Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

i

Filmbemutatók: BUÉK, Kék madár

A művelődési otthonok

jövője

Mitől lesz boldog az úf ív?

Már megint egy új magyar film. amelyben nincs jó sztori, a váratlan fordulatok semmiféle izgalmat nem keltenek, s a nézőt ahelyett, hogy jól elszórakoztatnák, arra késztetik, hogy mindenféle morális problémákon rágódjon ... — vélheti keseregve az. aki a napokban bemutatott új filmnek, a BÜÉK-nak csak a szűk tartalmát ismeri...

Vagyis azt, hogy három fiatal mérnök másfél éven át dolgozik egv találmányon. Ha a munka sikerül egyiküket előléptetik. Ám váratlanul új igazgatót kapna aki semmit nem akar az egészről tudni. A fiatalok, félreértve a barátságot, nem egészen tisztességes úton még egyszer megpróbálja1 — egymás háta mögött — az állást elnyerni. Eredménytelenül.

Nos. a sztori valóban „csak” ennyi. Am azok. akik attól tartanak, hogy a BŰÉK-ot nézve másfél órát unatkoznak, szerencsére kellemesen csalódnak. Mindez ugyanis szilveszter reggelétől újév hajnaláig játszódik. s ez a tény kiváló alkalmat teremt a rendezőnek. Szörény Rezsőnek arra. hogy Módos Péter történetét lebi- lincselően érdekesen tálalja.

,,Hát éz nem Rio de Janeiro” — mondja például az egyik nagyjelenetben a mérnökök egyike. Laci (Bujtor István játssza magával ra- gadóan) kockás cilinderben, trombitával a hóna alatt, a vállalati muri kellős közepén. Az Osztap Bendert. a nagy kombinátort. az élet császárát idéző mondat telitalálat. Mert ekkor már túl vagyunk azon. hogy hősünk három napié húzatta a cigányokkal — még a gőzfürdőben is —, azon, hogy az utcáról fölszedett egy tinit — aki szövőnő. Túl azon. hogy eljegyezte kedvesét — immár tizedszer. — s tárgyalt a főnökével — aki csak

a paradicsomitalt szereti. De! Még előtte vagyunk anhak. hogy mamlasz barátja' Gyusziról — akit sikerült egy mosdóban fölszarvaznia. — kiderüljön, hogy karrierje érdekében belépett a pártba. Előtte annak, hogy a csupaszív harmadik mérnök. Kati, kis szúrásokkal képes valamennyiük életébe belekotnyeleskedni. És hogy másik szeretője, a vállalat titkárnője is .hajlamos őt kijátszani... Egyszóval. ez itt tényleg nem Rio. a pálmákkal és a fehér ruhás lányokkal .. .

Ne féledjük azonban, mindeközben durrognak a pezsgősüvegek, törnek a poharak, szakad a vállpánt, szexis táncot jár a feleség.

Vagyis mulatságos hekö~ pésekkel fűszerezett, fanyaron derűs jelenetekben ismerjük meg hőseinket any- nyira hogy most már minden erőltetettség nélkül érdekelni kezd az, hogy mitói zavarodott össze annyira r! tűk. Hol tévedtek és mekkorát? Bennük keire keresni a hibát, vagy valamiféleképpen az előttük járókban is? Miféle kiút kínálkozik? És vajon miféle úton halad' hatnak majd az utánuk indulók? Egyszóval, hogy mitől lesz boldog — számunkra is — az új év.

Szórakoztatva gondolkodtatni ... Abban, hogy ez ilyen jól sikerült Szörény Rezsőnek, nem kis szerepük van a jól összeválogatott vérbeli színészeknek. így a már említetten kívül Bálint Andrásnak (Gyula) Bodnár Erikának (Kati), a feleséget megjelenítő Esztergályos Cecíliának Meszléru Juditnak. a szeretőnek. Valamint a rendezői szándékot jól értő operatőrnek. Zsombolyai Já~ nosnak. és. a zeneszerzőnek, Tamássy Zdenkónak is.

Németi Zsuzsa

Gyerekeknek—negédesen

A délutáni előadásra mentem, s azt vártam, hogy a gyerekek majd lelkesednek, é6 miután kellőképpen belemelegszenek a film élvezésébe, hangos együttéléssel nyugtázzák az élményt. Nem ez történt. A gyermekek első kollektív felcsattanása és a nevetés a film vége felé köszöntött be. amikor Tyltyl és Mytyl Jó reggelt !-tel köszöntek a tejnek, a kenyérnek, a cukornak.

Pedig Maeterlinck Kék madara minden szimbolizmusa ellenére, azzal együtt mese. A boldogság keresésének apró kacskaringóit meséli el a költő, a lélek gyermeki útját, az álmodozást, a csalódást és az újrakezdést a boldogság ilyen vagy olyan kergetésében. Eközben a gyermekek kissé öregesen és bölcselkedve magyarázgatják és magyaráztatják, hogyan van a dolgoknak lelkűk, hoÚltörők

kulturális szemléié

Megkezdődtek az úttörő- csapatok kulturális szemléi. A Csapatszemlében legjobb eredményt elért szólisták és csoportok jutnak tovább a következő fordulóba, s a legkiválóbbak elnyerik a

1W9. .Tannál- 13., szombat

kulturális szemle minősítő okleveleit. jelvényeit. A szemlén induló kórusok egyúttal részesei az éneklő ifjúság mozgalomnak és bemutatkoznak a rádió műsorsorozatában.

Az országos fesztiválok sora áprilisban kezdődik Szentesen az éneklő rajok, Vácott a vonószenekarok Veszprémben a fúvószenekarok mutatkoznak majd be. (MTI)

gyan kellene érteni és megérteni a valóságot egy kissé a valóságfeletti térbe tolva át mindent. Ezeket a kissé elvont folyamatokat, gondolatokat segíti a nézőhöz közelebb a sok-sok szín, a muzsika, a tánc, az elvarázsolt, fénnyel és félelmetességek- kel átitatott térség, ahová az idő is megérkezik, a szü- letendőkhöz nagy kaszával

A szovjet—amerikai

együttműködés igényes munkát hozott létre. Az alkotók komolyan vették a feladatot, és így a művészi gondosság a film minden kockájából ránk szól. És talán ez a túlgondozottság a baj. A mesét mindig megakasztja ez és amaz, mert a kék madarat valóban eltáncolja a bájos prímabalerina, a mesére ráfoldozza a rendező és a gondosság a dalbetéteket, miközben arra nagyon vigyáz, hogy a mesében szereplő rémségek valahogyan ijesztőkké ne válhassanak. A film ritmusát lelassította a Maeterlinck világát idézni akaró sok-sok zenei betétszám. Helyettük azt igényeltük volna, hogy Tyltyl és Mytyl társaságában mi is meglepődhessünk a képi meglepetéseken. A két gyermek várakozását nem mindig élhettük át, sokszor talán az egyes epizódok túlöl- töztetése miatt

A művészi gondosságon kívül és felül valóban világsztárok vonulnak fel. Elizabeth Taylor, Jane Fon- da, Ava Gardner mellett is a két fiatal bájossága tetszett elsősorban, Tood Loo- kinland és Patsy Kensit. Nagyezsda Pavlova remekül táncolt Olga Popov és a Moszkvai Nagycirkusz színes kavalkád, George Colé és Robert Morley árnyalt alakítást jelentettek a tarkaságban is.

A filmet George Cukor rendezte. A forgatókönyvírókkal együtt túlzottan tiszteletben tartotta Maeterlinck gondolatvilágát, ahelyett, hogy a mesében keresett volna több elevenséget és szívderítő részletet.

Farkas András

HARMINC ESZTENDEJE LESZ AZ IDÉN, hogy az azóta várossá nőtt Békés községben megnyitotta kapuit az első művelődési otthon. Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túlzás nélkül állíthatjuk —, a művelődési otthonok ügye már nemzeti méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Minisztertanács most hozott rendelete.

Ha nem is mondanak el mindent a számok, érdemes idézni néhányat a művelődési otthonok legújabb adataiból. Az országban működő 2690 közül 119 van Budapesten, 421 a többi városban és 2150 a nagyközségekben, illetve községekben. Ami pedig látogatottságukat illeti, elegendő két szám: 1977-ben az ismeretterjesztő előadásokat több mint 4 millió 600 ezren hallgatták, a műsoros esteken csaknem 8 millió 700 ezren vettek részt. Vagyis alig akad felnőtt lakosa az országnak, aki egy év alatt legalább egyszer át ne lépte volna valamelyik művelődési otthon küszöbét, bizonyítván ezzel is, hogy mindenkit érintő és érdeklő kérdésről van szó.

Egyre jelentősebb tehát az a hely, amelyet a művelődési otthonok a kultúra terjesztésében betöltenek. Fontos küldetést teljesítenek a korszérű műveltség közvetítésében, elsajátításában. Ehhez szervezeti, jogszabályi keretek eddig is voltak ugyan, csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési otthonok működésének első szabályozása —, de azóta sokat változtak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesztésének jelentősége.

Félreérthetetlenül kimondta a párt Központi Bizottságának 1974. évi köz- művelődési határozata, majd az ennek nyomán alkotott közművelődési törvény: a

művelődés az egész közösség, minden állampolgár joga, lehetősége és feladata. Mindehhez nem egyetlen, de kitűnő eszköz a jól működő művelődési otthonok hálózata.

. AZ ŰJ RENDELKEZÉS

világosan megfogalmazza a művelődési otthonok társadalmi funkcióit és kapcsolatainak formáit. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézményeknek nyitottnak kell lenniük minden közérdekű, korszerű kulturális tevékenység előtt. Érezze magáénak mindenki ezt az intézményt, találja meg benne azt, ami érdeklődésének legjobban megfelel, legyen az ismeretterjesztő előadás, szakköri foglalkozás, klubélet, hivatásos vagy amatőr színjátszók előadása — s még sokáig lehetne sorolni a lehetőségeket.

Rendelkeztek korábban is jogszabályok a művelődési otthonokról. Az új minisztertanácsi rendelet és a hozzá csatlakozó miniszteri utasítás egyik célja éppen az, hogy a jogszabályok egységes keretbe kerüljenek, a gyakorlatban könnyen alkalmazhatók legyenek.

Kimondja a rendelkezés, hogy művelődési otthont a tanácsok, a vállalatok, intézmények, továbbá a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthetnek, külön-külön vagy együttesen. Közös művelődési Otthon esetén — s a legtöbb helyen ez az ideális — egy szervnek, általában a tanácsnak kell felelősen gondoskodnia a fenntartásról és a működésről, természetesen összhangban a többi érdekelt szervezettel.

Mégis: a legtöbb új feladat a művelődési otthonok használóira vár, vagyis a község, a város lakóira. Nem kötelező ugyan, de a rendelet javasolja, hogy mindenütt hozzanak létre társaMár megkezdték Miskolcon a nyári zenei program előkészületeit. Az idén is megrendezik május és október között az immár hagyományos Collegium Musicum templom-hangversenyt.

A közművelődés — ezen belül a zenei ismeretterjesztés — szolgálatába állítja a diósgyőri várat is. A helyreállított várfalak között a Miskolci Szimfonikus Zenekar négy alkalommal ad hangversenyt.

dalmi vezetőséget. Számos helyen már van ilyen, s ahol még nincs, szeptember végéig választják meg őket, ötévi időtartamra. Munkájú-, kát, jogaikat és kötelességeiket nem írják elő — csupán irányelv készült, amelynek alapján mindenütt a helyi sajátosságok figyelembevételével készíthetik el az év végéig a működési szabályzatot, amelyet be kell mutatni a fenntartó szervnek, vagyis általában a tanács művelődési osztályának vagy csoportjának.

A MŰVELTSÉG: KÖZÜGY. Ennek kell kifejezésre jutnia abban is, hogy komplex művelődési intézmények jöjjenek létre, közös igazgatás alá vonva — ahol erre megvannak a lehetőségek — a művelődési otthont, a könyvtárt, az iskolát, a sportlétesítményeket. Ezfcel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kultúra, a műveltség terjesztéséhez, közkinccsé tér teléhez.

Új művelődési központok nyitották meg kapuikat a mostani ötéves tervben 3 Debrecenben, Siófokon, Sár-* váron, Vácon, Diósgyőrben, nemrég avatták a gyöngyösit is és ezeket még újabbak követik. Évente félmilliárd forint körül jár a művelődési otthonok összes bevétele, s ebből mintegy 350 millió forintot ad az állam.

A MOST KIADOTT mi-'

nisztertanácsi rendelet á bizonyíték rá: jő ügyet szolgálnak ezek a kiadások. Orr szágos, nagy ügyet.

i Várkonyi Endre 1

A nyári zenei program kiemelkedő eseménye lesz Bartók A Kékszakállú herceg várának, valamint Verdi Trubadúrjának szabadtéri előadása, szintén a vár te-, rületén felállított színpadonj

Új kezdeményezésként kéé rül sor a „Koncert pódium”- ra. Itt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának művésztanárai és hallgatói lép-- nek majd fel (MTI)

Miskolci zenei program

*.

• í

Mister MacAreck -Jv üzletei

* . - •

•• w

\v *.

« • • «

*4 V

6.

Az emberi sorsok gyakran furcsa módon fonódnak ösz- sze. Ha a főnököm véletlenül nem hall a „Vasco da Gama” utcai gyilkosságról, s nem határozza el, hogy engem küld Szczecinbe, és ha nincs ez a három-négy konferencia, amely miatt minden szczecini szálloda foglalt nem’ találkozhattam volna hajdani osztálytársammal, a barátommal. Különben, ha neki kevésbé tetszik Szczecin, és rövidebb ideig tartózkodik ott, talán soha nem is találkozunk. Lehet, hogy csak valamikor, a hajdani esztendőkre emlékezve, jutott volna eszembe, hogy volt egy barátom, Henryk Makarek, aki öt hónapig szolgált egy tiszti lovas ezredben, aztán századossá, majd gyalogos őrnaggyá lépett elő, hogy később a haditengerészet sorhajókapitánya legyen ... De kiderült, hogy még magasabbra emelkedett. Mint mister Henryk MacAreck amerikai milliomos tért vissza az országba.

És íme, most nem tudok elaludni a szczecini szállodai szobámban, abban a szobában, amelyet mister

MacAreck protekciójának köszönhetek. Nem tudok elaludni, mert mint a milliomos vendége, túl sok kávét és különféle erős italt ittam.

Csak este találkozhattam mister MacAreckkel, aki kihasználva a szép időt. az egész napot sokkal kellemesebben töltötte. mint én. Szép Mercedesével egyszerűen elutazott Miedzydrójba. Elképzelem, hogy egész nyáj tizenéves lány megpróbált kikezdeni a sportkocsi gazdag tulajdonosával.

Ezúttal vacsoránk nagyon egyszerűen folyt le. Az iskolai" emlékek felidézése után kérdezgetni kezdtem. Henio nagyszerű hangulatban volt és szíves örömest felfedte életének néhány lapját, attól a pillanattól kezdve, amikor elég hűvösen váltunk el az Otwock melletti kis erdőben.

A Makarek által vezetett katonai egység több mint egy hónapig vándorolt dél

felé. Üttalan utakon és erdőkön át vonultak éjszaka. Néhányszor, fegyverrel a kézben kellett utat nyitni maguknak. • Így mentek át Otwocktól egész Lengyelországon. A Kárpátokban nagyobb ütközetet vívtak a határt lezáró német katonai egységekkel. Ezután csakpem tíz napon át vonultak Szlovákián keresztül. Ott a hitleristákkal együttműködő „Hlinka pap gárdája” üldözte őket. Végül még egy nagyobb ütközet után eljutottak a magyar határra, ahol katonai II borba internálták őket Makarek százados egysége itt fejezte be pályafutását, innen már mindenki egyénileg igyekezett kijutni a táborból, és menni nyugatra. a Franciaországban megalakult lengyel hadseregbe.

Makarek gyorsan megtette ezt az utat. Amikor Francia- országban jelentkezett a katonai hatóságnál, nem kapott elismerést korábbi cselekedeteiért. Nem ismerték el az önmagának adományozott századosi rangot sem, sőt hadbírósággal fenyegették meg. Végül Henio. mint egyszerű gyalogos indult útnak az egyik újonnan alakult lengyel gyalogezredben. A „piszkos háború” még néhány hónapig tartott. Henio jóslata Franciaország leveréséről három hét alatt pontról pontra bekövetkezett. Franciaországban a lengyel katonai egységek az utolsó pillanatig harcoltak. Maka- reknek sikerült elkerülnie a fogságot és eljutni Francia- ország meg nem szállt területére, ahol a petaini hatóság nem jó szemmel nézte a lengyel menekülteket.

1940 októberében néhány francia és lengyel matrózzal megszervezte egy francia

hadihajó elrablását. Ez csak azért sikerült, mert a 1.is egység legénységének néhány tagja az „eltérítőkkel” működött együtt. Henio azt állítja, hogy véletlenül lett a ha.ió parancsnoka. Egyszerűen sikerült neki egy egyenruhát szereznie, sorkapitányi jelzésekkel, míg a többiek francia tiszti és matrózegyenruhában léptek a hajóra. Máskülönben nem tudtak volna eljutni a kikötőbe, ahol a ha-; jó javításra várakozott. Ellenben az az ötlet, hogy ne Gibraltárba menjenek, ahová Franciaországból vonultak a hajók a menekültekkel, és ahol a tengert ' az olasz és a német tengeralattjárók ellenőrizték, hanem ellenkező irányban — egyedül és kizárólag a barátom koncepciója volt. És csak ennek köszönhető, hogy sikerült a szökés.

Mégis úgy érzem, ahogy Henryk Makareket ismerem, hogy kissé lódított, amikor a sorkapitányi egyenruhájáról beszélt Ez a variáció nagyon hasonlít a századosi egyenruha megszerzéséhez, amit a lublini országúton egy szétlőtt, vagy elhagyott autóban talált. Ez a kedves Henio biztosan elfelejtette már, hogy ismerem a gyalogos egység parancsnoka kinevezésének történetét, és kissé másképpen megismételte ezt a történetet. Ismerve iskolai kollégám „vezetői ösztönét” és- rendkívüli szervezőkészségét, feltételezem. hogy Makarek a hadihajó megszerzésének legelső ötletétől kezdve, a haditengerészet magas rangú tisritje- ként mutatkozott be a többi ellenállónak. Ö mindig zseniálisan tudott füllenteni.

(Folytat juhi (Fordította: Bába Mihály) i