Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Hétfő esti kfilpolitikai kommentárunk: A válság epicentruma A Pravda behatóan elemzi azt a jelentést, amely szerint Robert Huyser tábornok, az Európában állo­másozó amerikai csapatok helyettes főparancsnoka ismét meghosszabbította teheráni tartózkodását. Ele­inte az amerikai illetékesek azt állították, hogy a generális kizárólag technikai kérdésekről tanácsko­zik az iráni fővárosban és emlékeztettek arra, hogy hatalmas mennyiségű amerikai hadianyag van az or­szágban (a sah egy évtized alatt harminchétmilliárd dollárt költött a legkorszerűbb fegyverekre!). Ma már a State Department, az amerikai külügyminisz­térium sem tagadja, hogy Huyser politikai kérdések­ről is tanácskozik Iránban, de ehhez a kényszerű be­ismeréshez Vance külügyminiszter sietett hozzátenni, hogy ez „nem jelent beavatkozást Irán belügyeibe”. „Hát akkor mi a beavatkozás? — teszi fel a kér­dést a Pravda és hozzáteszi: — hogyan lehetne más­képp értékelni azt a tényt, hogy az amerikai opera­tív parancsnokság oly nagy kaliberű képviselője eny- nyire elhúzza látogatását a válság epicentrumában?” Érdemes felfigyelni erre a pontos, a lényeget jól magában foglaló kifejezésre. „A válság epicentrumában” — ezzél a kitétellel az SZKP központi lapja egy nagyon lényeges jelen­séget jelez. Azt, hogy bizonyos vélt vagy valóságos amerikai érdekek szempontjából nemcsak Irán van válságban, hanem az egész közép-keleti térség és a sah országa csak ennek az általánosabb krízisnek — a földrengéstudomány nyelvezetéből kölcsönvett kife­jezéssel — csak az epicentruma. A térség a Nyugat olajellátási útvonalának lénye­ges része. Ebben a térségben pedig az imperializmus és neokolonializmus pozíciói olyan országokban dől­tek meg, mint Etiópia, Dél-Jemen: Afganisztán, eny­hén szólva nem tartják egyértelműen megnyugtató­nak a helyzetet a washingtoni stratégák Pakisztánban sem. Ilyen körülmények között nem elképzelhetetlen, hogy miközben a Carter-kormányzat szavakban tá­mogatja Baktiar iráni polgári kabinetjét, Washington tűzben tart egy másik vasat, a CIA által szorgalma­zott katonai puccs lehetőségét is. Huyser tábornok szüntelenül prolongált teheráni tartózkodása nyüván- valóan és félreérthetetlenül ennek a koncepciónak a következménye — és ilyen értelemben nemcsak irá­ni. hanem sokkal tágabb katonapolitikai célokat szol­gál. Harmat Endre Leonyid Brezsnyer: 99 A megoldás: az egyenlő biztonság elve" I AAA*AAAAA/WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAA*AAAA/VAAAAAAAAAAAAA< Bizalmat szavaztak az iráni kormánynak TEHERÁN Az iráni parlament felső­házában. a szenátusban — a korábbi hírekkel ellentétben — már hétfőn megtartották a bizalmi szavazást. A szená­torok 38 szavazattal egy el­lenében és két tartózkodás mellett bizalmukról biztosí­tották Sapur Baktiar pol­gári kormányát. Az alsóház kedden folytatja vitáját a kormányprogramról és ennek befejeztével fog szavazni. Az ellenzéki nemzeti front felhívására az utcákat mint­egy százezer tüntető árasz­totta el. A felvonulók sah- ellen és Khomeini 'siita főpapot éltető jelszavakat kiáltoztak, az emigrációban élő vallási vezető arcképét vitték transzparenseiken. A katonák békésen szem­lélték a felvonulást. A meg­mozdulás részvevői — jelen­tések szerint — több helyen barátságosan köszöntötték a katonákat. Az iraki Baath párt lapja, az Al-Thaura, legújabb szá­mában hangsúlyozza, hogy Irak és Irán kölcsönösen tiszteletben tartja egymás szuverenitását és vállalt kö- télézéttségeit. Emlékeztet rá. hogy Khomeini. aki tavaly októberig Irakban élt. azért hagyta el az országot, mert az Gjimfitfflg, 1919. jantxar 16„ kedd általa betölteni kívánt poli­tikai szerep nem fért össze az iraki külpolitikával. Leonyid Brezsnyee, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a múlt héten fogadta a Time című amerikai hetilap vezetőit és interjút adott számukra. Az interjú szövegét, amelyet a Time eheti száma közöl, hét­főn tették közzé Moszkvá­ban. Brezsnyev nyilatkozatában rámutatott: jelentős mérték­ben a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, vajon jók, mindenekelőtt békések lesznek-e az elkö­vetkező évek. Elmondotta: befejezéséhez közeledik a munka a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról szóló új megállapodá­son, bár a végleges, egyez­tetett álláspont kidolgozásá­hoz még kétségkívül bizo­nyos időre van szükség. „Ügy véljük, hogy az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elve, amelyet a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok egyaránt kiindulópont­ként fogad el, megadja a helyes megoldást és a nem távoli jövőben Carter elnök­kel együtt aláírásunkkal erősíthetjük meg a megálla­podást —, mondotta Brezs­nyev. Foglalkozott az úgyneve­zett szovjet fenyegetésről szóló állításokkal is. Hang­súlyozta: az ilyen állítások korántsem újak. Nyugaton már erről kiáltoztak akkor is, amikor 1917 október után Szovjet-Oroszországba 15 országból, köztük az Egye­sült Államokból betörtek az intervenciósok, hogy meg­fojtsák a forradalmat és helyreállítsák a régi rendet. Erről szónokolt Chamberlain brit miniszterelnök is, ami­kor Münchenben abból a célból kötött alkut Hitlerrel, hogy agresszív törekvéseit a Szovjetunió ellen fordítsa. A A „szovjet fenyegetéssel” ta­karóztak a nácik is, amikor orvtámadást intéztek a Szovjetunió ellen. Ugyaner­re hivatkoztak azok, akik létrehozták a NATO-t, azt a katonai tömböt, amely az agresszor elleni küzdelem­ben 20 millió ember vesztett Szovjetország ellen irányult. Ezt az ürügyet használták akkor is, amikor Washing­tonban meghirdették a „há­borús szakadék szélén való táncolásnak” a Szovjetunió ellen irányuló politikáját. Az SZKP KB főtitkára érintette a Kínával kapcso­latos problémát is. „Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban egye­seknek úgy megtetszett a je­lenlegi kínai vezetésnek a Szovjetunióval szemben el­lenséges irányvonala, hogy felmerült bennük a kísértés: tegyék Pekinget a szocializ­mus világára gyakorolt nyo­más eszközévé — hangoz­tatta. — Ez a politika, vé­leményem szerint kalandor­politika, rendkívül veszélyes az egyetemes béke szem­pontjából. Arról van szó, hogy gazdasági jellegű csa­létkekkel, s most már egy­re Inkább korszerű fegyver­zet, haditechnika és techno­lógia szállításával akarják jutalmazni és ösztönözni azokat, akik a világ egyik legnagyobb országának élén állva nyütan kijelentették, hogy ellenséges érzülettel viseltetnek az enyhülés, a leszerelés és a világ stabi­litása iránt Kambodzsa újra- tabaduläsa 1979. január 7-én a Kam­bodzsai Nemzeti Egység­front csapatai elfoglalták Phnom Penht és ezzel meg­döntötték a reakciós Pol Pót—leng Sary-klikk hatal­mát. A december közepén — a széles körű népi felkelés adminisztrációs irányítója­ként — megalakult KNEF felhívására országos méretű fegyveres felkelés robbant ki amelynek eréje néhány hét alatt elsöpörte a reak­ciós klikk uralmát. Ez a győzelem lehetővé . teszi, hogy Kambodzsa újra bé­keszerető. demokratikus ál­lammá váljék. Az 1975-ös nagy népi of- fenzíva győzelme után, amely az Amerika-barát Lón Nol-rezsimet döntőié meg. joggal- várta a világ egy új népi , Kambodzsa létrejöttét. De az úi rendszer koncent­rációs táborrá változtatta az országot, súlyos bűnöket kö­vetalt el országa népe ellen, sok százezer kambodzsait menekültté hontalanná lett, akik a népirtás elől mene­kültek külföldre. Kína tá­mogatásával agressziót kö­vetett el Vkiiaam ellen, s minden fórumon a béke. az emberi haladás ellen lépett fel. A győzelem új távlato­kat nyit nemcsak Kambod­zsa, de egész Indokína tör­ténetében : sőt ez az ese­mény az erőviszonyok meg­változását is jelenti e rob­banásveszélyes térség heiy- zatében. —TERRA— w Bármikor következhet a tűz“ Martin Luther Hing születésének 50. évfordulójára JANUÁR 15-ÉN lett volna ötvenéves Martin Luther King. Több mint tíz eszten­dővel ezelőtt, a memphisi Lorrain Hotel teraszán dör­dült el a lövés, amely kiol­totta az amerikai néger pol­gárjogi mozgalom Nobel-bé- kedíjjal kitüntetett vezetőjé­nek életét. A lelkészcsaládból szárma­zó és Bostonban filozófiai doktorátust szerzett King lelkészi — majd politikai — pályáját az Alabama állam­beli Montgomeryben kezdte, ahol ötvenezer jogfosztott néger élt. Lépések a szabad­ság felé című könyvében King léikész leírta: mikép­pen harcoltak ki Montgome- ry néger lakosai — nem egy fehér támogatásával — bi­zonyos jogokat. 1955-ben írott könyvét a következő szavakkal fejezte be: ..Szin­te mindennap figyelmeztet valaki, hogy hallotta, el akarnak tenni láb alól. Min* den este bizonytalanul térek nyugovóra, megérem-e a holnapot?” 1964. december 10-én Os­lóban átadták a Nobel-béke- díjat Martin Luther Ring­nék. aki a díj összegét, öt­venezer dollárt, a polgárjogi mozgalom „22 millió ame­rikai néger nagy harcának” céljaira bocsátotta. Sokan mondták róla, hogy ő Ame­rika Gandhija. King így vá­laszolt erre: ..Bár nagyon tisztelem Gandhit, nem ve­szem át változtatás nélkül a nézeteit és módszereit, ha­nem az amerikai valóságra alkalmazom azokat.” S va­lóban, King szükségesnek tartotta, hogy az 1963-as „forró nyár” által felheví­tett ..néger tömegindulatok lecsillapodjanak, mert a je­lenlegi körülmények között ez, öngyilkos harcra vezet.” Ugyanakkor úgy vélte, hogy „az amerikai négerkérdés sokkal bonyolultabb, sem­hogy liberális reformok meg­oldhatnák. Ez a probléma összefügg az egész amerikai társadalom struktúrájával.”. Mint ahogy Martin Luther King meggyilkolása is csak egy volt a terrorcselekmé­nyek között. amelyekhez előbb John, majd később Robert Kennedy meggyilko­lása is szervesen hozzátarto­zik. Több mint 10 éve halott King. És egy évtizede már annak is, hogy a Kerner-ie- lentés — egy Johnson elnök által életre hívott bizottság beszámolója — azzal a diag­nózissal ijesztette meg Ame­rikát. hogy az ország két különálló, egv fekeée és egv fehér, eevmástój .elszigetelt és egyenlőtlen” társadalom irányában halad. Ha Ame­rika Mm akarja kockáztatni az önpusztítást, akkor ha­ladéktalanul fel kell karol­nia „legfontosabb elintézet­len ügyét”. Napjainkban az ügy még mindig elintézetlen, bár a nemzet lelkiismerete meg­nyugodott. Vajon nem értek el a színesbőrűek 1968 óta tagadhatatlan haladást? A törvényes jogokat amelyek­ért a polgárjogi mozgalom a hatvanas években az utcára vonult, ma már mind le­fektették; az ország meg­bolydult lelkiismeretétől a felvonulások, az ülősztrájkok és a tiltakozó megmozdulá­sok kicsikarták a törvénye­ket. Ma feketék és fehérek együtt ülnek az iskolapad­ban. AZ 1965. ÉVI VÁLASZ­TÁSI törvény, amely a pol­gárjogi törvények közül ta­lán a legmesszebbható. meg­változtatta a politikai életet, legalábbis Délen. Ahol 10 évvel ezelőtt csak 250 vá­lasztott néger tisztségviselő volt, ott ma 2200-an tölte­nek be kisebb-nagyobb posz­tokat. Ma 164 fekete polgár- mester tevékenykedik, közü­lük 40 olyan városban, amelynek a lakossága túl­nyomórészt fehér. De ezek­nek. a 25 millióhoz viszo­nyítva mégis keveseknek, a sikere nem sokat nvújt a szegénv»k tömegének. Aho­gyan iangston Hughes, a költő, Ralph Bunche vpnat- kozásában hangsúlyozottan szlengben megírta: „Az étel. amit ők esznek, engem nem laktat.” A színesbőrűek 14 százaléka ma munkanélküli, a fiatalok körében ez a szám 40—50 százalék. „Valós szá­mokban” a fekete lakosság egynegyede munkanélküli. Ez annyit jelent, hogy a fe­keték és a fehérek közötti szakadék az elmúlt években nemhogy nem szűkült, de még szélesedett is. A fehér munkanélküliek arányszáma 6—7 százalék, tehát fele a munkanélküli feketék ará­nyának. A hatvanas években be­zárták a feketék előtt a bisztrók, a vendéglők, az is­kolák és az egyetemek ka­puit, kitiltották őket az au­tóbuszok első üléseiről. Ezek voltak azok az elvett jogok, amelyekért a polgárjogi har­cosok csatasorba álltak. A jogokat kivívták, most vi­szont az egykori diszkrimi­náció áldozatainak nincs annyi pénzük hogy megfi­zessék a buszt, a bisztrót és a vendéget. Űj. kifinomul­tabb diszkrimináció jelent­kezik, amelyet sokkal nehe­zebb leküzdeni, mert nem ütközik írott törvénybe, ha­nem hagyományon és maga­tartáson alapul.' MARTIN LUTHER KING kioltott élete tehát ma is figyelmeztető. „Társadalmi dinamitom ülünk” — mond­ja Jordan, King céljainak egyik örököse. „Ha a józan vezetők semmit sem tudnak ■ elérni. bár->''-ar következhet a tűz”. Seres Attila Külföldi jelentések MOSZKVA: Andrej Gromiko szovjet) külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az olasz kormány meghívására január végéi* hivatalos látogatást tesz Olaszországban. A hírt va­sárnap jelentették ba Moszkvában. WASHINGTON: Vasárnap nagy sikerű hangversenyt adott Wa­shingtonban a Magyar Rá­dió Szimfonikus Zenekara. Az amerikai főváros legna­gyobb koncerttermét a Ken­nedy- Centerben csaknem teljesen megtöltötte a kö­zönség, bár a hangverseny­re a kora délutáni órákban került sor. VARSÓ: Mind több földgáz érkezik a Szovjetunióból Lengyelor­szágba. Idén a szokásos évi 2500 millió köbméter helyett, a Szövetség vezeték segítsé­gével 4100 millió köbmétert kap az ország, és ez meg­alapozza a nitrogénműtrá­gya-gyárak ellátását A fej­lesztési tervek és megállapo­dások szerint 1980-ban már a lengyel földgázszükséglet felét fedezik a szovjet szál­lítások. BELGRAD: A jugoszláv nemzeti bank. közleményt adott ki arról, hogy ez év folyamán 500 na 1000 dináros címletű új bankjegyeket bocsát ki. Az új bankjegy nagysága; papírja szinte teljesen azo­nos az eddig forgalomba)* levő 500 és 1000 dinároa bankjegyekével, amelyek törvényes fizetőeszközként továbbra is forgalomban maradnak. CUCUTA Nagy erejű földlökés rázta meg vasárnap este a kolum­biai Cucuta városát. A föld“ mozgás nagy pánikot keltett a lakosság körében, a károk­ról még nem érkezett jelen­tés. LONDON Egy glasgowi kórházban vasárnap megszületett a harmadik úgynevezett „lom­bik-bébi” ezúttal egy 2600 grammos kislány. Az újabb sikeres szülés — a műtétet végző és a szülést levezető orvos nézete szerint — azt bizonyítja, hogy a labo- ratórumi megtermékenyí­tés a jövőben egy bizonyos betegség miatt meddőnek tartott nők esetében a gyó­gyulást, azaz egészséges gyermekek világrajöttét eredményezheti. A glasgowi szülés ugyan a terhesség nyolcadik hónapjában, de a korábbi két esettől eltérően nem császármetszéssel jött világra. MADRID A terrorizmus elleni harc­ban a Spanyol Kommunista Párt a különböző politikai erők együttműködésének hí­ve — jelentette ki vasárnap Santiago Carrillo. az SKP főtitkára, a párt központi bi­zottságának ülése után. Carrillo közölte a sajtó kép­viselőivel. hogy az SKP kész azonnal aláírni egy erről szóló megállapodást. Baszkföldön vasárnap sem volt nyugalom: ezúttal az épülő vagy tervezett atom­erőművek ellen tüntettek az országrész számos városában. A legnagyobb megmozdulás­ra San Sebastianban került sor. ahol a tüntetők bariká­dokat emeltek és egy órán keresztül közelharcot vívtak a kivezényelt rendőrséggel. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására vasárnap este küldöttség élén hivatalos lá­togatásra Szófiába érkezett Nicolas Saui, a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. WASHINGTON Martin Luther King szü­letésének 50. évfordulója al­kalmából emlékbélveeet adott kj az amerikai posta. A b^lvegen a néger polgár-, joc-' harcos arcképe látható, •há' érbep az amerikai nége­rek jogainak semmibe véte­le miatt tüntető tömeggel.

Next

/
Thumbnails
Contents