Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
Ilyen lesz a Marx tér A makett az átépített Marx teret mutatja a tér lelett haladó felüljáróval és a Skála II. Aruházat. A kétszer egysávos felüljáró a Bajcsy-Zsilinszky utat köti össze a Váci úttal. A térrendezés előreláthatólag 1980 végére, az áruház a 80-as évek elejére készül el. (Tervező: Kővári György, MÁV Tervező Intézet) (MTI Fotó — Balaton József felvétele — KS) Meditáció a gyesről Mi tagadás gyakran a számok bűvöletében élünk, így vagyunk a gyessel is. amely vitathatatlanul egyik legrangosabb, s nemzetközileg is nagy tekintélyű szociális vívmányunk. Mégsem mondhatjuk azt. hogy nincsenek társadalmi méretű gondjaink gyes-ügyben. Itt van mindjárt az első: Még sehol a gyerek, csupán sejteni lehet az asszony öltözetéből. hogy leendő kismama, ám ez elég egynémely személyzetisnek arra, hogy eltekintsen a felvételtől. Ki sebb a baj, ha az ekként visszautasított terhes nő j „csupán” munkahelyet akar , változtatni, mert az új he- j lyen megtalálná a számítását. Más azonban a helyzet, ha éppen munkanélküli terhessége hajnalán, s többek közt azért is aspirál munkaviszonyra, hogy a későbbiekben szülési segélyt, rrtájd gyermekgondozási segélyt kaphassón. A személyzetis — ..még kell érteni, ő is csak ember” — fejébén meg az jár, hogy neki olyan munkaerő kell. akire hosszú távon számíthat, elvégre ezért kapja a fizetését. „5 nők kiszainithatatlaBOk.-” Az, hogy valaki miért nem kap meg egy állást, vállalati belső ügy. Különben i* az elutasításhoz nem fűzheti hozzá az előadó: „a munkavállaló mindenben megfelel a követelményeknek. csak éppen állapotos. A nők itt-ott még meglevő hátrányos helyzete ezen a területen is felfedezhető. Hogy Kovácsnét azért nem emelik ki, mert minap ment férjhez. s bármelyik pillanatban babát várhat. Holott lehet, hogy Kovácsné kvalitásai messze meghaladják férfi kartársaiét, politikai. szakmai rátermettségét. Általában: ma már nem ritka, hogy számos területen az azonos munkát végző férfiak és nők rivalizálásában a nők iskolázottsága magasabb. Az egzisztenciális sorrend nersze ezt távolról sem tükrözi. ..Hát mert a nők olyan kiszámíthatatlanok, hol szülési szabadságon vannak. hol a beteg gyerekeik miatt hiányoznak... " így aztán az is természetesnek tűnik, hogy homogén nőközösséget férfikolléga vezet. 11 gyerek is megsínyli Gond ide, előítélet oda, t gyes mégis feltartóztathatatlanul teljesíti küldetését. Nap mint nap háromszázezer kismama tölti mind a huszonnégy óráját kisgyermekével. Nincs az a szuper- dajka, vagy még szuperebb Cí.MMma , 1979. január 21.. vasárnap bölcsőde, amely ezt a kapcsolatot egyenértékűen helyettesíthetné. A kismamák boldogságát azonban felhők árnyékolják. Mindenekelőtt az, hogy otthonlétük alapvető változásokat hoz a család életében. A bevásárlástól kezdve a gyerekekkel való esti foglalkozásig szinte minden teendő a nyakukba szakad, mivel .,úgyis otthon vannak’’ Eközben társas kapcsolataik beszűkülnek, ilyenkor télvíz idején még a homokozó partján létrejött barátságaik is fellazulnak. Csak a közvetlen család tagjai, s néhány jószomszéd jelenti számukra a külvilágot. Fáradtak lesznek. ingerlékenyek, s ezt nem ritkán a család szeme- fénye, a gyerek is megsínyli. Kivétel persze akad nem is egy, hallani-olvasni gyesen levő kismamákról, akik afféle három esztendeig tartó szabadságnak, kikapcsolódásnak tekintik ezt az állapotot. Csupa olyasmikre jut idéjük-lehetőségük. amire azelőtt csak nosztalgiával gondolhattak: rendszeres olvasásra, zenehallgatásra, nyelvtanulásra. Sőt szakmájukban is előbbre lépnek. A fiatal kismamák többsége. azonban élete olyan három esztendejét veszíti el — vagy még többet, ha hamarosan újra szül —, mikor még történhet vele valami: beiskolázhatják, kiemelhetik csoportvezetővé, feljebb juthat a szakmai lépcsőfokon. Mert ha már két kiskorú gyereke van, nehéz ott tartani műszak végeztével brigádértekezleten, termelési tanácskozáson. szakszervezeti szemináriumon. Rohan bevásárolni, a gyerekért, vacsorát főzni, s legfeljebb dolga végeztével megnézni az esti filmet a televízióban. Terheit, második műszakját a férj enyhítheti. Felmérik a kismamák helyzetét A Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő nő- és rétegpolitikai munkabizottság a közelmúltban nagy munkába fogott: gondosan felméri a kismamák helyzetét, s a gyes hatását a családok életmódjára. Az elemzéshez felhasználják a megyei tapasztalatokat, az e témakörben publikált tudományos munkákat azzal a nem titkolt céllal, hogy kiszűrjék gyermekgondozási segélyezési rendszerünk kedvezőtlen társadalmi hatásait. A népfront feltárja és közkinccsé teszi az országban már fellelhető. követésre méltó tapasztalatokat: a szépen szaporodó kismamaklubokat, a kihelyezett általános iskolai és gimnáziumi gyes-tagozatokat. a nők lakóhelyi közéleti szerepének fontosságát, bizonyító példákat, a vállalati kezdeményezéseket. Sok helyen a munkába visszatérő anya csupán a régi bérét kapja, holott az azonos besorolású közvetlen munkatársai időközben — három év nem kis idő — 200—300 forintos béremeléshez jutottak. A vezetők arra hivatkoznak. hogy adható ugyan a gyesről visszatérőnek is béremelés, de nem kötelező. így aztán vagy adnak, vagy nem. A Munkaügyi Minisztérium irányelve szerint meg kell vizsgálni, hogy a munkába álló kismama bérezése — képessége és telj esi tme- nye alapján — megfelel-e az ugyanolyan munkakörben vagy ugyanolyan teljesítmény mellett dolgozók keresetének. El tudom képzelni, hogy három év kieses jelentősen megmutatkozik a szakmai gyakorlatban. Időközben változhatott az ügyvitel, vagy a technológia is, normákarbantartást hajtottak végre, ezért a kismama — akinek meglehet szülése előtt is kevés gyakorlata volt — egy darabig nem tud lépést tartani munkatársaival. Legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy vállalata mindentől eltekin, s automatikusan neki is megadja azt a bizonyos bértöbbletet Vagy nem adja meg, s figyelmen kívül hagyja az irányelveket. Ez esetben viszont — ki tudja megcáfolni? — a kismama kifejezetten azért kerül hátrányos helyzetbe, mert természetes ösztöneinek, család utáni vágyakozásának engedve, gyermeket szült. ,,Stabil embert, akire hosz- szú távon számíthat majd a társadalom” — úgyis mint munkaerőre... Kertész Péter ÜJsághJr: Farkast lőttek a Bakonyban, több mint negyven- kilós a fenevad. Más: Veszett rókák a települések közelében ... Jó Balassi Bálint várhadnagy, különösképpen pedig mint verselő jut eszembe mostanában, hogy ismételten oly dolgokat látok, tapasztalok közösségi életünkben, melyeket látni, tapasztalni fölöttébb rossz dolog, s melyek kapcsán olykor már-már arra gondolok, nem felejtettük-e el vajon mi, felnőtté vált, „okos” maiak azt, amit —, hogy Balassi hadnagyíródeáknál maradjunk — már az 1500-as években is tudtak, meg jóval azelőtt is, nevezetesen: az emberséget. Mert mit látok én, mit tapasztalsz te, mit mesélnek neki, mert — mi történik velünk? Nézzük csak, indulhat a film. Első kép: Várok a buszmegállóban úgy huszadmagammal a távolsági buszra, vagy mínusz tíz foknyi hidegben. Végre megjön, becsületére legyen mondva a sofőrnek, nem is sokat késik. Sokan leszáll- nak, de nem olyan sokan, mint amennyien fel szeretPályázat tíszthelyetlesiskolai jelentkezésre A szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettesi iskolára hirdet pályázatot a Honvédelmi Minisztérium. Jelentkezhetnek az általános iskolák 8. osztályát végző fiútanulói, akik vonzódnak a katonai életpálya, a tiszthelyettesi hivatás és a választott szakma iránt, s vállalják. hogy tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadsereg tiszthelyetteseiként teljesítenek szolgálatot A szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettesi iskola Szabadszálláson működik. a tanulmányi idő: négy év. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók nö- vendéki állományba* kerülnek, majd tanulmányaik során tiszthelyettes és gépjárműtechnikai szakon. valamint autószerelő szakmunkásképzésben részesülnek. A negyedik év végén szakmunkásvizsgát tesznek, amelynek alapján a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesi állomártvába kerülnek. A képzés során — a Honvédelmi Minisztérium költségén — a tanulók hivatásos gép- járművezetői jogosítványt szerezhetnek. Az iskolában eltöltött idő alatt a növendékek teljes és ingyenes ellátásban, továbbá a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban, a negyedik évben tiszthelyettes- iskolái hallgatói illetményben részesülnek. A pályázóknak jelentkezési lapot kell kitölteniük, amelyet a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, illetve az iskola igazgatójától szerezhetnek be. A jelentkezési laphoz sajátkezűleg írt önéletrajzot s egészségügyi igazolást is mellékelni kell. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét A pályázók áprilisban felvételi vizsgán vesznek részt. A pályázati határidő: február 20. Az élők gondja J Hogy őszinte legyek, egészen más cél vezérelt a téma felé, mint amiből aztán ez a cikk megszületett. Sok panasz érkezett hozzánk a temetésekkel kapcsolatban, nevezetesen azért, mert a szertartások alatt az alkalmazottak enyhén szólva is kegyeletsértően viselkednek. Hová forduljunk ilyenkor válaszért, tájékoztatásért? Mindenki azonnal a temetkezési vállalatra gondol, arra a vállalatra, amelyről — ha a sajtóban vagy a beszélgetések során szóba esik — dicsérőleg keveset hallani. Hogy a stílusnál maradjunk: „rosszat, vagy — semmit...” Mi ennek az oka? Legyünk önkritikusak: a halálról s a vele kapcsolatos dolgokról nem ssnvesen beszél az ember. A temetéssel összefüggő fontos és nélkülözhetetlen munka a közvélemény előtt valahová a perifériára szorult. Ebbé a hibába én is beleestem, így aztán élesre fent tollal jelentkeztem a Heves megyei Temetkezési Vállalatnál egy panaszos levél birtokában, hogy a sírásó rongyos ruhában, netán kissé italoson, de egyáltalán nem szomorúan viselkedett. A vállalatnál tudtam aztán meg, hogy a dolgokat el kell egymástól választani. Az egri temetők a Kegyelet urnatemetőt kivéve, egyházi kezelésben vannak, s a vál- < lalatnak sok egyéb szolgáltatása mellett akkor fejeződik be a feladata, amikor alkalmazottai leengedik a koporsót a sírba. A sírásó-hantoló az egyház alkalmazásában áll, viselkedéséért tehát nem az állami vállalat a felelős. Szolgáltatást említettünk az előbb. Igen, az. Szolgáltatás. Mondhatnánk így is: kényszer-szolgáltatás. Mi mindent kell tenniük azért, hogy a végső búcsúval járó terheket levegyék a hozzátartozók válláról? Ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, akár a kórházból, akár a lakásról elszállítják az elhunytat, biztosítva a szükséges kellé- ] kékét, a koporsótól a szemfedőig. A vállalat hivatalos • minőségben intézkedik, például anyakönyveztet is! De biztosítják nemcsak a gyászjelentő nyomtatványt, hanem jt még a fekete szalagot is és olcsón. A TÜSZl-kel kötött szerződés alapján a társadalmi temetéseknél pedig min- , den gondot levesznek a hozzátartozók válláról! Írjuk még *, le azt is, hogy a bemutatótermekben lehet kiválasztani a i kellékeket, a vállalat alkalmazottai pedig több rend, az t alkalomhoz megfelelő formaruhát viselnek. Dióhéjban Jj, csak ennyit erről a nélkülözhetetlen szolgáltatásról. | Paradoxonként hangzik, hogy a temetkezésekkel kapcsolatban 20—30 éve megállt az élet. Fejlesztésekre szinte . egy fillért sem kap a vállalat. (De miért is „vállalat”, s hiszen nyereségről szó sem lehet — miért nem inkább költségvetési intézmény?) Kriminális a helyzet a teme- í tőkkel kapcsolatban. Zsúfoltak, hetven százalékuk egyhá- zi kezelésben van, s még csak az elgondolásoknál tartunk » az állami temetkezési helyek létesítésénél. Nagyon drága l dolog, de sajnos szükség van rá. Ami a megvalósítható- } ságot illeti, leghamarabb fejlesztésre az egri volt Grőber-te- - metánéi kerülhet sor (umatemető, korszerű ravatalozóval stb.), ez a „leghamarabb” azonban körülbelül tizenöt esztendő múlva következhet be — ekkor telik el az úgynevezett kegyeleti idő. !' Ilyen gond egy évszázadban csak egyszer van, s most ’ már — ahogy a vállalat igazgatója is megfogalmazta — ", a huszonnegyedik órában vagyunk. Beszéljünk tehát róla, s ne csak beszéljünk, hanem oldjuk is meg, mert a gond azzal nem szűnik meg, ha valamilyen — nem jut eszem- ■' be jobb szó — prüdéria miatt elhallgatjuk. |í Hát igen — ez lett a cikk elején említett panaszos levél dolgából. De nem baj, mert talán sikerül helyére tennünk azt a témát, amelyről ugyan nem szívesen beszél az ember, de ami van, ami elkerülhetetlen. S ami az élők gondja. (hátai) Sok a rubeolas Hónapról hónapra több kisgyermek betegszik meg rubeolában, ebben a kiütéses. hurutos tünetekkel járó, enyhe lefolyású gyermekbetegségben. Már a tavaly őszi egészségügyi statisztikák jelezték, hogy az idei tél és tavasz rubeolás időszak lesz. Szeptembertől kezdve ha-' vönként megkétszereződött a rubeolások száma, s decemberben hatezer esetről érkezett bejelentés a közegészségügyi-járványügyi szervekhez Csupán ebben a hónapban többen kapták el, mint 1977-ben. A köznyelvben rózsakiütésnek nemzett megbetegedés viszonylag rövid lefolyású és jóindulatú. Ritkán fordulnak elő szövődmények és azok is súlyosabb következmények nélkül gyógyulnak. A megbetegedett gyerekek a kiütések megjelenése előtt már egy héttel fertőzik környezetüket, és társaik a kiütéseket követően még két hétig kaphatják el tőlük a rubeolát. Ezért a beteg gyerekeket legalább két hétig ajánlatos elkülöníteni, s csak teljes felgyógyulás után térhetnek vissza a közösségbe. A még nem immunis felnőttek is fogékonyak a vírusra, a lakosság mintegy 90 százaléka azonban általában serdülőkorig átesett; illetve átesik a rubeolán. Az Országos Közegészség- ügyi Intézetben tájékoztatást adtak arról is. hogy az őszitéli időszaknak megfelelően alakult eddig a légúti megbetegedések száma, influenzás beteg pedig csak elvétve fordult elő. Influenzajárvány sem hazánkban, sem világszerte nincs, így bizakodni lehet abban, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban már nem is lesz. (MTI) j Emberségről példát... nének. A sofőr számol, mérlegel, míg az emberek az ajtónál dulakodnak, végül megunja, szerinte megtelt a szardíniásdoboz, zár, indulunk. Indulnánk. Mert egy középre sodort férfi kiabál, hogy ne induljon el, a gyerek meg én fennmaradtunk, a feleségem lent rekedt, engedje már fel, Egerbe mennénk, vásárolni. Nem. De értse meg.. Nem. Akkor mi is leszállunk. Azt már igen. önmagát és a körülállókat tépve, cibálva húzza, ránci- gálja a kisfiút az apa, percek telnek el, végre leszáll- nak. Az ajtó kinyitását néhány lentmaradt utas — pontosan három — kihasználja, a vezető szemet huny, de a megdöbbent arcokat észre muszály venni, mire megjegyzi : Sok jó ember elfér kis helyen, nem? Emberek va~ gyünk... Snitt. Második kép: Gyesen levő fiatal mama megszüli második gyermekét, úgy, ahogyan az a parancsolatban és a lakásvásárlási szerződésben írva vagyon, tehát mielőtt még a nagyobbik kicsi betöltötte volna a harmadik évét. A boldog családi eseményről értesíti munkahelyét (a tar- naméraii mezőgazdasági tsz-t) mire ott a gyest, az ide vágó szabályoknak megfelelően, szülési szabadságnak minősítik, öt hónapon át ezt a bért kapja az asszonyka. Utána azonban, amikor újra a gyesnek kellene jönnie, semmit sem. Eltelik egy hónap, kettő, otthon mind kevesebb a pénz, asszonyunk mind türelmetlenebb. Levelezésbe kezd: munkahely, SZTK, illetékes hivatal. Megnyugtató válaszokat kap, pénzt nem. Szeptember óta. Snitt. Harmadik kép. örvendetes esemény közeledik: Kovács bácsi 60. születésnapja Utána követ-. kezik a nyugdíj. De rosszkor jön a születésnap, mert még éppen egy hónap kellene ahhoz, hogy szolgálatban eltöltött éveinek száma egy- gyel több legyen, akkor több lesz a nyugdíj is. Nincs semmi baj — gondolja —, bemegy a főnökhöz, előadja a helyzetet, hogy egy hónapot dolgozna még, úgy jön ki a szükséges plusz egy esztendő. Nem lehet. Miért? Csak. Mert nem. De az úristenit ennek a cifra világnak, húsz évig jó voltam, hogy becsülettel dolgoztam, a feladatomat mindig elvégeztem, soha semmi baj nem volt velem, és most nem vagyok jó még egy hónapra. .. ?! Nem, öreg. Snitt. Negyedik kép, ötödik, hatodik. .. Minden napra tudunk egyet. Emberségre termett életünk futószalagon szolgáltatja a snitteket. Létünk mindennapi mozija pereg. Emberségről példát, vitézlő költő, Balassi uram, mi így mutatunk masunknak, s az utánunk érkezőknek. B. Kun Tibor
