Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
I MlhAG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! / Apn újság tu MS7MP HEVES MEGVE’ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX évfolyam, 23. szám ÁRA: 1 FORINT 1979. január 28., vasárnap fLN-kcngresszus Az algériai fővárosban szombaton megkezdte munkáját a Nemzeti Felszabadítás! Front (FLN) 4. kongresz- szusa. A kongresszus munkájában 3100 küldött vesz részt, a párt alapszervezeteinek . vezetőségének, az ország intézményeinek, gyárainak és mezőgazdasági .termelőszövetkezeteinek képviseletében. A kongresszus ideje alatt a küldöttek megvitatják Algéria további fejlődésének problémáit, elfogadják a párt programját, szervezeti szabályzatát és jelöltet vá- ldsztariák az ország elnökének, Bumediennek megüresedett posztjára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság Magyar Tagozatának elnöke szombaton hazaérkezett Berlinből. Beleieződtek a zárszámadási előkészítetek Heves megye termelőszövetkezeteinek többségében január utolsó hetére befejezték a zárszámadási előkészületeket. Az új esztendő első hónapjában 54 termelő- szövetkezetben és négy szövetkezeti társulásnál vontak mérleget az elmúlt év gazdálkodásáról. Végeztek a leltározásokkal, és elkészültek az úgynevezett főkönyvi kivonatok. Az összesítések nem valami kedvező képet mutatnak. Közös gazdaságaink ugyanis tavalyi eredményeik alapján megközelítőleg 80 millió fo. rincos alaphiánnyal és vesz~ teséggel zárnak. Ennek legfőbb oka, hogy a növekvő költségek ellenére jelentős lemaradás volt a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a szőlő .ermelésben, a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben. A kedvezőtlen időjárás különösen a kertészetekben. valamint Heves megye történelmi borvidékein, a szőlős gazdaságokban éreztette hatását az alacsonyabb hozamokban. A Heves megyei TESZÖV gazdaságpolitikai osztályának felmérései szerint 14 termelőszövetkezet nénzügyi hiánnyal zárja az 1978-as esztendőt. Ezek közül is Me- ziszemerén. Bélapáti alván, Vorroszlón, Nagy fügédén és Kaiban veszteséggel fejezték be a tavalyi évet. Az első zárszámadó közgyűlésre január 31-én. szerdán kerül sor a, füzesabonyi •Petőfi, valamint az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezetben. A közgyűlésen ismertetik a tagsággal a közös gazdaságok idei termelési tervé* is A zárszámadások többségét február közepén rendezik. Ezek sorát 20-án a mezőszemerei és a sarudi szövetkezet közgyűlése zárja j majd. Nagyobb MoHfsségérzettel, aktivitással i fütesalionvi járás nrnn'tásareínek ünnepi egységiyü'ése Szombaton délutárt ünnepi egységgyűlést tartottak a füzesabonyi járás munkásőrei. A járási művelődési házban megrendezett ünnepségen megjelent és az elnökségben helyet foglalt dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára, Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára, dr. Bocsi József, a járási hivatal elnöke, Tőzsér József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Vadkerti Miklósné országgyűlési képviselő, Kalina József, a járási KISZ-bizottság titkára. A Himnusz elhangzása után Joó István, a járási pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a vendégeket, és az ünneplő munkásőröket. Az elnöki megnyitó után Cseh József, a Hámán Katóról elnevezett járási mun- kásőregység parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Többek között elmondotta, hogy fokozódott az állomány felelősségérzete, aktivitása, mely jelentősen hozzájárult a feladatok eredményes végrehajtásához. Tovább nőtt a kiképzés . hatékonysága, melynek eredményeként szilárdult és tovább fejlődött az állomány felkészültsége, a tervezett és a várható feladatok végrehajtása. A járás munkásőrei mind a termelő munkában, mind ’ß társadalmi élet különböző területein példamutatóan helytálltak, amelynek bizonyítéka az is, hogy többen párt- és gazdasági vezetők által adományozott elismerésekben részesültek. A történelrhi évforduló tiszteletére fokozták a kiképzési és gazdasági tevékenységüket. A járási párt-végrehajtóbizottság és az elöljáró parancsnokság értékelése, hogy a Hámán Kató munkásőr- egység lelkiismeretes helytállása az elmúlt évben is biztosította az eredményességet. A parancsnoki beszámoló az idei főbb feladatok ismertetésével ért véget. Ezt követően Tőzsér József, a munkásőrség megyei parancsnok-helyettese kitüntető jelvényeket és okleveleket adott át. Kiváló munkásőr kitüntetésben Cseh Zsigmond, Godó József, Farkas Albert, Hartman Tamás, Oláh Vince, kiváló parancsnoki kitüntetésben pedig Földi László és Gál József rajparancsnokok részesültek. A megye munkásőregy- ségei és szakaszegységei között folyó szocialista versenymozgalomban az 1978-as kiképzési év során elért második helyezésükért Elismerő oklevelet kapott, az önálló század híradó raj kollektívája (pk. Rqkovács Ferenc) és az ellátó kollektíva (pk. Káló István). Cseh József egységparancsnok a szocialista versenymozgalomban legjobb eredményt elért alegységeknek vándorzászlót és oklevelet adott át. A század legjobb szakaszának a harmadik szakasz bizonyult (pk. Krisztián Pál), a század legjobb raja címet pedig a negyedik szakasz harmadik raja (pk. Bede István) érdemelte ki. Húsz évi szolgálatért Csik József, tizenöt évért Halmai József, Váradi László, tíz évért pedig Kovács Károly, Papp János, Gacsal Vince és Kiss Ottó részesült szolgálati érem elismerésben. Ezenkívül tizenöt munkásőr dicsérő oklevél, tizenkettő pedig murikásőrjelvény elismerésben részesült, amelyet a soron következő alegységgyűléseken adnak át. A hagyományoknak megfelelően ezúttal került sor az új munkásőrök eskütelére, és a fegyver jelképes átadására. A tartalékállományba vonuló Darankó Károlyiéi Ficsor Imre vette át a fegyvert, s új munkás- őrtársai nevében ígéretét tett elődeik becsületes helytállásának követésére, Az ünnepség keretében Antal Lajos, a járási pártbizottság első titkára a leszerelő és tartalékállományba kerülőket félmentette . a munkás- őri pártmegbizatás alól. Az ünnepi egységgyűlést köszöntötte a helyi Petőfi Sándor úttörőcsapat. Befejezésként az", Erkel Ferenc Munkás Vegyeskőrus adott nagy sikerű műsort. Gázkitörés a zsanai olajk útnál .Január 24-én a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana £—II. számú olajkút- jánál gázkitörés történt. A gáz meggyulladt. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi brigádjai azonnal a helyszínre siettek és megkezdték a kitörés elfojtását. Szombaton befejezték a gázkitörésnél a terület mentesítését, eltávolították a tűzfészek környékéről az izzó toronyroncsokat és egyéb alkatrészeket, berendezéseket. Így megkezdhették az előkészületet a lángok eloltására, a több mint 200 atmoszféra nyomással felszínre törő gáz eloltására. Míg a kitörésvédelmi speciális brigádok a terület megtisztításán dolgoztak, addig a többiek az oltáshoz szükséges vízről gondoskodtak. Mindenki a maga posztjánI AZ IGAZGATÓ MEGMUTATTA! Röviden így lehetne összefoglalni annak az üzemi „ősbemutatónak” a lényégét, amelynek színhelye megyénk egyik nagyvállalatának szerszámüzeme, főszereplője pedig a gyár első számú — ma is hasonló poszton, csak az ország más területén dolgozik — gazdasági vezetője volt. Történt pedig a következő: A gyár' szerszámüzemében heteken, hónapokon át akadozott a munka. Egyszer ez nem volt, máskor az hiányzott, baj volt a munkafegyelemmel, gyengélkedett a brigádmozgalom, hol ezért, hol azért álltak a drága gépek. Nem ment a termelés, egyre idegesebbek ettek, egyre gyakrabban marakodtak az emberek a kollektiv tehetetlenségükön. Mindezekről természetesen tudomást szerzett a gyár igazgatója is, aki végül úgy döntött: majd ő megmutatja! Kivett egy hét szabadságot, aztán bejelentette a gyár vezetőinek, valamint az üzem dolgozóinak, hogy egy héten'át ő lesz a szerszámüzem vezetője. ígéretét be is tartotta. Másnap felült a munkásokat szállító autóbuszra, overallt öltött, és hozzálátott a rendcsináláshoz. Köszörült, esztergályozott, villanyt szerelt, bátor, határozott fellépésének eredményeként három nap alatt lényegében rend lett a szóban forgó üzemben. Volt mindig anyag, hegesztő, marós, esztergályos, a tmk-sok egyetlen szavára rohantak megjavítani az elromlott gépeket, megszűnt a késés, az igazolatlan hiányzás, egyre jobban csip* kedték magukat a brigádok is. Summa-sumfnárum: egyszeriben minden jóra fordult az üzemben. Természetesen nagy volt az öröm, hogy végre lekerült a vállalati szégyentábláról/ a szerszámüzem kollektívája. Akadt azonban egy fiatal mérnök — jelenleg a volt igazgatójánál is magasabb és felelősségteljesebb munkakörben dolgozik — aki nem osztozott az igazgató sikerén^ Szemtől szembe meg is mondta főnökének: „Neked nem a szerszámüzemben kell megmutatni, hogy mit tudsz, hanem az igazgatói irodában. Ott kell ugyanis a jó hangulatú termelés valamennyi feltételét elsősorban megteremteni a vállalatnál.” Az incidensből nem lett harag, ha nem is könnyen, de végül az igazgató is belátta: tulajdonképpen igaza van a fiatal mérnöknek. Még azon a héten termelési tanácskozást tartott a szerszámüzemben, leváltotta a tehetetlen vezetőket, tucatnál is több fegyelmit osztott ki a hanyagba lusta,1 a fegyelmezetlen dolgozók között. Nagy volt a riadalom az üzemben, de néhány hét múlva végleg lecsillapodtak a kedélyek és napról napra jobban végezte ki-ki a maga mun-« káját. A több mint tízéves történetet mi juttatta most eszünk*' be? Nem nehéz kitalálni. Megváltozott, bonyolultabb gazdasági életünkben soha ennyire nem volt szükség a tenni akarásra, a helytállásra, az egyéni, a kollektív bizonyításra, a színvonalasabb, a hatékonyabb munkára, mint napjainkban van, és az elkövetkezendő években lesz. Halljuk, látjuk, írjuk, olvassuk, valljuk, terjesztjük: á mércét magasabbra kell tenni! Ezt kívánják népgazdaságunk és a saját magunk igényei is. Szavakban, ígéretekben, szándékbari eddig sem volt baj a mérceemeléssel. Sajnos, az élet azonban mégis azt bizonyítja, hogy a gyakorlatban, a mindennapi munkánkban mégsem tudtuk olyan magasra tenni '— az egyéni igényeink kivételével — mint kellett volna. Az eredménye jól ismert: nem sikerült megállítani népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének romlását, egyre nehezebben álljuk a versenyt a világpiac kínálataival, igényeivel. Mindezen hogyan lehet, hogyan tudunk változtatni? Az elmúlt napokban, hetekben százával, ezrével hangzottak el a jobbnál jobb tanácsok. Nem ezek számát kívánjuk szaporítani, amikor azt mondjuk: gazdasági nehézségeinkben mindenekelőtt azzal és úgy tudunk gyorsabban változtatni, javítani, ha nemcsak szavakban, vágyakban akarjuk a mércét magasabbra tenni, hanem a gyakorlatban, a valóságban! is jóval értékesebben, okosabban dolgozunk, mint eddig. Ennek pedig az egyik legfontosabb feltétele és követelménye, hogy mindenki a maga posztján igyekezzen többet és jobbat adni. A miniszter a minisztériumban, a párttitkár a kommunisták között, a pártmunkában, az igazgató az igazgatói beosztásában, az üzemvezető, a művezető az üzemben, a kőműves, az ács az építkezésen, az esztergályos, a marós, a köszörűs a gépek mellett, ai lakatos a lakatosszakmában. Vagyis ki mihez ért, kinek mi a feladata, ki mit vállalt, kire mit bíztak rá. A hasznos, az értelmes ötletekre, javaslatokra, az okos módszerek kicserélésére, átadására természetesen ezután is szükség lesz gazdasági munkánkban, a termelésben, a gazdálkodásban egyaránt. A legtöbbet azonban mégis azzal nyerhetünk, ha ki-ki a maga posztján követel többet önmagától, s a beosztottjaitól, ha ki-ki. a maga posztján dolgozik jobban és igényesebben. Mert a példában említett igazgatónak csak a módszere volt rossz, de végül is elérte azt, amit akart. Az üzemben rend lett. PRÓBÁLJUK KI MI IS! Természetesen: ki-ki a maga posztján. Koős József Felvonul a speciális brigád Terepjáró munkagépekkel, lángálló védőruhában (MTI fotók ■ közelítik meg a tüzet - Karáth Imre felvételei — KS) * 1
