Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
fi Könyv több, mint iá barát Olvasni 1# „A fiatalokat kommunistává, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket... Mi is úgy lettünk annak idején forradalmárok, hogy az akkori válóság ellentmondásaira kerestük a választ és a marxizmusban találtuk meg..," Darvas József író fogalmazott így az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozásán. Darvas József jó tanácsa egy évtized távlatából sem veszített aktualitásából. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Hol és hogyun tanulhatjuk meg ezeket ? A könyv — gyakran kimondtuk, leírtuk már —, az ismeretszerzés egyik fontos forrása. Az olvasó ember, miközben magára ismer a történet egyik vagy másik szereplőjében, ismerkedik is önmagával. Élő alakokat, összefüggő képeket, emberi sorsokat lát maga előtt, önmagát különböző alakokban és helyzetekben képzeli el, erkölcsi és társadalmi kérdésekről alkot véleményt, egyetért az íróval vagy magában vitatkozik vele. Közben ismerkedik a világgal, amely mind szélesebbre tágul körülötte, s feltárja titkait. Problémalátás, vitakészség, o döntés felelőssége. Az olvasó ember mindezt szórakozva sajátíthatja eL Ha akarja. Mert a könyv mindenki számára elérhető. De vajon akarjuk-e? Magyarországon évente tízezer lakosra több mint nyolc könyv megjelenése jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig kettő. A kiadott könyvek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kllencvenmillió volt. Ebből a szépirodalmi művek tizenhétmilliós példányszámmal részesültek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, de példányszám tekintetében a francia és az angol fordítások állnak az élen. A lakosság egy esztendőben másfél milliárd forint értékben vásárol könyveket. ami kulturális kiadásainak tizenhét százalékát teszi ki. , Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Magyarországon Jelenleg tizenhatezer-háromszáz könyvtárat tartanak számon. Ezekből kllencezer-nyolcszáz közművelődési, ezernyolc- százötven tudományos és szak-, négyezer-hatszázötven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtárakban Összesen nyolcvankilencmülló kötet található, ezekből harminc- négymillió a közművelődési Suba Miklós kiállítása Suba Miklós, a nemrégiben Ungvárról megyénkbe települt művész a napokban mutatkozott be első ízben képeivel Hevesen. a Móricz Zsigmond Járási Művelődési Központban s természetesen nemcsak a nagyközségben élő művészetkedvelőknek. Különös hangulat fogja el a tárlat látogatóját kiállításán. Ügy tűnik, mintha nem egy, hanem két művész festményeit nézné. Az egyik művész a hétköznapok gondos, aprólékos megfigyelője, olyan, akinek megvan az a különleges képessége, hogy az élet legszürkébb pillanataiban is fölfedezze, meglássa, aztán megláttassa a nagyszerűséget, a szépséget. Am mintha röstellné, hogy ahol más semmit, 6 ott csuda dolgokat lát. Meghatottságát kendőzi. hogy vagy a színekkel, vagy a kompozícióval, szinte válaszfalat állít a kép és a néző közé. Édesanyjának. vagy feleségének portréja így sugároz egyszerre melegséget, intimitást. és ugyanakkor méltóságteljes távolságtartást is. A Fakitermelők a Kárpátokban, A Hortobágy — a maga gémeskútjával —, avagy a Munkácsi vár, az abszurd kékektől kap valamilyen fura meseszerűséget.. A másik művész egészen ellentéte az előzőnek. Gyötrő önvizsgálódás nélkül merül bele és tobzódik a természet színtengerében. Elsősorban az ősziben. (Hisz melyik évszak is lenne gazdagabb ennél.), ősz a parkban, a patak partján, a hegyekben és őszt táj ... A legmegkapóbb azonban mégis talán a lilákkal, fehérekkel, kékekkel harmóniába simuló Kertsarok, amely egyszerre érezteti a finom mozgásokat és a csendesítő nyugalmat is. Méltán kapta a fő helyet a tárlat rendezőjétől is. Az említetteken kívül nem kevesebb érdeklődésre tarthat számot A budai vár, a Budapest reggel és a Gellérthegy hármasa is. avagy a sorból (mindkettőből) megfogalmazásában teljesen kilógó Liszt Ferenc Munkácsy Mlhálynál című alkotás is. Összetettségeivel, ellentmondásaival figyelemfelkeltő e tárlat, milyen kár, hogy a bemutatkozás alig egy bő hétig tarthatott csak. « (németi) Történelem a múzeumban könyvtárakban. Ezeknek a2 elmúlt esztendőben ketmil- li ó-kétszázezer beiratkozott olvasójuk volt, akik egy év alatt ötvenhatmillió kö.atet kölcsönöztek. Azaz: az ország lakosságának több mint egyötöde tagja valamelyik könyvtárnak. S ez a szám még kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a kivett könyveket nemcsak a kölcsönzők olvassák el, hanem igen sok esetben azok családtagjai is. Szűkebb pátriánkban mintegy száztízenegy önálló és 33 fiókbibliotéka működik tanácsi kezelésben. Ezekben több mint 910 ezer kötet kapott helyet. Az állomány évente 57 ezer darabbal gyarapszik. Üj művek vásárláséra egy esztendőben majd 2 millió 700 ezer forintot költhetnek. Az olvasók száma meghaladja az ötvenezret. Az adatok is jelzik: Heves megyének nincs miért szégyenkeznie, hiszen az értékes alkotások itt is nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Kik és miért olvasnak Magyarországon ? A diákok csaknem fele rendszeres könyvtárlátogató. A vezetők és diplomások körében ezek aránya harmincnégy százalék, az egyéb szellemi foglalkozásúak között pedig huszonhárom százalék. A fizikai dolgozók tíz százaléka jár jelenleg könyvtárba. A miértre sokféle a válasza „Nekem az életem nagy szenvedélye az olvasás. Ügy gondolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadseregre, amely mögöttem áll, engem véd" — írta a Munkások és könyvek című pályázatra beküldött művében egy gépmunkáa. A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb, a könyv forgatása, az olvasás, amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, hq segítenek abban, hogy az emberek minél nagyobb számban megtalálják az utat az érdeklődésüknek, műveltségük gyarapításának legmegfelelőbb könyvekhez. B. P. Áz elismerés kötelez Petri Agnes ügyvezető elnök, valamint az új-hatvani szakközépiskola MSZBT- tagcsoportja, hét esztendei jó munka elismeréseként, egyszerre jutott magas elismeréshez a Nagy Október idei évfordulóján. A fiatal, szőke tanárnő a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének arany- jelvényét kapta, a csoportot plakettel tüntették ki. — Váratlan öröm volt ez mindannyiunknak, bár a korábbi évek magvetése nyomán mi is úgy ereztük, hogy hasznosan szolgaijuk a két nép barátságának ügyét, s az egész intézet fiatalságát, tanárait és technikai dolgozóit tömörítő tagcsoport tevékenysége szervesen kapcsolódik nevelőmunkánkhoz. Elősegíti, hogy a fiatalok azonosítsák magukat a proletár internacionalizmus eszméivel, s kiegészíti az elméleti ismeretet, amihez az órákon jutottak. Vagyis nekik mindez nem tananyag, hanem kötődést, emberi kapcsolatokat erősítő tanaszta- lat. A csoport ügyvezető elnökségét három éve vette át Petri Agnes, és ott folytatta, ahol elődei, dr. Máté József és Homonnai Albertné abbahagyták. Rangos örökséget vett át. De tervekben bővelkedve nem elégedett meg a korábbi eredményekkel, többet akart nyújtani. Arra törekedett, hogy a tanulókban levő érdeklődést fokozza, s az országos elnökség munkaterve alapján olyan programot állítson össze számukra, amely érdekes, fantáziát mozgató. Gonddal tervezett vállalkozásai, az állandó tevékenységi formák be is váltak. Hol tartunk manapság? A diákok, osztályonként 6—flan, szívesen leveleznek szovjet középiskolásokkal. Először a kíváncsiság vezérelte őket, s kezdetben sokat bajlódtak a nyelvtan szabályaival, a fordítással. Később azonban belejöttek, esemény lett számukra, ha jött a postás. Óra végén, szünetekben együtt olvasták el az annyira várt sorokat, és észre sem vették, hogy többet tudnak Moszkváról, Lenin- grádról, a szovjet fiatalok életéről. Azután mindig új írásokkal, tájékoztatókkal gazdagszik az iskolai MSZBT-hxr- adó, amit Székely Éva, Gu- bis Éva, az elnökség diák- tagjai szerkesztenek. Hamarosan megjelennek rajta a Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról? című vetélkedősorozat kérdései is, amely mozgalom egyébként igen népszerű mind az 550 tag körében. A földszinti, emeleti vitrinekben ugyanakkor kiállították a szovjet fiataloktól érkezett ajánéko- kat is! Nem rendkívüli dolgok, de azoknak, akik kapták. sokat jelentenek. Ezért tették őket közszemlére. Mondhatná valaki: eddig másutt is eljuthattak. Lehet, de az iskola vezetésével összhangban munkálkodó tagcsoport ennél sokkal tovább lépett. Egymás után rendeztek például tartalmas ünnepségeket, előadásokat. — A Nagy Októberi S o- cialista Forradalom idei jubileuma alkalmából szovjet küldöttséget fogadtunk — mondja Petri Agnes. — S'ép műsorral köszöntöttük ő ;et, utána kellemesen elbeszélgettünk. S ugyanilyen maradandó emléknek Ígérkezik Szalimon elvtárs, a szovjet n agykövetség tanácsosának közeli előadása, amelyet a szovjet-orosz irodalomról tart. Ugyanakkor fiaink, lányaink nyaranta eljutnak a testvéri országba, ahol különböző táborokban, tanfolyamokon bővítik ismereteiket, nyelvtudásukat. Ilyenen vett részt korábban Máté Tünde, aki azóta már orosz szakos tanári dinlomát szerzett, továbbá Bata Mária, Tuza Katalin, fíuzsom Mária. vagv Falvai Zsolt, iskolánk KISZ-titkára. Vonzó az is, hogy műsorainkra meghívjuk az egyik közeli szovjet alakulat katonáit. E baráti találkozók közel hoztak bennünket egymáshoz. A nyelvi versenyeken a katonafeleségek, akik között pedagógus is akad, mint Julia Usakova, szívesen zsűriznek, ök állapítják meg, hogy ki beszéli az orosz nyelvet helyesebben, jobb kiejtéssel. Mint a fiatalokkal és az elnökség tagjaival történt találkozásunk tapasztalatait summázhatjuk: az új-hatva(Foto: Szabó Sándor). ni MSZBT-tagcsoport nem zárkózott magába, hanem kereste és keresi az együttműködés lehetőségeit a város többi tagcsoportjával. A Lenin Termelőszövetkezetben például a gaz 'aság névadójának születésnapja alkalmából műsort adtak a diákok, s jólesett mindany- nyiójuknak az ottani szívéi fogadtatás. A vasutas tagcsoportnak Majakovszkijra emlékező programot mutattak be a Liszt Ferenc Művelődési Házban. Most pe- dig Tőzsér Ferenc tanár irányításával Tolsztoj-műsor készül, amit szintén szereti nének több helyen előadni. — Csak azt mondhatom^ amit elöljáróban! Az eddig elért szint kötelez. S mi tudjuk mindannyian, hogy cselekedeteinkkel olyan barátság szálait erősítjük, amely hasznára van fiatalságunknak! — mondotta búcsúzóban a tagcsoport tevékeny, immár magas elismerést kiérdemelt ügyvezető elnöke. (moldvay) Sok fiatal látogatja a gyöngyösi Mátra Múzeum legújabb kiállítását, amelyet a OÆÈÊMm 1A78. december 6., szerda KMP megalakulásának B0. évfordulója tiszteletére rendeztek. Képünkön a gyöngyösi kereskedelmi és vendéglátó- inari szakmunkásképző di- ákiait kalauzolta Molnár Jó. zsef muzeológus. __ (Fotó: Szabó Sándor) 1 8. — Atkozott pénz?! Amit becsületes munkával és egy kis leleménnyel keresnénk meg?! Hát hol élsz te?... Minek nézel engem? ... Nézz a szekrényembe! Háromnégy éves göncök lógnak benne! Nézd meg a cipőmet! A többi nő már rég elfelejtette. hogy ilyen divat is volt valamikor. Évek óta nem merek kiadni szorongás nélkül egy koszos százast. Mire legyek büszke?! Arra, hogy a szomszédunk milliómos lett az övcsatokból, meg az ócska bizsukból? Arra legyek büszke, hogy a város legbutább pincére Ford Mustangon hurcolja a szeretőit?! Vagy arra, hogy a tizennyolc éves fodrásznőmnek Párizsból hordják a fehérneműt? Egyiknek sincs diplomája. Nekem van! Egyik sem tervez tizenöt emeletes házakat. Én igen! Milyen jogon merészelsz előttem büszkeségről beszélni ? !... Milyen jogon?! Ajtók csapódtak. döngött a lépcsőház: Edit kiabálására összefutott a család. Teít- rekészen rontott Dezső a Danka házaspárra. — Ez meg mifélé kilengés? — kérdezte lihegve. — Már azt hittem, hogy operát énekeltek. Nyomában Paula, Zoltán felesége, meg Márti rohant a nagy emelti szobába. Edit segélykérőén kapaszkodott beléjük a tekintetével, majd a kopott fotelbe roskadt. — Tönkretesz... Megöl a földhözragadtságával... — sírta el magát kislányosan. Paula és Hózsi azonnal hozzá szaladt. Gyámolították, simogatták. A trombitáló hangú Paula nemcsak gyengéd rokonként, de harcos szövetségesként is vigasz* tál ta: — Itt vagyunk, ne félj. A többi meg nem számít. Engedni fog. Felért hadüzenettel, ahogy végigmérte Danka Károlyt. A félénk tekintetű Rózsi ide-oda téblábolt kövérségével. Márti számára egyre nőtt a rejtély. Idegesítette, hegy semmit sem ért az egészből. — Dehát miről van szó?... — Majd kibarkochbázzuk a kedvedért — próbálta elütni a kérdést Dezső. — Tudni szeretném ... Minden átmenet nélkül durván förmedt rá az apja: — Semmi közöd hozzá! Döbbenten hőkölt nátra a lárty á kemérty hangtól. Zavarában mentegetődzött. — Én csak... Megsajnálta az anyja. Kér- lelön trombitálta: — Kislányom, ne idegesítsd az apádat. A hangulati felfordulásban éppen csak tudomásul vette Edit is, Danka is. hogy a lány megérkezett. Látva tájékozatlanságát a tanár, közölte vele: — El akarják adni a házat. Azért lettem fekete bárány, mert őrültségnek tartom az ötletüket. Látnia kellett a lánynak, hogy távollétében nagy tétről vitatkozott a család, s döntésre érett a helyzet. Most rémült meg igazán. Editben bízott, hozzá futott könyörögni. — Ne hallgass rájuk. Ká- rolynak igaza van. Mit szólnának az emberek?... Legalább százan segítettak. hogy otthonunk legyen!,.. Nem adhatjuk el a munkájukat! Nem adhatjuk el a család becsületét!... Erős félhomály borult közben a szobára. Arról vették észre az öreg Burjánt, hogy felkapcsolta a villanyt. Az ő arcán is felragyogott a fény, amikor meglátta unokáját. — Kislányom .. J Mártinak elkerülte a figyelmét, hogy mily hangsúlyos tartózkodás fogadta nagyapját. Csakis a maga örömével törődött, és nagy szeretetében csaknem lödön, tötte lábáról az öreget — Nagypapa... drága nagypapa... úgy hiányoztál... — Te is. kedveském — ölelte át az öreg dorong karjával unokája derekát. — Jól vagy. nagypapa? — Na hallod, remekül. Állandóan fütyörészek. Mindenféle mókás dolgokon jár az észem. Képzéld, ma például azt mondtam Félix ör- rak. ho?v füg^diesres kőműves vagyok. Várja meg, amíg vízszintes kőműves le-i szék. Jól érezte a lány. hogy ebben a mókás hetvenkedés- ben egy szikrányi móka sincs. — Félix ?... Mi dolgunk vele? Csak közölni akart az öreg, nem panaszkodni, mégis megbicsaklott a hangja: — Szeretné az egyik lakást. Vagy talán az egész házat. — Értem; ; értek mindent* Dezső felhördült. — Na tessék! Mindent ért! A fehérhajú Burján Péter a falak tüzetes vizsgálatába kezdett Latolgatta az éleket a sarkokat, hunyorítva ellenőrizte az ajtók, az ablakok helyzetét Viselkedése több volt, mint különös. Menye, Rózsi csaknem iszonyodva kérdezte: — Ml történt papai : i — Semmi, semmit; csaB beszélgessetek Burján Péter alacsonyabb^ ra roskadt feje meg-meg-i rezdíüt a könyörgés szándé*- kától, de látva Edit eltökél* közönyét, görcsösen legyint tett és kisomfordált a szobá-j ból. Edit már az ablakból lát-J ta, hogy férje közeledi kJ Felkészült érkezésére. A há-J tával figyelte az ajtót Anél-: kül, hogy érdeklődését elJ vonta volna a rajzasztal ferde síkjáról, szórakozottan kérdezte a belépő tanártól! — Találtál albérletett I Kelletlenül dobta zakóját a rekamiéra a tanár. — Ahhoz képest, hogy vónakodva kerestem, elég gyorsan sikerült — Gratulálok, 4 ... tr°i&at*W 3
