Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
yiLÂQ PROLETÁRJAI, EQYESÜLJETÊEI AZ MSZMP HEVc« mcisyfi BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA &XIX. évfolyam, 897. szám ÄRA: 1 FORINT 1978. december 17., vasárnap Magyar ufsdgirik az ENSZ lölilkáráná! Tovább szélesedik az enyhülés politikája r NEW YORK A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel-keleti kérdés átfogó rendezéséhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van — jelentette ki pénteken Kurt Waldheim. Az ENSZ főtitkára Heltai Andrásnak, az MTI és Szabó L. Istvánnak, a Népszabadság tudósítójának adott nyilatkozatában síkraszállt a genfi konferencia összehívásáért, elítélte az úgynevezett választásokat Namíbiában és köszönetét fejezte ki Magyarország értékes hozzájárulásáért az ENSZ munkájához. Kurt Waldheim arra a kérdésre, hogyan értékeli S kelet-nyugati viszony, az enyhülési politika alakulását kijelentette: bár sikerek visszaesésekkel váltakoztak, az elmúlt hónapokban „jelentős haladás” volt tapasztalható. „Véleményem szerint világosan látható mindkét oldal, mindenekelőtt a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok óhaja, hogy behatóbbá tegyék kavcsolataikat és a tárgyalásokon megoldják a függőben maradt kérdéseket, lgv néldául számottevő haladás tanúi lehetünk, à SALT-egyezmény kérdésében s úgy tűnik, a jövő évben measzülethet a második hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb politikai légkört, az enyhülés ügyét, — mondotta. „Mindig is hangsúlyoztam: a közel-keleti problémák megoldásának kulcsa a Palesztinái kérdés, és csak átfogó rendezés hozhat tartós békét a térségnek” — válaszolt az amerikai ihletésű izraeli—egyiptomi különmeg- állapodással kapcsolatos kérdésekre az ENSZ főtitkára. „A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezéséhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van, köztük a genfi békekonferencia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra” — mondotta. „Kétség nem fér hozzá, hogy a Dél-Afrika által Namíbiában rendezett .választások’ érvénytelenek és semmisek” — kommentálta a fejleményeket a főtitkár. Véleménye szerint a dél-afrikai kormány által az év végéig ígért választól függnek a további lépések: visszaküldheti-e személyes képviselőiét Namíbiába az ENSZ- főtitkár. mód nyílhat-e ENSZ-békefenntartó erők kiküldésére, illetve választások rendezésére Namíbiában, a világszervezet ellenőrzése alatt. Kurt Waldheim hangoztatta, hogy jelentős mértékben a namíblai fejleményektől függ a rhodesiai helyzet alakulása is: ameny- nyiben sikerül érvényt szerezni az ENSZ-határozatái-* nak és békésen rendezni a helyzetet, jó remény van a kibontakozásra Rhodesiában is. Kudarc esetén a főtitkár a helyzet további romlásától, újabb vérontástól tart Afrika déli részének mindkét válságövezetében. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978-ban s mit vár az újesztendőtől. Kurt Waldheim a többi között a leszereléssei kapcsolatos rendkívüli közgyűlés jelentőségét méltatta. A júniusi tanácskozás egy sor fontos határozatot hozott és megmutatta: a világ országai készek szélesebb körben, összehangoltan együttműködni a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás érdekében. A főtitkár ugyancsak igen jelentősnek minősítette a fejlett és a fejlődő országok párbeszédét is, azokat a törekvéseket hogv a fejlődő országok az egyenlőség alapján kereskedhessenek a fejlett ipari államokkal. „Derűlátó vagyok, ha előretekintek 1979-re, mert bízom benne, hogy az enyhülés politikája mind a fegyverzetkorlátozásban, mind, más területeken tovább szélesedik.” — hangoztatta Kurt Waldheim. „Személyes meggyőződésem, hogy a két nagyhatalom, amely kölcsönösen rendelkezik az egymás elpusztítására alkalmas fegyverekkel, tudatában van felelősségének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese.” Az Egyesült Nemzetek főtitkára befejezésül kijelentette: „Magyarország mindig is jelentősen . hozzájárult a világszervezet tevékenységéhez. építő, segítőkész magatartást tanúsít a közgyűlés vitáiban. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki a magyar kormánynak, a magyar népnek az ENSZ-munkájának támogatásáért” — mondotta Kurt Waldheim. Bányaipari szocialista brigádvezetők tanácskozása A szocialista brigádmozgalom tapasztalatait és az újabb feladatokat összegezte szombaton — a bányászszakszervezet székházában — a bányaipari szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozása. amelynek résztvevői 4840 szocialista bányászkollektíva 73 ezer tagjának képviseletében foglaltak állást a mozgalom továbbfejlesztése mellett. Megjelent a tanácskozáson Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Simon Pál nehézipari miniszter és Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Lajer László, a szakszervezet titkára tartott vitaindító beszámolót. Megemlékezett a két évtizeddel ezelőtt zászlót bontott szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, a kezdeményezőkről, akik közül 27 szocialista brigádvezető vesz részt ezen a tanácskozáson. Megállapította, hogy tömegmozgalommá, valóságos népmozgalommá vált a szocialista brigádmozgalom, s hatalmas erőforrása gazdasági építő- munkánknak. a szocialista emberré válásnak. A következő években is nagy feladatok hárulnak a szocialista brigádokra hogy kéz* deménvezéseikkel példa- mutatásukkal mozgósítsanak a gazdasági építőmunka hatékonyságának iavítására. A tanácskozáson tíz dolgozónak adták át a „Kiváló munkáért”. 11-nek pedig a „Bányászat kiváló dolgozója” kitüntetést. (MTI) A miniszter Is megdicsérte a szocialista munkaverseny^ mozgalom 1979. évi folytatásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsa és- a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése megállapításaival — felhívja a szervezett dolgozókat, a fiatalokat, munkásokat, mezőgaz, dasági dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat a szocia’ista munkaverseny-mozgalomban való további cselekvő részvételre, az 1979. évi terv sikeres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocialista fejlődését az utóbbi két évtizedben az ország társadalmi-gazdasági erőforrásainak gyarapításában, népünk életszínvonalában elért, jelentős eredmények megőrzését és további tervszerű növelését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. évi fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évi népgazdasági terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgozók, a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kezdeményezései, a szocialista mun- kaverseny-mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunknak. A munkaverseny-mozgalom a korábbiaknál eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok megvalósítására. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései az 1979. évben a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére irányuljanak. A munkaverseny-válla- lásokban csak ott és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gazdaságossági — elsősorban az exportgazdaságossági — követelményekkel, illetve a valóságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny vállalati célkitűzéseiben és tartalmában kapjon az eddigieknél nagyobb szerepet: — A termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minőségű, korszerű termékek gyártása, e termékek exportjának fokozása és a vál„ lalt szállítási feltételek pontos teljesítése. — Az anyaggal és az energiával való ésszerű, fokozott takarékosség, különös tekintettel az importanyag- takarékosságra, illetve .kiváltásra. — A termelés és a munka szervezettségének javításai a nagy értékű gazdaságosan üzemeltethető gépek,, berendezések jobb kihasználása, a munkaidő-veszteségek csökkentése. — A termelési kooperáció javítása, a szállítási szerződések fegyelmezett betartása. — A beruházások szervezettségének fokozása, a részt« vevő kollektívák együttműködésének javítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom még hatékonyabban szolgálja társadalmunk szocialista viszonyainak további erősítését. Ezért a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek minden munkahelyen segítsék elő a munkához való viszony javítását, a felelősségtudat és a fegyelem erősítését. A dolgozók és a kollektívák szocialista kötelezettségvállalásai teljesítéséhez a gazdasági vezetők biztosítsák a szükséges feltételeket. ' A szocialista brigádmozgalom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével járjanak élen a szocialista munkaerkölcs, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdításában. Segítsék a pályakezdők, fiatalok munkahelyi beilleszkedését az általános és szakmai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását. A brigádok fejlesz- szék tovább közéleti, tevékenységüket, a szocialista gondolkodásmód és magatartás elemeit munkahelyen és lakóhelyen egyaránt. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a szervezett dolgozókban, ifjúságunkban megvan a képesség, tapasztalat és határozott szándék, hogy tudásukkal, szorgalmukkal, munkában való példás, fegyelmezett helytállásukkal teljesítik egész társadalmunk, dolgozó népünk alapvető érdekeit szolgáló 1979. évi feladatokat. 1 Szakszervezetek Országos Tanácsa, Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, Âllàsfog'alâs Sztrájk miau: Nem volt újság Olaszországban Az olaszok szombaton hiába mentek úi«ásért. a rikkancsok csak hetilapokkal szolgálhattak Az újságírók és a nyomdászok pénteki sztrá’k’a miatt szerte az országban =gvetlen napilap sem je'^nt mes. Az áúa'ános sztrá’k keretében szombaton a rádió és a tv hírszerkesztősései is szüneteltették a munkát Híreket az olasz adók egyáltalán nem sueánztak csak a vatikáni rádió számolt be szokásos híroeriódusaiban az eseményekről Az ANS A olasz hfrüsvnökség dolgozói 24. órás általános sztrájkiuk után szombaton reggel ismét munkába álltak. Az űiságírók és a nyomdászok magasabb bérért és egyéb szociális juttatásokért téptek sztráikba A szakszervezetek nem lelkesedtek különösebben harcukért, mert úgv találiák. hogy az úiság- írók Olaszországban a legjobban fiz.etett alkalmazottak közé tartoznak. Ezért nem tar'iák indokoltnak hogv az 6 követeléseiket elégítsék ki akkor amikor az országban 1.7 millió munkanélküli vár munkára köztük több mint 1.2 millió 14—19 éves ember. Vasúti szerencsétlenség Tizenhárom halálos áldozata és tizennégy sebesültje van a végleges adatok szerint a pénteki spanyolországi vasúti szerencsétlenségnek A halottak között van Alfonse Fernandez Torres szocialista narlamenti képviselő. aki a Madrid—Sevilla— lasztókerületébe, Jaénbe utazott haza, több más képviselővel együtt. A szerencsétlenség úgy következett be. hogv a manzanaresi pálva- udvar beiárati váltóinál leszakadt és kisiklott az ex- presszvonat két utolsó kocsija, s a szomszédvágánvon Jól halad az egri kórház építése ffodia—Talgo expresszel vá* úgy tehervagonnak ütközött. Az építők jóvoltából egyre többet mutat magából Eger űj kórbáza. (Riportunk a 3. oldalon olvasható.)
