Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

r Kékes és Nicolo" r WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 2. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1979. január 4., csütörtök Négy térvény, kormánybeszámoló, 13 interpelláció az országgyűlés mérlegén Az állandó bizottságok 36 ülésükön éltek ellenőrzési jogukkal Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői szerdán az úi év alkal­mából ,i ókívánságai kát fe­jezték ki L osonczi Pálnak. az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács foga­dásán részt vett dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Ka­tona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. (MTI) Kiterjesztik a szak­szervezeti jogsegély­szolgálatot A SZGI e'nökségí ülése A szakszervezeti jogsegély- szolgálat kiterjesztése mel­lett foglalt állást szerdai ülé­sen a SZOT elnöksége. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a már korábban ki­jelölt vállalatokon túl az idén fokozatosan újabb mun­kahelyeken szervezik meg a jogsegélyszolgálatot önálló­an vagy több vállalat szá­mára közösen. A SZOT elnöksége elé ter­jesztett beszámolóból kitű­nik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgá­lat munkáját, amely hozzá­járult a törvényesség meg­szilárdításához és egyúttal erősítette a dolgozók jog­biztonságát is. Már 1977-ben több mint 1600 helyen szer­vezték meg a jogsegély- szolgálatot. több mint két és fél millió . állampolgár számára.' Csaknem 150 ezer üggyel foglalkoztak, legalább is a jegyzőkönyvek nyilván­tartása szerint, de a való­ságban sokkal több dolgozó kért. illetve kapott segítséget, olyanok is. akik idegenked­tek a hivatalos eljárásoktól, akik nem veszik szívesen, ha ügyüket jegyzőkönyvbe rög­zítik. A jogsegélyszolgálat munkája túlnyomórészt pol­gári ügyekre terjedt ki. de növekszik a munkajogi, tár­sadalombiztosítási kérdések aránya is. Ezenkívül sokan vettek igénybe a jogsegély- szolgálatot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnök­sége azt is megállapította, hogy a jogsegélyszolgálat egyik legnagyobb gondja a szakemberképzés, ezért ezt a jövőben fejleszteni kíván­ják. Szervezett oktatási for­mában az ELTE jogi tovább­képző intézete ad szakmai képesítést, illetve segíti a továbbképzést. Ezenkívül — az ágazati szakszervezetek szervezésében — mind gya­koribbak a továbbképző tan­folyamok. konzultációk. Mélykúti Attlia, az MTI páriáméit tudósítója írja: Négy törvényt hozott, kormánybeszámolót foga­dott el plenáris ülésein az országgyűlés — ezt tartal­mazza a törvényhozásunk tavalyi munkájáról az új év első napjaiban elkészült mérleg. A 352 tagú parla­ment amellett az ülésszako­kon több miniszteri beszá­molót is megvitatott, s a képviselők 13 alkalommal éltek interpellációs joguk­kal. Az országgyűlés március­ban tűzte napirendjére — az alapelvként a fogyasztói érdekvédelmet szem elölt tartó — belkereskedelmi törvényjavaslatot, amely még a múlt században ké­szült régi törvényt és szá­mos kiegészítő rendelkezést váltott fel. A javaslat előkészítése — ahogy azt a parlamenti ál­landó bizottság előadóia is megállapította — jól jelle­mezte közéletünk és tör­vényhozásunk szüntelenül erősödő demokratizmusát. A tervezetet 19 megyében és a fővárosban 28 társadalmi fórumon vitatták meg a népfront szervezésében. A lakosság véleménye alapján került például a javaslatba az idegenforgalmi szolgálta­Szerdán reggel mínusz 16 és mínusz 18 fokot jeleztek a hőmérők a bélapátfalvi nagyberuházás, az új ce­mentgyár építkezésének te­rületén. Az építkezés főha­diszállásán, az ÉPBER ki- rendeltségvezetője, Csorba Istvár,} arról tájékoztatott bennünket, hogy a nagy hi­deg és az erős szél —, amely ugyan már mára mérsék­lődött — nem okozott fenn­akadást a munkákban. Bár kétségtelen, hogy a szere­lés tempója valamit lassult, mivel a nagy hidegben több­ször fordulnak meg a me­legedőben és tartanak ki- sebb-nagyobb szünetet a dolgozók. A munkálatok közül le kellett állítani a kényesebb, nagy pontosságot igénylő he­gesztéseket. A villanyszere­lők a kábelfektetést hagy­ták ^bba. mivel a szigetelő- anyagok megpattanhatnak ,a mínusz tíz fok alatti hőmér­sékletben, s ez esetleg ké­sőbb zárlatot, vagy kábel- robbanást idézhetne elő. Ez csupán elővigyázatossági in­tézkedés, az viszont gyakor­latilag is lehetetlenné teszi a munkát, hogy a kábeleket nem lehet meghajlítani a nagy hidegben. Komoly gondot okozott, hogy a munkásszállások fű­tése nem volt megfelelő, s a szabad ég alatt dolgozók, amikor munka után vissza­tértek szobájukba, csupán tizenöt fokos hőmérséklet fogadta őket. Kinn a szabadban, a kün­kért) Ütőn az etektofilter szfi-. tásokról szóló rendelkezés, s ugyancsak a társadalmi ré­tegek képviselői szorgalmaz­ták az alkatrészellátás, va­lamint a karbantartás és a javítás kötelezettségeinek erősítését A tervezethez az országgyűlés kereskedelmi valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tes ülésén megfogalmazott 11 módosító javaslatot is benyújtottak. A törvényt és a változtatásokat a tavaszi ülésszak résztvevői egyhan­gúlag elfogadták. Ugyancsak alapos előké­szítő munka, a jogászok és a társadalom képviselőinek széles körű vitája jellemezte az új Büntető Törvénykönyv kimunkálását is. A szocia­lista Magyarország a társa­dalom érdekeit szolgáló, a törvényeinket tiszteletben tartó állampolgárok bizton­ságát tovább erősítő javas­lathoz több módosító indít­ványt terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság, s ezeket a „T. Ház tagjai” ugyancsak megsza­vazták. A miniszteri expo­zéhoz kapcsolódva szólalt fel a legfőbb ügyész, rámu­tatva, hogy az új törvény helyes végrehajtását csak valamennyi bűnüldöző igaz­(Folytatás a 2. oldalon) relésénél Fáklya Pál lakatos reggel 6-kor kezdte a mun­kát, mínusz 16 fokos hideg­ben. — Jelentett-e különösen nagy gondot a bekösztött hi­deg? — A vasszerkezeteken. így a lépcsőkön is kicsapódott a levegőben lévő pára. s ez itt fönt a magasban különösen veszélyes. A fémszerkezete­ket állandóan sóztuk .az erős szél miatt védőkorlátokat szereltünk fel a lépcsők kö­ré. Eddig semmilyen lema­radást nem okozott a nagy hideg. Január 1-re kellett átadni a szűrőberendezés úgynevezett egyes vonalát. Ezzel a munkával készen is lettünk, s ha nem lesz még hidegebb, akkor a második vonal is elkészül pontosan határidőre. Pataki Mihály betanított segédmunkás társaival a hő- kicserélőhöz szereli fel az alumínium állványokat, 27 méter magasban. A nap ugyan süt. de a hőmérséklet még mindig nem emelkedett mínusz tíz fok fölé. A 31-es ÁÉV dolgozói nem panasz­kodnak az időjárásra. A munkát pontosan, „menet­rend szerint” végzik. Simon István még a kesztyűjét sem húzta föl egész nap. Az alu­mínium csöveket puszta kéz­zel illesztgette össze az áll- ványzaton. „ . Balogh István és Bahnt Tibor, a GÉPSZER két fia­tal dolgozója egy napja ér­kezett az NDK-ból a bél­apátfalvi nagyberuházásra. A^dusig itthon doftpgnafe Várossá avatták Paksot és Berettyóújfalut Szerdán várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna- menti települést, amelynek fejlődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott ko­rábban elképzelhetetlen len­dületet. Paks zászlódíszben ünne­pelte történetének e fontos állomását. Az új rangja el­nyerése alkalmából rende­zett ünnepi tanácsülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és város- fejlesztési miniszter, K. Papp József, a Tolna me­gyei pártbizottság első tit­kára,, dr. Papp Lajos. a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke és dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke.. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette Paks terjesz­kedő modern lakótelepét, ahol pár esztendő alatt több mint ezer új otthon, műsza­ki szállók, gyermek- és ok- itatási intézmények épültek. Délután a Minisztertanács elnöke az atomerőmű épít­kezését kereste fel. , Szerdán várossá avatták a 1600-as évek elején egyszer már városi rangot nyert Berettyóújfalut.. Kállai Gyula köszöntötte az új város lakóit, majd át­nyújtotta a tanács elnöké­nek az Elnöki Tanács alapí­tó okiratát és a város jelké­pes kulcsát. s utána térnek vissza a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Jelenleg a cement­malom szerelésében vesznek részt. — Milyen az első munka­nap itthon? . — Nagyon hideg, különö­sen ilyen ruhában. Felsze­relésként csak ezt a kék vá­szon overállt kaptam. — mu­tat a ruhájára Balogh István. Ebben dolgozni idekint na­pi nyolc órát még ősszel is elég lenne. Hát még most, reggel 6-tól. — Rosszak a kesztyűk — mondja Bálint Tibor és igazolásul felmutatja mind a két. kezét. A vékony, amúgy sem meleg kesztyű tele hasadással, szakadással. — Eddig, úgy látszik, nem volt komoly tél. de jó len­ne. ha még most nagyon gyorsan gondoskodnának vattakabátokról, meleg nad­rágokról, mert ha ettől is hidegebb lesz. ilyen ruhák­ban nemigen lehet tovább dolgozni. ★ A bélapátfalvi nagyberu­házás a tél első igazi ostro­mát kiállta. Sem a szerelés­sel. sem a szállítással nem volt különösebb gond. Az élelmiszer-ellátás zavartalan volt. egv-két nap múlva pe­dig még jobb lesz, mivel a beruházás területén megnyí­lik egy kisebb ÁBC-áruház, amely már műszakkezdés­kor a dolgozók rendelkezésé^ re & majd. ■«f* Zavartalanul folyik az építkezés Mínusz 16 fokban a bélapátfalvi nagyberuházáson M Kockacukrok Selypről Nagy üstben rotyog a különleges finomságú' cukorfőzet Ivorponai István felügyelete mellett. A kampány alatt mintegy 360 ezer tonna répát dol­goznak fel a Mátravidéki Cukorgyárak selypi gyárá­ban. A répából nyert mint­egy 40 ezer tonna cukor egv részéből különleges eljárá­sokkal kockacukrot készíte­nek. Kovács András főmér­nök elmondotta, hogy nagy a kereslet a „Kékes” és ..Ni­colo” fajtákból 200 vason kerül bel-, és külföldi fo­gyasztásra, főleg a kávézók körében oly kedvelt kocka­cukrokból. Felvételeink a gyártás titkaiba kalauzolják el olvasóink::1:. A kristályok kocka alakjukat a présgépen nyerik el: Bozsan Istvannet latjak munka közben. A kész terméket — a „Kékest” — Kovács Rozália és Péter Istvánná méri és csomagolja. (Szabó Sándor képriportjai k. 4 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents