági termelést köteles folytatni. Ezt a tanácsok évente egy alkalommal — a tavaszi határszemlék során — rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben a földhasználó a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a tanács javaslatára a járási földhivatal a föld- használati jogot határozattal megszünteti. Ebben az esetben a már megfizetett használatbavételi díj időarányos része visszajár. A földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséről a használatba adó — tehát a tanács — gondoskodik. Megyénkben jelenleg magánszemélyek részére az alábbi településeken van lehetőség föld tartós használatba vételére mezőgazdasági termelés céljára: Andornaktálya, Sírok, Egerbakta, Szarvaskő, Hatvan (?), Eger- szalók, Verpelét, Kisnána, Ostoros, Domoszlő, Rózsa- szentmárton. Dr. Koronczay Miklós MÉM—OFTH föld- használati főosztály
