Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
A legtöbb „szenzációt" ezekben a napokban újra az idő- járás szolgáltatja. Mai összeállításunk jő témaköre is a tél: technikai újdonságok a sportban és a fűtőenergia- hasznosítás bán. A technika történetéből Mágnesség — Galilei távcsöve — Hudson — Kemps en sa.ikozőgepe — A gőzgép teifedez^se 1600 táján fedezte fel a mágnességet William Gilbert angol orvos és fizikus, aki könyvet írt a mágneses testekről és a Földről, mint hatalmas mágnesről. Néhány anyagnak azon tulajdonságából, hogy a vasat magához vonzza, azt állapította meg, hogy a mágnességet igen apró. elemi mágnesek okozzák, az egynemű végek taszítják, a különneműek pedig vonzzák egymást. Érdekes megállapítása volt. hogyha kettétörünk egy mágnespálcát, a részek ismét különnemű végekkel bíró mágnespálcák lesznek. ★ Az első távcsövet 370 évvel ezelőtt, 1609-ben Galileo Galilei olasz természettudós készítette el és azt felajánlotta a velencei dogénak. Ennek segítségével a Nap foltjait, a Hold he210 évvel ezelőtt. 1769-ben szerkesztette meg Kempe- len Farkas, a zseniális feltaláló sakkozógépét. Így jellemzi a Magyar Hírmondó: . magában, akár-kivel Sacíiot játszó alkotvány. melly két asztalkából és egygy török öltözetű ember képéből áll... az ellene játszó személy telyly ess éggel meg nem tsalhatja, de egygy könynyen meg-se győzheti.” Eljutott a gép Berlinbe is, Nagy Frigyes porosz királyt megverte. Kérlelésére neki elárulta Kempelen a titkát. Képünk a gép feltételezett megfejtését mutatja. réjt.é- lyére azonban máig sem jöttek rá, szerkezeti megoldása ismeretlen maradt, mert a gép 1850 körül Amerikában elégett. Fetnplen sakkozógcpe, a benne elrejtett játékossal, Rackn>fz 1789-ben megjelent könyve szerint. gyeit, a Saturnus gyűrűjét .■ a Tejút ,ió néhány csillagját fedezte fel. Elefántcsontból készült távcsövét ma a firenzei múzeumban őrzik. + Henry Hudson angol tengerész (1555—1611) az északkeleti és az északnyugati átjáró Keresése során 1609-ben fedezte fel a róla elnevezett észak-amerikai folyót, szorost és tengeröblöt. Fellázadt legénysége fiával és 8 társával együtt kitette csónakban a nyílt tengerre. Valamennyien odavesztek. Ugyancsak 1769-ben szabadalmaztatta James Watt (1763—1819) az első mai értelembe vett gőzgépét. A régi Newcomen-féle gőzgépet a dugattyúnak közvetlen gőzzel való hajtásával, a gőzsűrítő (kondenzátor) a forgattyú és a centrifugális regulátor beépítésével tökéletesítette. Ezzel indult el az ipari forradalomnak nevezett. hatalmas technikai és társadalmi átálakulás. nj, . Kováts Andor Hidegből származó meleg A hőszivattyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az energiával való takarékosság már az egész világot foglalkoztatja, s így előtérbe került a hőszivattyús fűtés le-' hetőségének a kérdése is. A szakemberek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környezeti energia felhasználásának korlátlan lehetőségei^ nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologtatója eev hőforrásból hőt vesz fel és azt a körfolyamatban részt vevő közeg kompressziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés. amelynél nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítják. V?gyis hőszivattyúval alacsony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszintre szállítani, külső munkavégzés felhasználásával. Ez egyben a különbséget is megadja a két berendezés között, mert míg a hűtőgépet valamilyen tér vagy folyamat hűtésére használják, addig a hőszivattyút elsősorban fűtésre alkalmazzák, egyre fokozódó mértékben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mely kutak vize, alacsony hőmérsékletszintű ipári hulladékhő lehet. Ezek olyan szerepet töltenek be. rrfint például a hűtőszekrénybe helyezett anyagok. A kompresszor által termelt hőenergia, amit itt hasznosítanak, tulajdonképpen nem nasv ám arra mégis elég. hogy 25—30 C- fokos vizet szolgáltasson esv köz- önti fűtőrendszer részére. Ez a vízhőmérséklet természetesen túl alacsony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófűtéshez például teljesen kielégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fűteni, de az elérhető, hogy egy Egy svéd feltaláló ..csináld mr.g'd” hőszivattyúja, amely 1,65 kilowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ez fedezi egy átlagos családi ház melegvíz'szükségletét. kilowattóra árammal négy kilowattóra hőenei.giát nyerjenek. A „fehér sport“ akrobatái Évről évre nagy közönségsikert aratnak a síugrás, sí repülés látványos mutatványai, a sáncversenyek. Alig több mint 90 esztendős sportágról van szó, s ez idő alatt az egykori átrepült harmincméte es távolságból 170 méter leth. Századunk elején egy svájci mérnök épített először tudományos számítások alapján ugrósáncot, miitán felismerte, hogy jó é3 távoli ugrásokat csak az ae-odinamika törvényeinek figyelembevételével lehet végrehajtani. Egv hosszú ugrás kivitelezésének — ideálisan megépített sáncon — három felt Vele van: Először is a lehető legnagyobb . elugrási sebesség. Miután minden versenyző egyazon helyről indul, az elugrási sebességet a gug' golásban felvett jó aerodinamikai alakkal lehet javítani (a mérési adatok tanúsága szerint a nekifutó sebesség másodpercenkénti 1 méteres növekedése egy pl) méteres sáncon 9—14 méterrel hosszabb ugrást jelentbe ). Másodszor: minél erőteljesebben rugaszkodik el a versenyző a sáncasz! altól, annál kedvezőbb az elugrási szög. Végül: az ugrás utolsó métereinél lényeges, rrrlyen sokáig tudja „kihúzni” a versenyző a repülés időtartamát. Ka idő előtt kiegyenesíti a testét, készül a italajra érésre, akkor önmagát fékezi és métereket is veszíthet az ugrás hosszából. A gyakorlott, a légmunka összes fortélyait ismerő síugrót — a sáncépítők előrelátó ának köszönhetően is — még elhibázott ugrás esetén sem fenyegeti életveszély. Ezt „elégelték meg” az amerikai ihletésű síugró- akroba'ika megteremtői, akik olyan ugrás közbeni mutatványokat produkálnak, amihez hasonlókat csak az autósrodeók félelem nélküli résztvevőitől láthatunk. A síbalessfek ellen A téli sportok közül világszerte tatán a legnépszerűbb a sí Az északi népektől terjedt el. akik eredetileg közlekedésre használták — és használják ma is — a két rugalmas, lábra csatolt lécet. A téli olimpiákon mindenesetre ez a sportág adja a versenyszámok döntő többségét. A két métert meghaladó hosszúságú lécpár alakia nem sokat változott az idők folyamán, anyaga viszont annál inkább. Az eredeti fenyő-, kőris-. vagy a különleges keménységű és hajlékonyságú észak-amerikai hickoryíót újabban egyre inkább felváltják a fém- és műanyag talpak. Az egészséges és szép sportot azonban gyakran zavarják meg a viszonylag sűrűn előforduló láb-, illetve bokatöréssel járó balesetek. Ezek leggyakrabban abból adódnak, hogy ütközéskor vagy bukáskor a sítalp nem válik le elég gyorsan a cipőről és kicsavarja a sportoló lábát. Ennek kiküszöbölésére számos olyan mechanikus oldórendszert dolgoztak ki, amely bukás esetén gyorsan oldja a kötést E szerkezetek hátránya, hogy Az új típusú sífék működése egyrészt lassúak — 0.2 másodperc alatt oldódnak — másrészt a sízőnek kell az oldúberendezést lábfeje elmozdításával működésbe hoznia. Francia kutatók újabban kidolgoztak egy elektronikus vezérlésű, robbantással működő kötésoldó szerkezetet. Ebben egy feszültségmérő kengyel méri a sportoló lábára ható erőt. és ha ez az erő meghalad egy meghatározott küszöbértéket, egy miniatűr robbanószerkezet lép működésbe, amely a kötést 0.01 másodperc alatt kioldja,. A szerkezet első mintapéldányai állítólag igen hatásosnak bizonyultak. E drága szerkezet helyett új típusú síféket konstruáltak Csehszlovákiában a Koh-i-noor vállalat szakemberei, és a kedvező tapasztalatok alapján azonnal meg is kezdték a gyártását. Az új típusú stfék. a „Ski Stop Massage” eséskor azonnal működésbe lép és leválasztja a sílécet. «Jégatl^sz Szovjet tudósok megkezdték a világ hó- és jégtárta- lékai atlaszának összeállítását. A Szovjet Tudományos Akadémia, a Hidrometeoro' lógiai Szolgálat munkatársai és külföldi szakemberek közös munkája 1980 végére készül el. A glaciológusok (a természetes jégképződmények vizsgálatával, a gleccserekkel és a jégkorszakok kialakulásával foglalkozó tudósok) hatalmas anyagot gyűjtöttek Földünkről. Ennek rendszerezése. kiértékelése és elérhetővé tétele mind a rokon tudományágak képviselőinek. mind .a népgazdasági szakembereknek nélkülözhetetlenné vált. Az atlasz teriedelme 250 oldal lesz. a legkülönfélébb térképekkel és fényképekkel. Az atlaiz három alapvető fejezetből fog állni. A bevezető rész Földünk kisléptékű térképeit tartalmazza, melyeken a felszíni természetes jég minden formájának eloszlását mutatják be. A regionális fejezetben rendszerezik az alapvető anyagot — a világ különböző területeinek kis léptékű térképeitől az egyes gleccserek vázlatáig. melyek népgazdasági viszonylatban legfontosabbak és leginkább tipikusak. Részletesebben vizsgálják azokat a területeket, melyek természeti viszonyaiban a glaciológiai képződmények meghatározó szerepét játszanak. Például ennek a fejezetnek szovjet részében az Északi-sark. a Kaukázus, a Pamir-Altáj. a Tiensan, az Altáj és Kamcsatka gleccse- reiiíek térképei, és a Bajkál— Amur vasúti fővonal speciális térképei lesznek majd. Helyet kapnak az atlaszban a nemzetközi északisarki glaciológiai tervezet — a Szovjetunió. az USA, Franciaország, Anglia és Ausztrália vesz részt benne — keretében végzett kutatások eredményei. Az atlasz alkalmazott tudományos fejezetében konkrét lehetőségeket mutatnak be a hó és a jég felhasználására, a katasztrofális következményű jelenségekkel folytatott' harc módszereire, a környezet védelmére. Térképek egész sora hasznára válik majd különböző tudományágak szakembereinek, hegyi utak és vízi erőművek építőinek, tervezőknek, gépkocsivezetőknek. pilótáknak, tengerészeknek, folyami hajósoknak. mezőgazdasági és ércbányászati dolgozóknak, turistának, és alpinistáknak. KOSSUTH 8.27 A Budapesti Madri- gálkó'us énekel. 8.45 A csárdáskirálynő. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Űj felvételeinkből. 11.00 Zenekari muzsika. 11.40 Az élet komédiásai. 12.35 Egy nap az Akadémiai Nyomdában. 12.50 Zenemúzeum. 14.16 Szabadpolc. 14.46 Békedalok. 15.28 Születésnapi ajándék. 16.05 A Gondolat c. antológiáról. 16.15 Zenés hangkéoek a folklórfesztiválról. 16.37 Beethoven felvételeiből. 17.07 A magunk érdekében. a magunk védelmében. 17.32 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol voY. hol nem volt 18.30 Esti magazin. 19.15 Csajkovszkij: Anyegin. 21.40 A Dunánál. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Schubert: II. szimfónia. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Zé- nedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Leopold Mozart: Zenés szánkázás. 14.00 Sportvilág. 16.00 Most érkezett. 16.35 Dallamok, emlékek. 17.33 Teli torokból. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabaré- csütörtök! 22.03 Verbunkosok. nóták. 23.15 Operettrészletek. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárásjelen- tés -—■ Fiatalok félórája. — Alkotó ifjak között. Szerkeszti: Dobog Béla —Részletek a Szombat éjszakai Láz című film zenéjéből — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Értekezlet a BVK-ban — Eger közlekedési gondjairól — A Swing- le Singers együttes Mozart- feldolgozásaiból . — Hírösz- szefoglaló — Lap- és műsorelőzetes. 16.25 Síugró négysáncver- seny. 17.40 Forradalmak nemzedéke. 18.35 Kossuth- bánya újjászületik. 19 20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 2Ó.00 Caligula helytartóin 21.50 Cseres Tibor. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.30 En francais. 18.50 Orosz nyelv. 19.15 Szó-ra- ka-té-nnsz. 19 30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyi lágból. 21.30 Tv^híradó 2. 21.50 Velencei biennálé. 1979. január 4., csütörtök é l
