Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
SnLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA _____________ I ^nr évfolyam, 288. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1918. december 7- csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) A visontaiak munkája példamutató F Evente 50 ezer hektárral csökken a szántóterület Sajtótájékcziató a földvédelemről Magyar felszólalások ai ENSZ-ben Három magyar felszólalás hangzott el az ENSZ-ben. A közgyűlés plenáris ülésén, a közel-keleti helyzetről szóló vitában Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője fejtette ki kormányunk álláspontját Rámutatott, hogy a közel- keleti konfliktus egyik alapkérdése a palesztin probléma. Ennek történetére és a megfelelő ENSZ-határoza- tokra áttérve megállapította, hogy a palesztinoknak ugyanolyan joguk van az önrendelkezésre és az állam- alapításra Palesztinában, akárcsak az izraelieknek. A közel-keleti konfliktus másik alaptényezőjének nevezte Hollai Imre az arab területek izraeli megszállását és ’ azt, hogy Tel Aviv nem hajlandó kivonni csapatait ezekről a területekről. , Az ENSZ 1. számú bizottságában, amely a nemzetközi biztonság megszilárdítását kimondó nyilatkozat megvalósításáról tárgyal. Halász András, a magyar küldöttség tagja szólalt fel. Az UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája) munkájáról tárgyaló 2. számú bizottságban Kőmíves Imre nagykövet a magyar küldöttség tagja mondott beszédet. > < • „Mindeddig pusztán csak jelszó maradt az az állásfoglalás, mely szerint a föld hazánkban nemzeti kincs, s ■azt minden magyar állampolgárnak kötelessége óvni, védeni” — állapították meg a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának a tegnapi földvédelemről tartott sajtótájékoztatóján. Matuz József, a hivatal vezetője elmondta, hogy a felszabadulás óta mintegy 800 ezer, ebben az ötéves tervben pedig több mint 200 ezer hektárral csökkent a szántók területe, és jóval több mint 100 ezer hektárral kevesebb a szóló, a rét. A földvédelem, ugyanis nálunk minden törekvés ellenére, továbbra sem lett társadalmi ügy, sokan ezt „földhivatalnokok belső szakmai kérdésének” tekintik. így történhetett meg, hogy például a bicskei erőmű építése miatt 900 hektáron szűnt meg a mezőgazdasági művelés, pedig e terület egyharmada 27—30 aranykorona értékű, rendkívül jó minőségű szántóföld volt. Sajnos amúgy is általános gyakorlat, hogy a léte(Folytatás a 2. oldalon) Szovjet vezetők köszöneté Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál~ nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából küldött üdvözletükért és jókívánságaikért. Ma ünnepeljük a magyar sajtó napját. Azokra emlékezünk, akik 60 évvel ezelőtt zászlót bontottak, s méltatjuk tizok tevékenységét is, akik azért szorgoskodnak, hogy lapunk elkészüljön időre, eljusson mindenkihez. Képriportunkban a nyomda laprészlegének munkájáról adunk ízelítőt. Olvasóink a fotókon azokat láthatják, akik nap mint nap bizonyítják felkészültségüket, rátermettségüket: nekik is elismerés jár, hiszen „névtelenként” is közreműködnek abban, hogy szükebb pátriánk lakossága gyorsan, pontosan értesüljön minden eseményről, nxndeti lényeges hírről. (Fotó: Szántó György) Ű| korszak hírnöke MA MAR TÖRTÉNELEM, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja eredményeinek sikereinek legfőbb forrása a pártnak és a tömegeknek kölcsönös bizalmon nyugvó szoros együttműködése volt. Ez az együttműködés azonban nem jöhetett volna létre, ha a párt nem teremti meg áz agitációs és propagandamunka személyi és tárgyi feltételeit, eszközeit és eszközrendszerét. Éppen ezért döntő jelentőségű, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja nemcsak feladatul tűzte ki a proletariátus és más dolgozó rétegek forradalmi nevelését, előkészítését a prolétárforradalom kivívására, hanem — az akkori lehetőségekhez mérten — olyan, agitációs és propagandabázist hozott létre, melynek ' révén a néptömegek megismerhették célkitűzéseit, stratégiáját és taktikáját Az agitáció és a propaganda egyik legjelentősebb eszköze volt a Vörös Újság, az első kommunista sajtó, amely — a párt megalakulása után alig két héttel — 1918. december -7én jelent meg. „A Vörös Újság nem akármilyen lapindulást jelentett, nem egyetlen újságot, hanem teljesen új korszakot. A Vörös Újság az új elveket hirdető, egy új társadalmat előkészítő kor, egy új hatalom, a munkáshatalom világának egyik bölcsője és műhelye volt.” A leghaladóbb eszmét, a marxizmus—leninizmus eszméjét hirdetve, következetesen képviselte a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét, híven szolgálta a párt politikáját. Tájékoztató, mozgósító, szervező és propagandamunkája a forradalmi cselekvést segítette, szavának hitelével az új iránti bizalmat erősítette. Ezért minden haladó elődjét felülmúlta, s az új korszak hírnökeként, a magyar kommunista sajtó szülőjeként emlékezünk rá 60 év távlatából is. S emlékezünk mindazokra a bátor és forradalmár újságírókra, akik nehéz körülmények között hirdették áz igazságot, s elkötelezetten kiálltak a szocializmus, a nép ügye mellett. A reakció sötét erői a fehérterror idején elfojtották az igazság krónikáját. A felszabadulás után azonban újra feltámadt, hogy hirdesse az eszmét, segítse az új társadalom felépítését. A mai magyar sajtó és munkásai büszkén tekintik az első kommunista sajtót példaképnek, melynek fellépése, munkája értékes tanulsággal szolgál. Ma, a fejlett szocializmus építésének körülményei között is a sajtó legalapvetőbb szerepe ugyanaz, mint a 60 évvel ezelőtti -kommunista sajtóé volt. Legfontosabb funkciója, hogy beavassa és megnyerje a tömegeket a párt politikájának. Terjesszem marxista—leninista ideológiát, nevelje, hitelesen és gyorsan tájékoztassa a lakosságot, mozgósítson és szervezzen legfontosabb feladataink végrehajtására; segítse elő az alkotó aktivitás kibontakoztatását! Ugyanakkor tükrözze a valóságot, a szocialista építés folyamatait, elemezze a pozitív és a negatív tendenciákat, bemutassa az eredményeket és a problémákat, valóságfeltáró és' kritikai cikkeivel hívja fel a figyelmet az új jelenségekre, harcoljon az ósdi, a maradi, a marxizmus—leninizmus tanításaival szemben álló nézetek ellen. A SAJTÓ ALTALANOS FUNKCIÓINAK megtartása mellett a tömegpolitikai munkában azonban figyelembe keli venni azokat a megváltozott körülményeket is, amelyek a fejlett szocializmus építésének mai időszakát jellemzik. Ilyen pld. — ha csak érintőleg is említjük —, hogy jelenleg népgazdaságunk intenzíven fejlődik. Műveltebbek, tájékozottabbak és felkészültebbek az emberek. A legalapvetőbb politikai kérdésekben a társadalom két alapvető osztálya és rétegei között teljes a nézetazonosság. Mind jobban élnek az emberek a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel, és fokozódik közéleti tevékenységünk. A szocialista életmód térhódítása következtében a lakosság egyre jobban azonosul a szocializmus értékrendszerével, s növekszik a közösség iránt érzett felelőssége. A tájékoztatás demokratizmusának fejlődése, a tájékoztatási eszközrendszei* kiszélesedése — a nagy példányszámú napi és hetilapok, folyóiratok, rádió, televízió, filmhíradó — lehetővé tette, hogy a tömegkommunikációs eszközök eljutnak az egész lakossághoz. S végül a változó körülményekhez tartozik, hogy a békés egymás mellett élés elvének gyakorlattá válása mellett éleződik az ideológiai harc. Mindebből következik, hogy a tömegközlési eszközöknek piegnövekedett olvasói, nézői és politikai igényeket keli kielégíteniük. A tájékoztatásnak, az agitációnak jobban be kell avatniuk az embereket a politikába. A sajtónak meg kell értetnie a nehéz és bonyolult társadalmi folyamatokat, s ebben az egyes ember szerepét, feladatát. Más szavakkal: mindennap megmutatni az egyszerűben a bonyolultat, a bonyolultban az egyszerűt, hogy a kibontakozott aktív cselek- vökészséget fenntarthassuk, erősíthessük. Ez pedig csak úgy lehetséges, lia a tömegbefolyásolás minden eszköze együttműködik a politika szolgálatában. Állandó, tervszerű és konkrét munkát végez, hitelesen és gyorsan tájékoztat, a valóságra épít és a lényegre orientál, s- elkötelezettén szolgálja a politikát; ha világosan és közérthetően fogalmazza meg mondanivalóját és állandóan megújítja műfaji sokféleségét. PARTUNK AZ ELMÚLT TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDBEN marxista—leninista politikájával, munkájával olyan légkört teremtett az országban, amelyben a társadalmi aktivitás, a szocialista demokratizmus nemcsak kibontakozhatott, hanem követelménnyé is vált. Sajtónk — beleértve a rádiót és a televíziót is — a politikát jól szolgálta, s hozzájárult a párt és a tömegek kapcsolatának további erősítéséhez, a közvélemény érzékeléséhez és formálásához. A tömegkommunikációs eszközök tevékenysége megfelelően tükrözi társadalmi viszonyainkat, egészében kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. Éppen ezen a napon, a magyar sajtó napján alkalom nyílik arra is, hogy köszöntsük a magyar sajtó munkásait: szerkesztőket, újságírókat, tudósítókat, levelezőket, a technikai alkalmazottakat, a nyomdászokat és a lapterjesztőket, akik naponta az információ sokaságát, juttatják el hozzánk. Akik hűen szolgálják sokrétű és felelősségteljes munkájukkal pártunk politikáját, szocialista hazánk ügyét és mind jobban kielégítik az olvasók, a nézők, a rádióhallgatók igényét. Figyelembe véve növekvő feladatainkat, a változó körülményeket, lépést tartanak a fejlődéssel, pártosan és elkötelezetten teljesítik hivatásukat Németh Jenő, az MSZMP KB agitációs és progagandaosztályávak alosztályvezetői»
