Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
***A<*AAAAAAAAAA*AA*AAAAAAAA/S**AAA*>W»*AAAAjWWSAAA^AAAAAAAAA' Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Carter mérlege AZ ELNÖKI MANDÁTUMÁNAK FÉLIDEJÉHEZ ÉRKEZETT Carter a napokban az amerikai kongresszus elé terjesztette szokásos évi jelentését az ország helyzetéről, valamint kormánya tevékenységéről, illetve jövőbeni terveiről. Jókora adag kincstár: optimizmusról tanúságot téve, az elnök egészségesnek jellemezte az inflációval, tömeges munkanélküliséggel és más gazdasági nyavalyákkal bajlódó Egyesült Államok helyzetét. Kénytelen v»>lt azonban elismerni, hogy tavaly az infláció elérte a 9 százalékot, a termelékenység növekedése kevesebb volt egy százaléknál, a külkereskedelmi hiány viszont két év alatt tízmtlliárdról 45 milliárd dollárra nőtt, miközben az ország pénze tovább romlott. JELENTÉSÉNEK KÜLPOLITIKAI RÉSZÉBEN kiemelt hely jutott a szovjet—amerikai viszonynak „A Szovjetunióval való együttműködés a békét szolgálja, mert a nukleáris korszakban a világbékének magába kell foglalnia a két szuperhatalom / közötti békés, s az atomfegyverek ellenőrzését” — mondotta Carter. Ezzel összefüggésben az elnök hangsúlyozta, hogy semmi sem lehet fontosabb, mint a hadászati fegyverek korlátozását célzó újabb szovjet—amerikai megállapodás, a SALT—II. megkötése. Kifejezte reményét, hogy erre, s ez alkalommal Leonyid Brezs- nyev tervezett amerikai látogatására is hamarosan sor kerül. Carter szerint az esemény a következő 2—3 hónapon belül esedékes. Ez egyben — mondotta — alkalmat nyújt majd arra is, hogy a két nagyhatalom megerősítse elkötelezettségét az enyhülési politika mellett. Ez és más pozitív elemek azonban sajátosan keveredtek a jóval kevésbé konstruktív, illetve az előbbieknek ellentmondó állásfoglalásokkal az elnök beszédében. Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának fő alapja katonai ereje, Carter síkraszállt a fokozott ütemű fegyverkezés mellett, mely a NATO keretein belül is végrehajtandó. Az elnök sürgette a törvényhozást: hagyja jóvá a jövő évi rekordmagasságú — 138 milliárd dolláros — hadiköltségvetést. S bár hangsúlyozta, „Amerika nem kíván a világ rendőre lenni”, de amikor arról beszélt. hogy országa „nagy ereje igénybevételével” továbbra is rendezni kívánja a nemzetközi válságokat — lényegében önmagának mondott ellent. MEGFIGYELŐK VÉLEMÉNYE SZERINT az elnök jelentése erősen tükrözte kormányzata politikai gyengeségeit. Csupán mérsékelt helyesléssel fogadták saját párthívei, a demokraták is. Pártja ugyanis élesen megosztott a Carter által a középpontba állított kérdésekben: a liberális szárny bírálja a Pentagon javára és a szociális kiadások rovására hirdetett takarékossági programját, míg a konzervatívok támad- i iák a SALT-szerződést. Carter pedig kötéltáncosként í középen próbál haladni. - Pálfi Viktor $ Santiago CarrlLlo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára az B1 Periodico című madridi napilap csütörtöki számában megjelent interjúban kijelentette, hogy rövid időn belül kommunista miniszter kerül a kormányba. Az ország realitásai alapján hamarosan bebizonyosodhat. hogy a kommunistáknak részt kell venniük a kormányban — fűzte hozzá. WASHINGTON A még nyitott kérdésekről folytatódnak a tárgyalások a Szovjetunióval, s remélem, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között „a közeljövőben” létrejöhet a SALT—2 megállapodás — jelentette ki Vance amerikai külügyminiszter. azt követően, hogy a szentáus külügyi bizottságának tagjaival több órán át zárt ajtók mögött tárgyalt a SALT-tál kapcsolatos kérdésekről. TOKIO A japán parlament csütörtökön megnyílt ülé«w,a- kán beszédet mondott Ohira Maszaiosi kormányfő és Szonoda Szunao külügyminiszter. Szonoda szerint ..a japán külpolitika egvi.k alapvető feladata a baráti viszony fenntartása és fejlesztése a Szovjetunióval, amely a szigetországnak épp oly fontos szomszédja, mint Kína. KAIRO Alfred A fh ertön, az Egyesült Államok utazó nagykövete csütörtökön tájcJcoztat- ta Egyiptomot az Izraeli vezetőkkel folytatott nyolcnapos Tel Aviv-i tárgyalásainak eredményeiről Az utazó nagykövet Kairóban két és fél órán át tanácskozott Butrosz Ghali ügyvezető külügyminiszterrel. Utána újságíróknak mindössze annyit volt. hajlandó közölni. hogy Egyiptomban valószínűleg rövldebb idei* ma- : rád, mint Izraelben. Genfben szerdán megkezdődött a leszerelési bizottság úlnbb ülésszaka. Képünkön: a résztvevő 39 ország küldöttet. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Á Szovjetunió a nukleáris leszerelést tekinti a legfontosabbnak A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtett az elmúlt évben Is annak érdekében, hogy elősegítse a határozott fordulatot a fegyverkezési verseny megállítására, s az áttérést a tényleges leszerelésre — állapította meg csütörtökön moszkvai sajtó- konferenciáján Georglj Kor- nyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. A miniszterhelyettes a különböző leszerelés! tárgyalások eredményeit ösz- szegezte sajtóértekezletén. Kornyijenko megelégedéssel állapította meg. hogy az ENSZ közgyűlésének a leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka a decemberben véget ért rendes ülésszakhoz hasonlóan előbbre vitte a leszerelés ügyét. A továbbiakban rámutatott: A Szovjetunió a legfontosabb feladatnak ati tekinti, hogy a nukleáris fegyvert teljességgel küszöböljék ki az államok fegyvertárából. Ugyancsak nagy fontosságú az a 'szovjet előterjesztés, hogy ne alkalmazzanak nukleáris fegyvereket a nemnukleáris országok ellen, s ne tároljanak nukleáris fegyvereket olyan államok területén, ahol az Jelenleg nincs. Éhségsztrájk egy Iráni katonai alakulatnál, politikai gyűlések a teheránl külügyminisztériumban. Mind a két helyen katonák és külügyi tisztviselők egvbe- hangzóan követelik: Irán lépjen ki a CENTO-ból. az ország folytasson el nem kötelezett külpolitikát, s távozzanak a* amerikai sza kértők és CIA-Ugynö- kök. 1. Irán forrong, s a tüntetők nem csupán a monarchia felszámolását kívánják, de jelszavaikban egyre tisztábban íogalmazódik meg az új külpolitikai irányvonal követelése. Érthető hát az a koncentrált figyelem, amelyet a nyugati hatalmi központok. mindenekelőtt Washington, a közép-keleti eseményekre összpontosítanak. Egyelőre nehéz elhinni, hogy az Egyesült Államok belenyugszik Irán „elvesztésébe”. hoiy az olajban rendkívül gazdag, s a Szovjetunióval határos ország megszűnjék hű szövetséges, megbízható olajszállító, s regionális zsan- dár lenni. Mindenesetre Washingtonban már kénytelenek számolni azzal, hogy Irán esetleges kilénésével széthullik a közép-keleti katonai tömörülés, a CENTO. A Központi Szerződés Szervezete a Bagdadi Paktum utódjaként született, tagjai: Törökország, Irán és Pakisztán, valamint Nagy- Britannla. Az Egyesült Államok hivatalosan nem tagja a szervezetnek, de részt vesz tevékenységében. A CENTO-t az Ötvenes években, mint a szocialista tábor köré épített 'fö.llémsöc, 1979. január péntek Közép-keleti stratégia A CENTO alkonya paktumhálózat központi magvát hozták létre, hogy összekötő-kapocs legyen az azóta megszűnt SEATO és a NATO között. Nos, a SEATO már elhalt, s hamarosan a CENTO-ra Is sor kerülhet. Ismeretes, hogy Pakisztánban Is évek óta bizonytalan a politikai helyzet: a katonai kormányzat alig-alig képes megbirkózni a belső politikai ellenzékkel, a halálra ítélt volt miniszterelnök, Bhutto híveivel és az ön- rendelkezést követelő pathan és beludzs törzsekkel. Ezeket a körülményeket szem előtt tartják az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom fővárosában is. Igaz, ma még nem adták fel véglegesen Irént. Washington bízik abban, hogy egy esetleges „iszlám kormánnyal” fenntarthatja a korábban kiépített kapcsolatokat. (Az ortodox mohamedán Szaúd- Arábla az USA egyik leghűségesebb szövetségese.) Nem kizárt a katonai hatalomátvétel sem — a pakisztáni recept szerint. Ez azt Jelentené, hogy a hadsereg átvéve a síita papság Jelszavait bigott diktatúrát hoz létre, ami lehetőséget ad a baloldal és a munkásszervezetek szétverésére. 2. A Nyugat most nagy erőt koncentrál arra is, hogy „megmentse magának Törökországot”. Ismeretes, hogy ezt az országot évek óta súlyos gazdasági válság, s a politikai erőszak sújtja. Törökország városaiban és falvaiban a fasiszta jóbboldal fegyveres osztagai garázdálkodnak, s gyakran Összecsapnak szélsőbal csoportokkal. Bülent Ecevlt miniszterelnök kormánya a parlamentben csak bizonytalan többséggel rendelkezik, az ország kaotikus gazdasági és belpolitikai helyzete nem teszi lehetővé számára, hogy az annyira fontos reformokat végrehajtsa. A gazdaság nehézségeit fokozza a ciprusi helyzet: Ankarának nem csak a szigetország északi részét megszálló csapatainak költségét kell viselnie, de a területén létesített török cip- rióta „szövetségi államot” is neki kell eltartania. Mindehhez még hozzájárul a Görögországgal való viszály többi eleme, ami tovább bonyolítja Ecevit helyzetét. A NATO berkeiben már régóta ferde szemmel néznek arra a jószomszédi viszonyra, amelyet Törökország balkáni szocialista szomszédaival és a Szovjetunióval kiépített. Ennek fontos eleme a politikai bizalom és az egyenrangú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Nem véletlen, hogy a hisztérikus szovjet- ellenesség légkörében megrendezett tavaly májusi NATO-csúcson Washingtonban Ecevlt kijelentette: országa nem érzékeli az „északi veszélyt”. Mindezeket figyelembe vették a guadeloupei- négyes csúcs résztvevői, amikor Törökország megsegítésének lehetőségét latolgatták. A nyugati lapokban kiszivárogtatták: a négy állam — &z USA, NSZK, Franciaország és Anglia — kb. egymilliárd dolláros mentőcsomagot ajánlott fel Ankarának. Igaz, az összeget Washington később cáfolta, magát a tényt azonban nem. Januárban hosszabb ideig Törökországban tárgyalt Warren Crlstopher külügyminiszter-helyettes, elsősorban katonai kérdésekről. A törököktől elvárt katonai jellegű engedményeket — nagyobb szabadságot az amerikai támaszpontoknak — a NATO szorosan összekapcsolja az esetleges gazdasági segítséggel. Washington gyorssegélyként 300 millió dollár katonai támogatást ígért a NATO második legnagyobb hadseregének, s éreztették: Ankara számíthat a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap további segítségére is. (Ugyanakkor Ecevlt 8 milliárd dollárnyi támogatást kért a Közös Piac kilenc tagállamától.) Mindez a török gazdaságot legalább idetg-óráíg stabilizálhatná. A Törökország szanálására Irányuló lépéseket azonban féltékeny szemmel figyelik Athénban. A görög kormány tiltakozik a felemelt katonai segély ellen, s a két ország közötti egyensúly felborulásáról beszél. Így tehát könnyen előfordulhat, hogy a segélyműveletek, amelyek célja, hogy megszilárdítsák Törökország szerepét „Keleten” a CENTO térségében. a válság kiéleződéséhez vezetnek Görögországgal, az Égei-tenger szigetei között. Miklós Gábor A Szovjetunió kész bármikor aláírni egy Ilyen egyezményt a többi nukleáris hatalommal, és a nem nukleáris államokkal is. Hasonlóképpen kész aláírni a megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltásáról. A Szovjetunió a nukleáris leszerelést tekinti a legfontosabb kérdésnek, ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít a hagyományos fegyverek korlátozásának is — annál Is Inkább, mert e fegyverek egy részének megsemmisítő ereje rendkívül megnőtt. Ezzel kapcsolatban kitért a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra, és megállapította: ha a nyugati hatalmak visszatérnek ahhoz az elvhez, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet korlátozása a tényleges, kialakult egyensúlyi helyzetnek megfelelően jön létre, s az nem veszélyeztetheti egyik fél biztonságát sem, akkor a megállapodást viszonylag gyorsan el lehet érni. E pillanatban azonban a NATO-tagálla- mak egyoldalú előnyök megszerzésére törekednek. A külügyminiszter első helyettese szólt Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a fegyverkereskedelem korlátozásáról folytatott megbeszéléseiről, s megállapította: az előrehaladást itt az gátolja, hogy Washington csak bizonyos — számára megfelelő — körzetekben szándékozik korlátozni a fegyverek eladását, viszont nem akar semmiféle korlátozást olyan országok esetében, amelyek nyíltan hangoztatják, hogy a háborút elkerülhetetlennek tartják. Az ENSZ leszerelési bizottságának most megnyílt üléséről szólva a külÜgymi- niszter-helyettes kijelentette: a Szovjetunió minden tőle telhetőt meglesz a megbeszélések sikeréért. Azzal kapcsolatban, hogy Kína nem vesz részt e tárgyalásokon, a szovjet diplomata leszögezte: Igen sajnálatos, hogy Kína helye üresen marad a tárgyalóasztal mellett. A £ő kérdés uzonban az. hogy Kína milyen magatartást tanúsít a leszerelés gondolata iránt. Fenntartja-e eddigi obstrukciós politikáját, vagy hajlandó végül is konstruktív módon hozzájárulni a megoldáshoz. Kornyijenko a SALT-tár- gyalásokról szólva ismételten kijelentette: a Szovjetunió bízik abban, hogy a még nyitott kérdéseket sikerül megoldani. A végleges megoldáshoz azonban arra van szükség, hogy az Egyesült Allamotc minden vonatkozásban fogadja el az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvét a hadászati fegyverek korlátozása terén — Jelentette ki befejezésül a szovjet miniszterhelyettes. Pekingből indult „kambodzsai küldöttség 99 A kambodzsai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatba!) válaszolt az Űj- Kfna hírügynökség január 23-1 hírére, amely szerint Penn Nouth, Sziha- nuk egykori miniszterelnöke, Pekingből Mozambikba indult,, hogy a „demokratikus Kambodzsa” úgynevezett küldöttsége élén részt vegyen az el nem kötelezett országok összekötő bizottságának maputói tanácskozásán. Az SPK hírügynökség Hanoiban vett adása szerint a kambodzsai külügyminisztérium szóvivőjét felhatalmazták annak kijelentésére, hogy az említett akció a megdöntött Pol Pót rezsimhez ragaszkodó Kína manővere. — Peking zavart akar kelteni az el nem kötelezettek koordinációs bizottságának ülésén, meg akarja akadályozni, hogy a tanácskozás Dél-Afrikára fordítsa figyelmét. A kínai hatóságok alá akarják aknázni az el nem kötelezett országok mozgalmát — hangzik a nyilatkozat. A kambodzsai szóvivő ismét emlékeztet rá, hogy az ország népe 1979. január 7- ével megdöntötte a Pol Pót —leng Sary klikket. — Kambodzsa egyetlen, törvényes képviselője mind az el nem kötelezett mozgalomban, mind a nemzetközi szervezetekben a népi forradalmi tanács. Mindazok, akik nem e népi forradalmi tanácsot képviselik, nem beszélhetnek Kambodzsa nevében a fent említett fórumokon. A kambodzsai kérdésről folytatott bármilyen vita a népi forradalmi tanács részvéte1 e nélkül semmis és érvénytelen, beavatkozás Kambodzsa belügyeibe — szögezte le. Súlyos beteg Peking erős embere”? 99 BONN A Stern című hamburgi magazin legfrissebb száma olyan értesülést közöl, hogy Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes, „Peking erős embere” súlyos beteg és országa politikáját hosszabb távon nem tudja majd döntően befolyásolni. A feltételezést a CIA Kína- szakértői vetették fel a Carter elnök számára Teng Hsziao-pingről készült tanulmányban. Mint ismeretes, a kínai politikus január végén az Egyesült Államokba látogat. A szakértők számára támpontul Tengnek Brzezinski pekingi látogatása idején elhangzott megjegyzése szolgált. Kína második embere azt mondotta, hogy minél hamarabb sort kell keríteni washingtoni látogatására. „Legfeljebb három évem van még. Aztán mindennek rége” — jelentetté ki a 74 éves Teng Hsziao-ping.
