Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

A maffia új „üzletága” Don Hommo és társai Kábítószer, csempészet, zsarolás — ezek voltak az olasz maffia hagyományos jövedelmi forrásai. Ma már a kalábriai gengszterfőnök, Don Mommo vezetése ailatt kifejlődött egy egészen új üzletág: az emberrablás. Don Mommót tartják ma a legbefolyásosabb gengsz­terfőnöknek Kalábriában A rendőrségi akták szerint kapcsolatban volt Ifjú Paul Getty elrablásával. Persze Don Mommo csak álnév. A rendőri iratokban Girolamo Piromalli a neve, születési éve 1918, születési helye Ka- lábria, az olasz csizma sar­kában. A maffia itt ugyan­olyan intézmény, mint a FIAT Torinóban. A bűnszövetkezet széliében ismert, köztudott és hagyo­mányos üzletágai e tájon is szerteágazóak: a kis kaláb­riai vendéglők tulajdonosai „adót” adnak le a maffiának szigorú rendszerességgel, s a maffia egész iparágakat, üz­lethálózatokat ellenőriz Olaszország déli részén, szer­vezi a csempész- és kábító- szerüzleteket. Viszonylag új „üzletág” az emberrablás, viszont a zsa­rolás céljából történő em­berrablás éppen az utóbbi években olyan arányokat öl­tött Olaszországban, hogy már nem csak a szupergaz­dagok, hanem a jómódú pol­gárok — orvosok, ügyvédek — is kezdenek távozni az országból, vagy legalább gyermekeiket küldik külföld­re. A rendőrség eddig még nem tudta Don Mommóra rábizonyítani az emberrab­lásban való bűnrészességet, ennek ellenére mindenki tudja, hogy ezen „üzletág” legnagyobbjai közé tartozik. Don Mommo némi szeren­csével földmunkásból építési vállalkozóvá küzdötte fel magát. A kalábriai maffia-bosst, Don Mommót 1956-ban gyilkosságért 12 évre ítélték. 10 évet letöltött a fegyház- ban, kettőt egy amnesztia során elengedett az olasz ál­lamelnök. Ezen idő óta Girolamo Pi- romali kizárólag a tiszta üz­leteknek szenteli magát... A rosaroi Ibolya-parton 100 kilométer az ő tulajdona Rosario és Reggio di Calab­ria között, a Tyrréni tenge­ren. oliva- és mandulaültet­vényei vannak. Amikor a 70-es évek ele­jén az olasz kormány elha­tározta, hogy az ötödik acél­művet Gioia Tauroban építi fel, Don Mommo a 17 ezer lakosú kis fészekben lakott. Megalapította a MAPIR ne­vű mélyépítési és szállítmá­nyozási vállalatot, kihasznál­ta Rómában levő jó politikai kapcsolatait, és minden épí­tési üzletet meg tudott sze­rezni. Amikor konkurrens vállalatok olcsóbb árakkal léptek fel, bombarobbanások vették el a kedvüket a to­vábbi 'versenytől. A rendőrség érdeklődése ugrásszerűen emelkedett Don Mommo iránt, amikor villá­jának módszeres átkutatása során egv alkalommal egy olyan százezer lírást talál­ták. amely az 1973-ban el­rabolt Paul Gettyért fizetett váltságdíjból származott. A római bűnügyi rendőrség maffiológusai szerint más jelek is utalnak arra, hogy Don Mommo részt vett eb­ben az emberrablásban, sói annak fő szervezője volt. Ismeretes az is, hogy 1975. decemberében a maffia 398 tágja közgyűlésre gyűlt ösz- sze Don Mommo vezetése alatt Aspromonte hegyei kö­zött. s hogy ezen dolgozták ki részletesen a Getty-ik el­rablásának stratégiáját. A maffiafönökök az első em­berrablások meglepő ered­ményeinek hatása alatt — elhatározták, hogy ezt az „üzletágat” Kalibriától egé­szen . Észak-Olaszországig terjesztik ki, hiszen ott lak­nak a legfizetöképesebb olasz iparmágnások, a Mi­lánó—Genova—Torino-há- romszögben. A kalábriaiak megegyez­tek a szicíliai „comparik”- kal (vértestvérekkel), hogy a ..Tiszteletbeli Társaságinak nevézétt bűnszövetkezetben együttműködnek. Rövid időn belül már ru­tinmunka lett az emberrab­lás Kalábriában orvosok, ügyvedek, parasztok, keres­kedők tűntek el, Rómában és Milánóban gazdag nagy­iparosok. sikeres kereskedők, gazdag családból való nők és gyerekek. Reggioban minden üzlet-, kocsma- és vendéglótulajdo- nos fizet a maffiának. Na­gyon drágán megfizet az, aki nem hajlandó „adózni”. Úgy járhat mint a Café Mauro tulajdonosa. Mivel többszöri felszólítás után sem volt hajlandó fizetni, a levegőbe röpítették az egész házat. „Maga mennyit fizet” — kérdezte a Stern Magazin riportere Tito Alberonét, — egy vendéglő tulajdonosát. „Én nem fizetek, — mond­ja. s halkan hozzáteszi: Don Mommo családjának tagja vagyok”. Maga Reggio városa há­rom tucat övezetre van oszt" va. mindegyiknek van egv vezetője, öt előzetesen érte­síteni kell minden rajta­ütéstől, betörésről, ember­rablásról. A zsákmány egv harmadát pontosan le kell adni neki. Aki némi pénzt vág zsebre, vagy saját sza­kállára akar egy vállalkozást. végrehajtani, hamarosan kést kap a hátába. A „fiókvezetők” — a capi bastonik — a maffia hie­rarchia fontos láncszemei, akik semmiféle egyéni üzle­tet nem tűrnek. Mert a „Tiszteletreméltó Társaság” közös kasszájának stimmel­nie kell. A kiszáradt folyóágyak a 60-as években nagy szerepet játszottak a maffia csem­pészüzleteiben. Mivel a rend­őrség a szicíliai „testvérek” számára már nagyon nehéz­zé tette az üzletet és az éle­tet* a balábriai menedékhe­lyeken keresztül Dróbálták kitérő utakon szállítani a csempészárut. A széles ka­vicságyak. amelyek az év kilenc hónapjában szárazak, Kalábriát kiválóan alkal­massá tették a ' csempészett cigaretta szállítására és szét­osztására. A teherautók egé­szen közel mehettek a ten­gerparthoz. ahol a csempész- . haiók horgonyoztak. Ezért a szolgá.ltatá'ért a szicíliai „testvérek” kikötői díiakat fizettek a kalábriaiaknak. De rövidesen a kalábriaiak sa­ját kezükbe vették az üzle­tet. Maga Gioiosa Ionira is éveken keresztül fontos át- rakodóhelvként funkcionált a csempészek számára. Az­tán gyökeresen megváltozott a helyzet: a magasan az Asoromonte-hegyekben fek­vő helyek közigazgatását is átvette kommunista-szocia­lista koalíció, s ez hadat üzent a maffia erőinek. Maga a községi tanácsos vádolta be azt a hét bandi­tát. akik 1976 novemberében a kis falu piacterén élesre töltött pisztollyal jelentek meg, mert a parasztok nem voltak hajlandók meggyá­szolni a helyi maffiafőnö­köt. Hocco Gatto molnár, akit az egész falu bátor maffia­elleni harcosnak tartott, ez­úttal is a törvény rendelke­zésére állt, mint koronatanú, s azonosította a hét maffia­tagot. Négy hónappal később a molnárt a rendőrség hol­tan találta: meggyilkolták. Amikor az év végén mégis a bíróság elé került a hét bandita, a községi tanácsos és egy polgárokból álló cso­port bevonult a tárgyalóte­rembe és tüntetett a maffia­terror ellen. Mintegy jelképéül annak, hogy országos síkon is más idők járnak már a maffiá­ra, másnap reggel a rend­őrség rárakta a bilincset a legbefolyásosabb 34 kalábriai maffiatagra is; Egy minden apró részletben kidolgozott terv alapján a rendőrség egyazon reggel hatkor emel­te ki ágyaikból a hatalmas főnököket Rómában; Páduá- han. Sienában és Reggio di Calabriában. Don Mommót Messinában fogták el. ahol betegen fe­küdt. s a városi börtönbe szállították. Azzal vádolják, hogy meggyilkoltatott egy 17 éves alkalmi tolvajt. A gyil­kosság vádia miatt a „ke­resztapa” fel van háborod­va: „Az eljárás teljes téve­dés a bíróság részéről” — nyilatkozta ügyvédje útián. Nagvon remélhető, azonban hogy ő téved. (—sb) Humor­Szolgálat — Tudod, hogyan lehet legkönnyebben a darazsat megölni? — Nem. — Kergesd a szekrény alá és fűrészeld el a szekrény lábait! ★ — Múlt éjjel szörnyű- lár­ma volt a szomszédaimnál. Hangosan kiabáltak és át­kopogtak a lakásom falán. — És miért nem tettél panaszt ellenük? — Hát mert nem is za­vartak különösen. Én .szép csendben ültem a zongorá­nál és egyre csak skáláz­tam ... I / CSEH KAROLT: Hajnal < Keze a homlokáról < — gondok töviskoszorúja — i lehull i tüzet lobbant < gázláng < — hajnalok < kék glóriája — < kerekedik < dolgai köré < Tárgyaknak < — mellé gyűlt ( galamboknak — szórja mozdulatokká váltott életét SALGA ATTILA: Amikor a gondolatot... Amikor a gondolatot nem fogja satuba az Értelem, és sutba dobod aznapi önmagad. amikor a reggel helyett nyújtózik az éjszaka, amikor a fondorlatodra kiül a félelem — akkor vagy önmagad? SÁRKÖZI IRMA: TélbúcsúztatO Ágak nyugodnak mint a vágyak nagy puha ágyon vastag hó a tájon ünnepi csendbe zárva meggypiros lábú madárka szép nyugalom ül a hegyek ölén mégis alig várom hogy elvonuljon a tél. Selma és Olaf turistacso­porttal a Louvre-ba látogat. Itt Olaf a szó szoros értel­mében mozdulatlanná der­med egy meztelen lány szobra előtt, amelyen csak egy lenge fügetalevél van. Olyan sokáig álldogál, hogy Selma megkérdi tőle: — Mire vársz? Az őszi lombhullásra? ★ — Nézd meg jól az én kedves feleségemet — mondja felhábo-odottan a férj a jó barátjának: — a házban egyetlen csepp sze­szes ital nincs — és ő az utolsó líráját is ételre köl­tötte! 'V — Mario, dránám. milyen ajándékot kanok tőled a szülét* 'nanomm » — Jövőre fülbevalót ve­szek neked. Az idén vedig, előlea be — megcsináltatom ne’-ed azt a két pici lyukat a fülcimpádon,.. "fa — Látod a helikoptert? — Igen, — Már tíz perce mozdulat­lanul egy helyben lebeg, — Biztosan kifogyott a benzinje !-á* A fiatal házaspár nászúira készül. — Harm, miért csak eny jegvet vettél? — kíváncsis­kodik az asszonyka. — Ez aztán » rám rali — dünnyöai .az.: it in férj. t-> ■ Ovmanamról mindig megfe­ledkezem! A férj késő éjszaka tér haza. A feleség nem gyújtja fel a villanyt, a sötétben kérdi : — Tudod hány óra van most? — Tíz. — Nem tíz, hanem éjjel egy óra van! — Dehogyis, tíz. — Gúnyt űzöl belőlem? Hiszen az imént ütött* egyet az óra. — És te talán azt akarod, hogy a nullát is üsse? A mi világunk. Fehér Andrea (13 éves) rajzai Ttvptôrjou Odakimt esett, az idő szerfölött alkal­mas volt a meditá­cióra. Hlbaj ' mellet­tem ült és olyan in­tenziven elmélkedett. hogy szinte hallot­tam agytekervényei zümmögését. — Heuréka! —bő- dtlit el váratlanul. — Mi az. Archi- médesznek képzeled magad? — kérdez­tem álnok mosoly­nál. — Hallgass ide: mire jöttem rá! — rikoltotta. — A nő a társadalom mo­torja!!! Meghökkentem. — Állításomat tu­dományos módsze­rekkel is be tudom bizonyítani! — ki­abált Hlbaj. — Min­den férfi arra törek­szik. hógy megsze­rezze a nőt. De hogy szerezze meg? A megfelelő létfeltéte­lek megteremtésével- vggyis péyzzel!. /\zt pedig a társadalom számára hasznos, szorgalmás munkával biztosítja. Nem jutottam szó­hoz. — A férfi azért termeli az anyagi ja­vakat. mert tevé­kenységének hajtó­ereje, mozgatója- motorja a nő! Hlbaj felsorolt egy csomó férfit akije — ha a nők nem gya­koroltak volna rájuk áldásos befolyást — egy hónapban egyet­len műszakot sem dolgoznának. De igy szorgosan munkál­kodnak. a család, juknak élnek- építik a szocialista társa­dalmat. — Csakhogy én is­merek egy nagyon intelligens embert, akit éppen a nő jut­tatott a kocsmába — jegyeztem meg — ilyen eset csak, szórványosan fordul elő . — magyarázta Hlbaj. — Ki tudja, hogy a termelés, tu­domány- kultúra és politika hány kiváló képviselője, akik most az állam tá­maszai és büszkesé­gei, üldögélne a kocsmákban, ha nem lennének nők?! Kezdte volna so­rolni azokat a kiváló személyiségeket- akik nézete szerint a kocsmákban üldögél­nének, én azonban bizonyos szubjektív okokból megakadá­lyoztam benne. — Ö. nő. a férfi­nem jótevője! — ki­áltotta akkor Hlbaj. — Családok fenn­tartója- a törvényes határok közti lét serkentője! Dühösen ökölbe szorítottam a kezem, nagyot ütöttem az asztalra, és egyene­sen Hlbaj arcába ' vágtam a szitkokat. Ezzel mélyen meg- \ sértettem finom lel- j két. s már-már félni kezdtem, hogy talán évekig egy árva szót \ sem fog szólni hoz- ' zám. — Irígyled a fel- : fedezésemet! — szó- \ lalt meg mégis leg­nagyobb örömömre : egy idő múlva. A börtönajtó mő- : gött vasalt csizmák ; súlyos léptei dübö­rögtek el. Hlbajjal ; gyorsan az asztalhoz : ültünk és folytattuk \ a tollfosztást. Mosta- nában ez az új fog­lalkozásunk. Hlbaj- ! nak azért, mert a nő nem gyakorolt rá ál­dásos befolyást, kö­vetkezésképp Hlbaj : a kocsmákban ücsör- ; gött és szabad ideje- ; ben üzleteket foszto- ; gatott. Én pedig — ; házasságszédelaés miatt. (Fordította: Zahemszky László) A Deákné vászna...?! Vitapartnerként vettem részt egy összejövetelen* s az egyik hozzászóló elitélő kri­tikájára különösen oda kel­lett figyelnem. Meglepeté­semre így formálódott egyik mondata: „Ügy vagyunk ve­le is. mint a néhai Deákné a vásznával”. Miért hökken­tett meg ez a megjegyzés» illetőleg szövegrész? Elsősorban azért, mert egy régi magyar közmondá­sunk átrendezett, vagy ha úgy tetszik, orrára buktatott formáját hallottuk. A szólást ugyanis leginkább ebben a kötött, állandósult nyelvi formálásban szoktuk felhasz­nálni: ö se jobb a Deákné vásznánál. Néha hallhatjuk és olvashatjuk ezt a válto­zatot is: ö se különb a De­ákné vásznánál. Elnyomorodott alakban te­hát egy régi magyar köz­mondásunk jutott nyelvi szerephez. S hogy milyen változatos jelentésben és használati értékben élhetünk még ma is ezzel a szólással, bizonyítja alábbi példatá­runk is. A XVII. századi Vá­sárhelyi Daloskönyvben ilyen alakban került bele egy hu­moros hangvételű versezel: nyelvi szövetébe: „A Deákné vásznánál- Sophie is nem jobb másnál". A modernebb hangvételű, de ugyancsak a humor je­gyében született költemé­nyekben is kulcsszerephez jutott gyakran szólásunk. A példasort Fáy András Az asszonygyűlölő című költe­ményével kezdjük: „Nelégv hát jobb az apádnál* / Jobb a Deákné vásznánál, / Hanem sürögj a lyánykáknál, / S- házasodj meg !" Petőfi Sándor két alkotá­sában is olvashatjuk köz­mondásunkat: .-A Deákné vásznánál / ö se jobb” (Pe­tőfi: Szeget szeggel). A Já­nos Vitéz alábbi szövegrész­letében éppen a szólás ré­vén válik érzékletesebbé az elítélő kritika: „S Kend ne akadjon fönn azon* mit más csinál. / Hisz kend sem volt jobb a diákné vásznánál Napjaink költőinek versei­ben is fel-feltűnik a szólást Csak egy példát bizonyítá­sul: „Jutka sem jobb Klá­ránál- / A Deákné vászná­nál” (Szepesi Attila: Deák­ének.) Példatárunkból az is kitűnhetett, hogy rendsze­rint tréfás, gunyoroskodó stílusértékben szerepel ez a régi szólás, és jelentéstartal­mát* használati értékét te­kintve ebbe a rokon értelmű sorba illeszthető bele szer­vesen: ő se jobb. ő se kü­lönb a többinél; neki is van­nak hibái, vétkei, ő is gyak­ran melléfog stb. Dr. Bakos József (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents