Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
Tűzoltóké szül ékek Berettyóújfaluból Az ELZETT berettyóújfalui avarában gyártják a kézi tűzoltókészülékeket. Az elmúlt évben tizenkét különböző fajtából 180 ezer darabot állítottak elő. (MTI fotó: Oláh Tibor — KS) Antibiotikum a divat Ügy látszik, a gyógyszer- fogyasztásban is figyelemre méltó eredményeket érünk eL A gyógyszerrendelés két éve bevezetett új módja, a vény nélkül is kapható orvosságok skálájának bősíté- se eleinte mintha fékezte voLna a fogyasztás növekedő tendenciáját. Legalábbis az első év tapasztalatai erre vallottak. Már 1978-ra vonatkozó átfogó adatokkal még nem rendelkezünk, annyi azonban máris látható, hogy a fogyasztást ismét a korábbi növekvő irányzat jellemezte. Merőben helytelen lenne ebből bármiféle népegészségügyi következtetést levonni. Pontosabban: olyasmit feltételezni, hogy a gyógyszerfogyasztás növekedése holmi általános egészségromlást tükröz. Erről természetesen szó sincs. Éppen ellenkezőleg: a különböző mutatók javulásáról tanúskodnak. A gyógyszer ugyanis csak akkor használ, ha rendeltetésszerűen használjuk. Ha kizárólag orvosa útmutatásra, nem pedig a szomszédasszony javallatára szedjük be hol ezt, hol azt. Hiszen a legbanálisabb szer is árthat, ha nem az előírásnak megfelelően élünk vele. A C-vitamin túladagolása ugyancsak a pénztárcát terheli, mert a felesleg természetes úton távozik a szervezetből, de akármelyik másik vitamin esetében a szakszerűtlen alkalmazás is súlyos egészségkárosodást akozhat. Maréfcszámra nyelve, az ártatlannak hitt Kal- mopyrin is megárthat, orvosi utasítás szerint viszont kiváló gyógyszer nátha, lázas meghűlés esetén. Ám Kalmopyrint szedni nem „sikk”. Manapság az antibiotikum a divat. Náthára. köhögésre, influenzára egyaránt. Ha használ, ha nem. Pedig ilyenkor valójában ágyúval lövünk verébre. Súlyosan visszaélünk tűrőképességünkkel. Mert az a szervezet, amelyet minden meghűlésre, influenzára Tetránnal terhelünk, lassan, de biztosan hozzászokik a hatékony orvossághoz, és amikor egyszer valóban erre lesz szüksége a betegség leküzdéséhez, meg sem koty- tyan neki. Évi háromezer tonna 0 Beisietelgyrärtäs Magyarországon Az élelmiszerboltokban és áruházakban tizenhárom évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú bébiételek. Hosszas kísérletezés után, nemzetközi tapasztalatok alapján kezdte gyártani a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár kettes számú üzemegysége. Ezekre az időkre Miklovicz András gyárrészlegvezető így emlékszik vissza: — Az első években csupán évi 800 tonna bébiételre futotta erőnkből. 1969-től azonban már 1200 tonnát készítettünk. Jelenleg pedig évi 3000 tonnát hozunk forgalomba. S hogy ez kevés, vagy sok? A bébiétel keresett cikk az országban. Ügy vélem, időnként azért nem kapható, az üzletekben, mert a kiskereskedelem nem folyamatosan, az igényekhez mérten rendel. Állításomat igazolja az is, hogy a nagykereskedelem raktárai tele vannak bébiételekkel. Három év óta a nyíregyházi konzervgyár is „besegít” nekünk. Évente 800—1000 tonna bébiétel kerül le a gépsoraikról, de csak a natu rételek készítésére vállalkozhatnak, mivel a hús, és máj hűtött tárolására nincs lehetőségük. — Hol fogy a legtöbb bébiétel? — Budapesten értékesítjük termékeink huszonöt százalékát. a többit vidéken, leginkább az ipari megyékben Borsodban, Győr-Sopronban. Baranyában és Nógrádban. — Ennek a speciális kon- zervfajtának mi a készítési módja? — Jelenleg tizennyolcféle készítményünk között lehet válogatni. Többi között van zöldborsó, vegyeszöldség, paraj, natúr, marhahússal, vagy marhamájjal, valamint natúr és tejes sütőtök. Ezt a választékot szeretnénk még sárgaborsóval bővíteni. A munkafolyamat első fázisa a friss nyersanyag előkészítése, mely már tisztítottad érkezik a gyárba. További válogatás és mosás után 400 literes edényekbe kerül, főzik, majd paszírozással tá- volítják el a felesleges cellulózt és rostanyagokat. A lisztet, vajat, a főtt és darált húst, vagy májat ezután adják hozzá. Amikor összeállt a készítmény, kolloidmalmon engedik át, mely finom péppé keveri. Közben a készítményt gyártási fázisonként ellenőrzi a laboratórium. Első a gyártásközi ellenőrzés, mely a technológia betartását, a só- és zsírtartalmat vizsgálja, a másik a készáru ellenőrzése. mely analitikai és mikrobiológiai vizsgálatokon alapul. Közben termosztátpróbát is végeznek, ez azt jelenti, hogy harminchét fokos hőmérsékleten tartják a készítményeket, hogy a mikrobiológiai folyamatokat jobban megfigyelhessék. Huszonegy napig tárolják az árut, mely alatt f’gyelik, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek. — Három műszakban dolgozunk — folytatja a tájékoztatót a gyár vezetője —, két műszakban történik az ételkészítés, majd a harmadikban a takarítás és fertőtlenítés következik, hiszen patika tisztaságú körülményeket kell teremtenünk. Ez utóbbiakat is szigorúan ellenőrizzük. a gépekről például minden esetben felületmintát veszünk, így kizárjuk a fertőzésveszély lehetőségét. Termékeink állami dotációsak, ezért iuthatnak olcsó áron. 3.50—4.00 forintért a fogyasztóhoz. A bolgár import bébiétéi 7—8. az olasz, a francia és a svéd pedig 10,00—13,00 forint. — Tovább itervek? — A bébiételgyártás növelése mellett a választékot is bővíteni szeretnénk. Ezt a gyáregységet azonban kinőttük, a további fejlesztésre, terjeszkedésre nincs lehetőségünk. A megoldás: még ebben az ötéves tervben a kecskeméti konzervgyár „átvállalja” a bébiételek gyártását. Persze a „hírős városban” meg kell teremteni a megfelelő technológiai adottságokat. A beruházások már megkezdődtek. (A. T.) Nem tudom, jó vagy rossz szokás, de ha már étteremben vacsorázom, szeretnék egyedül ülni az asztalnál. Épp ezért, ha minden asztal foglalt, amikor megéhezem, kedvenc helyemről is to- vábbállok egy házzal, de nem kéredzkedem oda senkihez. Ám miként az ujjunk sem egyforma, szokásaink is különbözőek, akadnak olyanok. akik zavartalanul oda- kéredzkednek mondjuk éppen az én asztalomhoz. S mert az ember udvarias, nem tagadhatja meg a kérést Tegnap magam is megengedtem egy házaspárnak, Ha az olajcsere esedékessé válik, a többség számára: irány a szerviz! Néhányan arra is ügyelnek, hogy kikössék: Agip, Shell, Castrol stb olajat kérnek a motorba, mert bíznak valamelyik márka kiemelkedően jó minőségében. Többen — mert jobb óvatosnak lenni! — az előírt kilométer-teljesítmény felénél-kétharmadánál elvégeztetik az olajcserét, hiszen igaz, hogy így valamivel többe kerül, de hát az autó drága holmi, nem érdemes kockáztatni! Fölösleges csodaszered Végül nagy táboruk van a csodaszereknek, a speciális teljesítményjavító, fogyasztáscsökkentő stb. adalékoknak, amelyek „feljavítják” a már amúgy is spéci olajat. Pedig az olajcserét bőségesen elegendő akkor végezni, amikor az a kocsi gyártója szerint esedékes, az olaj márkája és eredete közömbös, a külön adalékok is feleslegesek — a választást más szempontok szerint kell végezni.. Ennek a puritanizmusra valló mondatnak talán kevés a hitele, de ha igaznak lehet elfogadni, akkor nem kevés pénzt lehet megtakarítani az olajcseréknél. A motorolajak minősége, alkalmazhatósága tökéletesen meghatározható két adattal: az egyik teljesítményszintjüket, a másik viszkozitásukat jelöli. A teljesítmény A teljesítményszintekkel kapcsolatos besorolási rendszert az API (American Petroleum Institute) dolgozta ki, s ez nemzetközi érvényű. A minőségi sor SA-val indul és jelenleg SE-ig terjed. Ma már az SB és SC olajok is kiszorultak a forgalomból. SD olajokkal működnek általában az 1968—1972 között született motorok, 1972 óta pedig általában SE olajokat igényelnek a személy- gépkocsik. A teljesítményszint — amely meghatározza, hogy mekkora terhelést képes elviselni az olaj — az adalékolástól függ. Az olajok tehát már eleve adalékoltak, ezért szükségtelen — sőt néha kárt is okozhat — a további adalékolás. Az SE olajokban — bármely cég a gyártó — többek között jelentős mennyiségű dermedés- és habzás- gátló, oxidáció- és kopásgátló, továbbá az olajba került szennyeződési lebegésben tartó, kicsapódásukat gátlq adalékok vannak. A különböző gyártók által felhasznált adalékok sok esetben azonosak, de legalábbis igen hasonlóak. A személygépkocsikban egymással egyenértékűnek tekinthető, egymással tökéletesen helyettesíthető SE teljesítményszintű olajok: hogy asztalomnál fogyasz- szák el a halászlét, a túróscsuszát meg a hozzá járó savanyú fröccsöt. És mert az ember nemcsak udvarias, hanem diszkrét is, igyekszik figyelmen kívül hagyni az alkalmi vacsorapartnerek beszélgetését. Megfeszített erővel kísérleteztem másfelé figyelni, még az arcomat is elfordítottam, ám bizonyos szavak csak eljutottak a tudatomig. S megmondom őszintén, hogy a házaspár néhány szava kissé szíven ütött. Mert mit hallottam fél füllel? Az én nevemet hallottam emlegetni. A vezetéknevemet. S azután ezt mondták rólam: — Nagy hóhányó! — Jobbat is felakasztottak már! Az asszonyka helyeslőén bólogatott, én elpirultam, fülemet teljesen megnyitottam a szavak előtt, arcomat is arra fordítottam erősen figyeltem. Azt mondta az asszonyka: — De a nőknek nagyon tűdig csanni a szelet. Erre természetesen büszkén kiegyenesítettem a derekamat. klór Szuper M-SE és Multiszuper M-SE; Agip F. 1 Motoroil HD és Supermotoroil, illetve a Sint 2000; Shell Rotella TX és Super (de már például a Shell X-100 nem, mert az csak SC szintű — így ha ezt használjuk, kétszer olyan sűrűn kell olajat cserélni!); Mobil Super; BP Energol HD és Super-Visco Static; valamint a Castrol és Castrol GTX olaj — mint a NAGYÍTÓ 1978 decemberi számában olvasható. A viszkozitás — amely erősen függ a hőmérséklettől — az olajok belső súrlódására, azaz folyékonyságuk mértékére jellemző adat. Mindenki tapasztalhatta, hogy az olaj melegen köny- nyebben folyik — alacsony a viszkozitása —, míg hidegen akár meg is dermedhet. A viszkozitás! csoportokat a SAE (Society of Automotive Engineers) dolgozta ki. A jelölésből — amely betűkből és számokból áll — arra következtethetünk milyen környezeti hőmérsékletnél használható az adott olaj. A „SAE 10 W” jelölésű például —25 °C és +5 °C között (a W a „téli” olajat jelzi), a „SÄE 50” pedig +15 °C és +50 °C között. A viszkozitás Szintén adalékolás segítségével érték el a gyártók, hogy ma már több fokozatú, ún .multigrade olajokat is elő tudnak állítani. A SAE 15W—50 jelzésű olajok tehát —20 °C és' +50 °C környezeti hőmérsékletnél is megfelelnek: télen nem dermednek meg és nyáron sem válnak túlzottan folyékonnyá. A több fokozatú olajokat nem kell évszakváltozáskor lecserélni, ha még nem futottuk le velük az olajcserére előírt kilométer-teljesítményt, ez pedig nagy előny! A legtöbb kocsira ma 8— 10 000 km-es olajcsereciklust adnak meg, s ezt a magánautók többsége nem teljesíti sem a meleg, sem a hideg évszakban. Aki tehát külön téli és külön nyári olajat használ, a hőmérsékletváltozás miatt rendszerint olajcserére kényszerül, mielőtt még az olaj teljesen „kifáradt” volna. Az olajcserénél csak az olaj dobozán feltüntetett API teljesítményszint-jel- zéssel (pl. SE vagy SD) és a viszkozitási csoportot jelző adattal (pl. SAE 30 vagy SAE 10W—50) kell törődnünk — a márkanévvel pedig nem —, s ezeket kell a kocsi kezelési előírásainak megfelelően kiválasztani. Ha az olajszűrőt is cseréljük ,— amelyik kocsinál ez szükséges —, mindent megtettünk a jó olajozás, kenés érdekében. Ha pedig az árat is nézzük a dobozon, s így választunk, akkor az olajcsere költségét akár az eddigi felére is leszoríthatjuk. RiP De a csevegés még kínosabb témára terelődött. — A főnöknek úgy hízeleg, hogy az egyenesen felháborító — mondta a férfi. — Lefelé pedig, úgy hallom tapos — kontrázott rá az asszony. , — Hazudik, mintha könyvből olvasná. — Az ilyen persze köny- nyen boldogul. — De nekem nem kellene az ilyen boldogulás ,— mondta komoran a férfi. — Nekem meg te nem keltenél, ha olyan lennél — mondta az asszony, miközben melegen nézett a férjére. A férfi elégedetten mosolygott, azután incselkedve így szólt: — Pedig ilyen férfi tetszik a nőknek. Pénz van a bőre alatt is. Erre azután becsuktam a fülem és elfordítottam a? arcom. Rájöttem: fölösleg-' odafigyelni A névrokonon ról beszélnek. Simon Lajos KOSSUTH 8.27 A tudomány fellegváraiban. 8.57 Ritmus és melódia. 9.30 Kórusok. 9.44 Az elveszett cipő. 10.05 MR 10*14. 10.35 Népi zene. 11.00 Zenekari muzsika. 11.39 Az élet komédiásai. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Egy éi Velencében. 14.24 Kórusok. 14.40 Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.10 Tokody Ilona népdalfelvételeiből. 15.28 Nyit- nikék. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt hol nem volt.. 18.30 Esti magazin. 19.15 Színes népi muzsika. 20.00 Amíg egy találmányból üzlet lett. 20.30 Operettfelvételek. 21.05 Diákfilmek fesztiválja. 21.35 Brahms: e-moli szonáta 22.30 Webern műveiből. 22.39 Meditáció. 22.49 Csaj- kovszkij-művek. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Barkácsolóknak. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig, i 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.10 Amirov: Azerbajdzsánj capriccio. 19.20 Véleményem szerint 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Népek meséi. 21.06 Pop-műhely. 21.51 Népdalok. 22.20 A tegnap slágereiből. 23.15 Wolf Péter szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ie. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. „Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsora (A könyvtárban — Foglalkozása: nagymama — A nyugdíjas ózdi kohásí emlékei — Mit mond a paragrafus?) Riporter: Pong- rácz Judit — Ráday Imre és Mensáros László énekel Seress Rezső dalaiból — Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Miskolci szerzők művei színpadunk. 18.00 Észak-magyarországi krónika — Baráti népek zenéje. 18.25— 18.30 Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. Lapszemle. T 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskolatévé. 15.05 Iskolatévé (ism.). 16.35 Magyar rövidfilmek a képernyőn. 17.15 Melyiket az ötezerből? 17.30 Hogyan tanulunk a Mindenki iskolájában? 18.05 Új élet — ősi földön. 18.35 A sztálingrádi csata (dok.-film). 19.20 Tévétorna. 19.30 Tvhíradó. 20.00 Az Onedin család (angol film). 20.50 Tiszte- lendők. 21.20 Zene zene. zene. 22.10 Tvhíradó 3. 22.20 Unokáink is látni fogják... 2. MŰSOR 20.Ö1 Kettős arckép. 21.00 Tvhíradó 2. 21.20 Aranyfácán (tévéjáték). 1979. január 30.. kedd Kenni — de mive!? (API és SAE rejtelmei)
