Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

Országgyűlés előtt n BTK Apci „nagy kalap" a taniigyért JOGALKOTÁSUNKNAK immár több éves gyakorlata, bogy az állampolgárok joga­it és kötelességeit közvetlenül érintő jogszabályok terveze­tét széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják a törvényelőkészítők. Ennek haszna és jelentősége — ugyancsak több év gyakor­lata igazolja — egyaránt nagy: az eszmecsere kölcsö­nösen előnyös, hiszen a vé­lemények, a Javaslatok is­meretében már eleve jobb, pontosabb törvénytervezet kerülhet az országgyűlés elé, a hozzászólók pedig sok ér­tékes tennivalóval gyarapod­hatnak. A társadalmi viták — elmondható — a jogpro­pagandának, a jogok és a kötelességek megismerésé­nek, megismertetésének is fontos fórumai. Különös jelentőséget kap az előkészítés demokratiz­musa törvénykönyveink mó­dosításakor, s újjáalkotása- kor. A kódexek ugyanis az alapvető társadalmi viszo­nyok legmagasabb szintű, legfontosabb jogi szabályait foglalják magukban —, s évtizedekig érvényesek. Legutóbb — mint emléke­zetes — a Polgári törvény­könyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és társadalmi viták. Most, az A megyei iskoláiból több mint nyolcvan csapat neve­zett a járási, városi pályavá­lasztási vetélkedőre; itt dőlt el, melyik lesz az a hét csa­pat, amely részt vehet a me­gyei döntőn és versenghet az értékes díjakért. A hetedik, nyolcadik osztályos tanulók ezen a vetéikedősorozaton a megye egyik legfontosabb iparága, az energetikai ipar, s az ehhez kapcsolódó szak­mák ismeretéről adtak szá­mot, a legjobbak a VILATl egri gyárában pénteken mér­ték össze tudásukat. A ven­déglátók értékes jutalmakat ajánlottak fel a döntő első három helyezettjének : a győztes díja például egy öt­ezer forint értékű szerszám- készlet volt. A vetélkedő fő patronálói a VILATl KISZ-es fiataljai voltak, a rangos zsűri elnöki tisztét Szemenyei Aladár A Magyar Történelmi Tár­sulat igazgatói választmányá­nak ülésén kiosztották a tár­sulat sajtótörténeti pályáza­tának díjait. Első díjat nyert Buzinkay Géza, aki „A ma­QSmim X918. december lt.. szombat országgyűlés téli ülésszaká­ra készülve másik nagy tör­vénykönyvünk, a Btk előké­szítésének tapasztalatait ösz- szegezhetjük. A megalkotandó Büntető törvénykönyv, a harmadik ilyen szabálygyűjtemény lesz jogtörténetünkben. Áz 1878-as úgynevezett Cseme- gi-kódex rendelkezéseit 1961- ben követte a most hatály­ban levő, első szocialista Büntető törvénykönyv elfo­gadása. Többszöri módosítás után azonban szükségessé vált, hogy a társadalmi igé­nyeknek, a bűnözés helyze­tének és várható alakulásá­nak jobban megfelelő szabá­lyokkal váltsák fel. AZ ÜJ TÖRVÉNYKÖNYV’ előkészítése voltaképpen négy évvel ezelőtt kezdő­dött: 1974 őszén alakult meg a kodifikációs bizottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok képviselőin kívül természetesen részt vettek a büntetőjog legkiválóbb el­méleti szakemberei is. Az általuk elkészített tervezetet bocsátották országos vitára. A Hazafias Népfront bizott­ságai Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Vas megyében, s Budapest két kerületében — Kelenföldön és Angyalföldön — szervez­tek társadalmi fórumot. Egy­műszaki főosztályvezető lát­ta el. Elméleti kérdések, gya­korlati vizsgafeladatok válto­gatták egymást, számon kér­ve azt is, mennyire ismerték meg a szakma munkahelyeit a pályaválasztás előtt álló úttörők. Elsősorban ezt a célt is szolgálta a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által szervezett ve­télkedősorozat: ismerjék meg jobban az érdeklődő gyere­kek az iparág szakmáit, mun­kahelyeit a megyében. A versenyben a győztesek között is a lejobbak a kö­vetkező csapatok lettek: első a Vámosgyörki Általános Is­kola csapata, övé az ötezer forintos szerszámkészlet, má­sodik lett az Egri V. számú Altalános Iskola csapata, har­madik pedig az Egerese hi- bányatelep általános iskolá­jának csapata. gyár nyelvű közművelődési sajtó az 1880-as évek köze­pétől az 1890-es évekig” cí­mű pályaműben a sajtótör­ténet eddig feltáratlan terü­letén szemléleti és metodikai szempontból egyaránt sok új anyagot és gondolatot tartal­mazó munkát alkotott. A pályázatra 27 alkotás ér­kezett, közülük — a díjazot­takon kívül — hét pályamű kapott jutalmat egy eszmecserén negyven- Ötvenen vettek részt; a leg­különfélébb foglalkozási ré­tegek képviselői mondták el javaslataikat, észrevételei­ket. A társadalmi vitákat — mint más alkalmakkor — most is alapos tájékoztatás előzte meg: az Igazságügyi Minisztérium írásban is­mertette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Ezeket a helyszínen a minisztérium munkatársai, a kodifikációs törvényelőkészítő bizottság tagjai szóban is kiegészítet­ték. Megvitatta a tervezetet a KISZ KB értelmiségi fiata­lok rétegtanácsa is. Szakmai tanácskozás mind­egyik megyében volt: a rend­őr-főkapitányságok, a bíró­ságok, az ügyészségek mun­katársai, s az ügyvédi mun­kaközösségek tagjai egyaránt elmondták véleményüket. Â Magyar Jogász Szövetség a többi szakterület jogászait vonta be az új rendelkezések megvitatásába; Budapesten, Székesfehérvárott, Miskol­con, Pécsett és Szegeden tar­tott megbeszéléseket. A TAPASZTALATOKAT már összegezték. Az érdek­lődés, az aktivitás — mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapította — mindenhol nagy volt, a résztvevők annak tudatában tették meg javaslataikat, hogy bár a bűnözés elleni harc nem csupán adminiszt. ratív feladat, a jó jogsza­bály hatékony eszköze lehet a bűnüldözésnek, a társada­lomellenes cselekmények megelőzésének. A törvény- tervezet a társadalmi, s a szakmai vitákon elhangzott, hasznos javaslatokkal kiegé­szítve kerül az országgyűlés téli ülésszaka elé. S minden bizonnyal érvényesül majd az a másik; fontos célkitűzés is, hogy az új jogszabály a ko­rábbiaknál egyszerűbb, ért­hetőbb legyen. 28. — Mit számít az. Velünk együtt Edit is megtanult va­karózni gyerekkorában. Itt az ideje, hogy a kivakaró­zást is megtanulja. Tehát a telek. Ügy tudom, ennek az ügynek diplomás testvérünk a felelőse. — Láttam, tájékozódtam — nyugtatta meg Edit. — összesen háromszáznyolcvan négyszögöl, százhúsz forint négyszögölenként, állami áron. Villany van, víz és csa­torna még nincs. Ruganyossá tette Dezsőt a cselekvési vágy. Tervező kedve oly nagy volt mintha intézkedett volna. Beszéd közben még a sarkát is emelgette. — Szóval még nincs köz­mű vésitve. Annyi baj legyen. Arra terjeszkedik a város. Fő, hogy a fekvése megfe­leljen. Az pedig festői. Es olcsó. Az illetékkel együtt bőven megússzuk hatvan­ezerből. Két éven belül aá ötszörösét fogja érni. Ez a telkünk is, meg a másik is. — Miféle másik? — kér­dezte Paula, és meglepettsé­gében nyitva felejtette a száját. Hozzáhajolt, közelről be­szélt arcába a kőfaragó: — Amit majd Csopakon veszünk a fölösleges pénzün­kön! Paula meajobban elképedt­— Micsoda?., t A'selypi medence szépen fejlődő községeinek sorában előkelő helyeit foglal el a három és fél ezer lakost számláló Apc, amely fontos munkerőforrása, az ide te­lepített Qualitál Vállalat­nak, s olyan termelékeny kisüzemet is magáénak tud­hat, mint a Minőségi Szűcs­ipari Szövetkezet. A csino- sodás, gazdagodás tényét legutóbb a kétszintes tö­megszervezeti székház meg­építése tanúsította, otthont nyújtva egyben a helyi filmszínháznak. De ugyan­ilyen nyeresége a község­nek a takarékszövetkezet fiókjának tetszetős, tágas épülete, amelybe az idén költöztek be a pénzintéze­tiek. szolgálván a takaré­koskodást, illetve a lakos­ságnak nyújtott többféle se­gítség ügyét. Ha valamivel elégedetlenek az apciak, ak­kor ez a község régi. emele­tes iskolája, ahol Butyka Béla igazgatósága alá 341 gyermek tartozik pillanat­nyilag. Netán a nevelői munka hiányosságáról len­ne szó? Pete Pál tanácsel­nök fejét rázza. Nehéz ö’Dhség — Iskolánk tantestülete, az ott folyó nevelő-oktató munka ellen semmi kifogá­sunk, ezt nemrégen végre­hajtó bizottsági ülésen kons­tatáltuk. Ügy is fogalmazha­tok. hogy tanáraink, taní­tóink legjobb tudásuk sze­rint szolgálják a szocialista szellemű oktatás ügyét. S ha valami akadályozza náluk a maximális teljesítményt, ak­kor az a tárgyi feltételekben keresendő. Mert például hiá­ba tatarozzuk, foltozgatjuk új vizesblokkal, miegyébbel a század eleji iskolaépületet, a magas tanulólétszám miatt délelőtt, délután tanítani kell. A most annyira elő­térbe került testnevelési órákat pedig tornaterem hiánya miatt az egyik elő­adóban tartják a szaktaná­rok. Mindehhez hozzátehe- tem, hogy háromcsoportos napközi otthonnak, vala­mint egy kisegítő tanuló- csoportnak is ez a telephely — Igen, igen. Kocsi kell, meg telek Csopakon egy ga­lambház nyaralóval. Lehető­leg a Szeredás-villa közelé­ben. Bambára konyult Zoltán szalmasárga bajusza. — Én sem értem, hogy miről beszélsz... Válaszul a levendulail­latú stukkó* albérleti szobá­ra, Dezső megmutatta, hogy miiven is az életképes kép­zelőerő. — Arról a. maszek Szere- dásról beszélek. Butább volt, mint egy választási malac. Most meg villája van Cso­pakon. Mert ugye önálló kisiparos. Űgv viselkedik a piszok, mintha ő építette volna a Halászbástyát. Hát majd adok én ennek az adó­csaló pojácának. Olyan nya­ralót építek Csopakon, de olyan mosolyszépet, hogy Szeredás úr agyvérzést kap az irigységtől. Kipirult, felhevült Paula. Rajongás Volt a hangjában. — Igazad van, Dezső! Edit óvatos hallgatással mondott véleményt. Ez fel­tűnt a kőfaragónak. — Mi az? Nincs kedved családi nyaralót tervezni? Rajzasztalán babrált a mérnöknő. kiválasztott né­hány öles papírt a rajzlapok tömegéből. — Tartsuk be a sorrendet. Addig a csopaki nyaralóig egyetmást még el kell iiu nyújt fedelet. Továbbá ugyanott helyeztük el a po­litechnikai műhelyt, ami fontos tartozéka az intézet­nek. Hogy idővel csökkenne a tanulók, létszáma? Felméré­seink mást jeleznek. A köz­ségből tíz esztendeje nincs elvándorlás, s erre a ké­sőbbiekben sem kerül sor. Bevált a termelőszövetkeze­tek egyesülése, s kötik az embereket a helyi üzemek! Egységben az erő Apcon nemcsak a helyzet, a szükséglet megítélésében mutatkozott és mutatkozik egyetértés, hanem a tovább­lépés felrajzolásában is. Er­re vall. hogy amikor leg­fontosabb távlati feladatként kezelik az oktatási, nevelési körülmények lehetőségének megjavítását, mindjárt a tö­kéletesre törnek. Éspedig egy olyan jelentős, csaknem nyolcmillió forint értékű be­ruházásra. amit megyei tá­mogatással oldanának meg, s a munkálatok zöme a VI. ötéves terv elején fejeződik be. A tárgyalások — miután a párt- és tanácsi szervek együttesen léptek föl — ked­vező mederben folynak. A kért segítségre már csak azért is joggal reflektálhat­nak az apciak, mert számí­tani lehet a községben levő gazdasági egységek, továbbá a lakosság összefogására, pénzben mérhető jó szándé­kára. Sem a Qualitál Válla­lat, a Minőségi Szűcsipari Szövetkezet, sem a Zagyva­völgye Termelőszövetkezet nem sajnálhatja az anyagia­kat. amikor olyan fejlesztés­ről van szó, ami közvetlenül érinti az ott dolgozó szülők százait. Nem is sajnálja, kész adni. csak a tervek áld­janak össze. Nem álom összeálltak, immár végső formában, s olyan igénnyel, amelyek figyelembe veszik egészen az ezredfordulóig a népesedés alakulását. — A meglevő iskola kör­nyezetében, mintegy ahhoz csatlakoztatva kívánjuk megoldani oktatásügyi gond­téznünk. Csináltam néhány vázlatot. Rózsi állt leghátrább. de igy is kibetűzte, kinek a neve áll a tervezett lakások ' keresztmetszeti rajzán. Bá­tortalanul kérdezte: — A mi lakásunk megint a földszinten lenne? Rossznak vélte Dezső a kérdést Ennek megfelelően válaszolt, méghozzá epésen. — Igen, a földszinten. Te­kintve, hogy Zoli néha ezen­túl is részegen fog hazajön­ni. Kissé nehezen találna fel a lépcsőn. Az ilyen nyílt ócsárlás nem fért össze Zoltán egyenjogúsági elképzelései­vel. Bátyjára támadt: — Semmi közöd a magán­életemhez! Ha tudni akarjá­tok az új házban csak eme­leti lakást vagyok hajlandó elfogadni ! A majdnem rikácsoló Paula, akinek érdesen trombitált a hangja, most gyógyító finomsággal pró­bált beszélni. — Ezen nem szabad ösz- szevesznünk. Ugye te sem látod aggasztónak, Dezső­kéül? Mintha jobban . szerette volna a kőfaragó a megszo­kott trombitáló hangot, dü­hösen intette le feleségét. — Te csak ne nagylelkűs- ködj. Miért éppen mi ássuk be magunkat az ürgelyuk­ba? Úgy igazságos, hogy marad a régi beosztás. Zoltánban már egészen megizmosodott az önbiza­lom. Annál is inkább, mert előrelátóan fölismerte, hogy az új építkezésnél sokkal jobban rá lesznek utalva, mint a korábbinál. Külön­ben is. Dezső csak hét év­vel volt idősebb. Merészen szembe ágaskodott vele. — Milyen jogon viselkedsz úg3% mintha te lennél a pa­rancsnok?! Piszok önző vagy. Nem engedek. Inkább kilépek a buliból. Ekkora bátorkodás láttán Dezsőnek magasabbra kel­Ki lúd többet az elektromosságról? Pályaválasztási vetélkedő a VILATl egri gyárában Hogyan sikerüli a kapcsolás? A játékvezető ellenőrzi a gyakorlati munkát. (Fotó: Tóth Gizella) Saitótörténeti pályaművek Kulcsár Anna jainkat, terveinket — mond-* ja később a tanácselnök. — Négy új tantermet építte-f tünk, továbbá valóra vált­juk Butyka Béláék régi ál-j mát, mindenképpen sort ke­rítve egy korszerű, minden kívánalomnak megfelelő tornaterem létesítésére. Amikor a fiatalság fizikai felkészítése tárcaprogram, sőt kormányszintű határo­zat, akkor a mi évtizedekra szóló oktatásügyi koncep­cióinkból sem maradhat ki ez a beruházás. Terveink ilyesféle megvalósulása nyomán lesz elegendő osz­tályterem ahhoz, hogy diák­jaink csak délelőtt járjanak iskolába. Zavartalanul mű­ködhet délutánonként három napközi csoport, lesz az in­tézetnek előadóterme szak­foglalkozásokra, megmarad a politechnikai műhely, to­vábbá állandó helyiséghez jut a kisegítő iskolai cso­port, amelynek tanulólétszá­ma sajnálatosan magas a község lélekszámúhoz vi­szonyítva. Ami felesleges Erőben. megvalósulóban levő terv, ami Pete Pál sza­vaival élve már egy tócsát a jövő évezred zenéje. Viszont olyan program, ami elodáz­hatatlan, hiszen a falusi gyermekek hátrányos hely­zetét szünteti meg. Ezért öröm, hogy a helyzet felmé­résében, a gond megoldásá­ban nagy az egyetértés, szé­les körű a társadalom párt-t fogása. Így kell helyesel­nünk azt a végrehajtó bi­zottsági döntést is, amely elvetette a művelődési ház sportcélokra történő, ideig­lenes átalakításának ötletét. Felesleges akció lett volna! S pénzpazarlás! Mert ami­korra testedzésre alkalmas­sá válik a kultúra hajléka, már talán alapozzák az is­kola tornatermét. Jobb, cél­szerűbb, ha ez a forintösszeg abban a nagy kalapban van, amiből időálló, jövendőnek szóló komoly létesítményhez jut Apc község, illetve an­nak felnövekvő fiatalsága. Moldvay Győző lett emelkednie, és a hang­ját is muszáj volt bömbö- lőbbre ereszteni. — De nagyon megijesztet­tél! öcsikém, inkább csó­kolj kezet, hogy ilyen test­véreid vannak! Csupa ész és csupa jószándék vesz kö­rül. De úgy Játszik, kezded semmibe venni, hogy így kényeztet a sors! Szuszogva húzta feljebb a nadrágját Zoltán. — Én legyek a balek, mert egyedül én vagyok a melós közöttetek? Meg­mondtam. Emeleten akarok lakni. — Hát legyen — szólt köz­be elnyújtott, békülékeny hangon Paula. Mint a feldühített bika, Dezső teljesen elvesztette a fejét. Karnagyi hevülettel hadonászott felesége előtt. — Te meg szavald inkább a Talpra magyart, ha már végképp megbolondultál! Edit meg akart bizonyo­sodni, Paula miért olyan nagylelkű. Próbát tett. — Rendben van. Vállalom a földszintet. De csak bizo­nyos feltételekkel. — Nem hagyjátok szóhoz jutni az embert — pana­szolta türelmetlenül Paula. — Parancsolj — mondta a mérnöknő. összeszedte magát Paula, s ártatlanul pislogott béka­szemével. — Azt akartam mondani, hogy jó lesz nekünk a föld­szint is. ha egy szobával többet kapunk. Es külön garázs tartozik a lakásunk­hoz. Cseppet sem tette boldog­gá Editet, hogy próbája si­kerrel járt. Valódi kedvénél sokkal derűsebben szólt só­gornőjéhez. — Látod édesem, ilyenek a férfiak. Még azt meri rád mondani a bátyám. hogy megbolondultál. (Folytattuk} ^ *

Next

/
Thumbnails
Contents