Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

1978 mérlege Besenyőielken Küldöttéi*tek ezlet Hatvanban gítése és fejlesztése érdeké­Baráti beszélgetés Az elmúlt évi érdekes kezdeményezésért folytatta tovább a Hazafias Népfront egri 4. számú körzeti bi' zottsága és a IV. számú pártalapszervezet. amikor baráti beszélgetésre hívta meg ismét a körzetében la­kó idős nyugdíjasokat. Az egri Cifrakapu tér kör­nyékén élő idős embereket a 8. számú általános iskola helyiségében látta vendégül a körzeti népfrontbizottság, ötven idős. termelőszövetke­zeti. bányász, üzemi és pe­dagógus nyugdíjas jött ösz- sze. Forgács Ernő körzeti népfronttitkár köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy kormányunk és pár­tunk nagy gondot fordít az idős emberekre, s ez az If­júság nevelésében Is fontos szerepet kap. A résztvevők orvosi előadást is hallgat­hattak: „Az idősek egészsé­ges életmódjáról”. Az előadás és az iskolá­sok műsora után a részt­vevők felidézték fiatalkori élményeiket a termelőszövet. kőzetben, bányákban, peda­gógusmunkában eltöltött éveket. A nőbizottság tag­jai. s az AMFORA Vállalat KISZ-szervezetének képvi­selői apróbb ajándékokkal lepték meg a résztvevőket. Varga Lászlóné, jk Eger ($6z_eehet Karámok vagy tanárok...? Keszthely nevezetességeit kutatom. A Festetics csa­lád óriás mauzóleuma való­ságos görög templom, örök­zöld környezetben. (Közelé­ben nyugszik dr. Csik Ferenc, kinek sírkövére — olimpiai öt karikát faragták. Valami­kor Ferkó barátom az 1936- os olimpián könnyedén ver­te meg az esélyes jc-<-nokat a 100 méteres gyorsúszásban és hazahozta az aranyérmet. Aztán 1945-ben megölte egy bombatámadás...) A temető a mai Festetics György utca oldalánál fek­szik. ,Festetics György alapí­totta 181 éve a Georgikont, a világon az első mezőgazdasá­gi főiskolát. A Georgikon 1797-ben egyetlen hallgatóval indult. (Markhot Ferenc Egerben az orvosi főiskolát 6 hallgatóval kezdte.) A mai Agrártudományi Egyetem Keszthelyen éppoly világhí­rű. mint a Georgikon, mely­ről szintén utcát neveztek el a városban. Olvasom a Keszt­hely és környéke című könyv­ben (Idegenforgalmi Hivatal, Veszprém, 1978., 37. oldal) a keszthelyi Georgikon utcáról, hony: „Tanárok utca volt en­nek egykori neve. A régi ut­canév a városszéli Karámok­ra utal...” Falusi emlékeim szerint a karámok négylá­búak összeterelése okából bekerített területek. Bizo­nyára a régi Georgikon gaz­daságához is tartoztak kará­mok. Ma errefelé van a Georgikon ' aj őrségi Múze­um. 'Keszthely térképe, C 7, a9.). És voltak tanárok is. De hogy a tanárok akár négy­lábúnkat, akár kétlábú ne­bulókat iskola helyett kará­mokba tereltek volna, alig hiszem... Nagy jelen őségű kutatásaim biztos eredménye: Az utca neve egykor Kará­mok utca volt. maid Kanizsai utca lett. 'Nagykanizsár- ve­zető országúiról) és 1880-ban nevezték el Georgikon utcá­nak. — Ez egyébként 1 szin­tén le van írva a szép kis könyvben! A nyomda ördöge változtatta benne at a Kará­mokat tanárokká... (Dr. Szemes — Varga) Besenyőtelken a községi tanács 1978-ban négy és fél millió forintból gazdálkodott Kiemelt feladatuk a nevelési központ megépítése, amely állami támogatással és tár­sadalmi összefogással épül. E jelentős beruházásra ed­dig 6 millió forintot költöt­tek. Az autóbuszmegálló mel­lett KRESZ-parkot létesí­tettek, valamint az óvodánál játszóteret építettek. Ezekből a munkákból jelentős részt vállaltak magukra a válla­latok szocialista brigádjai; így az egri MEZŐGÉP Vál­lalat három szocialista bri­gádja, a helyi Lenin Ter­melőszövetkezet. a Herbá- ria, a Vízügyi Igazgatóság 3. számú szakaszmérnökség dolgozói, a Nagyalföldi Kő- oJajtermelő Vállalat, a Mát- ravidéki Fémművek füzes­abonyi gyára, a besenyőtelki KISZ-szervezet fiataljai, az úttörőcsapat, valamint a községben élő kisiparos ácsok és kőművesek. A tár­sadalmi összefogás szép pél­dáját igazolják ezek a kö­zösségek. Évek óta minden olyan munkában, amely a község fejlesztéséért, szépí­téséért folyik, bekapcsolód­tak és szinte minden létesít­ményben, legyen az nagyobb beruházás vagy közművesí­tés. benne van kezük mun­kája. Ezekhez a vállalatok­hoz Besenyőtelekről is jár­nak dolgozók, s ezeknek az üzemeknek a vezetői ko­molyan vették, hogy segítik munkásaik élet- és munka- körülményeit. A Nagyalföl­di Kőolajtermelő Vállalat a társadalmi munkán túl 40 ezer forint. a Mátravidéki Fémművek pedig 10 ezer Az ÉDOSZ Heves megyéi bizottsága Hatvanban a Cu­kor- és Konzervgyár műve­lődési otthonában tartotta meg ez évi utolsó tanácsko­zását. Zsíros Károly, a ter­melési bizottság vezetője tá­jékoztatást adott az élelmi­szer-gazdaságban végzett fel­mérés alapján a szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalom helyzetéről, ered­ményeiről. Értékelte 363 bri­gád, 4537 tagjának ez évi te­vékenységét. Utalt arra, hogy két kollektíva Állami díjas, egy a népköztársaság, nyolc a különböző szakma kiváló brigádja lett. Emelke” dett a brigádmunka színvo­nala, tartalmában gazdago­dott a brigádélet. Az erköl­csi elismerések mellett mint­egy kétmillió forint pénzju­talmat érdemeltek ki a kol­lektívák. A hozzászólók többsége a munkaverseny- mozgalom társadalmi hasz­nosságával. a dolgozók kez­deményezőkészségével, cse­forinit anyagi támogatást nyújtott az óvodának. A községi tanács vezetői a szocialista brigádoknak tár­sadalmi munkájukért okle­velet adományozott, a válla­latok vezetőit pedig meghív­ták a novemberi tanácsülés­re, ahol köszönetét mondtak a rendszeres segítésért. A járdák és az utak kor­szerűsítését a Petőfi, a Vö­rös Hadsereg, a Komáromi, a Dózsa György és a Zrínyi utcában a lakosok végezték el. A község területén par­kosításra, fásításra is sor került. A facsemetéket In­gyen biztosította a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság. A vízműhálózat három ki­lométer híján minden utcá­ba be van vezetve. Tanácsi és lakossági erőből eddig 13 kilométert építettek ki. A füzesabonyi áfész ABC-áruház építését kezdte meg a községben, amelynél jelentős társadalmi munkát végeztek a termelőszövetke­zet tagjai. Az 1978. évi terveket összességében a 41 tanács­tag aktív közreműködésével sikerült megvalósítani, 650 ezer forint értékű társadal­mi munka helyett a lakosok egymillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Az 1979. évi főbb felada­tok: a nevelési központ és az ABC-áruház építésének befejezése és átadása ren­deltetésének, valamint a te­lepülés további fejlesztése. Tervei megvalósításához jó munkát kívánunk a bese­nyőtelki községi tanácsnak. Váradi Anna Eger lekvő aktivitásával foglalko­zott. Felvetették a minőség- védelem fontosságát, a fóru­mok megnövekedett szere­pét. Utaltak arra, hogy a versenyfelhívások a jövőben ne célokat, hanem konkrét feladatokat jelöljenek meg. Megvitatták a komplexbri­gádok jelentőségét az új kö­vetelményrendszerben. Szabó Béla, a megyebizott­ság titkára azt kérte, hogy a társadalmi tisztségviselők, a szervezett dolgozók továbbra is segítsék a verseny- és bri­gádmozgalom eredményessé­gének folyamatosságát. Mun­kájukban vegyék figyelembe a megváltozott gazdaságpo­litikai helyzetet. Ezt követően az élelmezés­ipar szakmunkástanulóinak körében végzett szakszerve­zeti munka tapasztalatait, majd egyéb ügyeket tárgyal­tak meg. A Hatvan és Viléke Kör­zeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kül­döttértekezletet tartott. A tanácskozáson részt vett Sütő Györgyné, a városi ta­nács osztályvezetője és dr. Bere ekei Ottó, a MÉSZÖV közgazdasági osz­tályvezetője. Bocsi László, a szövetkezet igazgatóságának elnöke tá­jékoztatta a küldötteket a szövetkezet mezőgazdasági tevékenységéről, a további feladatokról. Az elnöki beszámoló utalt arra, hogy a szövetkezet megfelelő intézkedéseket tett a háztáji és kertgazdaságok termelésének szervezése, se­A nemrégen átadott új-hat­vani városi könyvtár kézi­könyvtárában rendezték meg a közoktatási • vezetők, könyvtárosok és felügyeleti szervek képviselői tanácsko­zásukat iskolai és közműve­lődési könyvtári témában. A két intézmény — iskola és könyvtár — munkakap­csolatának formáiról, az együttműködés lehetőségei­ről Baráz Máté, a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője és Kocsis István, az Ady Endre Váro­si Könyvtár igazgatója szá­molt be a részt vevő gimná­ziumi. szakközépiskolai, ipa- ritanuló-intézeti és általános iskolai igazgatóknak, könyv­tárosoknak, nevelőknek. Visszhang: „Elvont” Néhány hete olvastam a Népújságban (78. november 30.) : „A veszteség felmérhe­tetlen” cím alatt, hogy a „Legtöbb üzemben... meny­nyire nem törődnek a mun­kavédelem helyzetével.” „ ... az üzemi felelősök leg­több esetben csak melléke­sen. másodlagos vagy har- maillagos funkcióként lát­ják el azt, amit igazság sze­rint főállású munkakörben illenék elvégezni.” Ügy nyolc-kilene évvel ezelőtt jól emlékszem, hogy nem egy vállalatnál ugyan­csak hasonló hiányosságok vetődtek fel elég gyakran, sőt ezek szinte folyamatosan fennállottak. Abban az idő­ben magam is ismertem olyan megyei vállalatot, amelynél a munkavédelmi előadói teendőket valóban másodlagos kérdésként ke­zelték. mert a kinevezett munkavédelmi előadó egy­ben a vállalat tűzrendészeti előadója is volt. Itt az egyik feladatot — vagy talán mindkettőt is — minden­képpen másodlagosan ke­zelték. ben. Ennek eredményekép­pen előrelépés tapasztalható a zöldség, burgonya, gyü­mölcs. vegyes cikkek és álla­ti termékek felvásárlásában. A beszámoló foglalkozott a több mint 500 tagú, öt mezőgazdasági szakcsoport működésével. A tanácskozás másik fon­tos napirendje volt a szö­vetkezet belső ellenőrzésé­nek helyzete. Ennek tapasz­talatairól Szabó Ferenc, a szövetkezet felügyelő bizott­ságának elnöke számolt be a küldöttértekezlet résztve­vőinek. Ungi István Hatvan A könyvtár „irodalmi ud­var” elképzeléseiről, a megszervezendő író-olvasó találkozókról, az olvasóvá nevelés többféle lehetőségé­ről adott tájékoztatást Szóba került a zenei klub tevékenysége, az imeretter- jesztő és művészeti munka (kiállítás) számos területe is. Megyénkben itt valósítot­ták meg először, hogy az iskolai könyvtárak részére a városi intézmény vásárol irodalmat, természetesen az érdekelt pedagógusok véle­ményének előzetes kikérése után. Ugyancsak ők gondos­kodnak az állomány teljes feltárásáról, azaz a kataló­gusok elkészítéséről. Baranyi Imre Eger dolgok? Az említett cikket olvasva, felvetődött bennem a gondo­lat: hát ezen a téren kilenc év óta nem fejlődött a hely­zet semmit? „Ebben az esztendőben több mint húszezer munka­nap esett ki üzemi baleset következtében Heves me­gye mezőgazdasági nagyüze­meinek termeléséből... ” írja a cikk, majd egy másik helyen : „Sajnálják, hogy néhány fő kiesik a közvet­len termelésből és olyan „elvont” dolgokkal foglalko­zik. mint a munkavédelem,” „Elvont dolgok?” Hiszen mindenki tudja, hogy a munkavédelem elhanyagolá­sa vagy amolyan „szükséges rossz”-ként valókezelése igen sokszor nagyon megbosszulja magát. — Tudok olyan ese­tet, amikor a dolgozó a közvetlen felettesei hibájá­ból megsérült a kezén, ami­nek következtében az egyik keze egész életére béna ma­radt Elképzelhető, hogy mi­lyen érzés és lelki fájdalom kíséri azt, a dolgozót élete végéig. Természetesen az sem mindegy, hogy a bal­eset bekövetkezéséért hibáz­tatható vállalatnak mennyit kellett fizetnie azért. amit egy kicsit jobb balesetvédel­mi munkával el lehetett vol­na kerülni. Ügy látszik azonban, hogy a negatívum mellett azért akad pozitívum is ezen a téren. Ugyanis, megint csak a Népújság egy másik szá­mában olvastam egy tudósí­tást „A munkavédelem kö­zös feladat” címmel. A tudó­sítás az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát munkavédelmi helyzetével foglalkozott, érdemlegesen. — Jó lenne, ha már min­denhol, vagy legalábbis mi­nél több vállalatnál — így foglalkoznának ezzel a kér déssel. Dávid József Gyöngyös KOSSUTH 8.80 Lányok, asszonyok. 8.55 Versenyművek. 9.30 „Amíg szívünk dobog .. 10.05 A Vigadó története. 10.45 Suppé-nyitányok. 11.19 Rádiószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Kodály-kórusművek. 13.00 önarckép, befejezetlen. 13.40 Gólok, méterek törté­netek. 14.00 A szerzés ha­tárai. 14.10 Operafelvéte­lek. 14.30 A riporterek zár­számadása. 15.05 Üj zenei újság. 15.45 Énekegyüttesek parádéja. 16.30 Egy pa­rasztember tisztessége. 17.05 Bartók: III. zongoraver­seny. 18.00 Kórusok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.45 Világszínház. 20.11 Színes népi muzsika. 21.00 „Szeretőnk, anyánk”. 22.10 Sporthírek. 22.15 A kama­razene kedvelőinek. 23.09 A fegyverkovács (Opera­részletek). PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.38 Könnyűzene. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Moszkvából érkezett. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A cigányprímás. 15.20 Verbunkosok, katonadalok. 15.47 Az elcserélt kalap. 16.33 Ötórai tea. 17.30 Visz- szapillantó tükör. 17.55 Né­pi zene. 18-33 Országtérkép hangjegyekből. 19.33 Szov­jet fúvósmuzsika. 19.48 El­felejtett dallamok. 20.33 A kertész élete és halála. (Szemelvények). 21.35 Egy óra dzsessz Jugoszláviából. 22.35 Népi zene. 23.10 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás — Ze­nés hétvége, közben: El szeretném mondani. Paulo- vits Ágoston jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Hogyan halad a 3. sz. főútvonal korszerűsí­tése. — Tűzesetek megelő­zéséért — Szilveszteri elő­készületek a Miskolci Ne­hézipari Egyetemen — 18.15 Szombat este. — Akik a' csúcsra feljutottak — Ze­nés magazin — Szerkeszti: Darab Gyula és Horváth Kálmán — Hírek, lapelőze­tes ... TE! 8.00 Tévétorna. 8.05 Szün­idei matiné. 10.05 A bűvész (Amerikai filmsorozat). 11.05 Játék a betűkkel. 14.35 Ravel: Bolero. 14.50 Idesüss! 15.15 Mikrobák és emberek (Angol tévéfilm­sorozat). 16.15 Kántor. 17.05 „Hogy nálam különb le­gyen ...” 17.45 Ebbon az évben történt... 18.55 Egy­millió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gusztáv nya­ralója. 20.05 Ki fog gólt lő­ni? 21.30 Marcello Ma- stroianni-sorozat. Az édes élet (Olasz film). Közben: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.20 Egy nyári nap Győ­rött. 17.55 A törvénysértő sheriff (Amerikai film). 19.30 Tv-híradó. 20 00 aí- tanka (Szovjet film). 21.03 A rajzfilmek kedvelőinek. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Di­onne Warwick műsora. 1978. december 30., szomuat Lukács András Eger A gyöngyösi mezőgazdasági főiskola diákköre tudományos munkával is foglalkozik. Felvételünk a néhány hete lezajlott emlékülést örökítette meg. amelyen az őszirózsás forradalomról és a KA1P megalakulásának 60. évfordulójáról emlékeztek meg. (Tóth Anna felv.) Országosan is kiemeSkedä eredmények jellemzik az élelmiszeripar szocialista brigádjait Közoktatási és közművelődési intézmények együttműködése

Next

/
Thumbnails
Contents