Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK — KIKÖLTÖZIK A HETEDIK TANSZÉK — DOMINÓ­ELV ALAPJÄN ÉPÜL — KEVÉS PÉNZZEL IS LEHET — AZ ELSŐ PILLÉÉT BE­EMELIK — KÉSZNEK LATOM 1981RE — ÖTSZINTES SPORTCENTRUM 0 domboldal megmozdult Hol és hogyan áll a magyar atlétika? I. Nem professzorokra, hanem nevelőkre van szükség I Dübörögnek a földgyaluk, markolók. A domb oldalába vájják fogukat, a l'öld meg­mozdul, kövek gördülnek a gcpek előtt, újabb és újabb réteg rendeződik át új he­lyére. Az egri Almagyar- domb arculata formálódik át. A hajdani szőlőskertek, gyümölcsösök helyén — a városközpontból kifelé ka­csingató, s mindinkább a Le­ányka út környékére telepü­lő "tanárképző főiskola leg­újabb területén — fedett sportterek, sportpályák épülnek. — Szeretném pontosan érzékeltetni örömömet. Főis­kolánk 30 esztendeje alatt semmiféle saját sportobjek­tummal nem rendelkeztünk. Még a legegyszerűbbel, mondjuk egy kézilabda-pá­lyával sem. Bérelt pályákon, kölcsön területeken képez­tünk ezalatt testnevelő taná­rokat, mindössze a ' tanító­képzőtől örökölt két kis mé­retű tornaterem volt a mi­enk. Dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola főigazgatója kezdte ezekkel a szavakkal beszél­getésünket, ami elsősorban azért jött létre, mert éppen napjainkban változik meg ez a helyzet. De menjünk sor­jában a tények ismertetésé-! vei. Az elmúlt három évti­zedben ezernél több testne­velő szerzett itt, ilyen körül­mények között tanári okle­velet, 8 hogy mind több szakemberre van szükség, azt mi sem bizonyítja job­ban a jelenlegi két és fél százat meghaladó nappali hallgatói létszámnál. Nem szabad megfeledkezni azon­ban arról sem, hogy a főis­kolán nemcsak testnevelés szakosok tanulnak, az össz- hallgatói létszám jelenleg 1300 körüli. Nekik is nagy szükségük van a testedzés elemi feltételeire, mert azt pontosan a közelmúltban végzett felmérés bizonyítot­ta, hogy a négyéves tanul­mányi idő alatt a hallgatók testi képessége — a testne­velők kivételével — aggasz­tóan visszafejlődik. — Nemcsak egy objektum­mal leszünk gazdagabbak, ha a főiskola sporttelepe meg­épül — mondta a főigazga­tó. — Pártunk politikájának, pedagógiai elveinknek meg­valósulását is látom ebben a jelentős lépésben. Mert so­kat, egyre többet beszélünk a testnevelés, a sport jelen­tőségéről, de ha a feltételek megteremtésére kerül sor, gyakoribb a megtorpanás. Igaz, lehet sportolni a sza­badban is, vagy mostohább körülmények között. De nap mint nap látni, hogy a hall­gatók öreg épületünk köves folyosóin futnak- nem szívet melengető látvány. A szikra kipattant, de nem egyik napról a másikra. A testnevelés tanszék veze­tője, s mindegyik tanára rég­óta ütögeti a kovát az acél­hoz. őket szorította legin­kább a termek, pályák hiá­nya. Nem véletlen, hogy köz­reműködésükkel sikerült a célravezető megoldást meg­találni. Az ötletet Kocsis Katalin mérnök szállította. Nem tor­nateremnek hívják majd az 1979. június 30-i határidőre elkészülő létesítményt, ha­nem fedett sporttérnek. Is­tenmezején készültek a fa_ pillérek, melyek a födémet tartják. A belső méret 18x36 méteres, az építmény össz­költsége 8,3 millió forint. Ezt sikerült előteremteni, s mi­vel dominóelv alapján, rész­letekben épül a sporttelep, évenként hasonló összeget kell csak ráfordítani az épít­kezésre. Amikor Ivanics Jánost. a főiskola gazdasági igazga­tóját arról faggattam, meny­nyi időt fordít munkaidejé­ből a sporttelep ügyeinek intézésére, így válaszolt: OlMMMM VH*, ismetmßm tt. s — Munkaidőm száz száza­lékát ez tölti ki, a maradék időt használom fel egyéb teendőim ellátására. Ez per­sze így túlzás, de annyi bi­zonyos, hogy állandóan ott bújkál a tudatomban a gon­dolat: hogyan csűrjem-csa- varjam a dolgot, ha valami váratlan tényező közbejön és hátráltatja a munka mene­tét. Mert az idő is állandóan sürget bennünket. Legutóbb például a budapesti alumí­niumszerkezetek gyárának gazdasági igazgatója, Nagy István volt segítségemre ab­ban, hogy a Lenin Kohászati Művek karbantartó gyárrész­legével tárgyalhassak, és a nekik készült aluminium tra­pézlemezből — ami a sport- ter befedéséhez sürgősen kel­lett — hat tonnát elkérhes­sek. Több segítőkész partnert sorolt dr. Szűcs László fő­igazgató is. — Győri László miniszté­riumi főosztályvezető a pénz előteremtésével állt mellénk. A városi tanács végtelenül gáláns volt, o földterületet bocsátotta rendelkezésünkre ingyen. Az egész hegyoldal durva tereprendezési tervét társadalmi munkával készí­tette el Hevesi Sándor, az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének mélyépí­tési csoportvezetője, akit az oktatási miniszter a közel­múltban részesített dicséret­ben önzetlen munkájáért. Nagy segítségünkre volt a tanácsi építőipari vállalat is. Igaz, sokat vitatkozunk egy­mással, de rengeteget kö­szönhetünk is nekik. A pénz­nek még óz árnyékát sem láttuk, mégis készek voltak elkezdeni a munkát. Ebben az évben 5 milliót kell be­építenünk. Lehet, hogy csak az utolsó 24 órában történik meg de menni fog. Ettől függ, hogy kapjuk-e tovább­ra is a támogatást a minisz­tériumtól.. Gyuri elvtárs azt mondta, akkor jön el meg­nézni az eredményt, ha az első számlát letettük az asz­talra. Letesszük időbeni Ezért lessük úgy a teher­autókat, mint a gyerekek Várjuk, hogy hozzák-e a szükséges elemeket, anyago­kat. Az ötlettől a megvalósulá­sig nem vezetett „nyílegye­nes autópálya” — ahogyan a főigazgató megfogalm&zta. Nem lesz ilyen egyenes, buk- kanóktól. kanyaroktól men­tes a további út sem. Sok még a tennivaló, de aho­gyan Csillag Béla tanszékve­zetővel együtt az érdekeltek tartották egymásban a lel­ket, ugyanúgy bizonyos, hogy ezután sem találnak leküzd­hetetlen akadályra. 1981-re szeretnék készen látni a főiskola saját sport­telepét. Ebből pillanatnyilag csak egy nagyon szép, bitu­menes, világítással ellátott kézilabdapálya használható még, az első fedett sporttér pedig most épül. Elkaptuk ezt a történelminek is ne­vezhető pillanatot, amikor Hegedűs Imre építésvezető irányításával az első tartó­pilléreket a helyükre emel­ték. Tizenhárom ilyen elem tartja majd a födémet. En­nek a teremnek a szomszéd­ságában készülnék el jávoré (Fotó: Szabó Sándor) a kiszolgáló helyiségek, s az épületben helyet kap maga a testnevelés, tanszék is. Ez­zel a főiskola hetedik tan­széke költözik ki az Alma- gyar-dombra. A sporttelep ötszintes lesz. Épül még egy nagyobb belső alapterületű fedett sporttér, följebb több kosárlabda-, röplabda- és teniszpálya, valamint labda­rúgópálya, körülötte hat fu­tósávos atlétikai pályával. — Elmondani is jóleső ér­zés terveinket, s még na­gyobb boldogság, hogy része­sei lehetünk ennek a mun­kának — mondta dr. Szűcs László. — KISZ-vezetőink tanév eleji továbbképzésére eddig szorongva mentem el, mert mindannyiszor az a kérdés fogadott: mikor lesz a főiskolának saját sportpá­lyája. Az idén először érez­tem jól majgam. Sétáljatok ki az Almagyar-domra, néz­zétek meg a kollégium mö­gött, válaszoltam a fiatalok­nak. Most önnek is azt ja­vaslom, készítsük a követke­ző riportot már az új épület átadásáról... Immár több éves hagyo­mány. hogy az Országos Tollaslabda Szövetség Hat­vanban rendezi meg az or­szágos felnőtt Tízek női és férfi tollaslabda-bajnoksá­gát. A városi sportcsarnok adott otthont szombaton és vasamap a négy fordulóból álló küzdelemsorozatnak. A férfiaknál a győztes Berek- nyi egyetlen vereségét Vö­röstől szenvedte el az utolsó fordulóban. Kellemes meg. lepetést keltett az újonc Ra. konczai iátéka és előkelő helyezése. A nőknél az ' anyai örömök előtt, álló Bö- decsné Szabó Ildikó távol, maradása miatt nem alakult ki színvonalas verseny, így riválisa, Vargáné Csernyi Éva jó játékkal- magabiztos versenyzéssel veretlenül szerezte meg az első helyet. A díjakat Rázsó Pál, az Or­szágos Tollaslabda Szövet­ség főtitkára adta át. A versenyen az alábbi eredmények születtek. Fér­Hól és hogyan áll a ma­gyar atlétika? Válasz he­lyett könnyű volna elintéz­ni egy legyintéssel. Még könnyebb lenne tréfával el­ütni a dolgot. Az olimpiai játékok fénypontjának te­kinthető sportágban viszont annál sokkal súlyosabbak a gondok, hogy a probléma ilyesfajta elintézését bárki is elegendőnek tekintse. A magyar atlétika eredmé­nyességének növelése — központi feladat. Az isimért és ’ ritkán em­legetett nehézségekről, azok megoldásának lehetőségéről először Mindszenty Jánost, a Magyar Atlétikai Szö­vetség vezető szakfelügye­lőjét kérdezte az MTI mun­katársa : — Általában csak a ver­senyzőket szokás „osztályoz­ni”. De milyennek minősít­hetők például az edzők, akiknek feladata jóval bo­nyolultabb és sokrétűbb, mint azt a kívülállók gon­dolják? — Az 1978-as esztendő­ben csaknem ezer fő-, illet­ve mellékfoglalkozású edző állt a hazai atlétika szol­gálatában — hangzott az első válasz. — Ügy véljük, szakembereink semmivel sem tudnak kevesebbet, mint külföldi kollégáik bár­merre a világban, az viszont már más lapra tartozik, hogy mennyire él bennük a hivatástudat. Nemcsak a bajlódó, hanem a csúcson álló sportágakban is fana­tikus edzőkre van szükség, s nem elsősorban profesz- szórókra, hanem inkább ne­velőkre, pedagógusi érzékkel megáldott segítőtársakra. — Az 1974-ben nyilvá­nosságra került atlétikai állásfoglalás óta számos szakosztályban vezető edző irányítja, fogja össze a munkát. Beváltották-e a hozzájuk fűzött reményt ezek a sportszakmai „mü­fiakr 1. Bereknyei Imre (Kandó SC), 2. Englert Ist­ván (Honvéd KFSE), 3. Jan. kovich Béla (H. Zrínyi SE). 4. Vörös György (Honvéd KFSE), 5. Rakonczai László (H, Zrínyi SE)- 6. Rammer László (FŐKÉRT SE). 7. Ka­zinczy Károly (Honvéd KESE), 8. Cserni János (FŐ­KÉRT SE). 9 Petro vies Gá­bor (FŐKÉRT SE), Rolek Ferenc sérülés miatt vissza­— A vezető edzőnek át­fogó tudással kell rendel­keznie, ugyanakkor a fel­merülő problémák elrende­zéséhez diplomáciai érzék­kel, továbbá átlagon felüli szervezőkészséggel kell bír­nia. Ez együtt kevés vezető edzőre jellemző. Szükség volna beindítani egy olyan tanfolyamat, amely az iparban ismert vezetőkép­zésre hasonlítana, s így nemcsak utólag derülne ki az alkalmasság, illetve az alkalmatlanság. — Gyakorta hangzik el: az edző.versenyző páros se­gítőtársakat igényel, or­vost, pszichológust, biomc- chanikust, és így tovább. Jogos az igény? — Az orvosra minden­képpen szükség van, s csak az edzők hibáztathatok, ha nem építenek ki jó kapcso­latot a sportot ismerő, sőt kedvelő szakorvosokkal. A pszichológiai, biomechanikai problémákat elsősorban az edzőnek kell ellátnia! — Igaz-e az, hogy az él­vonalbeli atléták nem mé­lyednek el sportágukban, közömbösek a szakmai problémákkal szemben? — Nem hinném. Amíg a versenyző az élvonalig el­jut, mindenképpen az edzőé a vezető szerep, magas szinten viszont a szakve- vezetőnek konzultánssá kell válnia. Ügy is mondhatom, a versenyző mindent tudni akar, a fejlődés, ugyanúgy a stagnálás okait, az edző­lépett. Nők: I. Vargáné Csernyi Éva (FŐKERT SE). 2. Gláser Zsuzsa (Honvéd Zrínyi). 3. Németh Erzsébet (Honvéd KFSE), 4. Vigh Il­dikó (MAFC), 5. Pozsik Éva (FŐKÉRT SE), 6, PudicS'Jú­lia (Kandó SC), 7. Diószegi Zsuzsa (MAFC). 8. Leger&z- ky András (H. Zrínyi SE) -9. Gindert Erzsébet (H. Zrí­nyi SE), 10. Báli Aranka (H. Spartacus). nek pedig mindenre msö gyarázatot kell adnia. — Nemcsak a Magyar Atlétikai Szövetségben, ha, nem a megyékben is mű­ködnek szakfelügyelők. Csak három megye kivétel. Ho­gyan dolgoznak ezek i szakemberek? — Téved, aki azt hiszi, hogy „vándor-edzőkről” van szó. A megyei szakfelügye­lők területük iskolás korú versenyzőit kísérik figye­lemmel, ugyanakkor a te­hetségek kiválasztását is.' Egyelőre azonban csak a szakfelügyelők feladatköre ismert, nincs konkrét tema­tika és a számonkérés for. mája is tisztázatlan. — Mi „térült” meg eddig a szövetség követelmény. rendszeréből? — A tervekkel már kez­detben sem volt baj, annál inkább a végrehajtássaL Eredményként könyvelhet­jük el, hogy az egész or­szág atlétikai tevékenysége áttekinthetőbbé, rendsze. resebbé vált, amelyet a fej­lődés zálogának tekinthe­tünk. Az elkövetkezendő évben minden területen sokkal szigorúbb lesz a számonkérés, mint eddig, ez is hozzájárulhat az ered­ményeség növekedéséhez. A szakfelügyelő így zárj 1a nyilatkozatát: — örvendetes, hogy aá áLlásfoglálás megjeLenese óta 40 százalékkal nőtt az atlétaedzők száma, akikéit egyrészt a megyei segéded­zői tanfolyamokon, másrészt a Ti', valamint Szolnok,1 Miskolc, Pécs és Győr kihe­lyezett középfokú tagozatai in. Végül pedig a TF nap.- pali és levelező tagozatos sízakedződ tanfolyamán ké­peztek lei. Jónak mondható a szakemberek továbbkép­zése is. A segítőtársak szá­ma tehát növekedik, de én még egyszer hangsúlyozom 1 ez még nem minden, az at­létika igazi híveire van szükség. (MTI). Á nevelési helyzetről tárgyaltak Megyénk legnagyobb sportegyesülete, az Eger SE elnöksége legutóbbi ülésén, melyet dr. Varga János sportköri elnök elnökletével tartottak meg- többek között az egyesület nevelési hely­zetéről készített beszámolót vitatták meg. Napirenden szerenelt ezenkívül a vízilabda szak­ági vezetőség beszámolója az elmúlt évben végzett mun­káról. BEK-yyazies az OSC A vízilabda BEK küzde- lemsorozatán a katalán fő­városban. Barcelonában az OSC (Fekete, Szívós, Sudán Pásztrai, Gál. Kuncz. Há­mori, V indisch’ Bodnár alkotta együttese) dr. Konrád János edző irányításával ré­gi napjaira emlékeztető for­mában jutott el a döntő mérkőzésig, amelyet a spa­nyol Montjuich ellen — folytatva bravúrját — 5—2 irányban nyert meg. Ezzel a trófea Budapestre került! Tavaly a KEK-győztes Fe­rencváros mérkőzhetett ma­gyar színekben a Super Ku­páért. Most az OSC képvi. seli hazánkat a kupagyőzte­sek összecsapásán. Az OSC ellenfele a jugoszláv Kor. csula lesz. 1978-ban az FTC Super K upa-győzt.es lett. Az lesa 1379-ben vajon az OSC is? Vírágh Tibor vezetők”? Tollaslabda Tízek-Hatvanban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents