Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
fi mlnfiség és hatékonyság terve 6. Új termékek a KAEV-gyárhan fiz életszínvonal pályája r 'MÄR AZ 1979. ÉVI terv jóváhagyása előtt a közvélemény megismerte azt az alapelvet, amely életszínvonalunk alakulása szempontjából a legfontosabb. Az MSZMP KB 1978. december 6-i határozatában olvasható: „A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre ju- ■ tó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére l százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2—5,3 százalékkal lehet több az ' 1978. évinél." Más szavakkal tehát — ha szerényebb ütemben is —, de megvalósul a párt életszínvonal-politikája a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények közepette is. A terv legfontosabb számain kívül, lássuk, milyen elhatározások biztosítják ezt. Elsőként kell említeni azt, hogy a nehezebbé vált feltételeket főként a termelés szférájában, s nem a fogyasztáséban tesszük közvetlenül érzékelhetővé. Ezért továbbra is nő a fogyasztás — a felhalmozás csökken. A becsületes munkával1 megszerzett jövedelem értékét kívánjuk fokozatosan növelni, s ez mind a népgazdaságnak, mind a dolgozó embernek érdeke, hiszen a teljesítmények javítására ösztönöd. Érdemes ehelyütt megemlíteni : intézkedések születtek a lakosság ellátásának korszerűsítésére, javítására: a termelő- és kereskedelmi vállalatoknak az eddigieknél is nagyobb gondot szükséges fordítani a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére. Szintén említésre méltó: a belkereskedelem importlehetőségei nem csökkentek 1978- hoz képest, tehát behozhatja, megvásárolhatja mindazt, amit a fogyasztók már 1978- ban megismertek. A fogyasztói árszínvonal *— a január 8-án életbe lépett árintézkedések hatását is beleértve — egy év alatt 4,7 —4,9 százalékkal nőhet. Ezen belül 2,8 százalék a központi árintézkedés, ami tartalmazza a tavalyiak áthúzódó hatását. Az imént említett reálbér-emelkedés úgy jön létre, hogy az egy keresőre jut tó névleges bér 6 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően alakul a lakosság pénzjövedelme — a lakosság pénzbevétele több mint 7 százalékkal gyarapodik. Meg kell jegyezni — a módosított szabályozás, valamint más hatások miatt, a jelenleginél nagyobb lesz a szóródás a jövedelmek között, a végzett munka szerinti differénciá- lódás felerősödik. Ez remélhetően a nagyobb teljesítmények elérésére ösztönöz. A TERV ELŐIRÁNYOZTA — s ennek végrehajtása máris megkezdődött —- a nyugdíjak differenciált emelését. Egyidejűleg nő a házastársi pótlói és a tanácsok szociális kerete. A pénz- beni és társadalmi juttatások tovább növekednek. Ha az életszínvonalról esik szó — nem hagyható figyelmen kívül a lakásépítés, a szociális gondoskodás. Az életszínvonal-politika megvalósítása jegyében — az ötéves tervben számítottnál több — összesen 90 ezer lakás felépítése a cél. Ebből a kisebb rész — 31 ezer készül állami erőből, a nagyobb magánerőből. A lakásépítésekhez igazodik az intézményellátás: javul a lakótelepek infrastruktúrája — a bolthálózattól kezdve a bölcsődékig, iskolákig, óvodákig, egészségházakig. Az ország egészségügyi ellátása — a szigorúbb költségvetés mellett is — több pénzt használhat a betegellátásra. A terv 1400 új kórházi ágy létesítését határozta meg, ezzel a zsúfoltság kismértékben enyhül. A járóbeteg-ellátás 50 általános és gyermekorvosi körzet, továbbá napi 650 szakorvosi óra szervezésével bővül. A bölcsődei ellátást 4200 hellyel bővítik. A szociális otthoni férőhelyek száma viszont csak szerényebben gyarapodhat. Az óvodai ellátás javítására csaknem 19 ezer új óvodai hely létesül — így az óvodáskorúak számának 5 százalékos növekedése ellenére az óvodában elhelyezettek aránya 80 százalék körül lesz. Fejlődik az iskolahálózat: 900 általános iskolai osztályterem épül 1979-ben, ennek háromnegyede korszerű, új iskolában. Az osztálytermi ellátottság viszont változatlan marad. Tovább folyik a körzetesítés, a diákotthoni ellátás mellett nagyobb szerep jut a diákszállításnak. A szakmunkás- képző iskolák oktatási feltételei lényegesen nem változr nak. Az iskolai, üzemi, tanműhelyi képzés körülményei szerény mértékben javulnak. Végigpillantva tehát az életkörülmények várható fejlődésén, megállapíthatjuk: a terv gondosan mérlegelte, hol, mit, milyen mértékben fejlesszen, minek adhat elsőbbséget — és mit szükséges visszafogni. A rendelkezésre álló szerényebb lehetőségek ellenére a társadalmilag leginkább indokolt céloknak teret engedett, az erőforrások koncentrálásával, ésszerű csoportosításával az életszínvonalpolitika megvalósulását segíti. AM A TERV — ne feledjük — keret szigorúan kijelölt pálya, ahol — tagadhatatlan — sorsdöntő a pontos feladatmeghatározás. Nem mindegy azonban, hogy a pályát miként futjuk végig, miként teljesítjük — ez a következő hónapokban dől el. S az is, hogy teljesítményünkkel mit sikerül elérnünk. Ahhoz, hogy életszínvonalunk tervezett növekedése megvalósuljon, nem csupán az életszínvonal-előírások teljesüléséhez szükséges ragaszkodni. Hanem ah- hos is, amit a terv a munkáról előír — csakugyan szigorúbban, mint tavaly, vagy azelőtt, Matkó István A KGST SZÜLETÉSÉTŐL- MÁIG jelentős gazdasági világtényezővé fejlődött, ami 30 év alatt más társadalmi rendszerek által még soha el nem ért siker. Elég, ha egy számot említünk a KGST világgazdasági szerepére: az ötvenes években ez a régió a világ ipari termelésének 10 százalékát adta, ma már részaránya meghaladja a 30 százalékot. S ebben a nagy aránynövekedésben benne van az egyes országok erőfeszítése gazdasági elmaradottságuk felszámolására, vagy éppen egyes iparilag élenjáró tőkés országok túlszárnyalására. De ugyanúgy benne rejlik az összefogás ereje, az egymás segítésének eredménye. Mi a titka annak, hogy sok nehézség és ellentmondás, látszólag lassú fejlődés ellenére valójában mégis sikert könyvelhet el a KGST egésze, s benne minden ország? A kérdésre egyetlen szó a válasz: a rugalmasság. S ez ellentmondásnak tűnik. Egy akkora gazdasági egység, mint a KGST, amely ráadásul nagy, közepes és kis országok gazdaságából áll össze, ahol a gazdasági erő és a gyengeség erőteljesen keveredik egymással, s ennek megfelelően az érdekek — esetenként nagy kérdésekben is — eltérőek, mégis így van, amire álljon itt bizonyítékul a KGST történetének négy legfontosabb állomása és az akkori állapotok jellemzői. A Kölcsönös Gazdasági Seg-'iség Tanácsának meg- !á,a után évekig az egy^működés formája és területe a szervezetben Hz együttműködés évtizedei résztvevő országok kétoldalú áruszállításainak, külkereskedelmének megszervezése volt. Miért? Idézzük föl magyarázatként a KGST megalakulását bejelentő közlemény két fontos megállapítását: az egyik szerint: „az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más íiyu- gat-európai ország kormánya lényegében bojkottálja a kp- reskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek az országok lehetetlennek tartják, hogy alávessék magukat az országaik szuverénitását és nemzet- gazdasági érdekeit sértő Marshall-terv diktátumának”. S a másik megállapítás szerint a KGST-t megalakító országok „gazdasági kapcsolatainak fejlődésében lényeges eredmények mutatkoztak, ami elsősorban az áruforgalom nagyméretű növekedésében nyilvánult meg”. Ebből következett, hogy ha a gazdasági fejlődés feltétele és következménye a külkereskedelmi áruforgalom növekedése, s ez nem lehetséges a nyugati államokkal is, csak egymás között, — akkor ezt a folyamatot a szocialista országok egymás félé irányítják még intenzívebben. A korábban kibontakozott folyamatot elősegítendő, olyan szervezetet hoznak létre, amely biztosítja és erősíti a benne résztvevő országok szuverénitását. Ilyen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa AZ ADOTT HELYZETHEZ való rugalmas alkalmazkodás következménye lett, hogy a KGST-ben résztvevő országok viszonylag gyorsan fejezték be az újjáépítést, és megkezdhették és sikerre vihették az iparosítást és általában a korszerű népgazdaság kiépítését. A következő állomás az ötvenes évek végére, a hatvanas évek elejére esik, amikor a tagállamok összhangba hozták ötéves terveiket, s a kulcskérdés a hosz~ szú lejáratú megállapodások rendszerének megvalósítása lett. A kölcsönös áruforgalmat öt évre irányozták elő, s az árakat is öt évre állapították meg, ami végső soron több évre biztosította a zavartalan fejlődés egyik fontos föltételét. írásban rögzítették 1962-ben az új helyzetet, s egyúttal felvázolták egy dokumentumban, „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei”-ben a további együttműködés fő vonalait. Leszögezték: „A szocialista világrendszernek kedvező lehetőségei vannak árrá, hogy mélyebbre ható munkamegosztást szervezzen meg a részt vevő ország között, nevezetesen a termelés szakosítása és a jobb kooperáció, valamint a szakosítás és a kooperáció előnyeinek jobb kihasználása végett”. Vagyis a forgalom felől fokozatosan közelíteni kell a termelés , felé, a nemzetközi munkamegosztást sokféle formában ott kiépíteni, ami újabb ösztönzést és lehetőséget teremt a külkereskedelmi áruforgalom bővülésére Másképpen fogalmazva: még jobban és teljesebben ki lehet így elégíteni az együttműködésben résztvevő országok népgazdaságainak szükségleteit. S a termelési együttA korszerűség első lépcsője Hairmadik éve dolgozik új telephelyén a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyára. Az átmenet, az átállás időszaka ez a három év, hiszen a régi, düledező műhelyek után új üzemcsarnokokban folytatni a munkát nemcsak egyszerű átköltözést jelent. Ezt azok tudják a legjobban, akik a kitelepülés tenniva’óiban részt vettek. Ráadásul a beruházások is folyamatosan valósulnak meg. az idén még például két új üzemcsarnok és egy nagy raktár vár átadásra; háromezer négyzet- méterrel bővül a létesítmények alapterülete. Az átmenet , időszaka azonban az idén le kell, hogy záruljon. A gyár nemcsak külsőjében újul meg, a termékeket tekintve is lényeges a változás — az év végére már szinte nyoma sem marad az „eredeti” KAEV-gyárnak a városszéli új telepen. A termékszerkezet korszerűsítését célzó kísérletek első eredményeivel a tavalyi BNV-n, a beruházási javak vásárán már találkozhattunk. Az itt bemutatott, könnyűiparnak ajánlott gépek hosszú évekre meghatározhatják a tennivalókat, hiszen nemcsak itthon, de a szomszédos országokban sem gyártana^ hasonlókat A feljesztés iránya Pedig azt célozza, hoav tőkés piacon is sikerrel jelentkezhessenek az egri KAKV termékei. EDDIG Jö VOLT... Sok „aprósággal” foglalkozott eddig a gyár, s ennék az idén vetnek véget. Persze apróságok alatt ezúttal olyan nagy értékű berendezéseket is értenünk kell, amelyeknek a piaca igencsak leszűkült, s évenként egyet-kettőt gyártani nem nagyon éri meg. Ilyen például a textilfestő gépekhez kapcsolódó szárítóberendezés, és a szövőiparnak gyártott irezőgépek. De készülnek itt ioari ventillátorok, acélkonténerek is — egyre kisebb tételekben. Tulajdonképpen ide kei’ene sorolni a cioőta'pe-Mban használt merevítő acéllaműköiés nemzetközi szinten és nemzetközi szervezet keretében olyan új forma, ami az emberiség történetében így nem található meg. VÉGÜL A HARMADIK FORDULÓPONT, amikor kidolgozták és 1971-ben elfogadták a Komplex Programot, ami már átfogóan hosszú távra — esetenként az évezred végéig — a gazdasági élet szinte minden területére tmeghatározza a szocialista országok együttműködését és annak formáit. A KGST-országok kinőttek a kölcsönös áruforgalom kereteiből és kezdenek belenőni olyan nagy gazdasági egységbe, amely megköveteli a kis népgazdaságok kölcsönösen kiépített összhangját. S ezt nem felülről, valami nemzetek feletti, vagy országok feletti szerv javasolja vagy éppen kényszeríti rájuk, hanem a tagországok nagyon is valós és égető gazdasági szükségletei követelik meg. Van ugyanis egy pont a fejlődésben, amikor a minőség, a korszerűség és a gazdaságosság érvényesítése lehetetlen néhány milliós belső piacra támaszkodva. Lehetetlen a műszaki -tudományos forradalom vívmányainak hasznosítása és még inkább eredményeinek továbbfejlesztése. Szüksége van nagy és biztos piacra, néhány millió fogyasztó helyett sok tízmilliós fogyasztói táborra, mert csak ekkora piac mellett lehet valóban hatékonyan termelni és korszerű eljárásokat bevezetni, csak emellett lehet létrehozni a tömegtermelést A KGST a többi között ezt ismerte föl és rugalmasan alpocskákat is; az egri gyár látja el velük a hazai cipőipart, tőkés importból származó acéllemezekből, mert a hazai hengerművek nem adnak ilyen minőséget. Nem éppen gazdaságos ez a megoldás, de a jövőben is szükség lesz rá, megmarad a termelési feladatok között. A profiltisztítás persze nehezebben megy egy olyan gyárban, amelyik ha központjától távol, önállóan szervezi is a termelését, de nem önállóan gazdálkodik. Mégis a korszerűbb termék- szerkezetre törekvés, helyi kezdeményezésre és egyezően a központi akarattal, célt ér az idei esztendőben, mert az új üzemcsarnokok, új berendezések, új gépek a költségeket is megnövelik, s nyilvánvalóan beruházni sem lett volna érdemes úgy, ha nem a biztos piac, korszerű termék támasztja alá a fejlesztések tervét ZSŰRI ELŐTT AZ ÚJAK Melyek hát a korszerű, a „nagy gyárat” hozó termékek? A vállalat a holland Bronswerk-cégX&l vásárolt licence alapján üzemcsarnokok klimatizáló berendezéseit kezdte itt gyártani. A gépekhez kapcsolódó nagy kiterjedésű légvezetékeket is itt készítik, s aztán a helyszínen szerelik össze. A modem üzemekben nélkülözhetetlen ez a berendezés, amely képes például a textiliparban fontos légnedvesség szabályozására is. Van piaca itthon s a környező országok szintén sokat vásárolnának belőle. Többek között Csehszlovákia — mint ahogyan erről Veréb József, a gyár igazgatója tájékoztatott — egymillió rubel értékben akar vásárolná az idén klímaberendezést. Az üzleteket persze a központ köti, a gyártmányt hazai áron számítva veszi át az egriektől és „fönt” döntik el, hová, mennyit szállítanak. Az új csarnok építésének befejezésétől függ, hogyan nő meg a gyár teljesítménye. Több gép már beköl- töztetésre vár, s ha az új kalmazkodott hozzá alapul véve az együttműködésben résztvevő országok létszükségletét. A fejlődés a szervezetben nem állt meg az átfogó Komplex Programnál. Már az elfogadás pillanatában célul tűzték ki, hogy tovább dolgoznak és felvázolják majd egész részletesen kimunkálják a fontosabb területek tennivalóit. Az elmúlt évben a tagországok elfogadták az együttműködés súlypontjait képező részletes célprogramokat, amelyek 10—15 évre határozzák meg a tennivalókat az energia-, a tüzelőanyag- és a nyersanyag- termelés, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a mindjeidhez szükséges gépipari együttműködés területén. Kozoen folyik tovább a munka a közfogyasztási cikkek gyártásához, a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges tennivalók meghatározására és célprogramokba foglalására. Mindez ismét nagyot lendít az együttműködésen. AZ ŰJ HELYZETEKHEZ, a megváltozott körülményekhez való igazodás tehát a KGST történetén végigvonuló elv és gyakorlat. Természetesen a rugalmasság csak annyira lehet az, amennyire a KGST közös érdeke és az országok egyéni érdeke találkozik egymással. Hiszen az együttműködés évtizedes alapelvei között nemcsak deklaráltan, hanem mindig megvalósulva szerepel a szuverenitás, az önkéntesség, az érdekeltség és a kölcsönös előny. Minden ország csak abban vesz részt, amiben érdekelt, ami országának hasznos. A három évtized bebizonyította, hogy ezek az elvek beváltak, hogy ezen elvek alapján lehet és kell szervezni a szocialista országok együtt- . működését a jövőben is. üzem dolgozni kezd, tőkés exportra is lehet gondolni, A szellőzők alapanyaga hazai: a Székesfehérvári Könnyűfémmű szállítja. Egyébként éppen ottjár- tunkkor kísérelték meg az építők — a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberéi — a csarnok műszaki átadását. A kísérlet ezúttal is meghiúsult, de a beruházók remélik, hogy azért hamarosan költözhetnek,.. A másak új termékcsalád a kivágógépeké. A prototípus sikert aratott a BNV-n, bőrből, műanyagból, textilből egyaránt nagy termelékenységgel lehet vele formákat kivágni. Különböző méretekben gyártják — igen nagy a hazai érdeklődés iránta. A csarnok, ahol a gépek vázait szerelik, ugyancsak az idén lesz kész s akkortól tekinthetik igazán saját gyártmányuknak. Eddig ugyanis más cég szállította a nehéz vázakat, tavaly kísérleték meg,. hogy nem teljes felkészültséggel • ugyan, de néhányat helyben elkészítsenek. Az eredmény, a gépvázakat korábban egyenként 71 ezer forintért vásárolták, a saját munkájukra pedig 43 ezer forint önköltséget számoltak feL Elképzelhető, mennyivel lesz ez olcsóbb, korszerű, erre fölkészített üzemben ,.. Ami a gazdaságosságot illeti : az új termékeknek a központi zsűri bírálatát kell kiállnáuk. A minőség, a piaci lehetőségek, az anyagellátás, a műszaki fejlesztés elbírálása történik meg a zsűrizéseknél. MEGÉRI-E A GYÁRNAK? Mi ösztönzi a gyáriakat, hogy olcsóbban, hatékonyabban termeljenek? Megéri-e egyáltalán, hogy törekedjenek erre? A termékszerkezet megváltoztatása a. korszerűség első lépcsője, utána már a nagyobb hatékonyság következük, s az a kérdés, milyen gyorsan tárják föl eredményt növelő tartalékaikat. Önálló válLalatofanál ezekre a kérdésekre pozitív választ várói természetes, hi- • szén most már a létük íugg t a hatékonyabb gazdálkodásI tói. A KAEV-nak azonoan tiz gyára van az országoan, s kmón-küiön irányelveucoeo Sizabja meg, melyik muyen költségkerettel gazdálkodnál. Ezt tanácsos nem túllépni, mert az igazoló jelentősek tömegé mellett más követ- kezinénye is van: a béremelési lehetőségeket is megnyirbálják, ha többe kerül a termelés, mint ano- gyan tervezték. Ez az ösztönzés persze nem elég rugalmas, tudják jól a vállalat központjában is. Hozzákezdtek égy olyan gazdálkodástervezet kidolgozásához, amely az értékesítésben közvetlenül érdekeltté tenné a gyárakat. Most ugyarus teljesen mindegy, hová kerül a termék: Keletre, Nyugatra, vagy a hazai vállalatokhoz. Egy áron veszi át a központ, s adja tovább, ahová tudja. Ma már így elszakítani a termelést és az értékesítésit nem lehet. Beválik-e a kísérlet, sikerül- e megvalósítani a nagyobb érdekeltséget? Kíváncsian várjuk az eredményt. Nagyok az idei lehetőségek a hatékonyság növelésére a KAEV-gyárban. Tervezik, hogy a teljesítménybért mindenkire ki terjesztik, dolgozni kezdenek az , új üzemek, korszerűbb lesz a termékszerkezet, javu'nak a munkakörülmények. Tavaly elnyerte a kiváló gyár címet az egri, s elmúlt, évi munkájával az idén is várományosa lehet a kitüntetésnek. Jobb körülmények, de szigorúbb feltételek között az idén sem akarnak csalódást okozná... Hekel! Rándor 1 Gyulai István 1979. január 28., vásárosa i
