Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
A firamoló taggyűlésekről jelentjük A mai követelményekhez igazodjék a politikai munka Mindennapi mérgünk; Á hatvani telefon Nem könnyű, de eredményes évet zárt a VILATI Egri Gyára. Ebből a tényből indult ki az 1. számú párt- alapszervezet vezetősége, amikor az 1978. évi munkáról beszámolót készített a taggyűlés elé. Huszonkilenc százalékkal többet termeltek mint az előző évben, és a tervezettnél többi nyereséget értek el. A munkából derekasan kivette részét, az eredményekhez hozzájárult az 1- es alapszervezet 45 párttagja, a pártcsoportok és az alapszervezet vezetősége. Jelzések, észrevételek A párttagság egyetértett azzal, hogy eredményes év után kedvező, munkát tükröző beszámoló készüljön, de már az első felszólaló jelezte, hogy az észrevételeket és a bírálatokat visszafogottnak, túlságosan humánusnak tartja. A vita során — az eredmények elismerése mellett — többen szóvá tették, hogy a gyárban nem fokozták kellően a párt szervező munkáját, nem tettek meg mindent a határozatok végrehajtásáért, a minőség javításáért, a hatékonyság fokozásáért, a munka jobb szervezéséért és a teljesítményekhez jobban igazodó differenciált bérezésért. Jogosak az észrevételek? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, nézzük a beszámoló egyes pontjainak arányait, milyen hangsúlyt kapott a pártcsoportok, a bizalmiak, az alapszervezeti vezetőség üzemi demokrácia, valamint munkájának értékelése, a tagfelvételi, az eszmei, politikai munka, a fegyelem kérdése, a nőpolitikái és az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása, a tömegszervezetek pártirányitása, az oktatás és a képzés, a párt- és az üzemi demokrácia, valamint a pártélet egyéb kérdései. Minderről szó esett a beszámolóban tárgyilagosan és helyesen. De a gazdaságpolitikai kérdésekkel, az alapszervezet gazdasági, szervező munkájával keveset és felszínesen foglalkozott a beszámoló. Helytelen munkamegosztás Az észrevételekre válaszolva Juza Pál, az alapszervezet titkára arra hivatkozott, hogy korábban összevont x taggyűlésen . gazdasági kérdésekről beszéltek és az igazgató a beszámoló taggyűlés vitája során értékelte az 1978. évi gazdasági munkát, ismertette az idei feladatokat. Ez önmagában igaz, de véleményünk szerint sehol sem leTaglétszámát tekintve a kis alapszervezetek közé tartozik a Heves megyei Tűzoltó-parancsnokság pártszervezete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az éves teendőiket „alacsonyabb mércével” szabják meg, mint egy nagyobb alapszervezet tagjai.' Ezt bizonyította a pártvezetőség beszámolója is, amelyet Lukács Béla párttitkár terjesztett a tagság elé. A rendkívül részletes, a pártélet minden helyi vonatkozású kérdését elemző jelentésből érdemes egy gondolatot kiemelni: „A hatékonyság növelése érdekében — szögezte le a beszámoló —- célkitűzésünk nem a munka mennyiségének növelése, hanem a tervezett feladatok alaposabb, mélyrehatóbb és konk- tcJabb megoldása, e s-zin&ohet azt a gyakorlatot bevezetni és követni, hogy a pártalapszervezet vezetőségének beszámolójából kihagyják, vagy csak általánosságban tárgyalják a gazdaság- politikai kérdéseket, Helytelen az a munkamegosztás, hogy ezzel az igazgató, vagy bármelyik gazdaságvezelő foglalkozzék a pártvezetőség helyett. Különösen helytelen lenne ez a termelő üzemekben. A pórt politikai munkájában, az utóbbi időben és bizonyára még hosszabb ideig a gazdasági feladatok, a népgazdaság egyensúlyának javítása, a hatékonyság, a munka jobb megszervezése és a fegyelem kerülnek előtérbe. Fokozottabb mértékben érvényes ez a termelő üzemekben működő alapszervezetekre. A termelés, a gazdálkodás hatékonysága most a súlyponti kérdés, erre kell irányítani a párttagok, a szocialista brigádok, az egész kollektíva figyelmét. Megváltozóit teltételek — új munkastílus A termelő üzemek párttagsága joggal elvárja, hogy az alapszervezet egyrészt állást foglaljon, másrészt megfelelő intézkedéseket tegyen az 1979. évi gazdasági feladatok sikeres teljesítésére. A VI- LATI-ban az idén nem tervezik a bevételek növelését. De a minőséget, a készlet- gazdálkodást, a termelés folyamatosságát, a gazdaságosságot javítani kell. Ehhez az szükséges, hogy jobban szervezzék a munkát, következetesebben betartsák a technológiai és a szerződéses fegyelmet, az eddiginél is jobban takarékoskodjanak az anyaggal, az energiával és a munkaerővel, ebbe az irányba tereljék a munkaversenyt. A felszólalásökből kitűnt, hogy a VILATI-ban ismerik az 1979-es feladatokat, teljesíteni is akarják azokat. Jó lett volna, ha a pártszervezet éves beszámolója a gazdaságpolitikai célokkal, és üzemre váró 1979. évi feladatok megvalósításának módszereivel többet és részletesebben foglalkozott volna. Nem arról van szó, hogy a beszámoló taggyűlést termelési tanácskozássá változtassuk! De ahol erre szükség van — mint a VILATI 1-es alapszervezeténél — a vita során a párttagok egészítsék ki a beszámolót:, megfelelő határozati javaslatokkal, a konkrét cselekvési program elfogadásával segítsék a pártmunka javítását. Dr. Fazekas László nalasabb végrehajtás és az eddiginél következetesebb számonkérés volt.” Mit jelentett ez az elmúlt év gyakorlatában? Mindenekelőtt azt, hogy a politikai nevelőmunka, a párttagok példamutató helytállása nem, szakadt, s nem is szakadhatott el a napi tűzvédelmi tevékenységtől. Valamennyien tudják, hogy az egyik legfontosabb pártmunka: a mind alaposabb szakmai felkészülés és feladatmegoldás. A törzsnél és a technikai szakágnál működő pártcsoportok"1 megbeszélésein éppen ezért minden alkalommal szó esett a munkahelyi feladatokról, vagyis a megelőző tűzvédelemről. S ez azért jelentős, mert az eredményes megelőző munkával fokozottabban, kőrüftekmtőbben lehet megszervezni a társadalmi és a személyi tulajdon’ az emberi élet védelmét, illetve tovább szilárdítani a közrendet és a közbiztonságot. A pártalap- szervezet és a munkahelyi vezetés jó együttműködését példázza, hogy 1978-ban szép eredményeket értek cl a menye tűzoltói: fiz elmúlt évi tűzkárok összege félmillió forinttal volt kevesebb, mint 1977-ben. A további eredményes megelőző munka érdekében fokozottabban oda kell figyelniük . majd — hangzott el a beszámoló taggyűlésen — a mezőgazdasági üzemek tűzvédelmi tevékenységére. A vezetőség beszámolójához többen hozzászóltak, ezekből, kitűnt hogy javíta- ni kell például az alapszervezeti információs munkát: nem a legfontosabb dolgok kerülnek be a jelentésekbe. Ez annak tudható be — fogalmazta meg a felszólaló Soltész Tamás —, hogy szűk körből származnak, illetve kimerülnek egy-egy témakörben. Annak ellenére, hogy az alapszervezetnél folyamatos a tagság politikai képzése, önképzése. A partingeik vállalásaival foglalkozott la következő hozzászóló, Hortobágyi Ferenc: a beszámolóit előkészítő munkacsoport eb beszélgetett a párttagokkal! s úgy ítéli meg, hogy vala-l mennyien értik és becsülettel 1 végzik a pártmunkájukat, | feladatukat. Szóvá tették 1 azonban, hogy egy-egy na- i gyobb munka, nehezebb feladat elvégzése után, mintha „fukarkodna” a vezetőség az elismerő szóval. A felvetések, a párttaggok javaslatai, .valamint a politikai munka fejlesztésére és a tartalmi színvonal emelésére készült határozat pontjai egyértelmű útmutatást adnak az alapszervezet vezetőségének és tagságának a további fegyelmezett pártmunkához. Mindezekre egyhangú szavazattal mondtak igent a beszámoló taggyűlés résztvevői. (szilvás) — Afész-áruház7 — Szerkesztőség. — Elnézést. — Kérem. Negyedóra sem telik el. — Lesz szives szólni a Kukucska Icának! — Nem leszek. Itt különben sincs sémi Kukucska. — Hát nem a...? — Ez a Népújság. — Elnézést... ★ Amikor rövid fél nap alatt tíz ilyen rossz telefonkapcsolást szed össze az ember, akkor kezd cimbalmozni az agya. S a tehetetlen méregtől toporog csak az elkezdett riport felett, amit képtelen folytatni. Vagy a postát szidja, központostól. Persze nem egyedül! Hatvanban ezernél több az előfizető, a százszázalékos telítettségű, forgógépes rendszerű automataközpont pedig csaknem harmincéves. Ami ilyen használat mellett matuzsálemi kor, rengeteg betegséggel. Leggyakoribb a tévesztés, a mellékapcsolás. — Orvosság? — Megadott terv szerint állandóan vizsgáljuk a központ egész mechanizmusát, s elvégezzük a különböző javításokat. Jó néhány alkatrész azonban beszerezhetetlen, tökéletes munkát tehát nem tudunk végezni — mondja Pál János, a távközlési üzemrész vezetője, aki 1971) óta áll ezen a poszton. — Különösen sok a regiszterhiba. Mikor a gép rosszul veszi fel a hívott számot. Eredő itt is a kopás. Ilyenkor megpróbáljuk az alkatrészeket csere nélkül pontosítani. Megy valameddig, de igazi sose lesz. Pár hét múlva kezdhetjük az egészet elölről...-AEzer előfizetőt emlegettünk, Plusz egy csomó ikerállomás. És ehhez bátran számíthatunk további ezer vonalat, amelyek az üzemi alközpontok révén kapcsolódnak Hatvan telefonhálózatába, növelve a főközpont forgalmát, túlterheltségét. — Konzervgyár, cukorgyár, cipőgyár, aprítógépgyár, kórház, termelőszövetkezet, áfész, miegymás. Persze felében magánbeszélgetésekkel! Külön műszerészeink vannak, akik csak az ilyen vállalati alközpontokkal, az ott föllelhető hibákkal foglalkoznak — halljuk Pál Jánost. — Pap Béla és Szando- li Ernő reszortja ez! Ők járnak ki évek óta az üzemekbe, hogy a hibák korrigálásával együtt karbantartást is végeznek. Itt benn Srej József a mindentudó. Kitűnő műszerész, valamikor 1940- ben kezdte. De akad néhány női szakemberünk is, köztük Kovács József né, aki az automata központtal egy- idöben, 1952 nyarán került hozzánk. Különbség nincs a munkájuk között,. Bármelyik, férfi telefonműszerésszel föl veszik a versenyt. ★ A helyi kapcsolás hibáin kívül említést teszünk a távolsági beszélgetések minőségéről. Berlint, Párizst jobban hallani Hatvanban, mint a szomszédos Hortot, Csányt. S társalogtam kollégákkal Moszkvából, mintha a mellettem levő szobában lettek volna. — Ennek semmi köze az automata központhoz, legyen bár matuzsálemi korú — hárítja el a felelősséget az üzemrész vezetője. — A távolsági beszélgetéseket kézi kapcsolású központunk bonyolítja, nem úgy mint Egerben, Gyöngyösön, ahol már működik a crossbar. Igen, ezt a panaszt szintén számon tartjuk, törekszünk a hibák kizárására, de ez nem mindig a hatvani interköz- ponton múlik. Falvainkban hasonlóan rosszak a helyi kisközpontok. Kopott a hüvely, törött a zsinór, a távvezetéket sértették meg. Vagy nem érti dolgát a kezelő. De meg kell mondjam, utóbb javultak lehetőségeink. Három év alatt hat félautomata távhívó vonaÜZEMVEZETÖI AI,LASKA HIRDETETT PÁLYÁZATOT a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a közelmúltban. Nem lenne ebben semmi új, semmi meglepő, ha hirdetését a megyei, vagy valamelyik országos lapban tette volna közzé, hiszen ezekben eléggé gyakran olvashatunk hasonlókról. Ez esetben azonban csak helyi körlevelek, házi falragaszok-,-s csupán a vállalati híradó adta tudtul a nem mindennapi lehetőséget. Mert pusztán: a „házon belülieknek” szólt. Szokatlan volt ez a vállalatnál is. Nem csoda, há a dolgozók igen csak me- resztgették a szemeiket a sorok olvastán. Első látásra, bizony el sem akarták hinni, azt gondolták, tévednek. Átfutották többször is a szöveget, mire meggyőződtek róla, hogy: mégis jól értelmezték. A vállalati „négyszög”-től utóbb megtudtam: a pályázat első próbálkozásuk volt. Sokat gondolkodtak rajta, hogy megtegyék-e, vagy sem, miután nálunk általában még más a gyakoriak meglehetősen kötnek a hagyományok, s ettől nem szerettek volna eltérni. Kicsit tartottak is attól, hogy esetleg valahol rosszallják majd a kísérletet, tehetetlenséggel, hozzá nem értéssel vádolják majd őket, amiért nem tudtak maguk választani megfelelő embert arra a posztra. Aztán csak túljutottak a bizonytalanságon, s dolgozóik körében „közhírré” tették az állást. ŐSZINTÉN MEGVALLOM: azóta se érdeklődtem ismét a témáról. így nem tudom, hogy végül is betöl- tötték-e már az üzemvezető tisztét. Meggyőződésem azonban, hogy akadt szép számmal jelentkező, hiszen az említett vállalatnál magam is sok kiválóan képzett szakembert ismerek. S ahol eny- nyiböl lehet válogatni, minden bizonnyal találnak is a kívánságnak • megj^íelőt! Akar többet is. Ha jól emlékszem beszélgetésünk idején a vállalati „négyszög” az üzemi demokráciát is emlegette. Valahogy ilyenféleképpen: a pályázat is egyféle egészséges „beleszólás” közös dolgainkban. Ha -nem is mindenki számára jeleni, lehetőséget, a legjobbnak véli osztozást közös feladatainkon, mindenesetre elég széles kort érint. Ami — a kólát kaptunk, amelyeken a hálózatban szereplő minden települést közvetlenül kapcsolni lehel. Ez gyors, tiszta, érthető vételt biztosit. Számukat. kell növelnünk! ★ Emlékszem egy hatvani tanácskozásra, amelyen részt vett a szakminisztérium akkori államtitkára, dr. Abrakain Kalman. Fontos napirendi pontként szerepelt ott Hatvan postaügye, illetve kifejezetten a távbeszélő központ és hálózat korszerűsítése. Ennek talán két esztendeje. S a jelenlevő szakemberek úgy nyilatkoztak: a városi központ túlterheltségét rövidesen megoldják. Előbb egy PDM rendszerű, 400 állomásos új központtal bővítik a kapacitást, majd Debrecen forgógépes rendszerét telepítik ide. A PDM-es bővítés megtörtént. — Debrecen viszont ugrott — veszi át a szót Mayer József hatvani postafőnök. — S én ezt a döntést szerencsésnek tartom. Egy nagyobb kapacitású, de tönkrement központtal csak a bajunk, gondunk szaporodott volna. — Mit remélhetünk akkor a közeli évektől? — Meggyőződésem, ha a város vezetői a posta fejlesztésének ügyét változatlan energiával szorgalmazzák, akkor a következő ötéves tervben kapunk egy háromezres crossbar központot. Ami 2000-ig bőven kitart, s könnyít az életünkön. .. rábbiakhoz képest — feltétlenül haladás. Mondták, a lehetőség egészen biztos, hogy egy sof embert aktívabb cselekvésre serkent, ennélfogva pedig olyan értékek kerülhetnek felszínre, amelyek a pályázat híján esetleg tovább szunnyadoznának, kevésbé lennének hasznosak. Egyszersmind pedig felkelti, erősíti a dolgozókban azt az ■érzést, ■ hogy lám, itt- mindenkivel számolnak, mindenki előbbre léphet. Ma ez, holnap egy másik, aztán a következő, maga, vagy éppen a társa. Kétségtelenül javítja ez a közérzetet, növeli a mindennapi igyekezetét, végső soron pedig gyarapítja a kollektíva eredményeit. Ilyesfélékre gondoltam magam is, még amikor értesültem a pályázatról. Noha tudom, hogy nálunk még valóban más a gyakorlat, a vezetők kiválasztása a felelősségteljes kádermunkára van bízva, mégis — mi tagadás? — jólesően értesültem a próbálkozásról, s szívből szurkolok sikeréért. Örülök a kezdeményezésnek, a — ha szabad így nevezni — újításnak, amellyel egy vállalatnál friss, eleven szint iparkodtak bevinni a vezető- gárda építésébe. Érdektelenül is örülök az újdonságnak, mégha ez másutt, más országokban nem is mindenütt új. S meggyőződésem, hogy aligha árthat ez a vállalati, a hazai káder- politikának, aligha csorbíthatja a tekintélyét. Sőt ellenkezőleg: biztos vagyok benne, hogy inkább a segítségére lesz. NOS, IGEN: A SEGÍTSÉGÉRE. Azzal, hogy esetleg olyan munkaterületekre, olyan szakemberekre irányítja a vállalat vezetőinek, a munkaügyi, a személyzeti osztály felelős irányítóinak a figyelmét, amelyeket, akiket eddig talán kevesebb érdeklődéssel szemléltek. Ha most végül is csak egyetlen ember nevét húzzak ki ,.a kalapból', benne marad meg jó néhányé. Akik most ugyan még valamiben elmaradnak e mögött, nem felelnek meg teljesen a követelményeknek, de később egy kis foglalkozás árán feltétlenül szintén alkalmasak lesznek arra, hogy sűőbbre lépjenek, többet adjanak magukból, mint eddig. Szóval, hasznos lesz a pályázat a vállalat számára — s talán másutt sem marad hcusitalanul. Fólia alatt salötasorok Tíz fóliasátor aTá telepítették » tSpkockás palántákat a Egri Csillagok Termelőszövetkezet kertészetében. A kain Más rendben sorakozó parányi salátafejek az itt dolgozói gondos és hozzáértő munkája nyomán rövidesen elérik az a nagyságot, hogy piacra kerüljenek. Március első napjai bau ez a tavaszt idéző primőr az egri háziasszonyok kosa raha és a változatos etelek melle kerül, (Fwto: Tóth Gizella A párttagok példamutató helytállásával fokozható a vagyonvédelem MoJdvay Győző Többen a „kalapban” Gyónj Gyula