Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

Az időjárás gyorsan fordult hidegre, hamar beköszöntő az igazi tél. Mai összeállításunknak is ez a témája: foi lalkozik többek között az építőipar téli munkájával és korszerű jütőenergia-hasznosítással. A technika történetébői Böttger-kő — Karlov esztergapadja — LéggimiiöK Párizs lelett Ar európai p«rc"!áneyárt'ís lelke. Tschirnhaus kettős nagyítólencséje, amellyel 1700 °C-os hőt lehetett elő­állítani. A 2 20 méter magas nagyítót a drezdai Zwinger- bcn őrzik. 270 évvel ezelőtt 1708-ban állíottta elő Johann Fried­rich Böttger (1682—1719) né­met alkimista a róla elne­vezett Böttger-követ. Erős Ágost választófejedelem ere­detileg azzal bízta meg őt, hogy számára aranyat állít­son elő. Ez nem sikerült, de kísérletei során egy barnás­vörös kövületet hozott létre (.,Böttger-kő”). az első eu­rópai porcelánt. Később Eh­renfried Walter von Tschirn- haus (1651—1708) matemati­kus és ásványtudós támoga­tásával előállította a fehér porcelánt is. aminek gyártá­sára manufaktúrát létesítet­tek és 1710-ben Böttger lett a vezetője a mai meisseni porcelángyár ősének. ★ Andrej Nartov I. Péter cár esztergaműhelyét vezette. Pompás fafaragások, metsze­tek díszítették a műhelyből kikerült készítményeket és pihenőidejében a cár is szívesen időzött itt. Nartovot külföldre küldték, s Lon­donból üzente haza. hogy nem talált ott olyan eszter­gályosokat, akik el tudták volna készíteni azokat a gé­peket. melyeket a cár meg­rendelt. ö azonban mindent megfigyelt az angol mű­helyekben. 6 gépről hozott magával adatokat melyek aranyat, ezüstöt húztak, réz­csövet fúrtak és fogakat metszettek. Hazatérve 260 évvel ezelőtt. 1718—1729-ig fejlesztette ki híres eszter­gagépét. ★ 195 évvel ezelőtt Párizs­ban folytak az első léggömb­bel kapcsolatos kísérletek. 1783 augusztusában Charles fizikus bocsátotta fel az első ember nélküli, hidro­Nartov esztergapadja. Meg­hajtása kerékáttétellel tör­tént, s a munkadarabot a középen levő rúdra erősítet­ték fel, megmunkálása en­nek forgatása közben tör­tént. (Politechnikai Múzeum. Moszkva.) génnel töltött léggömbjét, majd október 13-án Pilatre de Rosier 25 métert repült ballonjával, november 2Í-én pedig a Francia Tudományos Akadémia tagja Marpuis D’Arlandesdal, a királyi gár- kapitányával együtt a Ga­lerie nevű selyemléggöm- bükkel a La Muette kastély parkjából szálltak fel és 1 kilométeres körzetben kö­rülrepülték a várost. Kováts Andor Termikus A hagyományos hőerőmű­vek kazánjaiban szenet, fű­tőolajat vagy földgázt tüzel­nek el, s ennek hőjével ter­melnek gőzt a turbogenerá- torok részére. Az atomerő­művekben szintén gőzt ter­melnek, ám itt a reaktorban végbemenő maghasadáskor felszabaduló energia haszno­sításával. A kétféle erőmű között a legfőbb különbség tehát tüzelőanyagaikban (szén, szénhidrogén, illetve hasadóanyag) és az ezek el­égetésére szolgáló berende­zésekben rejlik. A ma üzemben levő és Szövetség a faggyal A nagy betongátakat kü­lönálló blokkokból építik fel. Közöttük az építkezés ide­jén réseket hagynak. Ami­kor a gát eléri a teljes ma­gasságot, a vízgyűjtőt még nem lehet megtölteni, elő­ször el kell tüntetni a blok­kok közötti réseket, vízhat­lanná és hézagmentessé kell tenni a gátat. E célból rend­szerint cementoldatot nyom­nak a résekbe. Ez a munka bonyolult és sokáig tart. Hogy ö „varrat” vízhatlan legyen, szigorúan meghatá­rozott összetételű cementol­datot kell használni, olyant, hogy a beton térfogata a megszilárdulás után ne csökkenjen. Mindez különö- sent bonyolulttá válik, ha a tömítést télen kell végezni. Szovjet kutatók felfigyeltek arra az érdekes törvénysze­rűségre, hogy a kifagyasz­tott nedves beton térfogata megnő. Valósággal „meg­duzzad”, és azután - úgy is marad. Ez az átalakulás mí­nusz 5 C-foknál megv vé<*. be, és csak olyan betonnál, amelynek víztartalma 6 szá­zaléknál nagyobb. A beton- keverék pórusaiban megfr. gvó vízrészecskék kitágul­nak és eltávolítják egymás­tól a betonszemcséket, A hidrotechnikusok elhatároz­ták, hogy hasznosítják ezt a jelenséget. Ha télen a gát­blokkok közötti réseket ned­ves betonnal töltik ki, ak­kor az kitágulva megbízha­tóan fog tömöríteni. A kö­zönséges cementálást így az . • . Képünkön: a Szovjetunió 'legészakibb vízi erőműve. (Fotó: APN—KS) építmény kifagyasztása Vcált- ja fel. A fagy a beton el­lenségéből annak segítőtár­sává válik. De mi történik a gáttal, ha a fagyasztott be­ton megolvad? A kísérletek szerint tartósabb lesz, ugya­nis olvadáskor bekövetkezik a beton „öngyógyítása”. En­nek lényege az, hogy még a leggondosabb összekeverésnél sem lép reakcióba a víz min^-m egyes betonrészecs­kével. A fagyasztásnál a be­tonban mikrohasadékok ke­letkeznek. Ezek nem befo­lyásolják az építmény szi­lárdságát. de új. „friss” be- t.onszemcséket hoznak nap­világra. Olvadáskor a hasa- dékokat megtöltik az utó­reakció termékei, így a duz­zasztott beton szilárdsága növekszik. Gyújtson be napfénnyel! Százmilliók éheznek. De kétmilliárdnak gond, hogy nincs elegendő tüzelője sem a konyhához, sem a fűtéshez. Nincs v'llanya. sem gáza. sem tűzifája. Nem az autók fogyó és dráguló benzinje, hanem a háztartások kínzó enérgiahiánya a nagyobb probléma. Az UNESCO világkonfe­renciát rendezett Új-Delhi­ben ennek a gondnak a meg­tárgyalására. A legtöbb ja­vaslat a naofény melegének felhasználását aiánlotta. Be­mutatót és kiállítást is ren­deztek a Nan hőjével mű­ködtetett különféle berende­zésekből, háztartási eszkö­zökből. A Nemzetközi Napenergia Társaság tagjai meglepően sok és olcsó készüléket mu­tállak be, amelyek elég jó hatásfokkal képesek a Nap melegét hasznosítani. Látha­tók volnak nagy erőművek, kis tűzhelyek, sőt fazekak, főzőlapok is. Minde"viket napsugarak működtették. Csatlakozások a nartkohóhpz A világkonferencia azt bi­zonyította, hogy éppen a fá­ban legszegényebb vidéke­ken, a sivatagokban, a szá­razság sújtotta területeken, Dél-Amerika, Afrika, India, a Közel- és Távol-Kelet nap­fényben gazdag országainak energiagondjai már ma je­lentősen csökkenthetők a Nap hőjében rejlő energia kiaknázásával. Az olajban gazdag Kuwait — gondolva a jövőre! — például 100 ki- lowattos naperőműveket mu­tatott be. Képviselőjük el­mondta: nyolc éven belül az ország teljes energiaszük­ségletét ilyen erőművek fe­dezik majd. Rengeteg hasznos javasla­ta volt Indiának: Bemutat­tak egy 200 rúpiába (kb. 25 dollár) kerülő „napfazekat”. Egyszerű gyűjtőlencsével há­romszorosára tudják felheví­teni a Nap 30—40 fokos me­legét. A földeken dolgozó parasztok —, ha delelőn áll a Nap — két őrá alatt meg­főzhetik rajta az ebédjüket, reaktorok épülő atomerőművek nagy része könnyűvizes reaktorok­kal működik. E típusok el- ' terjedését az segítette, hogy legkisebb a beruházási költ­ségük, az ilyen reaktorokkal működő atomerőmű jól sza­bályozható és végül: ezeknél lehet a legegyszerűbben el­kerülni, hogy veszélyt jelen­tő mennyiségű radioaktív anyag kerüljön a szabadba. Ezek a típusok ma a legki- forrottabbak, hiszen ilyenek működnek a legnagyobb számban. A Paksi Atomerő­mű reaktorai is ilyenek lesz­nek. miközben nyugodtan kapál­hatnak. Még néhány elmés találmány India kínálatából: 2—5 lóerős kis vízszivattyú; — 10 kilowattos törpe erő­mű; — hűtőszekrény; — szárító; — desztilláló készü­lék (vizet. párol, vagy sótla- nít). A Nemzeti Fizikai Labo­ratórium kertjében rendezett kiállításon egy „naptűzhe­lyen” 20 perc alatt főzték meg a tojást, két óra alatt a rizst, főzeléket. És ha nem süt a Nap? A napenergia-kísérletek fő gondja mindig a napszakok, évszakok változása volt, az energianyerés folyamatossá­gának biztosítása. Az UNES­CO világkongrésszusán erre is voltak biztató gondolatok. Az egvik megoldás: a nap­fényből nyert villamos ener­giával akkumulátorokat töl­tenek fel. Velük akkor is működtethetők készülékek, ha nem süt a nap. Egy másik eredményes megoldás: a Nappal olajat hevítenek fel. A forrón tar­tott olajjal naplemente után is lehet vacsorát főzni. Na­gyon ígéretesek azok a kí­sérletek, amelyek kémiai re­akciókat hajtanak végre napfénnyel. Gigantikus napfolt Ismeretes, hogy a Nap fel­színén időnként hatalmas kiterjedésű, sötét területek láthatók, amelyeket napfol­toknak nevezünk. Azért sö- tétebbek, mint a környeze­tük, mert hőmérsékletük mintegy 1000 fokkal alacso­nyabb a fotoszféráénál. (A fotoszféra a Nap látható „felszíne” pontosabban : lég­körének legalsó rétege, amelynek hőmérséklete kö­rülbelül 6000 Celsius-fok.). Már régóta ismeretes, hogy a foltok száma erősen változik az idővel. Vannak olyan időszakok, amikor alig egy-két, viszonylag kicsiny folt mutatkozik a Napon, sőt előfordul az is, hogy heteken vagy hónapokon át egyetlen folt sem figyelhető meg. Ezt az időszakot nevezzük nap­foltminimumnak. Azután a foltok száma is, mérete is lassan növekedni kezd — jelenleg is egy ilyen idő­szakban vagyunk — és kö­zelítőleg 5—6 évvel a mini­mum után bekövetkezik a napfoltmaximum. A legkö­zelebbit az 1980—81-es évekre várják. Maximum idején egyidejűleg akár száz­nál több kisebb-nagyobb fol­tot is megfigyelnek a csilla­gászok. Azután a foltok szá­ma újra csökkeni kezd. Egy- egy teljes ciklus időtartama — vagyis a minimumtól a következő minimumig el­telő idő — kerekítve 11 esz­tendő (néha azonban csak 8—9 év, máskor 14—17 év is lehet. A Nap nem „mű­ködik” úgy, mint egy pon­tos óra!) A foltok valójában óriási méretű viharközpontok a Nap felszínén. Bennük izzó gázanyagok keverednek, amelyek az égitest belsejé­ből emelkednek a felszín irányába, s e közben kissé lehűlnek. Mozgásuk erős mágneses teret is létrehoz. E tér erőssége nemegyszer többezerszerte akkora, mint amelyien a Földé! A? napfol­tokból, főként pedig a fö­löttük kialakuló úgynevezett flérekből. napkitörésekből, megszámlálhatatlanul spk elemi részecske lövell ki a világűrbe. Ezeknek egy ré­sze eléri a Földet is és kü­lönféle geofizikai és mete­orológiai jelenségeket okoz. Például erősen zavarja a rádióvételt, főként a rövid- hullámú tartományban, sar­ki fényeket kelt, mágneses viharokat idéz elő, megvál­toztatja a földi magas légkör ionoszféra nevű tartományá­nak fizikai állapotát, és így tovább. Azt még nem sikerült egyértelműen meg­állapítani. hogy hat-e az időjárás alakulására is. Ré­gebben úgy vélték, hogy igen. — újabban azonban ezt a lehetőséget kétségbe vonják. Az idén április eleje óta erősödött fel jelentősebben a napfolttevékenység. Június 24-én egy új, eddig még nem ismert napfoltcsoport jelent meg az égitest ko­rongjának pereménél. A hónap végére ez a folt óriá­si méretű foltcsoporttá ala­kult át. amelyben legalább hat-hét kisebb folt mellett két hatalmas képződmény is látható. A kettő közü) a ki­sebbiknek átmérője is meg­haladja a Földét, a nagyob­biké pedig legalább 50 ezer kilométer! Június 28-án en­nek a gigantikus foltnak a belsejében két sötét magot és egy harmadik, ámbár ke­vésbé sötét területet lehetett megkülönböztetni. Valószí­nű, hogy ez a roppant mé­retű foltcsoport hosszú életű lesz és ha a Nap forgása miatt el is tűnik majd egy időre szemünk elől. néhány hét elteltével újra megjele­nik majd a napkorong pe­remén. TOSSUTH 8.27 Hollós Lajos: Öt régi tánc 8 34 de Faüa: Rövid élet (opeia). 9.44 Zenevár 10.05 Születésnapi ajándék. 10.35 Nótacsoko>-. 11.20 Kó- \ rusművek. 11.40 A boldog ember. 12.20 Debreceni ze­nei hét. 12 35 Nehéz hely­zetben. 12.50 Zenemúzeum. 14 20 Szabadpolc 14:50 Sza­tirikus dalok. 15.10 Film­dalok. 15.28 Dominó. 16.05 Hernádi Gyula: Elindul- j tak a karácsonyi mezők ! 16.15 Gounod operáiból i 17.07 Pelikándék csirkéi 17.32 Chat noir (hangiá- ték). 18.01 Népdalfeldolgo­zások. 18.15 Hol volt. hol nem volt. 18.30 Esti maga­zin. 19.15 Közvetítés a Ma­gyarország—Franciaország asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről. 19.35 Debre­ceni zenei hét. Kb. 21.25 Verbunkosok, nóták. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Operettdalok. 22.50 Meditáció. 23 00 Schubert kamarazenéjéből. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 11.30 Csak fia­taloknak! 12.33 Nemzetisé­geink zenéjéből. 12.55 Szol­noki stúdiónk jelentkezik. 13.25 Könyvújdonságok. 13.35 I. országos gyermek- könyvhét. 14.00 Színe-iava 16.00 Beszámoló a III. or­szágos amatőr pop-dzsessz- rock-napok eseményeiről. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán 17.33 Teli torokból. 18.00 Disputa. 18.33 Közve­títés a Magyarország— Franciaország asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről 13.43 Hétvégi panoráma 19.53 Slágerlista. 20.33 Szu­per Liga mérkőzésről. 2a.40 Harminc perc alatt a Föld körül. 21.10 Kabarécsütör­tök. 22.10 Népi muzsika 23.15 Gyulai Gaál János szerzeményeiből SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fia. talok félórája — Albérlet­ben élünk — Szerkeszti: Dobog Béla — Az 1978-as év emlékezetes hangver­senyei — Ránki György: Concertino cimbalomra — A miskolci bemutató 1978 október 30-i adása — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — A Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanácsa tisz. teletbeli doktorokat avat — Pályaválasztási vetélkedő döntőié a felsőzsolcai Le­nin Tsz-ben — A mező- gazdaság szakmáiból — A Borsod megyei közlekedés- biztonsági tanács elnökségi üléséről — Ray Coniff együttesének felvételeiből — Hírek, lapelőzetes. TEJ 8.30 Tévétorna. 8.35 Isko­latévé. 14.10 Iskolatévé (ism.). 16.20 Tízen Túliak Társasága. 17.00 Különös japán sportok. 17.15 For. radalmak nemzedéke. 18.00 Finnországi találkozások. 18.30 Telesport. 19.05 Ol­vassatok mindennap! 19 20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A csendes amerikai. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 En français (francia nyelvtanfolyam). 19 10 Songs Alive (angol nyelv­tanfolyam). 19.30 Tv-hír. adó. 20.00 Magyarország — Franciaország Szuper Liga asztaliten’ss-mérkőzés 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Egy táj négy arca. 22.10 Tut-Avch- Amon Egyiptoma (angol filmsorozat). Æmâsln O 1978. december 1.. csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents