Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
Heti külpolitikai összofaolaiéiik A lsét 3 kérdjél© Mi tagadás, ha az elmúlt napokban enyhülésről, je- gesedésről, vagy éppen a vonuló frontokról esett szó, az olvasó ezúttal nem annyira a külpolitikai helyzetjelenté, seket, mint inkább az időjárásról szóló híradásokat böngészte. Európa nagy része a rendkívül erős téllel birkózott, s a hideghullám az észak-amerikai kontinensre is átcsapott. Négy fontos fejlett tőkés ország vezetői azonban fürdőruhát csomagoltak poggyászukba: Carter amerikai elnök, Giscard d’Estaing francia államfő, Schmdit nyugatnémet kancellár és Callaghan brit kormányfő Guadeloupe szigetére utazott. Az ottani nyárias melegben, kötetlen formák között tárgyaltak, a Washington Post tudósítójának szavai szerint „uszodacsúcs” zajlott. A kérdés csupán az, hogy vajon a kétségkívül kellemes körülmények elegendőek lehetnek-e a kellemetlen problémák rendezésére ... Miről tárgyaltak Gua- deloue szigetén? A meghívónak, a francia elnöknek elképzelései szerint — akinek különben a hangsebességnél jóval gyorsabb Concorde fedélzetén is hosszabb utat kellett megtennie a szigetig, mint a szomszédságból átránduló Carternek — eredetileg a nyugat-európai és NATO- együttműködés kérdései uralták volna a megbeszéléseket. A jelek szerint azonban drámai erővel tört be az iráni válság, sok szó esett a közel-keleti különtárgyalások húzódásáról; Washington és Peking diplomáciai kapcsolatfelvétele nyomán a „kínai kártyádról; s nem utolsósorban a SALT—2 finiséről. A szigorúan zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről egyelőre nem szivároghattak ki hiteles értesülések, különben is a kölcsönös véleménycsere, s nem a közös döntéshozatal volt a cél. Annyi mégis kitudódott, hogy a könnyed légkört alaposan elnehezítették a gazdasági gondok. A négyes beszélgetés ugyanis felkészülés akart lenni a fejlett tőkés és fejlődő országok jamaicai találkozójára, majd a tokiói tőkés gazdasági csúcsra. Ahol mindenki messzemenő egyetértést szeretne, de a saját feltételei alapján. így azután továbbra is kérdőjel, hogy mi várható az infláció és munkanélküliség vonatkozásában az újabb olajáremelés után, hogyan alakulhat a dollár lövője, s megszületik-e végre az EMS, az új bőrt öltő közös piaci valutakígyó. (A Kilencek közül először Olaszország, Írország és Nagy-Eritannia jelentette be távolmaradását, s így fogyott le hatra a valutaközösség. Azután Róma és Dublin csatlakozásával nyolcra emelkedett a „kilen- cek” száma, csakhogy a két pillér, Párizs és Bonn között keletkezett hasadás. Ebben sok minden közrejátszott; a mezőgazdasági ártámogatás, amelyet mindketten a maguk javára kívántak alakítani; ennek politikai velejárója, a mezőgazdasági népesség szavazataiért folyó harc; az egyéb közös piaci terhek viselése.) Giscard és Schmidt Guadeloupe szigetén alaposan megtárgyalhatott mindent, ám csak a következő időszak fogja megmutatni, történt-e igazi közeledés. Vagy a kilenceknél, nyolcaknál, hatoknál továbbra is mindenki másként csinálja..? Hogyan alakult a katonai helyzet Kambodzsában? Ha Karinthy ígazmodásra kényszerítő bűvös széke az ENSZ Biztonsági Tanácsának termében állna alighanem nehéz helyzetbe kerülne a kambodzsai küldött. Phnom Pehn ugyanis a világszervezethez fordult, s a Vietnami Szocialista Köztársaságot próbálta felelőssé tenni a Kambodzsában folyó harcok fellángolásáért. Az alaptalan vádaskodás természetesen élénk támogatásra talált a pekingi vezetés részéről. Kambodzsában valóban mind kiterjedtebbé válnak a harcok, de ez a háború — belső háború. A népelnyomó rendszer ellen felkelt lakosság tömegesen csatlakozik a nemzeti egységfronthoz s annak fegyveres erői sikeresen nyomulnak előre. A hadijelentések szerint elfoglalták Kratie tartományi székhelyet, ostrom alá vették a legfontosabb kikötőt, s a felszabadított területek megközelítik az ország egyötödét. A Nemzeti Egységfront közben nyilvánosságra hozta programját, amely újabb mozgósító erővel bírt. Hiszen azokat a reményeket akarja valóra váltani, amiket a kambodzsai tömegek, 1975. tavaszán, az Amerika- barát kormányzat bukása után, egy igazi változáshoz fűztek. Céljaikat, a jelenlegi bonyolult körülményeit között, csak a fegyveres harc eszközével érhetik el, ezért bontakozik ki Kambodzsa- szerte a sikeres ellenállás. Ma még korai lenne a válasz arra a kérdésre, hogy a hazafiak lendületes offenzí- vája a főváros irányába ha- lad-e tovább, vagy az ország északkeleti részén létrejött immár hat tartományra terjedő szabad övezetek helyzetének megszilárdítása lesz a következő feladat. Ami kétségbevonhatatlan; a Nemzeti Egységfront a kambodzsai válság döntő tényezője lett, s ezen Phnom Penh- nek és pekingi védnökeinek rágalmai, sem változtathatnak Melyek a rhodesiai krízis új elemei? Három jelentős hír érkezett a héten Rhodesiából, s ezek bizonyos értelemben új elemekre hívják fel a figyelmet. A Zapu, a Zimbab- , we-i Afrikai Népi Unió, a Hazafias Front egyik alapító szervezete közzétette évi összegzését a végrehajtott 64 nagyobb gerilláakcióról. A háború ma már napi másfel millió dollárt emészt fel, A Smith-féle vezetés még mindig a „belső rendezés” eredményességében bízik, jóllehet nem titok: a megállapodást aláíró fekete politikusok teljes mértékben elszigetelődtek, s még Washington és London sem adhatta áldását erre a megoldásra. Smith azonban makacsul kitart . elképzelései mellett, a héten megjelentette az új alkotmányterve-, zetet (lényegében minden maradna a régiben), s április 20-án kívánja megrendezni a belső rendezést szentesítő választásokat. Előtte, január végén csak á fehérek járulnak áz urnákhoz.' hogy 'a maguk részéről jóváhagyják ezt . a folyamatot. Éppen ezzel kapcsolatos a hét rhodesiai meglepetése: a Smith-t eddig vakon támogató fehér belügyminiszter (mert van egy fekete kollégája is) hátat fordított a kormánynak, a Rhodesiai Front elnevezésű kormánypártnak, s ismét a brit védnökség visszaállításával lát* ná biztosítva a „túlélést”. A hírek szerint a társ-igazság- Ugyminiszter, valamint a földművelésügyi tárca fehér irányítója is hasonló gondolatokkal foglalkozik. Megfigyelők szerint már az sem biztos, hogy Smith a januári fehér szavazáson, többséget kap, még bizonytalanabbnak tűnik az áprilisi próbálkozás, ami pedig az igazi döntést, a fegyveres harcot illeti, ott végképp reménytelennek látszik a helyzete. Réti Ervin MOSZKVA: — A Szovjetunió és az Egyesült Államok ma közelebb áll a megállapodás eléréséhez, mint bármikor máskor állt — állapítja meg a SALT—2 kilátásait értékelő kommentárjában Szergej Visnyevszkij, a Pravda szombati számában. Hozzáfűzi; erről tanúskodik az is. hogy Carter elnök egy nyilatkozatban reményét fejezte ki a megállapodásra. — Minél közelebb kerülünk azonban ehhez, annál dühödtebbé válik az enyhülés ellenfeleinek ellenállása. . Nem meglepő, ha a héják vijjogása a „fennálló veszély* lyel foglalkozó bizottsága” és más ehhez hasonló szervezetek‘köréből hallatszik. Más dolog azonban ha a választóik előtt felelős kongresszusi tagok támadják a SALT- ot. — Hangzatos újévi petárdával állt elő a képviselőháznak a fegyveres erőkkel foglalkozó különleges albizottsága, amely jelentésében azt bizonygatja, hogy a SALT—2 megállapodás úgymond, „stratégiai fölényt biztosíthat a Szovjetunió számára”. — A The New York Times például kijeleni, hogy néhány kérdésben azért nem sikerült teljes megállapodásra jutni, mert á szovjet fél a tárgyalások. legvégén „váratlanul megmerevítette álláspontját” újabb javaslatokat terjesztve elő az utolsó pillanatban, és olyan kérdéseket vetve fel, amelyeket „már- rég tisztázottnak tekintettek”. —A lap a jelekből ítélve, nem tartja szükségesnek, hogy érveket hozzon fel állítása igazolására. Sőt, egyes, szakértők véleményére alapozva, olyan fejtegetésekbe bocsátkozik hogy az oroszok állítólag ürügyet keresnek „a megállapodás megkötésének elhalasztására” és egyoldalú engedmények kicsikarásáért alkudoznak! A The New York Times által rajzolt kép megfelelne á valóságnak, ha az általa vázolt rendszerbe a Szovjetunió helyett mindenütt az Egyesült Államokat írta volna — állapította meg a Pravda szerkesztőségi kommentárja. Lapszemle — Mindent összevetve, Carter elnök, aki a következő választásokon is indulni kíván, a jelek szerint „megfeledkezett” a katonai költségvetés 7—8 milliárd dolláros csökkentésére tett korábbi ígéreteiről. pedig a SALT—2 megállapodás megkötése nagy szerepet játszhat a szovjet—-amerikai együttműködés fejlesztésében, következésképpen hozzájárulhat a világbéke megszilárdításához — mutat rá a szovjet külpolitikai hetilap. A Pravda szerkesztősége levelet kapott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségétől, amelyben a nagy- követség amiatt sajnálkozik, hogy az SZKP központi lapja „nem pontosan ábrázolja az amerikai kormány Iránnal kapcsolatos politikáját” — olvasható a Pravda szombati számában megjelent cikkben. Az amerikai nagykövetség levele egyebek között az alábbiakat tartalmazza: „Távol állnak a tényéktől azok az állítások, hogy az Egyesült Államok kormánya állítólag beavatkozik Irán bel- ügyeibe olyan „különleges szákértői csoportokat” küldve oda, amelyek feladata segítséget nyújtani a sahnak az ellenőrzés fenntartásában”. Válaszul az amerikai nagy- követség állításaira, a Pravda szerkesztősége az egyik legismertebb amerikai újság, a The New York Times 1978. december 16-i számát idézi. Ebben a lap teheráni tudósítójának következő helyszíni beszámolója jelent meg: „A teheráni amerikai nagy- követség állományát több tucat olyan szakértővel erősítik meg, akiket azért küldenek ide, hogy segítséget nyújtsanak a sahnak a rendszerét fenyegető, növekvő veszély elhárításában — közük nagykövetségi források. A nagykövetség munkatársainak szavai szerint az újonnan ideérkezettek között — diplomatákon és katonai tisztviselőkön kívül — megtalálható a központi hírszerző hivatal egy sor szakembere is”. l1 * 1970» jaroár 7, Látták a gyötrelmeket és a fájdalmakat Túlélők a guayanai Jones-szekta tömeges öngyilkosságáról Amerika szorong Soha nem akartam ennek az ismeretlen országnak a dzsungeljében élni — mondta a 18 éves Brenda Park. az egyik életbenmanadott. Szüleim azonban meg voltak győződve arról, hogy ez a Jim Jones „egy jobb világot épít fel”, ahol nincs szegénység, veszély, diszkrimináció, életveszély és állami felügyelet. ahol az emberek testvérek lehetnek és ahol a háború lehetetlen. Apám mindig arra tanított minket, hogy „egy jobb. emberibb társadalom felépítésében” kell közreműködnünk. Először Kaliforniában, azután ez év elejétől Guaya- nában, e pokoli hely éden- kertjében. Most. amikor megszabadultam a borzalmaktól és fáradtan, összetörtén egy Jonestown-i kis hotelban rendőri felügyelet alatt állok, számomra még mindig megfoghatatlan az, amit saját magam és ezer más hívő testvérem nap mint nap végigcsinált Már 3 nappal Guayanaba történő érkezésünk után apám felismerte a veszélyt. El is panaszolta Jonesnak, hogy az ültetvényeken folyó napi 12 órai munka, s ehhez még a 35—40 °C árnyékban, s több mint 90 százalékos páratartalom, nagyon veszélyes lenne anyámra nézve. Soha életemben nem felejtem el. amj ezután történt. Jones, akit minden gverek „Papinak” szólított hívta a tábori rendőrséget és megparancsolta apámnak, hogy üljön fordítva egy konyhaszékre. A testőrök megfogták a kezét és. a lábát, s egy 60 éves vak néger nő addig verte apám arcát és fejét a botjával, amíg el nem ájult. Ez egy gondosan kitervelt megaláztatás volt. Egy öreg vak néger nő üt egy erős fehér embert, aki semmi mást nem tett. csak felesége érdekében szólt. A vak nő ütéseit Jones irányította, kiabálva neki: „nagyobbat. erősebbet, menj egy kicsit vissza, inkább balra!” Könyör'elenség a lelete asszonyokkal Robert Paul szintén túlélője a tömeges öngyilkosságnak. de felesége, kilenc-, nyolc- és egyéves fia azonban életét vesztette a Jones- town-i tragédiában. Az ő története így szól: Jim Jones felszólította Róbert Pault, hogy engedje át feleségét, Janicet a harmincéves Lawrénce Schachtnak, a tábor orvosának. s az legven a doktor szeretője. Az ilyen eset gyakran . előfordult, mindenekelőtt azért, mert Jones fehér testőrei könyörtelenek voltak a fekete lányokkal. Tudom, hogy a hét hónap alatt, amíg én dzsungelben voltam. 40 félvér gyerek született, s a legtöbb nő megőrült azért, hogy Jones- sál háljon. Paul azonban vonakodott attól, hogy feleségét szeretőként feláldozza. Ezért a vonakodásáért az összegyűlt hívők előtt kellett felelnie. Jones felállíthatta őt egy emelvényre és féktelenül gyalázni kezdte a fiai előtt az apát: „Nézzétek őtl Ezt szedtem én fel a nyomornegyedben, ezt a szemetet, akit akkor pusztítok el. amikor csak akarok. Ezzel szemben Schacht doktor utánam, az „Apátok” után közösségünk legértékesebb tagja.” Janice Paulnak. Robert feleségének, Jones parancsa szerint három gyereke ellenére sem maradhatott állandóan férje mellett, hanem alá kellett vetnie magát dr. Schacht akaratának. Jones magán kívül volt. Egyik testőre előrántotta revolverét. csövét Paul halántékára szegezte és mondta: „Testvér, véged van!” Janice zokogva esett össze, a két idősebb fiú pedig sírt. A tömeg azonban, s ért sajnos meg kell említenem, ordította és követelte a férj halálát, aki megszegte Jones törvényeit. Kattan a revolver, miután a testőr harsogó nevetésben tört ld. A revolver ugyanis nem volt megtöltve. Filreirlés méntéllé meg éleiét Róbert Paul később elmesélte, hogy mi mentette meg később az életét . ______ A mikor Jones parancsot adott a tömeges öngyilkosságra, s amikor az első haldoklók már a földön feküdtek. s a testőrök fegyverekkel. revolverekkel és mérgezett nyilakkal a menekülők után lőttek, Paul megpróbált elmenekülni, de egy fehér csövével találta magát szemben. Éppen az az ember állt előtte, aki annak idején revolvert szegezett a halántékára. Paul csak nehezen mondta ki: „Én most meglépek”, tudva jól. hogy ez a mondat az életébe kerülhet. A testőr azonban félreértette őt, kinyújtotta a kezét és ezt válaszolta: ..Jó, akkor viszlát egy másik világban”. Ezzel megfordult és elment. Ekkor Paul fogta magát és elrohant, bevetette magát a dzsungelba, s ott élte túl a szekta tagjainak lemérszár- lását. Továbbá példák a borzalmakra. Axel Thorer feljegyezte például azt i6. hogy olyan partikat rendeztek, amelyeken a testőrök arra kényszerítették a 70—80 éves nőket, hogy teljes kimerülésig boogie-woogie-t táncoljanak, egészen addig, amíg össze nem estek. Jones egyik éjszakába nyúló szónoklatában a következőket mondta: „Én, mint újjászületett isién. feladatom aÁoban ótf» Röviden MANAGUA: A nicaraguai ellenzék szóvivői bejelentették, hogy a kormány repülőgépei bombázták az ország északnyugati területéit. A támadásnak a vidék földműves lakossága között számos halálos áldozata van. LIMA: A perui kormány az ország egész területére kihirdette a rendkívüli állapotot és felfüggesztette az alkotmány szavatolta egyéni szabadságjogokat — jelentették be Limában, Az intézkedésnek az a célja, hogy megtörjék a baloldali szakszervezetek és pártok által keddre, szerdára és csütörtökre, a megélhetési költségek emelkedése miatt meghirdetett általános sztrájkot. MADRID; Az új esztendő első napjaiban Spanyolországban több áru ára és szolgáltatás díja emelkedett. Így például 30 százalékkal megdrágultak a különböző gyógyszerek és 20 százalékkal a madridi metróviteldíjak. TOKIÓ: Japánban súlyos politikai megrázkódtatást okozott annak a hivatalos washingtoni vizsgálatnak az eredménye, amely szerint a Grumman amerikai repülőgépgyár megvesztegetés útján helyezett el katonai gépeket a japán piacon. Egyelőre nem ismeretes a személyek kiléte, de alapos a gyanú: az ügybe belekeveredtek egykori vagy jelenlegi japán .miniszterek is. MEXIKÓVÁROS: Mexikóváros 30 000 rendőrének kereken 75 százaléka elvesztette, zálogházba helyezte, vagy pedig eladta szolgálati fegyverét — ez derült ki a fővárosi rendőr-főkapitányság által végzett legutóbbi felmérésbőL Gyakori jelenség, hogy a rendőrök, fizetésük javítása végett, vadonatúj fegyvereiket eladják és helyettük olcsó pénzért ósdiakat szereznek be. hogy még akkor is űzzem ki tagjaink testéből a rossz ira- radékait. ha ők ezt nem akarják. Ha tehát én egy gyereket megütök, az isteni cselekedet.” Ezért fordulhatott elő az. hogy maguk a véresre vert emberek mosolyogva emelkedtek fel a kínpadról és suttogták Jonesnak: „Köszönöm. Apám!” Idővel az emberek telje-' een érzéketlenné váltak mindennel szemben. Túl kevés étel. a hőség, a moszki- tók. a testőröktől való félelelem. s a drill miatt. A családokat rendszerint elszakították egymástól. A gyere-’ kék nem lakhattak a szüleikkel együtt, és a testvérek sem egy fedél alatt. Jones szétrombolta mindazt, ami számára veszélyes lehetett. Hat órakor reggel testőrMs dörömböltek az ajtókon. Hét órakor már a földeken voltunk, és úgy dolgoztunk, mint a béresek. Este 6 órakor tértünk vissza. Este 7 órakor kaptuk a rizst, s este nyolc órától gyakran egészen hajnali négy óráig kellett a farönkökön ülni éa hallgatni Jones „Papa” szónoklatait, aki egy kényelmes széken ülve prédikált nekünk. Mégis a legnagyobb félév lem akkor volt. amikor Jones „Papa” a hírhedt éjszak kán váratlanul összehívta a hívőket.., k Amerika szorong; nem öli nélkül — az ilven és ehhez hasonló esetekre alig tő' -> mint harminc év távlatából még emlékeznek az európai történelemből. ?
