Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
ÄftÄÄÄÄÄÄÄÄftftÄÄÄÄÄÄÄftÄftÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄftÄÄÄft: PENTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Baszkok és a demokrácia CONSTANTINO ORTIN GIL TÁBORNOKNAK, Madrid volt katonai kormányzójának meggyilkolása yéles körű visszhangra talált Spanyolországban. A jobboldal — beleértve a tábornok temetésén megjelent tisztek népes csoportját is — felhasználta az alkalmat, hogy a demokratizálódást következetesen végrehajtó kormány lemondását követelje. „Spanyolország igen — demokrácia nem!” — a jelszó jellegzetesen fasiszta, nem is szorul különösebb magyarázatra. Annál inkább a merénylet mozgatórugója, a feltehető gyilkosok hovatartozása. Jellemző, hogy valamennyi spanyol párt, beleértve a baszk nacionalista pártot is, élesen elhatárolta magát a gyilkosságtól és ! elítélte a merényletet, amelyet az ETA követett el. A baszk nacionalisták megítélése nem könnyű.; Illegális szervezetük, az ETA még Franco idején alakult, s a fasizmus évtizedeiben derekasan küzdött a < diktatúra ellen. A három betű rövidítése: Euzkadi Ta < Azkatusuna, vagyis Baszk Haza és Szabadság. Min-! denekelőtt az észak-spanyolországi Baszkföld autonó-' miájáért, az ország egyik leggazdagabb és iparilag; fejlettebb vidékének függetlenségéért harcolnak a; harmincas évek vége óta. AZ OLASZ ESPRESSO ClMÜ HETILAP három évvel ezelőtti riportjában megszfelaltatott néhány ETA-vezetőt. Nos, szavaikból kiderült: a baszk sze- paratisták fegyveres harcot folytató pártnak tartják magukat. Akkoriban ideiglenes kormányt követeltek, amelyben minden kulturális, politikai és szakszervezeti csoport képviseltette volna magát, s szabad választásokat. Végső célúkként a függetlenség elnyerését jelölték meg. Csakhogy azóta sok minden változott Spanyolországban. Sajnálatos, hogy a lakosság alig három százalékát kitevő baszkok nevében föllépő ETA nem ismeri föl: a terror kizárólag a szélsőjobboldalnak, a fasiszta restauráció híveinek kedvez. Akaratlanul — vagy a soraikba férkőzött provokátorok akaratához híven — is azok az erők húznak hasznot a terrorista módszerekből, a katonák, tisztek és a csendőrség ellen elkövetett merényletekből, akik a hadsereg ismételt színrelépését, a katonai hatalomátvételt szegezik szembe a demokrácia terebélyesedésével. A POLITIKAI SZÜKLÁTÖKÖRÜSÉG súlyos hiba. A francoizmus alatt sok súlyos megpróbáltatást kiállt baszk nép nevében a terror eszközéhez folyamodó ETA ma már a legkonzervatívabb spanyol politikai erők számára is fontos bástya. (Mint néhány más európai államban, Spanyolországban is keveredik a szélsőjobboldal a szélsőballal.) Baszkföld függetlensége csupán ürügy. Valójában a spanyol kibontakozás a tét, amit minden egyes politikai merénylet hátráltat. Bármily nemes célok is vezérelték Franco idején az ETA-t, a madridi változások óta hajdani ellenfeleivel fúj egy követ. Gyapay Dénes Dél-Libanon Kormánycsapatok segítik az ENSZ-erőket sózó ENSZ-csapatokat béke- fenntartó küldetésükben. A Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ-erőkkel (UNIFIL) összefüggésben Fuad Butrosz libanoni miniszterelnök-helyettes. külügyminiszter pénteken bejelentette: Irán arról tájékoztatta az ENSZ-t hogy visz- szavonja az UNIFIL-ból csa~ patait. Butrosz bejrú'j sajtókonferenciáján elmondotta, hogy az UNIFIL egyébé ként január 19-én lejáró külJ detésének meghosszabbítása biztosra vehető. Hozzáfűzte: Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár most azon munkálkodik,’ hogy a francia UNIFIL-csa- patok decemberi, és az irániak mostani visszavonása után betöltetlen „űrt” máa nemzetiségű ENSZ-csapatóIrkái töltse be. Újabb kínai provokációk Vietnam ellen Q jövő héten foiyiaMk...? Az egyiptomi—izraeli tárgyalások felújításának módozatairól valószínűleg a jövő hét elején megállapodás jön létre — jelentette ki pénteken Asszuánban Szadat egyiptomi elnök, aki felsőegyiptomi körutat tesz. Hozzáfűzte, hogy Washingtontól még nem kapott tájékoztatást a tárgyalások felújításával kapcsolatban. Izraeli diplomaták szerint a különtárgyalások következő menete valószinöleg január közepén kezdődik Washingtonban. és a tárgyalásokban közvetlenül részt fog venni Cyrus Vance amerikai külügyminiszter is. A különmegállapodás szövegét, amely — mint ismeretes — az Egyesült Államok javaslata alapján készült. Kairó és Tel Aviv képviselői már egyeztették és mindkét fél megnyilatkozásai szerint már csak másodlagos részlet- kérdések várnak megoldásLibanonból érkező hírügynökségi jelentések szerint továbbra is feszült a helyzet az országban. A libanoni jobboldal fegyveresei tüzérséggel lövik Ar- kub térségét, Nabatijeh és Haszbaja helységeket. Az izraeliek támogatta jobboldaliak provokációval egy- időben Tel Aviv vadászbombázói is megjelentek az Ar- kub-térség területe felett; a támadások következtében több polgári személy megsebesült és jelentős anyagi kár keletkezett. Tyr városa felett több hullámban izraeli harci gépek repültek át és Tyr és Nakura között libanoni felségvizeken izraeli hadihajók cirkálnak napok óta. A libanoni helyzet új fejleménye. hogy q beirúti kormány döntése értelmében kormánycsapatnkat küldenek az ország déli részébe, hogy segítsék az ott állomáŰjabb kínai fegyveres betörésekről, a Vietnam-elle- nes uszítópropaganda folytatódásáról számolt be pénteken a hanoi sajtó. December 28. és január 3. köpött fel fegyverzett kínai alakulatok három alkalommal hatoltak be vietnami területre Cao Bang, illetve Hoang Lien Són tartomány térségében. A határőrszolgálatot teljesítő vietnami katonák és dolgozó parasztok ellen irányult kínai rajtaütéseknek egy halálos és négy sebesült áldozata van. A kínai fegyveresek egy vietnami határőrt magukkal hurcoltak. A fegyveres betörések és más zavart keltő akciók mellett Kína fokozta félrevezető kampányát az állítólagos „vietnami provokációkról”. Kína szeretne mindent, ami korszerű leng Hsmo-pni sajtén/iiattala Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyet1 es pénteken fogadta a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok rendezése alkalmából Pe- kingben tartózkodó huszonhét amerikai új ágírót és válaszolt kérdéseikre. A kínai miniszterelnökhelyettes. felhívta az Egyesült Államokat csatlakozzák Japánhoz és Nyugnt-Európá- hoz a Kína által meghirdetett négy modernizálás megvalósításáért foivtatott „versenyben”. Tapadta, hogy Kína katonai szövetségre tő kednák az Egyesült Államokkal és Japánnal, de hozzátette. hogy a három ország között sok a közös vonás’ ami a globális stratéT 1 s a politikai kérdéseket il'eti. Arra a kérdésre, hogy Kin3 érdekelt-e amerikai fegyverek vásárlásában Teng Hsziao-ping azt válaszolta, hogy Kína szeretne mindent magába szívni ami korszerű, de tudomása szerint az Egyesült Államoknak nincs, ilyen irányú szándéka. Teng Hsziao-ping a továbbiakban Kambodzsa elleni ..nyílt és nagyméretű agresszióval” vádolta a Vietnami Szocialista Köztársaságot és Kambodzsa támogatására szólította fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Súlyos szerencsétlenség történt Törökországban. Két zsúfolt expresszvonat összeütközött egy Ankara melletti vasútállomáson. A halottak száma legalább 50 és sok a sebesült. (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) Á hallgatag többség Ciprusi receptek A TÖRÖKORSZÁGBAN időről időre újra eldördülő fegyvereknek van egy különleges tulajdonságuk: hangjuk messzire hallatszik. Távol az ország határain túl is felfigyelnek rájuk. Például egy tengerszoros másik oldalán, vagy 100 kilométerre délre a török partoktól. Az atlaszra pillantva és a politikai térképre gondolva mindjárt megoldottnak tetszik a rejtély: nem borulnak fel a fizika törvényei, ha Cipruson hallani vélik a messzi északon ropogó fegyvereket. Mert a ciprusiak esztendők óta hozzászokhattak, hogy sorsukat, szigetál- lámuk jövőjét határaikon túli események befolyásolják. S 1974 óta leginkább Törökországra kell érzékenyen figyelniük. Nem csoda hát, ha a törökországi rendkívüli állapot és az ezzel kapcsolatos politikai csatározások zajára elsősorban a szigeten kapják fel félve-re- ménvkedve a fejüket — görögök és törökök egyaránt. A szigetország két közössége persze egészen különböző dolgoktól tart, s egészen különböző helyzetben figyel a közvetlenül ható külvilág mozgására. A lakosság ötödét kitevő törökök nyilván a változástól félnek, a többséget alkotó görögök pedig éppen abban reménv- kednek. Hiszen 1974 óta Törökországból érkezett katonaság tartia megszállva a sziget területének negyven százalékát, egész északi ré1 ft Ußnuhnn 1979. január &» szombat szét, a számarányuknál jóval nagyobb térséget, s a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket teremtve ezzel a török ciprióták jó részének. Mindezt természetesen azoknak a görögöknek a rovására, akiket négy és fél esztendeje, a reakciós athéni junta ügyetlenül exportált, s gyorsan elvetélt puccskísérlete nyomán a török hadsereg elüldözött szülőhelyéről, s azóta sem enged visszatérni. Ciprus kettéosztottsága már majd fél évtizede keserű realitás a görög ciprióták tízezrei számára, s szomorú status quo a függetlenségnek csak a látszatával beérni kénytelen állám számára. A ciprusi válság megoldásának kulcskérdései ismertek: az idegen csapatok jelenléte és a menekültek ügye. Csakhogy a két probléma felszámolását mindeddig lehetetlenné tette egy sokkal régebbi eredetű tény változatlan, sőt mindig erősebbé váló hatása. Ez pedig a sziget példátlanul kedvező hadászati helyzete. A Földközi-tenger keleti medencéjében, a Közel-Kelet kapujában fekvő kis ország évtizedek óta a tőkés hatalmak katonai-politikai számításainak középpontjában van. Már a Ciprus államiságát biztosító londoni— zürichi garanciarendszer is úgy formálódott, hogy katonai támaszpontokat bocsátott a korábbi gyarmatosító, Nagv-Britannia számára. Azóta sem hagyták ki egy pillanatra sem számításukból a NATO vezető körei a szigetországot. Különösen, amikor a Szovjetunió befolyása is megnőtt a mediterrán térségben. AZ ÉSZAK-ATLANTI Szövetség politikai érdekei mindig is nagyban befolyásolták Ciprus sorsának alakulását. Ma sincs ez másként. Hiszen a paktum déli szárnyának két állama Görögország és Törökország torzsalkodása miatt volt lehetetlen eddig megoldani a ciprusi krízist. A másik politikai-katonai befolyásának változásait oly érzékenyen vigyázó két ország számára a kérdések kérdése Ciprus. Ankara sokáig nyeregben érezte magát, hiszen az athéni ezredesek rúgták fel a hallgatólagos békességét 1974-ben: Törökország csak válaszul küldte el csapatait — úgymond a török ciprióták védelmére. De Görögországban azóta megváltozott a hatalom jellege, s a török katonák mégis ott maradtak Cipruson. A görög—török viszály egyike lett a NATO- vezetés legégetőbb gondjainak. Az Egyesült Államok éppen ezért is próbálta 1975- ben erővel engedményekre bírni ankarai szövetségesét. A ciprusi megszállás miatt mondták ki Washingtonban a fegyver^mbergót, mire Törökországban bezárták az amerikai támaszpontokat. Ennél tovább egyik fél sem mert elmenni, tehát semmi nem változott. Tavalv aztán mégis lépniük kellett az amerikai politika irányítóinak. Feloldották a tilalmat, s azt a homályos feltételt szabták, hogy Ankara rövid időn belül ’ tegyen valamit Ciprus ügyében. Törökországban azonban az egvmást. váltó kormányok egyike sem volt odyan szí; lárd, hogy megkockáztassa az ellenzék nyilvánvalóan bekövetkező offenzíváját, amelynek jelszava ez lenne: „cserbenhagyták a ciprusi törököket”. Az Ecevit-kabi- net mostani nehéz helyzetében ez minden eddiginél valószínűtlenebb. Jogos hát a ciprusi görögök aggodalma. A török ciprióták viszont ugyancsak nem örülhetnek, hiszen Ankara politikai gondjainak növekedésével az ő elzárkózási pozíciójuk is kevésbé tartható. Márpedig az ő feltételeik a két közösség tárgyalásainak folytatására bizony nem csekélyek. A Ciprus egységéért küzdő görög közösség ma hatalmon levő vezetőinek nem kevesebbet kellene elfogadniuk, mint a csaknem teljesen önálló török szövetségi államot, s méghozzá az indokoltnál jóval nagyobb területen. MINDEZEK a problémák nem lennének áthidalhatat- lanok, ha maguk a ciprusiak dönthetnék el külső befolyás és támogatás nélkül, , hogy mi legyen az ország- sorsa. Ebben az esetben előbb- utóbb alighanem mindkét közösségen belül a reálisabb, józanabb, s nagyobb tömegtámogatásra számítható erők kerekednének véglegesen felül, s ez magával hozhatná a megegyezést. Ehelyett kívülről olyan recepteket kínálnak, mint legutóbb decemberében az amerikai—angol—kanadai rendezési terv, amely mindkét közösség számára elfogadhatatlan. A terv újabb vitákat hozott a görög közösségben, s fejtörést a törököknek. Ez viszont nem hozza közelebb Ciprus ügyének igazságos és minden érdekeltnek elfogadható rendezését. (—r—y.) Valami baj van az ameri- \ kai demokráciával. A Time hírmagazin .,egyenesen bot- rány"-nak minősíti, hogy a legutóbbi kongresszusi és kormányzóválasztásokon a szavazóknak alig egyharma- da járult az urnákhoz. Ez a legalacsonyabb részvételi arány a második világháború óta. A politológusok lázasan keresik a részvétlenség okát. Megdőlt az az elmélet, hogy főleg a társadalom kitaszítottjai maradnak távol az urnáktól, azok. akik ..semmi jóra nem számíthatnak fentről", a délről származó feketék a tanulatlan falusiak és a nagyvárosok nyomornegyedeinek lakói. A közvélemény-kutató intézetek arra a meglevő megállapításra jutottak, hogy mindenekelőtt azok az elégedett jómódú. müveit fehérek nem éltek állampolgári jogaikkal, akik nem látnak összefüggést személyes jólétük és a politika között. A második legnagyobb csoport pedig, amely távol maradt a szavazástól, a középosztály és az értelmiség felső rétegéből került ki. Érdektelenségüket azzal magyarázzák, hogy szavazataikkal semmi se változik, és hogy a jelöltek között semmi különbséget nem látnak, bárhogy is reklámozzák azok magukat. Különösen azt kifogásolják, hogy nem egy képviselő- vagy kormányzójelölt vagyonát tekinti fő érvnek, mint például a republikánus William Clements, aki 7,5 millió dollárt fektetett be választási hadjáratába, hogy a texasiakat meggyőzze: ő lesz a legalkalmasabb kormányzó. Az egyetlen kivételt — ahol a részvételi arány néhány százalékkal felülmúlta az átlagot —, azokon a helyeken tapasztalták ahol az emberek pénztárcáját is A részvételi arány vál*nrás» í»7, Egyesült Államok elnök- és kongresszusi vá’asztásaiu (1954—1978) (A Der Spiegel grafikonja — KS) érintette a választás. így Massachussetts és Oregon államokban. ahol nerncr.au két jelölt, hanem egy tervezett adóreform sorsáról is döntöttek. Ha ez így megy tovább — állapította meg Curtis Gans, ,.Az amerikai választók kutató bizottságának" igazgatója — hamarosan oda jutunk. hogy csupán az érdekcsoportok szervezett tagjai szavaznak maid és a kormányt az ő képviselőik jelölik ki. Az évről évre csökkenő részvételi arány hűen tükrözi, miképpen vélekedik az Egyesült Államok polgárainak többsége az emberi jogokat fennhangon hirdető, s magát a klasszikus demokrácia példájaként reklámozó politikai rendszerről. Gáti István 1 í
