Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

Legalább húsz kérdés A munkát igen, — a jelentést csak éppen NEM TÖRVÉNYSZERŰ, hogy egy tanácskozás unal­mas legyen. Az értekezlet is lehet érdekes, sőt izgalmas is, ha a résztvevők a lénye­ges kérdésekre irányítják a figyelmet, nem sajnálják az elismerő szavakat, és a kri­tikai megjegyzéseket. Az eg­ri járási párt-végrehajtóbi­zottság ülése — amelyen az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet párt­ái apszervezetének gazdaság- szervező, irányító és ellen­őrző tevékenységéről esett szó —. hasznos, és az újságíró számára is érdekes eszme­cserének bizonyult. Már az írásbeli előterjesz­tés kapcsán felmerült kérdé­sek — legalább húsz volt — jelezték, hogy a végrehajtó bizottság tagjai alapos bete­kintést szeretnének nyerni a termelőszövetkezet pártalap- szervezetének, vezetőségének munkájába, fel szeretnék tér­képezni a pártélet szervezett­ségét, a pártcsoportok tevé­kenységét. De azt is jelezték a kérdések, hogy az írásos anyag — bár tény, hogy hat oldalon nem könnyű össze­gezni egy év munkáját —, számos ponton nem nyújtott elegendő tájékozódási lehe­tőséget a testület tagjainak. Fodor József alapszerve­zeti titkár és Csorba László termelőszövetkezeti elnök — ő egyben a vb tagja is — vá­laszai nyomán aztán világo­sabbá vált mindenki számá­ra, hogy miként dolgozik az alapszervezet, miként tevé­kenykednek a kommunisták, de az is, hogy az 1978. ja­nuár 1-ével egyesült demjé- ni és egerszalóki közös gaz­daság hogyan gazdálkodott az első közös esztendőben. A kérdésre adott válaszok el­lenére is szinte kivétel nél­kül minden hozzászóló kifo­gásolta, hogy a jelentés el­sődlegesen a termelőszövet­kezet tevékenységét mutatja be, holott fordítva kellett volna, elsősorban a párt­életre, a pártszervezet tevé­kenységére kellett volna kon­centrálni. Felhívták a figyel­met arra, hogy hasonló eset­ben — ha a téma ismét a vb elé kerül —, akkor a párt- szervezet vezetői alaposab­ban, .elemzőbben, és a témá­ra koncentráltan készítsék el a jelentést. A JOGOS KRITIKAI ÉS7 't EVETELEKEN túlme­nően azonban nem az elma­rasztalás, hanem a segítség- ’nyújtó;, a tapasztalatátadás szándéka jellemezte a hozzá­szólásokat. Kovács Bertáján, az egri járási hivatal elnöke például elismeréssel szólt ar­ról, hogy a két korábbi ter­melőszövetkezet egyesülését kellőképpen készítették elő, hangsúlyozva, hogy az egye­sülésnek csak akkor van ér­telme, ha megérettek a gaz­dasági, a politikai feltételek. Nos, ennél az egyesülésnél az előfeltételek keltőek voltak. Ennek is, és főként mind a gazdasági, mind a pártalap- szervezeti vezetésnek kö­szönhető, hogy az első év jól sikerült a szövetkezet számá­ra. Annak ellenére, hogy a szőlőtermés nem úgy alakult, ahogy várták, a szövetkezet gazdálkodása eredményesnek bizonyult. Örvendetes, hogy a gazdaságban megkezdődött az ésszerű szakosodás, kevesebb növényféleséget termelnek, mint korábban a szövetkeze­tek s ez majd az eredmé­nyekben is jelentkezni fog. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra is, hogy a közös gazdaság vezetői még job­ban törekedjenek a gépesí­tésre, mert a dolgozók szá­ma évről évre csökken, s ha a kiesett munkaerőt/nem si­kerül idejében pótolni, akkor később nagy gondok lesz­nek. Azt is kifogásolta, hogy a jelentésben nem esett szó a közös gazdaság távlati el­gondolásairól, pedig a kép úgy teljesebb lett volna. Kovács Mihály, a Szilvás­várad! Állami Gazdaság igaz­gatója hozzászólásában szin­te teljesebb képet rajzolt a gazdaságról, a pártmunkáról, mint maga a jelenlés. Kifej­tette, hogy a gyenge termő­helyen gazdálkodó termelő- szövetkezet vezetői, tagjai szorgalmas munkájukkal él- lensúl.yozni tudták a kedve­zőtlen adottságokat. A szö­vetkezetben az elmúlt évben jól szervezett munka folyt, igen jó kapcsolat alakult ki a tagság és a vezetőség között. A gazdaságban a káderhely­zet megnyugtató. Az ágaza­tokat tekintve az állatte­nyésztés szerepe növekedett a gazdálkodásban. A tejho­zam egy év alatt lényegesen nőtt, de még mindig szerény, hiszen egy tehén évi hozama alig több, mint 2600 liter. A szövetkezet vezetői igen jól ismerték fel, hogy a juhá­szaiban nagyon kedvezőek a lenetőségek, és látszik a tö­rekvés, hogy a juhászatból minél nagyobb bevételre te­gyenek szert. A növényter­mesztésben az egyik fő célki­tűzés az, hogy szilárd takar­mánybázist teremtsenek az állatállomány számára. He­lyes, hogy egyszerűsítették a növénytermesztés szerkezetét és igyekeznek a természetes rétek, legelők feljavítására, Az elismerő szavak mellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a juhászaira ér­demes még több figyelmet fordítani, valamint növelni szükséges az elemző munka színvonalát. Továbbá igen lé­nyeges — pontosan a gazda­sági eredmények fokozása céljából —, hogy az alap­szervezet a munka színvona­lán, stílusán és rendszeres­ségén javítson, tegye rend­szeressé a pá. csoportmun­kát. Habéra László, a járási pártbizottság titkára a gaz­dasági eredmények elismeré­sén túlmenően elsődlegesen a pártalapszervezeti munka színvonalának javítására hív­ta fel a figyelmet. Kifejtet­te, hogy a vb elé került je­lentés problémamentesnek tünteti fel a közös gazdaság és az alapszervezet munká­ját, holott a valóságban — az eredmények ellenére — jócskán akadnak gondok. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind az alapszerveze­tek, mind a pártcsoportok szervezettebben fejtsék ki te­vékenységüket. A legfonto­sabb kérdéseket tűzzék napi­rendre, és ezeket elemzően tárgyalják. A pártcsoportok munkája legyén konkrétabb, a pártcsoportvezető tevé­kenysége ne merüljön ki a tagbélyegek kiadásában. Az alapszervezet fordítson figyel­met mind a párt-, mind a gazdasági munka állandó el­lenőrzésére, az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak növelésére, a még jobb káder- és személyzeti mun­kára. VALÓSZÍNŰLEG e né­hány kiragadott hozzászólás és értékelés is bizonyítja, hogy a végrehajtó bizottság ülése valóban hasznosnak bi­zonyult. Hasznosnak és érde­kesnek is. Hiszen senki sem próbálta „elkenni” a dolgo­kat. sőt, nagyon is élesen fo­galmazták a beszámoló és a munka hiányosságait. A kri­tikus hangvétel azonban nem volt sértő, az észrevételekből a segítőkészség . sugárzott, így vették ezt a termelőszö­vetkezet jelenlevő vezetői is, akik bizonyára összegezik majd az elhangzottakat, és igyekeznek minél többet hasznosítani a javaslatokból. Ä gyengébben sikerült je­lentés ellenére is — így vég­zett tehát hasznos munkát a végrehajtó bizottság. Kaposi Levente A segítőkész barátság mindkét részről kiállta a munka próbáját, s ez a próba jelesre sikerült. Most mint Szívesen látott vendéget, egy­mást hívják ünnepelni zár­számadó közgyűlésükre he­vesiek és rimaszécsiek. Utób­biak képviseletében csak nemrég járt az átányiaknál a rimaszécsiek egy kis csapata, élén Szarvas Károllyal, az Újvilág elnökhelyettesével. Most az átányiak és a köm- lőiek öltöztek ünneplőbe, hogy személyesen is újfent köszönetét mondjanak a se­gítségért, gratuláljanak a ri­maszécsiek jó eredményeihez. Álomittas februári kora­reggelen indulnak itthonról a kocsik, sötétben tapogató­zik a reflektorok fénye, s mutatja a vége-nincs utat, az ismét hófödte földeket. Később már a téli nap ra- gyogtatja Szarvaskő fölött a havat, s mind szebb élmé­nyekkel lepi meg az utaso­kat. Ózd után azonban —1 mintha szégyenkezne az- ide­genek előtt, — minden köd­be burkolózik, szürke ködben lepjük a hatart s gurulunk át óvatosan a Rima-hídon. Lehet, hogy különösnek tűnik a képzettársítás: ami­kor a végrehajtó bizottság egymást követően tűzte na­pirendre a tanácsi fenntar­tású, illetve a KPM-hez tartozó utak, hidak állapo­táról szóló beszámolót, egy ismert szólás-mondás jutott az eszembe. Gyakran mond­juk ugyanis, hogy „mutasd az írásod, megmondom, ki vagy...” — azaz: mutasd az útjaidat, megmondom, hogyan bánsz velük, meny­nyire vigyázol rájuk, mi­ként óvod, korszerűsíted őket. A végrehajtó bizottság va­lamennyi tagja — s foglal­kozásából következően e kommentár írója is — meg­lehetősen sokat járja a me­gye útjait, nem voltak hát könnyű helyzetben a két előterjesztés készítői. Mert, amikor szóba került példá­ul a Ludas—Nagyfüged kö­zötti útszakasz állapota, vagy valamelyik, gyakran használt út átépítéséről, korszerűsítéséről esett emlí­tés, a résztvevők mindegyi­ke „szakértőként kezelte” az ügyet. Végtére ez nem is baj, hiszen a tanácsi testü­let végrehajtó bizottsága is gazdája — talán nem is ki­csit — a megye útjainak■ Tervez, dönt és irányít, te­hát, ha el hangzana a kérés: „mutasd az útjaidat...”, ak­kor bizonyos fokig magára kell vállalnia a felelőssé­get. .. A kérés ezúttal nem hang­zott el, a témával — milye­nek az útjaink, hídjaink, mennyire vigyázunk rájuk, mit tudunk a pillanátnyi állapotukról — azonban részletesen és komolyan foglalkoztak a tegnapi ta­nácskozáson. Mert volt mi­ről szót ejteni. Például: mind a tanács illetékes osz­tályai, mind pedig a KPM megyei szakemberei számí­(Tudósítónktól) A természet, a házikert, a növénytermesztés szeretető, másrészt pedig a szabad idő értelmes és hasznos eltöltésé­nek igénye sarkallta azokat a besenyőtelki embereket né­hány évvel ezelőtt, akik meg­alakították a kertbarátkört, Munkások, termelőszövetke­zeti tagok, pedagógusok a tagjai ennek a kis közösség­nek, akik szakértő és lelkes vezetőre találtak Mlinkó Margit agroüómus személyé­ben. A szakkör vezetője — aki a helybeli Lenin Termelő- szövetkezet mezőgazdásza — így beszél munkájukról. Cé­lunk a házikertek területei­Kárpótlás a ködért: nagy szeretettel fogadnak bennün­ket az Újvilág vezetői, Ju­hász István agrármérnök, az egyesült földművesszövetke­zetnek nevezett közös gazda­ság elnöke, Szarvas Károly, és az ő vendégeik is, Ján Gibala, a rimaszombati já­rási pártbizottság első titká­ra, dr. Dusán Hlinka, a me­zőgazdasági társulat zoötech- niküsa és még sokan, csak győznénk sorolni és megje­gyezni az új neveket... Amúgy minden olyan mint nálunk vagy ehhez hasonló. A „kis”, 4200 hektáros gaz­daság a rossz időjárási vi­szonyok ellenére jó évet zárt, szép nyereséget könyvelhet el, és ezt 1979-ben megismé­telheti, túl is szárnyalhatja. (Felszólalásaikbán biztatják is erre a vezetőket a járás­ból, a megyéből és a Csehor­szágból érkezett különböző rendű-rangú vezetők, ha ugyan kell egyáltalán a biz­tatás, hiszen maguk is még jobbra törekednek.) A kétnyelvűség miatt kis­sé hosszúra nyúlik a műsor, s ha netán valaki emiatt lan­kadna, vigasztalódhat a ri­tottak arra, hogy a tél meg­lehetősen igénybe veszi az útjainkat, tönkreteszi az egyes szakaszokat. Arra vi­szont nem számíthattak, hogy a kár amúgy is jelen­tős összegét csaknem meg­duplázza az áradás, a bel­víz. Csak a fagy,* a hó, az útleszakadás 33,5—34 millió forintos kart okozott. Az ár- és a belvíz okozta károkat egyelőre még csak óvatosan sem merik megsarcolni... Nem használt a tél — ál­lapították meg — a megye útjainak. Az egyébként sem kis gondjaink megsokszoro­zódtak, mert a helyreállítá­si munkálatokra, a fejlesz­tésekre szánt összegekből kell lecsippenteniük a taná­csoknak, s közúti építővál­lalatoknak. Megyénk útjai, mint egy minisztériumi fel­mérésből kiderült, az or­szágos átlagnál jobbak, ál­lapotuk egy-két szakasz ki­vételével megfelelő. Érről az alapról indulva, mind jobban lehetővé válik, hogy Hevesben tovább korszerű­södjön a hálózat, s bizton­ságosabbá váljék a közúti közlekedés. Mindez egyebek között annak az útfelügye- leti hálózatnak a munkáját is dicséri, amelynek szak­emberei rendszeresen járják a megye útjait. A legkisebb sérülésekről, kátyúról, repe­désről, omlásról is jelentést készítenek, hogy miélőbb a helyszínen teremjenek a „tmk-sok”', az uljavítók:' Természetesen nemcsak az utak pillanatnyi javítá­sáról, a kátyúbetömésekről készítenek előzetes tervet az utak fenntartói, hanem a leendő beruházásokról is: a 25-ös számú főút egri átkelő szakaszának további építé­séről. újabb hidak korszerű­sítéséről. Vagy: arról az előkészítő munkáról, ame­lyik a kápolnai közúti fe­lüljáró építését, illetve a nek ésszerű hasznosítása, a háztáji kisárutermesztés fej­lesztése. Mindezt közösen, együtt, a szükséges szakmai ismeretek birtokában akar­juk végezni. A tagság egyik fele a köz­ségben már hagyományos dohánytermeléssel hasznosít­ja kertjeit és háztáji terüle­teit. A többiek Zöldség- és gyümölcstermesztéssel fog­lalkoznak. Havonta két alka­lommal tartják összejövete­leiket, ahol a szakkör tagjain kívül nagyon sok kívülálló is megjelenik. Tartalmasak és hasznosak ezek az összejöve­telek, ahová neves szakem­bereket hívnak meg, szakta­nácsadást végeznek, ismer­..'S m aszombati „Safarikovo” gimnázium tanulóinak nagy­szerű irodalmi műsora láttán- hallatán. A nagyszerű műsort ha­sonló vendéglátás követte. Mind ez idő alatt pedig ke­vés pihenésre volt ideje a szövetkezet elnökének: az új­ságírók, tollal vagy mikro­fonnál a kezükben kíváncsis­kodtak, minek köszönhetik - a jo eredményeket, hogyan to­vább, főleg pedig: hogyan értékeli a magyarországi ter­melőszövetkezetekkel kiala­kított kapcsolatokat. Nos, elégedettek lehetünk, mert ők is — nagyon elége­dettek, es hozzánk hasonlóan a barátság elmélyítésére tö­rekednek. Bíznak abban, hogy így mindkét felnek jobban sikerül megvalósítani a lényegében azonos célt, a hatékonyabb munkát, a ma­gasabb minőség eleresét. Ennél többet mi sem kí­vánhatunk — jegyezte meg a gömöri lap egyik szerkesztő­je, Hacsi Attila —■, és bú­csúzóul erre koccintottunk, s a közeli viszontlátás remé­nyében vettünk búcsút egy­mástól. B. Kun Tibor Selyp—Gyöngyöspata es 9 Selyp—Zagyvaszántó között levő vasúti kereszteződés biztosiiásat előzi meg. Ter­vezik továbbá az egri Le­nin út korszerűsítését, a 3. számú fő közlekedési út gyöngyösi átkelő szakasza­vak, valamint a Pásztó—Gtt- lya—Mátraháza közötti út­szakasz megkezdett munká­latainak befejezését. A tervek természetesen részletesebbek, a fenti, ki­ragadott példák csupán ér­zékeltették a készülődést: tovább korszerűsíteni, jó állapotban tartani a megyei utak érhálózatát. Ezzel kap­csolatban pedig megvalósí­tani azokat a részfeladato­kat, amelyek között például ilyenek szerepelnek, mint a közúti jelzőtáblák elhelye­zése, pótlása, vagy a bal­esetveszélyes csomópontok, szakaszok megszüntetése, a közlekedés szabályozása. Az útügyi szakemberek jól tud­ják, hogy a hatvani, a gyön­gyösi ' átkelőszakaszra, a szurdokpüspöki—gyöngyösi útra, a gyöngyössolymosi be­kötő útra, a selyp—gyön­gyöspatai, vagy az andor- naktálya—mezőkövesdi sza­kaszokra rendkívül nagy fi­gyelmet kell fordítaniuk, mert ezeken a részeken csak az elmúlt esztendő el­ső félévében 23 halálos, 00 súlyos és 67 könnyű . sérü­léssel járó baleset történt. Igaz, hogy a baleseti okok között elsősorban nem az utak állapota szerepelt, de az okosan, a gondosan ter­vezett forgalomirányítással kiszűrhetők az alapvető okok is. Nem fölösleges hát időn­ként arra kérni az illetéke­seket, s önmagunkat is — szögezte le a végrehajtó bi­zottság —, hogy: „mutasd meg az útjaidat.. Szil vás Isi váll kednek a korszerű módsze­rekkel. Továbbképzéseiken a házi­kerti növényvédelem," a gé­pesítés, a termékfeldolgozás, tartósítás és értékesítés prob­lémái egyaránt szerepelnek. Nehéz lenne kilókban, má­zsákban és termelési érték­ben kifejezni azt a hozamot, amelyet a szakkör tagjai év­ről évre előállítanak. A lelkes kis közösség mun­káját a termelőszövetkezet műtrágya, növényvédő szer, vetőburgonya beszerzésével segíti. Jelentős az a támoga­tás,’ szaktanácsadás, amelyet a vetömagtermeltető vállalat, a kápolnai dohánybeváltó és a növényvédő állomás szak­emberei adnak számukra. Munkájuk eredményét min­den év augusztusában mérik le, amikor is kiállítást ren­deznek legszebb termékeik­ből. A dohánytermesztők az el­múlt évben végezték el a faj­taváltást, áttértek a pálmo- nostori fajták termesztésére. A zöldségtermelők jelenleg is sok új elgondolással ké­szülnek az idei tervelési év­adra. Bővítik a termékek faj­taválasztékát, a hagyományos paprika, paradicsom és bur­gonya mellett mák, többféle aprómag, facélia és különle­ges zöldségnövény termeszté­séhez látnák hozzá. Tervük a bogyós gyiimölcsűek ter­melésének bővítése és a fólia "alatti ‘ hajtatás, termesztés meghonosítása. Tanfolyamot indítanak a fóliás zöldségtermesztés es -hajtatás megismertetésére. A tavasz folyamán tapaszta- latcsere-latogatást tesznek egy fólia alatti kertészetben. Céljuk, hogy a korszerű és gazdaságos termelési módsze­rek megismerésével fokozzák a háztáji termelés hatékony­ságát. Császár István 1979. február 14., szerda A tiszta levegőért Az MMG Automatikai Művek a Közúti Közlekedési Tudo­mányos Kutatóintézettel közösen ú,i hordozható műszert fej­lesztett ki a Diesel-motorok kipufogógázának ellenőrzésére. Rövidesen megkezdődik a sorozatgyártás is. A képen: egy kamion motorjának ellenőrzése. (MTI fotó — Soos Lajos felvetele — KS) Besenyőtelki kertbarátok Szomszédolás Rimaszécsen A barátság és a hatékonyabb munka jegyéin t II megyei tanács vb tárgyalta Mutasd az úffafcfcvf...

Next

/
Thumbnails
Contents