Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

! AutóséM «-■9 Híres városok híres órák 1 Allő jármű közelében«. Aki már járt óramúzeumban, tudja, mennyiféle elmés szerkezetet eszelt ki az ember évezredek folyamán, hogy meg­mérhesse a megfoghatatlan időt. Legvér- mesebb reményeiben talán arra is gon­dolt, hogy e szerkezetek révén netán ha­talmába kerítheti, siettetheti, mi több, fé­kezheti múlását, rohanását, s így az élet szüntelen poriásót az idő kérlelhetetlen rostáján át. Ősrégi história ez... De nem szükséges óramúzeumba men­ni: sok-sok város szolgál egy-egy olyan nevezetes, némelyik egyenesen világhírű köztéri órával, amely helybelinek, vendég­nek segít eligazodni nem csupán az idő­ben, hanem a helység forgatagában is. Afféle tájékozódási pontok ezek az órák, számos okból és célból adnak közelükben találkozót egymásnak fiatal és kevésbé ifjú emberek, még a messziről érkezettet is ide irányítják az idegenvezetők. Késni nem ildomos, hiszen a pontatlan nyomban le­lepleződik. Persze, a hírnévhez nem elég a pon­tos óra, kell valami más is, ami — miért, miért nem — vonzza az embert. Jellemző példa az egykori utcai óra egy hirdető­oszlop tetején a pesti Nagykörút és Rá­kóczi út kereszteződésében. Egyszerűbben: az óra a Nemzetinél... Mivelhogy itt ál­lott a régi Nemzeti Színház. Nos, a szín­házat hosszú évekkel ezelőtt lebontották, új óra került a régi helyébe, de a régi, sajátos vonzás odaveszett. Akad azért érdekes köztéri óra a fő­városban, néhány más városunkban is, de igazán nevezetes, amely a képeinken köz­readott világhírű órákkal vetekednék, saj­nos, aligha. Egyáltalán, mintha nem is tartanánk igényt különösebben jó és szép utcai órákra. Vajon miért? Csak nem, mert nem különösen erős oldalunk a pon­tosság?! Mindenesetre, szilveszter éjsza­káján azért többször is az órára pillan­tottunk és éjfélkor levett kalappal tisz­telegtünk az idő hatalmassága előtt. — bj — A fél évezredes óra­torony a velencei Szent Márk téren. A két emeletet elfoglaló, kék alapszínű, aranyozott díszítésű óra fö­lött egy balkonon a keleti királyok hódolnak a Madon­na előtt. A felső részen, aranycsillagos kék mezőben Szent Márk oroszlánja, s te­tején a két mór a harang­gal. Messzehangzó, emlékeze­tes kongása évek múltán is a mesés Velencét idézi föl emlékezetünkben. A Kreml toronyórája fogalom, napjaink tör­ténelmének és irodalmi mű­veknek egyaránt egyik fő­szereplője. A palota Szpasz- kii tornvának dísze, a mind élénkebb idegenforgalmat lebonyolító Moszkva jelképe. Az angol parlament óratornya Londonban. Pontosságáról nevezetes. Az óránként megszólaló, több mint 13 tonna súlyú nagyha­rang neve „Big Ben”, bár a köznyelv ezt már rég azo­nosította az órával, illetve magával a toronnyal. A csodálatos prágai óvárosban mindig se­regnyi a bámulója az ódon csillagászati órának. A XV. századból származó bonyo- dult szerkezet minden órá­ban mozgásba hozza a báb­játékot, a bolygórendszert és a naptárat. O Űj órák is áhítozzak a j régiek hírnevét. Olykor nem is reménytelenül. Az NDK fővárosának, Berlin­nek népszerű központja, az Alexander Platz ma már el­képzelhetetlen a kedvelt „vi­lágóra” nélkül. o A szakemberek hangsú­lyozzák, hogy a jármű — veszélyes „üzem”. Hadd te­gyük hozzá: nemcsak a moz­gó, az álló jármű is súlyos veszélyek forrása lehet, ha elfeledkezünk a biztonság alapvető szabályairól: Látni és látszani — hirde­ti a defenzív vezetési takti­ka. Ez az elv nem csupán a lámpák használatára, a jár­művek és gyalogosok látha­tóságára vonatkozik, hanem arra is, hogy időben észre- vehessen bennünket a part­ner, s mi is kellő időben őt. „Klasszikus”, s sajnos min­dennapi szituáció: Beáll a busz a megállóba. Az utasok leszállnak az első, s az utolsó ajtón, majd a busz előtt, illetve mögött igyekeznek a túloldalra. Fék­csikorgás, duda ... Vissza­lépnek, majd ismét megpró­bálják. S közben elindul a busz... Miért veszélyes ez? Azért, mert az álló jár­műtől az utas nem látja a jármű mögött, mellett jövő­ket, ha a busz mögül lép ki, az ellenirányú forgalmat, a busz pedig takarja őt a jár­művek vezetői elől: csak ak­kor veszik észre, amikor — legtöbbször féktávolságon belül — már eléjük lépett. Ez a helyzet alakul ki, ha az úttest szélén álló jármű, rakodó vagy várakozó teher­gépkocsi, vagy a járda szélén levő akadály (trafik, telefon- fülke, hirdetőoszlop, újságos­pavilon) közvetlen közelében kíséreljük meg az úttesten az átkelést. Párhuzamos köz- lekedésű utakon, ahol egy­más mellett haladhatnak a kocsik, a mozgó jármű iá takarhatja előlünk a másik sávon haladókat. S persze minket is takar előlük. Alapvető szabály, hogy meg se próbálunk a járdá­ról az úttestre lépni, ha jár­mű vagy más akadály kor­látoz a szabad kilátásban, mert ilyenkor mi sem va­gyunk láthatóak. S3 ha buszról, villamosról, troliról szállunk le? Itt két megoldás is lehet­séges: vagy megvárjuk, amíg a jármű továbbhalad, s utá­na — meggyőződve az át­haladás veszélytelenségéről — megkezdjük az átkelést ott, ahol leszálltunk. Vagy, mint általában, a járdán megyünk a busztól olyan tá­volságra, hogy biztonságo­san meg tudjunk győződni róla, milyen távol, milyen sebességgel közelednek a járművek. Ezt tanácsoljuk a gyalo­gosoknak. Különösen most, amikor a rossz út- és látás­viszonyok miatt nehezebb a járművek lassítása, megállí­tása. A járművezetők pedig — ha álló jármű mellett ha­ladnak el, a kerekek között figyeljék a lábakat. Ha azt látják, hogy a rakodó teher­gépkocsi mellett gyalogos megy a járdán, készüljenek fel arra, hogy váratlanul elé­jük lép. Különösen a gyere­kekre, s az idősebbekre kell nagyon ügyelni. A gyerekek­re személygépkocsi mellett elhaladva is, hiszen egy 6—7 éves kisgyereknek — gon­doljunk a szemmagasságra! — az álló személygépkocsi is olyan akadály, amelytől nem veheti észre a haladó járműveket. B. I. o A pesti Petőfi Sándor utca és a Felszabadu­lás tér sarkán, az egykori takarékpénztári palotát, hí­res galériás átjárójáról min­denki Párizsi udvarnak ne­vezi. A cicomás, eklektikus épületet, amely ma az IBUSZ székháza, szép óra díszíti. fa iiiánfcikk már a kézimunka^ A Pamutnyomó-ipari Válla­lat oly mértékben fokozta termelését, hogy az idén vár­hatóan elérheti a 400 tonnát is. Így még a legkeresettebb hímzőfonalakból — Periéből, Gyöngyfonalból és Mátrából — is elegendő jut majd az üzletekbe. Előfordulhat per­sze, hogy egy-egy színárnya­latból, vagy minőségből idő­szakonként még itt-ott keve­sebbet kínálnak, de az egé­szében megnyugtatónak ígér­kező ellátás — nem csekély eredmény. Keresztrejtvény Bajza József 55. Népesebb település. 57. Vissza: győztes lépés a sakk­ban. 60. Tejtermék. 62. Me­sés részlet 64. Szín. 65. Pál- n. 67. Kétjegyű mással­hangzó. 69. Most. G. Gy. SZERKESZTŐ 7m r T ♦ 6 5 6 T T 9“ iT n Q 17" • u~ 9 1Z~ 9 w~ 16 17 9 W~ 19 9 20 pr 3r 9 ír 1 26 ; 9 w ~ 26 9 9 2T m 26 29 • W 31 32 □ 33 36 35~ 0 TT I _ □ 37 36 39 9 60 9 61 62 1? 63 9 6T t » m w 67 w~ 9 55“ 57| íg 5T sT 54 9 55 56 1 5T • W~­• 33“ « 1 50 37~ i 62~ m eT 64 9 65 66“ i 67 # sS~ I 69 K í w~ _ mm— MM □ mmm-m „Kismama" jeligére Gyöngyös: Amennyiben a dolgozó nő iskolai tanulmányainak be­fejezése után kilencven na­pon belül munkaviszonyt, vagy tagsági viszonyt létesít, 'megilleti szülés esetében a terhességi, gyermekágyi se- gélv, és a húszhetes szülési szabadság. A terhességi gyer­mekágyi segély összegének megállapításánál az ilyen dolgozót úgy kell venni, mintha meglenne a 270 na­pos biztosítási ideje, ugyanis befejezett iskolai tanulmá­nyok esetében, ha 90 napon belül létesít munkaviszonyt, az iskolai időt be kell szá­mítani. Hasonlóan jogosulttá vá­lik a dolgozó nő a három­esztendős gyermekgondozási segélyre, ha az iskola befe­jezése után 90 napon belül munka- vagy tagsági vi­szonyt létesít, s legalább na­pi hatórás munkaideje van, s természetesen három év fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gon­dozása céljából. Tehát feltétlen azt java­soljuk, hogy az iskola befeje­zése után létesítsen munka- viszonyt, még akkor is, ha esetleg csak meghatározott időre kötnek önnel munka- szerződést. Amennyiben nem rendelkezik munkaviszonnyal a szülés idején, vagy a ki­lencven napot túlhaladja, sajnos, minden kedvezmény­től kizárja önmagát. Z. Imre, Eger: A honvédelmi hozzájáru­lás fizetéséről rendelet in­tézkedik. A honvédelmi hoz­zájárulás fizetését annak az évnek december 1. napjától kell fizetni, amelyben a had­köteles betölti a 23. élet­évét. A sorkatonai szolgálat­ból 11 hónap letöltése előtt leszerelt hadköteles esetében a fizetési kötelezettség a le­szerelést követő második hó­nap első napjától kezdődik. Annak a hadkötelesnek az esetében, aki valamely felső­fokú oktatási intézményben folytatott tanulmányai miatt részesült szolgálathalasztás­ban, ha szolgálathalasztása a 23. életévének betöltése után szűnik meg, a fizetési köte­lezettség a szolgálathalasztás megszűnését követő harma­dik hónap első napján kez­dődik. Annak a hadkötelesnek a fizetési kötelezettsége, akit a fegyveres erők hivatásos, vagy továbbszolgáló, illetőleg a fegyveres testületek hiva­tásos állományából, továbbá, akit a katonai tanintézetből (kollégiumból) elbocsátottak, a szolgálati viszony megszű­nését követő hónap első napján kezdődik. A fizetési kötelezettséget a hadköteles állandó lakhelye szerint illetékes tanács pénz­ügyi szerve határozattal álla­pítja meg. 175 éve, 1804. január 31-én született a Heves megyei Szűcsi községben Bajza Jó­zsef költő, kritikus, publi­cista. ö szerkesztette megje­lenése utolsó öt évében a magyar irodalom fontos or­gánumát (függőleges 19), majd Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel az „Athe- naeum"-ot. Bajza egy Kazinczyhoz írott levelében a reformkor más, politikai csatáira is érvé­nyesen így fogalmazott: (víz­szintes 1., függőleges 12.). Vízszintes: 1. (Bekülden­dő). 12. Épület. 13. Kereske­delmi cikk. 14. Vonatkozó névmás. 15. Francia terület- mérték (100 négyzetméter). 16. Férfinév. 18. Húsos leve­lű gyomnövény, névelővel. 20. Nálam lejjebb. 21. őser­dő. 23. Két névelő. 24. A sza­vazat. 25. Névelős lakóépü­let. 27. Hím sertés, névelő­vel. 28. Tantál vegyjele. 30. Formálódnak. 33. Növény. 34. Ütőszírt a kártyában. 36. A hatalmas termetű. 37. AOL. 38. Függő. 40. Névelős égi­test. 41. Férfinév. 42. Japán nagyváros. 44. Országos Ren­dező Iroda. 45. Hintett. 46. Véső. 48. Vissza: Heves me­gyei község. 49. Kerek szám. 50. Azonos betűk. 52. Katto­gás. 55. VS. 56. Hajórész. 58. Épületmaradvány. 59. Apró­ra tör. 60. Hossz. 91. Vallása. 63. Atyafi. 65. Borítóüveg. 66. Természetes hosszmérték. 68. Csapadék. 69. Dörmög. 70. Makacs. Függőleges: 2. Magma. 3. Népművészeti cikkek ritka szövésű anyaga. 4. Fölás. 5. Korszak. 6. Piramis. 7. Kerti szerszám. 8. Struccféle futó­madár. 9. Személynévmás. 10. Játékból kimaradt kár­tya. 11. Régi nép. 12. (Be­küldendő). 17. Ámbár. 19. (Beküldendő). 20. A világ­talan. 22. Lakásán. 24. Néve­lős kosár. 26. Vissza: illetve. 27. Névelős vízi növény. 29. Aki tartozik. 31. Kiagyal (+’). 32. Madár. 33. Fő, er­jed. 35. Parlag. 37/ Othello. 39. Előidéz (+’). 41. Zama­tos. 43. Haraszt. 45. Kerek szám. 47. Történelmi idő­szak. 49. Megelégel. 51. Afri­kai állam. 53. A másik hely­re. 54. Tolna megyei község. A január 19-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Nem ember az, kit el nem érnek olykor vad kínjaim áramütései”. A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Gazda Györgyi Karácsond, Pribula Ágnes Gyöngyös, Papp Irén Makiár, Berényi Lászlóné Szilvásvárad, Kovács János Aúdornaktályp A könyveket postán küldjük eL KOSSUTH 8.37 Üj Beethoven-leme- ieinkből. 9.33 Hull a hó, szi­tál. 9.53 Lottósorsolás. 10.05 Képek és jelképek. 10.35 Esőcseppek. 10.40 Opera­áriák. 11.00 Gondolat. 11.45 A magyar munkásmozga­lom dalaiból. 12.35 Hétvé­gi panoráma. 13.57 Legen­da. 14.10 Kóruspódium. 14.25 Népdalok. 14.44 Ma­gyarán szólva... 15.10 Dvorzsák-művek 15.28 Tu­dod-e? 16.05 Mécses Kar- gala pusztán. 17.00 Bocche- rini: C-dúr gitárötös, 17.33 Láttuk, hallottuk, 17.58 Mozart-áriák. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tipegő. 19.35 Woody Hár­mán zenekarának hangver­senye. 21.00 Népi zene. 21.30 Ami a számok mö­gött van. 22.20 Négy véle­mény Ázsáról — hat né­zőpontból. 22.30 A Beaux Árts trió hangversenye. PETŐFI 8.20 Négy vélemény Ázsiáról. 8.33 Operettrész­letek. 9.20 Népdalok. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zene- délelőtt. 11.45 Tánczenei koktél 12.33 Édes anya­nyelvűnk. 12.38 Nótamu­zsika. 13.15 Süssünk, süs­sünk valamit. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Mindenki iskolája. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Operettdalok. 19.01 Könnyűzene. 19.28 Falusa esték. 20.00 Félóra népze­ne. 20.33 Legenda a lóról. 22.08 A tegnap slágereiből. 23.15 Behár György szer­zeményeiből. 23.45 Régi magyar muzsika. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek — Időjárás — Pódium... Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Bemu­tatjuk a leninvárosi és az emődi népzenei együttest — Hol töltsük a hétvégét? Kulturális és sportprogram — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika — Munkás­őrök ünnepélyes egység­gyűlése — Községi védő­nők megbeszélésen — Ja­mes Last énekel — Hí­rek — Lapelőzetes... KU 8.40 Tévétorna. 8.45 Iskola­tévé. 14.50 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Természetba­rát. 16.55 Játék a betűk­kel. 17.20 „A 6-os végén”. 17.55 öt perc meteoroló­gia. 18.00 Ebben az évben történt... 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A király meztelen. 21.30 Átváltozáspk — Portréváz­lat Csarnóy Katalin, balett­művésznőről. Színes. Kb. 22.20. Delta. 22.40 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Vezetők klubja (Ri­portműsor). 20.30 öt perc meteorológia. 20.35 Termé­szetbarát. 20.55 Tv-híradó 2. 21.25 Forgó-szín. 22.05 Musztráng (Szovjet film). tHÍMMs® 1979. január 26., péntek Ü

Next

/
Thumbnails
Contents