Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

* Az életmentő inzulin A hasnyálmirigy termelte hormon, az inzulin, nélkü­lözhetetlen az emberi szer­vezet számára. Az inzulin teszi lehetővé a test sejtjei­nek, hogy a táplálékból fel­vegyék és energiaként tá­rolják a cukrot. A cukorbe­teg ember testének sejtjei nem tudnak elegendő meny- nyiségű táplálékot felvenni az inzulinhiány miatt. Vé­rének cukortartalma egyre nő, mivel a test nem a táp­lálékból kivont cukor ré­vén szerez energiát magá­nak, hanem azáltal, hogy felhasználja a zsír- és fe- hérje-tartalékait. Ez azzal jár, hogy hulladékanyagok keletkeznek a testben, ame­lyek megmérgezik a szerve­zetet. E folyamat végső sza­kaszában a beteg az életve­szélyes cukorbajos kóma ál­lapotába kerül. A súlyos cukorbajban szenvedőket akként lehet életben tartani, hogy rend­szeres időközönként termé­szetes inzulint juttatnak a szervezetükbe. Ezt az inzu­lint a frissen levágott szar­vasmarhák, disznók és bor­jak hasnyálmirigyéből nye­rik. Tudva azt, hogy egyet­len cukorbeteg évi inzulin­szükségletét 35—40 szarvas- marha hasnyálmirigyéből kivont inzulinnal lehet fe­dezni, valamint azt is, hogy a cukorbetegek száma vi­lágszerte nő, a tudósok becslése szerint 1990-től természetes úton már nem lehetne fedezni az inzulin­szükségletet. Erre számítva a világ sok kutatóintézetében már régó­ta folytak az inzulin mes­terséges előállítására irá­nyuló kísérletek. Az első si­kert 1963-ban nyugatnémet tudósok érték el. 223 vegyé­szeti lépésben sikerült szin­tetikus inzulint előállítani­uk. Ám hamar kiderült, hogy cukorbetegek gyógyí­tására nem alkalmas az újonnan előállított anyag, a kénatomokat ugyanis nem lehetett „rábírni”, hogy a mesterséges inzulinban is ugyanazt a helyet foglalják el, mint a természetes inzu­linban. Ezt követően csak­nem egy évtized telt el, míg — ugyancsak nyugat­német kutatóknak — sike­rült „megidomítaniuk” a kénatomokat, s így az elő­állított hormon aktív inzu­lintartalma már 80 száza­lékát tette ki a természetes inzulinénak (az első válto­zatnál ez a mennyiség csak 1 százaléknyi volt.) Persze az ipari méretekben való gyártás technológiájának ki­dolgozása, ami ugyancsak nem egyszerű dolog, még így is hátra volt. Két amerikai tudós más úton indult el a súlyos cu­korbetegek problémájának megoldására. Eddig elért biztató eredményeiket az öröklési anyag, a gén meg­ismerésének és manipulál­hatóságának az utóbbi évek­ben elért nagy fejlődése tette lehetővé. A kutatók­nak igen finom műszerek­kel sikerült a gént egyes alkotóelemeire bontaniuk. Ezzel elérték, hogy azt az inzulint előállító géntöredé­ket, amelyet a patkány öröklési anyagából hasítot­tak le, beépítették egy, a bélben élő, ártalmatlan bak­tériumba. Kiderült, hogy ha a beépült géntöredék meg­felelő jelzést kap, megin­dítja az inzulintermelést a baktériumban. Márpedig ez azt jelenti, hogy a baktéri­um korlátlan forrása lehet az inzulintermelésnek! A távoli jövőben talán el­érhető lesz, hogy a normá­lis inzulint termelő gént si­kerül cukorbetegek sejtjei­dbe beoltani és ezzel a be­tegséget gyógyítani. Addig is azonban az állati has­nyálmirigyekből nyert és a mesterséges úton előállítan­dó inzulinra vár a feladat, hogy életben tartsa a rászo­rulókat. I Vérnyomásmérés - vezetés közben Oxfordi orvosok egészséges egyének, valamint magas vérnyomásban és szívkoszorúér-betegségben szenvedő be­tegek artériás vérnyomását és szívműködését vizsgálják 24 órán keresztül. A vizsgált egyének megszokott napi te­vékenységüket végezték a vizsgálat alatt. A vérnyomás folyamatos mérésére egy 0,9 milliméter átmérőjű csövecs­két vezettek a kar artériájába Ezt egy méter hosszú teflon­cső kötötte össze a vizsgált személyek testével, a szív magasságában felerősített érzékelő műszerrel és a műszer adatait rögzítő különleges magnetofonnal. A nap folya­mán mindegyik személy vezetett autót az oxfordi városi forgalomban. Az eredmények értékelése közben kiderült, hogy sem az egészségeseken, sem a betegeken nem emelte az autóvezetés a vérnyomást. Illetve két esetben, előzéskor megfigyeltek igen rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedést. Egyik beteg vérnyomása pedig emelkedett, amikor a fele­sége vezette a kocsit. Az élő szervezet titkai nyomában Műanyag csövekből összeállított térbeli modell: angol kutatók így képzelik el és ekként ábrázolják az idegsejt-filamentumok kötegeit. A kémiában és a biológiában az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az újszerű eszközökkel létrehozható tér­beli modelleket. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A szervezet működését, életfolyamatait az idegrend­szer szabályozza, de mi ha­tározza meg az idegrend­szer felépítését, az idegsej- tek kapcsolatait, térbeli el­rendezésüket? E kérdések­re már régen keresik a vá­laszt a kutatók, de jelentős előrehaladást csak a leg­utóbbi idők elektronmik­roszkópos vizsgálatai révén értek el Kiderült ugyanis, hogy az ideghálózat műkö­dése csak úgy válhat érthe­tővé, ha feltárják az ideg­sejten belüli mechanizmuso­kat. Elektronmikroszkóppal fedezték fel a fénymikrosz­kóppal láthatatlan fonalas A penicillin hatása Két angol kutató mikrosz­kópos felvételeken vizsgálta, hogyan hat a penicillin a baktériumokra. Fényképeik világosan mutatják, hogy a penicillin a baktériumok sejtfalára hat. Hatása abban mutatkozik meg, hogy gátol­ja a . sejtfalat felépítő anya­gok egyikének, az ún. mure- insavnak a szintézisét, vala­mint megakadályozza a sejt­membránt felépítő anyagok összekapcsolódását. Nagyobb mennyiségben pedig meg­akadályozza magában a sejt­ben a fehérjék szintézisét. Mindezt lényegében már né­hány éve tudjuk, de a peni­cillin hatásával kapcsolatban számos részletkérdés még alig ismert. Vajon a penicil­lin az egész sejtfalat támad­ja-e meg, vagy csak néhány ponton korlátozza tevékeny­ségét? A fényképek kimutatják, hogy a két lehetőség nem el­lentmondásos. A penicillin ugyanis a baktérium termé­szetéhez igazodik, és aszerint hat vagy az egyik, vagy a másik módon. Például a szta- filokokkusz baktériumot szá­mos ponton támadja, mint­egy véletlenszerűen. Viszont a sztreptokokkuszon hatása éppen arra a részre korláto­zódik, ahol az osztódás tör­tént. A penicillin a nyugalom­ban levő sejtre nem hat: mindig az osztódás idején fej­ti ki hatását. Osztódáskor például a sztreptokokkusz baktériumok „almacsutka” alakot vesznek fel, így mik­roszkóppal jól követhető a penicillin hatására bekövet­kező pusztulásuk. képződményeket a 180—250 angström átmérőjű mikro- tubulusokat és a 40—50 angström átmérőjű mikro- filamentumokat, E fontos képződményeknek nemcsak a szerkezetét, hanem a ve­gyi összetételét is sikerült meghatározni. A kutatók ar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy a mikrotubulu- soknak a különböző nagy­ságú sejtnyúlványok váz- szerkezetének kialakításá­ban van alapvető szerepük, míg a mikrofilamentumok a sejtek különböző mozgási jelenségeinek létrehozásá­ban működnek közre. Arról Az első lombikbébi meg­születése után a meddő nők valóságos telefonáradattal árasztották el a két orvost, akik azonban kénytelenek voltak lehűteni a kedélye­ket. Kijelentették, hogy még hosszú éveknek kell eltelni­ük addig, amíg a megter­mékenyítés új módja álta­lánossá válhat. Ne remény­kedjenek tehát a gyermeket hiába váró nők, hogy ezzel a módszerrel egyhamar gyerekük lehet. Először is — mondják az angol orvo­sok — ez a módszer nem alkalmazható mindenkinél. Számításba kell venni azt is, hogy igen költséges a módszer, és ez is akadályo­zó ténvező. Az orvostörténe­lem első lombikbébijének a megszületését 12 éves kuta­tómunka előzte meg. Időre van szükség ahhoz is, hogy minden kórházat felszerel­jenek a megfelelő készülé­kekkel. Még pesszimistábbak az amerikai orvósok. Néhány vezető amerikai szakorvos kétségeit hangoztatta, vajon a lombikbébi testileg és lel­kileg teljes értékű ember Jehet-e? Legtöbbjük felhív­ta a figyelmet arra. hogy a kísérletek még csak kezdeti stádiumban vannak, és to­vábbi kutatásokra van szük­ség. Az Egyésült Államok ­azonban még ma is keveset tudunk,- hogy a sejt időben és térben miként progra­mozza a sejtformákat és a sejtek együttműködését, a mozgást szabályozó mecha­nizmusokat. Egyes kutatók az idegrendszeri folyamatok vizsgálatában az idegrend­szer részeit bonyolult, háló­zatos „huzalozott” rendsze­reknek fogják fel és a ben­nük végbemenő villamos je­lenségeket figyelik meg. Természetesen ők sem te­kinthetnek el a rendszer legapróbb alkotóelemeinek feltárásától, működésük megismerésétől. bán éppen ezért nem enge­délyezik a lombikbébi meg­születését, és az elmúlt két évben legalább 4 egyetemi klinikán be kellett tiltani a kísérleteket. A Pennsylvania Egyetem professzorának a véleménye szerint állatkísérleték soka­ságát kell rdég' elvégezni. Csak így lehet meggyőződni arról, hogy a lombikbébinél alkalmazott megtermékenyí­tés nem jelent-e károsodást a születendő gyermek szá­mára. Az angol orvosok speiális hormonokkal kezel­ték az anyaméhet, hogy az képes legyen megtartani a magzatot. Ezek a hormonok az Egyesült Államokban ti­lalmi listán vannak, mert örökölhető betegséget okoz­hatnak. A vita nem dőlt el. Bizo­nyos, hogy számtalan állat- kísérletet kell még elvégez­ni, amíg sor kerülhet töme­gesebb lombikbébi születé­sére. A felelősség _ valóbán óriási... KOSSUTH 8 27 Slágermúzeum. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 8.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 da Capua: A cigány­lány. 11.16 Történelmi in­dulók. 11.24 Vajda Zsuzsa riportja 11.39 Az élet ko­médiásai. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Divat és társa­dalom. 12.50 Zenemúzeum. 14.21 Népek meséi. 14.51 Dalok. 15.10 Népi zene. 15.28 Csiribiri. 16.00 Útköz­ben. 16.05 Könyvszemle. 16.15 Kamarazene — hár­fával. 17.07 Olvastam vala­hol. 17.27 Bellini: Norma. 17 40 Családi tabló. Mándy Iván hangjátéka. 18.15 Esti mese. 19.15 Nagy1 mesterek — világhírű előadóművé­szek. 20.10 Közelkép — egy filmkorszakról. 20.25 Nép­dalkórusok. 20.42 Örökzöld dallamok. 21.40 A gyorsuló idő nyomában. 22.20 Világ- történelem dióhéjban. 22.30 A kamarazene kedvelői­nek. pftöfi 8.05 Operettdalok. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nap­közben. 10.33 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 A népművészet mes­tereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stú­dióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Mula­tós. Népdalok. 14.00 Szóra­koztató antikva;.m. 16.00 Ve.-bi’nkaztK, katona la lók 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.3'J Zenei tűkön 18.00 Disputa.. . 18.33 Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Ezerarcú Ju­goszlávia. 21.30 Horithy Hannával — sokszemközt. 22.00 Nótacsokor. 23.15 Ze­nés játékrészlet. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Feketén-fehéren... Külke­reskedelem „maszek”-ban. A vámszabályok megsér­tőit. a fekete piac vámsze- dőit mutatja be a műsor. Szerkesztőriporter: Nagy István. Eredményekről, tervekről az Állami Bizto­sító Főigazgatóságán... Ri­porter Pongrácz Judit — Eeatkedvelőknek: Szűcs Judit és a Boney M. együt­tes felvételeiből. 18.00 Eszak-magyarországi kró­nika. Ülésezett a Heves me­gyei Termelésellátási Bi­zottság — Az orvosszak­szervezet az aktuális bér­emelésről tárgyalt — Bert Kaempfert zenekara ját­szik. Lap- és műsorelőze­tes. BWMUBII n"""" .....*'"l f cJV I 8.00 Tévétorna. 8.05 ITV. Közben: 9.30—9.50 Óvodá­sok filmműsora. 9.50—10.05 Melyiket az ötezerből? 14.25 ITV. 16.25 Hírek. 16.30 Perpetuum mobile. 17.15 Telesport. 17.40 Forradal­mak nemzedéke. 18.25 Mér­legen: 11,3 milliárd. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.50 H. Barta La­jos: Nemzetközi gyors. Em­lékképek (ly részben. 20.05 Péli Tamás portréja. 22.30 Tv-híradó, 2. MŰSOR 18.40 Francia nyelvtanfo­lyam. 19.00 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 In­termezzo öt részre. NSZK tv-film. 21.30 Tv-híradó. 21.50 Reklám. 22.00—22 50 Vladimir Askenazi Beetho- ven-műveket játszik. február 15., csütörtök Vita a lombikbébi körül Egy híres nőgyógyász mondta, hogy a nők két do­logért hajlandók még a pok­lon Is átmenni: hogy ne le­gyen gyerekük (amikor nem akarják), és hogy legyen gyerekük (amikor akarják). Ez utóbbit támasztják alá azok a hírek, hogy Angliá­ban már megszületett a má­sodik lombikbébi is. Noha ilyen irányú kísérletek már régóta folynak, sikerről csak az a két angol orvos számolhatott be, akik lom­bikban megtermékenyített petesejtet műtéti úton ülte­tettek be az anyák méhébe. : : ; Az orvostudomány új eredményei valamennyiünket érdé- I • kelnek. Az élő szervezetben végbemenő áltozások nyo- i mon követése, folyamatos tanulmányozása komoly fel- \ ; adatot jelent a gyógyászoknak. Mai összeállításunk az > ■ orvostudomány néhány érdekességére hívja fel olvasóink : figyelmét. • ■ • Az első lombikbébi egyhónapos korában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents