Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
II minőség és hatékonyság terve 2. A szabályozómódosítások lényege Kapanyél, fakanál mellől Három asszony nekivágott SOROZATUNK első írásában . sorra vettük azokat a folyamatokat, amelyek gazdaságunk fejlődését befolyásolták, meghatározták 1976 —1978-ban. Utaltunk arra a fontos — ez idő szerint a legfontosabb — igényre, amely az egyensúly javítását állítja a terv középpontjába. A szabályozó rendszer módosítása is ezt a célt szolgálja: a vállalatok szigorúbb, a valósághoz igazodó követelményrendszerrel találják szemben magukat. Foglaljuk össze e szigorúbb követelményrendszer főbb vonásait. Első helyen talán a szabályozás normativitásának, általános érvényességének erősödése, javítása áll. A hatékonyság érdekében ugyanis — kevesebb kivételt alkalmazva — érezhetőbben kell azokat a hatásokat közvetíteni a vállalatoknak, mint amilyenek a népgazdaságot érik. Ez egyértelműen a pénzügyi megkülönböztetések, támogatások körének jelentős szűkítését is megköveteli. A következményeiben szigorúbb szabályozók hatására a vállalatok mesterségesen is megteremtett védő- sávja tehát leépül; a veszteségesen, vagy nem elég nyereségesen gazdálkodók közvetlenebbül érzékelhetik eredménytelenségüket. A vállalatok így arra kényszerülnek, hogy az eddigieknél lényegesen aktívabban dolgozzanak termékszerkezetük korszerűsítésén, az értékesítés megjavításán, — a belső és külső tartalékok gyorsabb hasznosításán. AZ ÜJ SZABÁLYOZÓK általában is „közelebb hozzák” egymáshoz a népgazdasági — vállalati — és egyéni feltételeket, illetve célokat. Változtatni kellett ugyanis azon az ellentmondásos helyzeten, hogy a népgazdaság gondja-feladata néha elszakadt a vállalatok és állampolgárok gondjától-feladatá- tól. Adott helyeken és esetekben nem törekedhetünk a vállalatok minden áron való stabilizálására, a túlzottan nyugodt — például külpiaci Aligha van ma hazánkban olyan ifelnőtt állampolgár, aki így vagy úgy, de valamiben kapcsolatba ne került volna az' Országos Ta_ karcknénatárral, illetve annak valamelyik igazgatóságával vagy fiókjával. Az OTP része mindennapi életünknek. Hogy jó ez, vagy rossz, az aligha lehet kétséges, még akkor is, ha a néhanapján felgyülemlett csekkek láttán — jogi kifejezéssel élve: hirtelen fölin- dulásból — pokolba kívánják az OTP't A Heves megyei Igazgatóság a közelmúltban adotit számot tevékenységéről, s e beszámolóból kiderült, hogy az OTP tevékenysége sokkal szélesebb, mint ahogy azt a mindennapi gyakorlatban tapasztaljuk, elképzeljük.. Azt például csaknem mindenki tudja, hogy a lakosság nagy része — már aki takarékoskodik — az OTP- nél tartja pénzét. A betétállomány tavaly 569 millió lorinttal emelkedett. Többen fordultak az OTP- hez azért is, hogy pénzt kérjenek kölcsön. És itt nem csupán és nem is elsősorban a személyi kölcsönökről van szó. Örvendetes tény példá- 'ul, hogy az áruhitelekből a nagyobb értékű, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek vásárlási aránya emelkedett. Többen vettek tavaly bútort és színes televíziót. Különösen megnövekedett az életnek most nekifogó, a családot alapító fiatalok részére folyósított áruvásárlási kölcsön. Ez ' javarészt; . annak tudható be, hogy bövüit az hatásoktól mentesített — gazdálkodási feltételeinek megteremtésére. Összefoglalva mindezt az 1979-ben életbe lépett módosítások lényege: 1. A vásárlóerőt úgy szabályozzuk, hogy a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon. A vállalati jövedelmek jobban összhangba kerüljenek a valóságos eredményekkel és teljesítményekkel. 2. A gazdálkodás valóságos feltételeit — erőforrásokat, költségeket — jobban érzékeljék a vállalatok-üze- mek, mint eddig. 3. A nem gazdaságos tevékenységek határozottabban visszaszoruljanak. Ezáltal az eredményesen, hatékonyan dolgozó vállalatok, szövetkezetek nagyobb teret kaphatnak mind a termelés, mind pedig tevékenységük fejlesztésére. Az említett célokat az új szabályozók a vállalati adózást, érdekeltségi rendszert, az alapképzést, a .termelői árakat, a támogatási rendszert érintő intézkedésekkel kívánja elérni. Változtak például a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételei, az általános nyereségadó kulcsa 36 százalékról 40 százalékra emelkedett, a vállalatok tehát kevesebbet helyezhetnek el nyereségükből érdekeltségi alapjaikba. (Ez az intézkedés 1980-tól érezteti hatását.) Továbbá: az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a tartalékalapba helyezni. Érdemes megjegyezni: az intézkedések következményei nem csekélyek — ez is volt a cél! — ám fokozatosan érvényesülnek, teljes egészükben 1980-ban fejtik ki hatásukat. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fölhívta a figyelmet a vállalatokon nyugvó felelősségre — és előttük álló feladat jellegére: ,,.. .elő kívánjuk mozdítani, hogy a fontos belföldi és külkereskedelmi követelményeket megvalósító — elősegítő vállalatok a nagyobb teljesítOTP-részletre vásárolható árucikkek száma és kedvezőbbekké váltak a fiatalok számára a kölcsönzési feltételek. így a kölcsönök értéke megháromszorozódott egy esztendő alatt, a kibocsátott összeg csaknem 20 millió forint volt. amelyet remélhetőleg okosan és jól használtak fel a fiatalok. A mezőgazdasági termelést segitő hitelek tételszáma 25 százalékkal emelkedett, az összeg 33 százalékkal nőtt. Igen jelentős az Eger— Gyöngyös vidéki történelmi borvidék rekonstrukciójához engedélyezett hitel. A Heves megyei Igazgatóság .külön engedélyt kapott, hogy ezen a területen kedvezményes feltételű hiteleket adjon új szőlőtelepítésekhez. Ebbe az akcióba az egri termelőszövetkezeten kívül bekapcsolódott a gyöngyösi, néhány Gyöngyös környéki és az egerszóláti termelőszövetkezet is. Érthetetlen viszont, hogy szőlő- és gyümölcstelepítésekre korlátlanul áll rendelkezésre hitellehetőség, azonban a ház körül, vagy hobbitelkeken gazdálkodók alig veszik igénybe. Hasonló a helyzet a háztáji állattenyésztőknél is. Lehetne igényelni kölcsönt szarvasmarha-istálló építésére, állatok vásárlására, sőt ezzel együtt még a takarmánybeszerzésre is felvehető kölcsön. Valószínű, a tájékozatlanság az oka annak, hogy kevesen jelentkezne!! kölcsönén az OTP-nél, olyankor, amikor nagyobb értékű gépkomé nynek megfelelően magasabb nyereséghez és bérfejlesztési lehetőséghez jussanak. Ugyanakkor, azoknál a vállalatoknál, ahol nem tudnak megfelelően hozzájárulni a fő gazdasági célok eléréséhez, a teljesítményeknek megfelelő kisebb nyereség a hatékonyabb gazdálkodáshoz szükséges változtatások megvalósítására ösztönöz. A várható differenciálás nem öncél, hanem arra készteti a gyengébbeket, hogy saját munkájuk eredményével és ne az állami támogatások mankójával zárkózzanak fel a legjobbakhoz.” MEG KELL EMLÍTENÜNK — ha csak vázlatosan is — a bérszabályozás változásait. A cél e tekintetben is az, hogy a jövedelem jobban kötődjön a valóságos teljesítményekhez, teljesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás. Azok a vállalatok tudnak „jobban fizetni” dolgozóiknak, ahol ezt a munka hatékonyságával megszolgálják — mivel a vállalatok lényegesen szű- kebb mértékben kaphatnak központi segítséget a béremeléshez. (Például nem számíthat az a vállalat sem bérkedvezményre, amelynek béremelési lehetősége alacsonyabb a fogyasztói árszínvonal-növekedésnél. Az új bérszabályozás viszont jobban ösztönzi a kezdeményező, hatékonyan működő vállalkozásokat: a 6 százalék és a 8 százalék közötti átlagbér-emelkedés adóterhe a felére csökken, amennyiben megfelelően nő a vállalat által létrehozott érték, vagy a létszám csökkenése megteremti a béremeléshez szükséges anyagi fedezetet. Ez a fontos intézkedés is az egyenlősdi megszüntetését, a szocialista elveinkből folyó, a végzett munka eredményéhez kapcsolódó bérezést teszi lehetővé. Következő írásunkban az ipar, mezőgazdaság feladataival foglalkozunk. Matkó István (Következik: Ipar — mezőgazdaság: . döntő ,a gazdaságosság) csijavításra van szüksége valamelyik autótulajdonosnak. Pedig az OTP meghitelezi a javítás költségeit, ha bármelyik állami autószerviznél történik a felújítás, generálozás, vagy akármilyen nagyobb munka. Szintén a szolgáltatási hitelek közé tartozik, hogy a lakások belső korszerűsítésére, felújítására is lehet kölcsönt igényelni. Még az ingatlankezelő vállalat által végzett felújításokhoz is kedvezményes hitelt nyújt az OTP. Az építési hitelek közül igen jelentős például a tata- rozási kölcsön, amelyet kétszázalékos kamatra igényelhetnek a tulajdonosok. A városokban egyre növekszik a lakásigénylők száma. Sok esetben azért, mert a fiatalok külön költöznek a szülőktől, mivel a régi családi ház szűknek bizonyul számukra. Hozzájárulna a lakásgondok enyhítéséhez, ha ilyenkor toldalékként új helyiséget építenek a már meglevő házhoz, vagy a meglevő telken, építkeznek, ehhez szintén építkezési kölcsönt folyósít az OTP az igénylőnek. Kevesen tudják azt is, hogy bármilyen társasházat el lehet adni az OTP-nek, amely meg is veszi azt készpénzért, a napi forgalmi áron. Természetesen a lakáson levő OTP-tartozásokat levonva az eladó készpénzben kapja meg a vételárat. Ezek az eladott lakások az OTP-nél részletre meg is vásárolhatók. Az új lakások építésében is jelentős szerepe van az OTP-nek. Kovács Mátyásné — Vagy a kapanyél, vagy a fakanál. Asszonynak, nagylánynak más választása nemigen akadt itt, Tiszaná- nán. Úgyhogy én, amikor elhagytam a nyolcadik , osztályt, Füzesabonyba mentem, az állami gazdaságba. Nem azt mondom, nem voltam egyedül, többen is jártak akkor oda innen, ott meg meg persze az volt, hogy feszt a kapálás, takarítás, meg minden olyan munka, amire jó lehetett a korombeli lány. Ez tartott úgy három évig, akkor férjhez mentem, és alig töltöttem be a tizenhetet, megszületett a kislányom. Akkor írtunk 1948-at, és én egy évig otthon maradtam a gyerekkel, utána újra a munka jött, de akkor már itthon, a Petőfi Tsz-ben, növénytermelésben. Kapálás, gyűjtés, minden, mint azelőtt a gazdaságban. Nagyjából így ment ez 1973-ig, akkor indult itt be az üzem, és én az elsők közt jelentkeztem. Igen, beindult az üzem, az Egri Cipőipari Szövetkezet tiszanánqi kirendeltsége, és Kovács Mátyásné — azokkal együtt, akik kedvet éreztek ahhoz, hogy a mezőgazdasáA takarékpénztári lakások 50 százaléka került tavaly kedvezményes feltételekkel értékesítésre. Jelentős előrelépés történt a munkáslakás-építési akcióban. A családi házak hatvan százaléka épült fel az elmúlt esztendőben munkás- kölcsönnel. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Heves megyében az országos átlagtól kedvezőbb a kép a lakásárak tekintetében. Az viszont már másik oldalról érdemel figyelmet, hogy az OTP Heves megyei Igazgatóságának véleménye szerint nincs minden rendben a tervezéssel. Az épületek tervdokumentációi sok esetben kifogásolhatók, a kivitelezők gyakran nem tudják megkezdeni a munkákat a tervdokumentációk alapján. Egyszerűen rossznak nevezhető a tervezők díjazási rendszere is. A díjazás ugyanis arra ösztönzi a tervezőt — mivel a számított bekerülési költség meghatározott hányadát kapja —, hogy drága építkezést tervezzen. Megszívlelendő az is, hogy az OTP tapasztalatai szerint a lakóépületek üzembe helyezése, magyarul a beköltözés, indokolatlanul- húzódik el sok esetben. Csak elvétve fordul elő, hogy a lakásátadás-átvétellel együtt a használatbavételi engedély is kiadható. A hiánypótlás sokszor hónapokat vesz igénybe. Az OTP piunkája tehát korántsem merül ki azzal, hogy kölcsönt ad, pénzügyeket bonyolít. Mint pénzgazdálkodási szervezetnek, elemző, észrevételező tevékenysége is egyre fontosabb. Szigethy András gi és a házimunka után megpróbálkoznak az iparral — felvételre jelentkezett. A szakma alapfogásaival Egerben ismerkedtek meg, nem sok idő múlva pedig már mindenki olyan területen dolgozott, amihez kedvet érzett. — Én először korcsolyacipő-bélelést csináltam, meg ha Úgy jött — ragasztást. Mígnem egyszer szólt a főnök: — Ügy látjuk. Magdika, ügyes keze van, próbálja meg a szabászatot, biztosan menni fog. Így kell, nézze — már mutatta is —, meg így... és én nagyon megszerettem. Ment minden rendesen, úgy telt el egy év, csak any- nyi differenciával, hogy közben a szabászat nagyon előreszaladt, több bélés volt kiszabva, mint ahogy a tűzöde haladt, így akkor engem a ragasztásra tettek. Szerettem, csináltam azt is, mígnem egyszer szólt nekem az egyik műszaki vezető, Csörgő János, hogy vállalnám-e a körre készítést? — Megpróbálom — mondtam, de csak kívülről voltam én olyan magabiztos, mert amúgy meg már tudtam, hogy mit jelent az, körre készíteni: kidobozolni a kellékeket, tíz párat minden dobozba, aztán úgy kiadni ... Nem is gondoltam vele, hogy ez már olyan mű- vezetőhelyettes-féle munka. Ha Kovács Mátyásné nem is gondolt vele, akadtak a szövetkezetnél, akik annál inkább. — Levelet kaptam az elnökünktől, azt írta, hogy megtesznek művezetőnek, de az igazi mély .víz volt, mert a körre készítést is csinálnom kellett, mígnem. Orbán Benjáminné személyében jó körre készítőre találtunk. Orbánnénak ősz a haja, az arca fiatal. — Hogy jön össze a kettő?— Hát nem azért, mintha olyan nagyon nehéz lenne a munka vagy otthon annyira sok a gond. Egyszerűen csak úgy, hogy az én hajam már húszéves koromban is ilyen volt... De úgy gondolom, hogy most inkább az a fontos, hogyan lett belőlem faluhelyen munkás? No, ez nem olyan egyszerű. Kezdjük azzal, hogy amikor én jártam iskolába, akkor még hat osztály volt a divat. Ebből már az is látszik, mégsem vagyok olyan fiatal... Hogy a hatodikat elhagytam, apám osztott földjén dolgoztam a testvéreimmel együtt, egészén addig, míg egyszer felmentem Pestre, a nagyné- némhez látogatóba, ő meg ottfogott. Azt mondta, ne menj vissza, próbáljuk meg, hátha jobb lesz itt. A gumigyár óvodájában talált ne- kém helyet, ott lettem dada, és az nekem úgy tetszett, de úgy ... Nagyon beletanultam a gyárba, később is, hogy más helyre kerültem, műhelybe, de még akkor is agy éreztem mag&m, akárha mesében lennék, hogy a ke• zembe került a szerencse. Később aztán, hogy férjhez mentem, hazakerültem. Nem, mintha megbántam volna, mert ilyen ember, mint a férjem, lehet, hogy van, de hogy jobb nála nincs, az biztos ... De ezzel az ipart csak elhagytam, és a háztartást vezettem, mígnem jött ez a lehetőség, hogy itt lehet dolgozni. Előbb tűzőnő voltam, majd javító, most meg már körre készítő vagyok. Persze, mást is kell tudjon csinálni az ember, de a pénzem megvan, szeretek itt lenni, mert jó hely, úgyhogy a kislányomat is ide hozom. Most végzi a nyolcadikat, aztán Martfűre küldjük tanulni. Neki már jobb lesz, köny- nyebb, mint nekünk volt: helyébe jött a gyár. Kacsor Jancsiié nehéz és nagy szakértelmet igénylő munkát végez: marógépen sarkokat készít. De mint két munkatársnője, ő is alapító tag, immár ötéves munkásmúltja van, de közös abban is a sorsuk, hogy Kacsomé három évig szintén a termelőszövetkezetben dolgozott. És a sorrend is szinte ugyanaz: kapanyél, fakánál és végül, most már az ipar. — Könnyen megszoktam hazzáidomul az ember, meg aztán kedvem is van, pedig nem túlzás, elég nehéz amit csinálok, három gép kell hozzá. Először kivágni a sarok elejét, aztán lemarni (Fotó: Szabó Sándor) gépen. majd megcsiszolni, úgy bedobozolni. Sok művelet, de ezt tanultuk, ezt csináljuk. Arról nem is beszélve. hogy ha valahol van valami kis fennakadás, akkor bizony besegít az ember. Korábban, persze nehezebb volt, de belejöttünk. Pláne, hogy a pénzünk mindig megvolt: 2606—2700. Ha több a munka, van úgy, hogy háromezer is. Arról nem beszélve, hogy nem kint a hidegben, hanem fedett, meleg helyen dolgozik az ember... illetve azt csak szeretnénk, a meleget, mert bizony most egy kicsit hideg van, jóformán egész nap fázunk, főleg a lábunk, aki pedig ülve dolgozik, annak meg még rosszabb. — Tehát igaz . a mondás, hogy semmi sem lehet tökéletes? — Ügy látszik, de nekünk, ugye, már épül az új . üzemünk, az biztos, hogy abban sokkal jobb lesz, az új gépekkel. Biztos, hogy akik arra'jönnek már ide, sose bánják meg. Mert az új csak más, ügye, és mi segítünk majd nekik, hogy hamar belejöjjenek. B. Kun Tibor 1919. iámtár • 24., szerda Az OTP és a lakosság
