Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
Hamis nyomdahelyek Ha az olvasó a kezébe veszi egy könyvet, fel sem tételezi, hogy nem abban a városban jelent meg, amit a címlap feltüntet Pedig ez az eset egyáltalában nem ritka. Egy német bibliográfus, Emil Weller a múlt század közepén összeállította a meghamisított és költött helyen megjelent könyvek jegyzékét. Csak a latin, német és francia könyveket vette számba, felsorolásuk mégis két, együttesen több, mint 600 lap terjedelmű kötetet töltött meg. A hamis nyomdahelyek használatának okai nagyon különbözőek. Sokan nyereségvágyból vetemedtek hamisításra. A XVI. század elején egész Európában nagyra értékelték az Aldus Manutius velencei nyomdász műhelyéből kikerült klasszikusokat. Ezt a keresletet használta ki néhány lyoni és más városbeli nyomdász. Kiadványaikat velencei gyanánt jelentették meg. és a címlapra rányomták Aldus kiadói jelvényét is, a horgony köré csavarodó delfint. Az 1600 körüli években hasonló okból a hollandiai Elzevir nyomdák telephelyét és nevét hamisították. Egyes kiadók is a jobb kelendőség érdekében távoli és néha a könyvek tartalmával valami összefüggésben álló városokat nyomattak ki megjelenési helynek. Tróját. Bagdadot, Bethániát. Egy 1714-ben szírből németre fordított anekdótagvűjte- mény „Jeruzsálem”-ben jelent meg. ,.Heródes király nyomdájában”. 1630-ban egy ismeretlen német nyomda ,,Nagyszeben” megjelöléssel látta el egy erdélyi prófétának állítólagos jövendöléseit A költött nyomdahelyek egy másik csoportjának a jókedv, a tréfálkozás vagya gúnyolódás a szülőanyja. Ilyen nevek: Utópia, Scherzfeld (Tréfamező), Curiosen- burg (Kuriózumvár). Egy, a Walpurgis éjszakáról szóló 1728-as mű adatai egyenesen hátborzongatók mert — a címlap szerint — „Az el- özvegyult boszorkány asz- szonVság” nyomatta „a boszorkányvölgyi Boszorkányházban, nem messze a Boszorkányudvartól”. Kellemesebb megjelenési helye volt egy 1798-ban kiadott, szerelmes történeteket tartalmazó könyvecskének, mert „Árkádiában nyomták Amor örököseinél”. A költött nyomdahelyek közül azonban a következő nemesen egyszerű városka viszi el a pálmát: „Uchusahoanchtitomalakito polis”. A fenti csoportba tartozik az irodalomtörténetünk által jól Ismert „Dicshalom” is Ezt nyomták a Veszprémben 1813-ban kiadott „Mondolat" címlapjára, s a szerző. Somogyi Gedeon ezzel is nevetségessé igyekezett tenni Kazinczy Ferencet. aki lakóhelyét. Bá- nyácskát Széphalomra keresztelte át. A hamis megjelenési helyek használatára leggyakrabban az egyházak bírálata, a feudalizmus és kapitalizmus elleni küzdelem, a szabadságért folytatott harc adott okot. Az ilyen tartalmú könyvek jelentős részén, hogy elejét vegyék a vallási, politikai üldözésnek, nem a valódi nyomdahelyet tüntették fel. Rendesen valamelyik távoli vagy külföldi várost választották. így a németeknél sokáig Amsterdam, Róma, Philedelphia, Köln nevét. A nagy francia forradalmat előkészítő íróknak. Voltai re-nek. Dide- rot-nak, Rausseau-nak. Mi- rabeau-nak Párizsban készült könyvei London. Köln, Amsterdam stb. jelöléssel kerültek forgalomba. A Laibachból Thüringiába menekült Primus Trüber prédikátor mintegy két tucat protestáns szellemű teológiai munkát jelentetett meg, valamennyit álnéven, hamis nyomdahellyel. Két 1551-ben kiadott katekizmusának címlapjára Siebenbürgent (Erdélyt) írt. 1569-ben „Comedia Balassa Menyhárt áruitatásáról” címmel érdekes munka látott napvilágot. A párbeszédes formájú szatíra gyilkos gúnnyal mutatja be, hogy főuraink, főpapjaink' miként bocsátották áruba hazájukat, vallásukat, becsületüket. Címlapja szerint Abrudbá- nyán készült, ott azonban nem működött nyomda. Az ismeretlenség homályában megbúvó szerző és nyomdász (esetleg a kettő Bornemissza személyében ugyanaz?) tartott a hatalmas Balassa család bosszújától és ezért írta a könyvre Gyulafehérvár vagy Kolozsvár helyett ezt a hamis nevet. Manlius Jánost Laibachból kiutasították, mert protestáns szellemű munkákat adott ki. Műhelyével Németújvárra költözött. Itt első kiadványa Beythe István prédikátor katekizmusa volt. Tartott azonban attól, hogy a bécsi kormány új helyéről is elkergeti és ezért hamis impresszumot használt: „Nyomtatott Velágos várat”. Világoson azonban akkor- a török uralkodott, és a szultán halálbüntetés terhe mellett megtiltotta, hogy birodalmában nyomdát állítsanak fel. Táncsics Mihály .,Sajtó- szabadságról nézetei egy rabnak" című könyvére itthon nem talált kiadót. Egy lipcsei cég vállalta a kinyomtatást, dg csak azzal a feltétellel, hogy a címlapra azt írhatja ,.készült Párizsban Myothnál”. Két évvel később a második kiadás ugyanitt jelent meg, de a kiadási hely még messzebbre tolódott, Londonba, A kiadás történetét Táncsics maga mondja el önéletrajzában. Más könyveknél az író vagy a kiadó barátai, ismerősei, a használt betűtípusok. nyomdai díszek, a papír vízjele árulja el nekünk a hamis nyomdahely titkát. A könyvek egy másik, talán az elsőnél nagyobb számú csoportjánál azonban sohasem derül fény a nyomás valódi helyére és bibliográfus, könyv- és irodalomtörténész, historikus és. olvasó egyaránt valósnak veszi a könyvön olvasható koholt adatot. Vértessy Miklós Humorszolgálat Az igazgató bizalmatlanul nézegeti a felvételre jelentkező papírjait. — Nem vagyok benne biztos, hogy maga nálunk fog dolgozni... — Miért? — Nagyon rövid idő alatt több helyen dolgozott már. — Igen, ez így van, de biztosíthatom önt, hogy az állásomat egyszer sem a saját elhatározásomból hagytam el! ★ A lány a családjáról beszél a fiúnak: — A mi családunkban bőven vám pénz. Mindenki tartozik mindenkinek... ★ A rendőr így szólítja meg az úttesten figyelmetlenül áthaladó, gyalogost: — Ha nem oda néz. ahová megy. könnyen ott találhatja magát, ahová néz! ★ ^WWWWWWVMV^VWWVWWWVWWVWWWWNAAAAAAAAAAAAA^^^ CSEH KAROLT: A kút Arcod mélyben fénylő kristályos kúttükör Nem gyűrűz nem csobog: leszakadt a vödör Nincsenek láncszemek hozzád vivő úton karjaim korhadó fák a gémcskúton Holdfcny bilincseli téli ezüstösen Csikordul a hiány felsír a szerelem Kiszáradt torokkal nem ihatok eget benne rezgő arcom csillag-emlékezet TAKÄTS GYULA: Tragédia Epidaurus színpadán — Bemutató előtt? — Itt a királyok és a filozófusok már mind sorba álltak. Sorba és készen! hogy milyen legyen a világ! Amott a próféták és a szegény emberek, az intézmények és a szemetesek is fölsorakoztak: . hogy milyen ne legyen a világ! Kezükben cédulák csigája: a szerepek. Es most, mint hajdan a jelre a kórus, — mert a színház, mint kagyló a tengerig tárult. — megszólaltak váratlanul a mindig néma halak és a kakasülő márványpatkója fölött, a ligetben, elhallgattak egyszerre mind az éneklő madarak. A halak szava, mint a szél: nincs vizünk! A madarak némasága, mint a halál: nincs már egünk! , A szereplők dermedten összenéztek. És akkor a legnagyobb földi körré tágult e szinpad, de az abroncs tűrte meg a terv s a rendezők kezét! Es az egyet-képező. le és föl égighajló két félgömb homorú kupolájának kék kárpitja alatt rendületlen álltak a tragédiához készült színfalak! — Kint vár a boldog apa egy virágcsokorral — mondja az ápolónő a fiatal mamának. — Bejöhet? — Isten őrizz. távolítsa el gyorsan, hiszen minden pillanatban itt lehet a fér- jem! , ★ — Albert, nem tudom megérteni, hogy vehetted feleségül Vilmát! — Tudod, megmentette az életemet. — Valóban? — Igen. Azt mondta, hogy lelő, ha nem veszem el... ★ — Aliitom. uram, hogy az ember víz nélkül nem bírja ki... — Látszik, hogy még soha nem ivott sört! ★ — Mártuska. olyan szívesen teljesíteném minden kívánságát! — Csak azt próbálja meg, rögtön kap *>gy pofont! ★ — Az én feleségem olyan szerény, soha semmit nem szokott kérni... — Az enyém is csak parancsolni szokott. ★ A tengerész könnyűvérű felesége ezt mondja barátjának. miközben beengedi őt a lakásba: — Jaj. Petrik, annvira félek... A férjem bármelyik hónapban hazatérhet. ★ — Itthon vagy. Jozó? — kérdezi a szomszéd, belépve az előszobába. — Adj kölcsön egy százast! — Nem vagyok itthon ... — Né hazudj, látom, hogy itt van a cipőd az előszobában. — Igen, mert a másikban mentem a városba — hangzik a válasz. VWWWWVVWVWVVW I Nem lehet elég korán.., Tűnődve engedem az ölembe kedvenc újságomat, amelyből megtudhattam, hogy az orvostudomány mai állása szerint az ember akár 120 évet is élhet. Istenkém. akkor nekem akár hetven évem is lehet még hátra, az orvos- tudomány mai állása szerint morfondíroztam tovább, majd éveim szárnyán túllibbentem a 120-on is, mígnem éveim képzeletbeli mutatója a 200-0° állt meg. Egyelőre Mert az orvostudomány mai álláspont- je szerinti 120 év. az orvostudomány holnapi állása szerint miért is ne lehetne akár 200 esztendő is? S akkor nem méa hetven, hanem még százötven évem van hátra. Nem beszélve az orvostudomány holnaputáni állásáról, amely szerint.. De nem. hagyjuk ezt, ne tervezzünk magunknak, mondtam fejedelmi többesben önmagámnak ne tervezzünk három-, vagy négyszáz esztendőt előre. Ráérünk majd a 200. után. Utóvégre aki a két százat most nem Akár a 120-at is becsüli, az a háromszázat sem érdemli majd — szögeztem le e bölcs megállapítást magamnak magam, és megelégedetten vettem fel kamasz kezeimmel — mert mi az az ötven év a százötvenhez, ami még nekem hátra van — az újságot, hogy eme orvostudományi hír fölötti örvendezésemet tovább folytathassam és olvassam. Es ez volt a baj. Bár ne is tettem volna. Mert kedvenc lapom ezen érdekes írása a továbbiakban már azt taglalta, mi kelletik ahhoz, hogy valaki az orvostudomány mai állása szerint megérje ezt az akár 120 évet és mi az oka annak, hogy sokan mégsem élik meg — a hatvanat sem. Hát persze: az ital. Meg a dohányzás. Az éjszakázás. Meg a nők. (Nem a Aztán a zsíros étkezés. Meg a fűszeres étkezés. A kevés mozgás, meg a túl sok mozgás. A kevés tej, meg a sok tej, A munka is persze, meg stressz is, ami utóbbi olyan népszerű és sokat hangoztatott nálunk, hogy már attól stresszet kap az ember. Ezek mind ellenségek, amelyek összefognak életed és az én életem ellen, amelyek ludasok a rákban, az infarktusban a magas vérnyomásban, az idegkimerülésben és társaiban, amelyek miatt az embert az a veszély fenyegeti, hogy még a hatvanat sem éri meg. Tehát van tíz évem. A 150 helyett. Esetleg. Ha a hát-' ralevő tíz évben csak a hű feleség és semmi szex, csak viz és semmi szesz, csak kétszersült és • wwwww semmi sült, és kevés munka, és semmi stressz. Ha ez mind együtt meglesz akkor jó reményem lehet, hogy elérjem a hatvanadik évemet. S az már alap arra, hogy ha mindezt tovább csinálom — ami a szexet illeti úgy nyolcvan táján amúgy is lemond az ember ilyesmiről, ha akar még élni negyvenet —, akkor az orvostudomány mai állása szerint elérem a 120-at. Sőt: megélem. Hát én most és itt kijelentem: nem óhajtom megélni és megérni sem azt a 120-at! Ide egy zsíros sertéscsülköt, gyere babám az ölembe, önts vodkát a kupámba, de csinál juk gyorsan, mert vár a munka, és a stressz... Űjjér, hatvanig élni, jaj de jó. Ha az orvostudomány mai állása szerint hagyják az embert. Gyurkó Géza „Fokhagymás orr...”? Olvasóim számára talán furcsának tűnik közleményünk címe. Egy összejövetelen hallott s jegyzetfüzetembe került alábbi mondatból emeltem ki az idézett jelzős szerkezetet: „Hiába emlegettük a fokhagymás orrot, nem álltak el a követeléseiktől”. A hallgatóság nagy része valószínűleg csak nyelvileg fogta fel a közlést, de arról sejtelme sem volt, mire utalt vele a felszólaló. S ez nem véletlen: az idézett mondatban ugyanis egy nagyon régi s valamikor „országos keletű” szólás töredéke jutott nyelvi szerephez. Népünk száján még ma is elég gyakran hangzik fel ez a szólás: Orrod tőle, fokhagymás! Itt Egerben ezek a változatok is ismeretesek: Orrod attól fokhagymás. Fokhagymás az orra tőle. A szólást, jelentését és használati értékét tekintve, ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba illeszthetjük bele: félre attól, nem való az neked, nem kapod meg, hiába fáj rá a fogad, hiába szeretnéd, nem lesz részed benne, ne nyúlj hozzá, állj el tőle, hasztalanul ácsinkózol utána, nem lesz a tied stb. Ezt a szólásformát még nem tekinthetjük elavultnak: a versolvasók is gyakran találkozhatnak velle. Arany János gúnyos versbeli helyzetben bíz reá poétikai szerepet: „A bizony, mert el nem érik / — Magas szőlő lassan érik — / Akad mentség, ok vagy más: / orra tőle fokhagymás" (Arany János: Báró Kemény Zsigmondhoz). Egészen sajátos stílusértékben jut be napjaink lírai alkotásainak nyelvi szövetébe is. Vas István két versében is kulcsszóként olvasható: „S valóság kéne? no de attól orrunk / Fokhagymás, mert többé nem kapható” (A kaján pincérek). — „Orrod attól / Fokhagymás. — A visszautasításnak nagyon erős fokozatát kifejező szólásunk jelentésének, használati értékének teljesebb megértéséhez el kell mondanunk azt is, hogy a boszorkányhit nyelvbeli emléked között is elszámolhatjuk e mondást. A régiek hiedelme szerint a fokhagymát, annak erős, átható szagát az ártószellemek, a boszorkányok, az ördögök ellen is felhasználták. Ezért kenték be fokhagymával a kapufélfát, a ház falát, az ablakdeszkákat. Ez a művelet figyelmeztetés volt: Távozz tőlünk, nem árthatsz nekünk. így már jobban értjük, mire vonatkozik a szólásban megfogalmazott tiltás: Orrod tőle, fokhagymást Dr. Bakos József feleségek! A nők. Nem érdekes, hogy az orvostudomány mai állásában is különbséget tesz fele. ség és a nő között?)
