Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
Öt dános balett (Fotó: 1. Utkin) ásatás *■ győri Káptalandombon Meglalá tak a varas első iskoláját Győrött, a Káptalandombon, a püspökség egykori gazdasági udvarán épül fel a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégháza. Az építési területet azonban egvelőre még a Xamus János Múzeum régészei uralják. Az építkezés megkezdése előtt kutatásokat végeznek, ugyanis mivel a múzeumi tçrvény értelmében régészedleg védett területen csak akkor lehet építkezni, ha azt feltárták. Az ásatás költségeit a Rába Gyár fedezi, s a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat adott gépeket a több száz köbméter föld megmozgatásához. Ezen a helyen két ízben volt kisebb méretű feltárás. Először az ötvenes években ennek anvaga azonban nincs meg Másodszor 1974-ben. ekkor megállapították hogv a jelehlegi uicaszinttől számítva hat. méter mélyen van az érintetlen talaj, tehát addig rakódtak egymásra a különböző korokból való rétegek. A terület éppen azért rendkívül értékes a muzeológusok számára, mert a Káptalan- domb mindig is fontos helye, középpontja volt a városnak. Római kori castrum. kora középkori földvár, és a középkorban egyházi személyiségek házai voltak itt. maradványaik feltárása pótolja, kiegészíti ismereteinket a város történetéből. A talajszint eltávolítása után a szakemberek elé tárult Győr évezredes múltja. Az emlékek igazolták az oklevelek korban egyházi személyiségek házai voltak itt. maradvá. kanonokház. az egyik az olvasókanonoké, s mellette működött Győr első iskolája. Az iskola egyik oldalfalát, küszöbét és faragott aitókövét megtalálták. Két méter mélyen rábukkantak az államalapításkori ispáni vár gerendavázzal erősített földsáncának maradványaira: a törökök koráig ez vette körül a Káptalandombot. Most végzik szerkezetének feltérképezését. Olyan leletekre is számítanak a szakemberek, amelyek a keletkezési körül- ménvekre is rávilágítanak. Találtak az államalapítás koránál régebbi. V—VI. századi településnyomokat is. A népvándorlás kori edénvtöre- dékek ritka értékes darabjai az ásatásnak, mivel tudásunkat gyarapítják erről az egyébként mind ez ideig alig ismert korszakról. A legkorábbi római kori réteg 6 méter mélységből került napvilágra Az I. század közepétől a IV. századig itt helyezkedett el Arrabona katonai táborának egvik része Előkerült egyebek között egv római kori tetőfedő cserép, amelynek érdekességét az adja. hogy rávésték a 14. számú légió ovális alakú bélyegzőjét Humorszolgálat — Kisasszony, melyik állatot szereti a legjobban? — A nutriát, a hódot és az ezüstrókát. — A mi Alenkánk 60 kilót szedett magára! — Lehetetlen! És mennyi idő alatt? — Harminc év alatt. ★ — Nem tudod. Krusin helyettesét levai tották ? — Nem tudom. Miért? — Már a második napja látom, hogy villamossal érkezik a munkába! ★ — Tudnál kölcsönadni 10 000 koronát? — És mi van akkor, ha nem adod vissza? — Akkor soha többet ne kölcsönözz nekem! ★ — Hányszor megmondtam, hogy vigyázz a szádra, mert ez még sokba kerülhet nekünk! És tessék, most itt van! — mondja a férj a feleségnek. — Mi?' — A telefonszámla: három százas ! ★ — Nem tudod melyik ujj- ra kell húzni a gyüszűt a varráskor? — kérdezi az újdonsült férj a barátjától. — A feleséged ujjúra — hangzik a válasz. ★ — Higgye el, kisasszony, az ökölvívás a világ legjobb sportja. — Maga bokszoló? — Nem. Fogorvos vagyok. ★ — Az üzemi orvosunk hivatása áldozata lett. — Valamilyen fertőzést kapott? — Rosszabb! Fél évig kezelt egy fiatal lányt és tegnap elvette. ★ Hirdetés: „Teltkarcsú, jó megjelenésű, kirándulni szerető, temperamentumos, barna asszony lányának vőlegényt keres.” MIHA KVLIVIDZE: A metrón Azt a lányt, ki csilingelő bokákkal ott állt velem szemben tegnap a metrón nem fogom látni soha többet én. Tudom, megvan neki a maga útja, nekem Is megvan a sorsom, de mégis fáj, hogy valamiért nem Ismerem. Mint gyors patak a szirmot a tengerbe úgy vitte föl a zúgó eszkalátor a Majakovszkij térre. Egyedül maradtam ott. és oda voltam kötve családi gondok oszlopához, álltam a peronon, a kezemben szatyor... Migray Ernőd fordítása FRIDON HAEVAS1: Hová is kódorogsz Sápadó szél öleli a fákat. Halványulnak rőfös nappalok. .. Hová, hová is kódorogsz, te nyár" Várakozz még egy pillanatot... Eevelekke! viselős a szél is. messze-távol míg elkanyarog. Bánatában nyöszörög az ajtó. meglendülve, sirdogál s vacog. Géczí János fordítása Î Aforizmák Nagyobbrendűségű komplexusban szenvedett (Anatolij Rasz) Azt a gyermeki kérdést: „miért?” büntetlenül csak bizonyos korhatárig lehet feltenni. (Krokogyil) Egyetlen olyan kérdés nincs, amelyet hallgatással ne lehetne megkerülni. (Jurck Rybinski, lengyel filozófus) Egész életútját az étkezőkocsiban szeretné eltölteni. (VVleslaw Beudzinski) Jó ember talán több is van —. de rosszakkal valamivel gyakrabban lehet találkozni. (Egy ismeretlen lelek jajszava) Nem tudni, mi rosszabb: a cselekvés vagy a tétlenség okozta sértés. (Hammurabi, babiloni királynak tulajdonított mondás) Az erősök között is mindenkor akad bűnös: ez rendszerint a leggyengébb közöttük. (Tudományosan megérősített tény) Ki tudja, ha Hérosztratosz nem lett volna — akkor talán Diana szentélyéről sem hallottunk volna soha. (Hérosztratosz egyik utódjának tulajdonított mondás) Az évek olyanok, mint a vendégek: a legutolsó távozásával minden gond véget ér. (S. Wroblewski lengyel író) A zseniális gondolat mindig abban a veszélyben forog. hogy elcsépeltté válik. (U. Fisher, kanadai humorista) A kis kávéház zsúfolásig tele volt. Az én asztalomnál meg_ ürült két hely. Odalépett egy szálas termetű, fekete hajú. zord tekintetű legény — orcán lárvamosoly, mintha ráfagyott volna. — Szabad? — kér. dezte. Bólintottam. A zord tekintetű erre elment, s egy perc múlva egy lánnyal tért vissza. Az ifjú hölgy bájos volt, narancssárga szoknyája és fehér blúza kiemelte arányos alakját. Amikor a zord tekintetű felállt, hogy megkeresse a pincérnőt. éltem az alkalommal és rámosolyogtam a lányra. — Maga gyönyörű! — erősítettem meg szóval azt. amit a szemem amúgy is kifejezett. A lány azonban megközelíthetetlen volt. Azután visszatért a zord tekintetű. Két csésze kávét hozott a büfé bő!. — Éz az alak udvarolni próbált — közölte a lány, és rám mutatott. A zord tekintetű csodálkozva nézett rám. Aztán egykedvűen megkérdezte: — A pofájába vágjak? — Ne siess — válaszolta a csodás jelenség. — Úgysem szívódhat fel! Kényelmetlenül éreztem magam. — Micsoda Casanova, mit képzel az ilyen? — folytatta a sötét tekintetű. — Milyen gügye alak, ugye? — Én is így gondolom — helyeselt a lány, kávéját szürcsölgetve. — Nézd, milyen vastag a nyaka! A zord tekintetű figyelmesen szemügyre vett: — Dehogy, a feje kicsi, leri róla hogy ostoba. A nyaka normális. — A nyaka vastag — ellenkezett a lány — a feje pedig normális. — Hogyhogy normális? — háborodott fel a zord tekintetű. — Nézd csak meg. drágám: ha levágatná a haját és leborotválná a szakállát — akkor semmi sem maradna belőle! — Lehet, hogy igazad van — állott rá rövid gondolkodás után a lány. — Ha le borotváltatná a szakállát. .. Különben is. miért engednek be ilyen madárijesztőt a kávéházba?... — Manapság mindenkinek joga van ehhez. Egyenjogúság van — magyarázta a zord tekintetű. — Tudod, drágám, én őszintén szólva sajnálom. Az embert meg kell érteni, te pedig azt akarod, hogy kihajítsák innen. .. Ekkor azonban észrevettem, hogy a lány nem hallgat rá. Egyre figyelmesebben nézett rám és ráncba vonta szépséges homlokát; nyilván töprengett valamin. — Tudod —mond. ta váratlanul — mégis nekem volt igazam; a nyaka vastag, a feje pedig normális. (Fordította: Gellért György) ** Ha gondolatokat cserélnek — ez azt jelenti, hogy eladni már nem lehet őket. (Rudi Miller, osztrák filozófus) — De hát az előbb magad ismerted el, drágám, hogy az ellenkezője igaz. — Nem, nem ismertem el. Te mindig be akarod beszélni nekem azt, amit a fejedbe veszel. De túllépted a határt. Ez alkalommal nekem van igazam. .. — Ne fecsegj mindenféle ostobaságot... — kezdte a zord tekintetű. de nem tudta befejezni. — Te undok, hitvány, nagyképű fráter! Mit képzelsz? Azt hiszed, egés2 életemben a te gondolataidat fogom szajkózni? Nem! Ebből elég! Azonnal takarodj innen, látni sem akarlak! A lány hangosan beszélt. Olyan hangosan, hogy minden tekintet a mi asztalunkra szegeződött. A zord tekintetű dühösen felállt, mindenki füle hallatára kijelentette. hogy soha életében nem találkozott még egy ilyen hisztériás teremtéssel, és kirohant az utcára. A lány nyugodtan itta a kávéját. Egy percre rám függesztette tekintetét és mosolygott. Ez a mosoly olyan jól állt neki... — Milyen szerencse, hogy megszabadultunk ettől a pimasz alaktól, ugye? — kérdezte majdnem gyengéd hangon. — Anna vagyok, magát hogy hívják?... Szamár hálán bársony- nyereg..."(?!) Akaratom ellenére belé kellett hallgatnom egy irsa. ság női tagjainak beszélgetésébe. A címül adott nyelvi forma ilyen szövegösszefüggésben kapott nyelvi szerepet : ,,A szép ruhát viselni is tudni kell, s ha valakinek nem jó az alakja, olyan a csinos ruha rajta, mint szamár hátán bársonynyereg’’. Nem éppen hízelgő minősítést bíztak az idézett szólás- formára. Tömören és nagyon szemléletesen ugyanis azt a Jelentéstartalmat és használat ti értéket fejezi ki a mondás, amelyet ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba illeszthetünk bele szervesen: nem illik rá, nem való rá, nem áll jól neki nem áll, nem hat szépen rajta a ruha; nem illeti meg, nem neki való, méltatlan hózzá stb. Annak is megvan a maga magyarázata, hogy miért szólunk erről a szólásmódról.' Elsősorban azért, mert beszédes példát kaptunk benne és általa arra, hogy egy-egy régi magyar szólás milyen hosszú ideig élhet mindennapi életünk nyelvhasználatában is. Az alább felsorakoztatott példatárunk még arról bizonykodik, hogy mennyire sok és változatos formában és használati értékkel vállalt e szólás élettörténete folyamán közlő és kifejező szerepet: „Agg ebet sem illet festett hintó szekér, / A szamár hátára arany nyereg sem fér" / Az világhoz szabott ének. — „De az tunya szamár rest sarkantyú nélkül. / Tudom, hogy ellehet bársony nyereg nélkül” (Pet- kl János: Az erény és a gyönyör vetélkedése.) — „Bársony nyereg szamáron, / az éktelen csinosgatás” (Földi János: Idegen szépség). Népünk szóláskincsében is elevenen él ez a szólás, főleg ilyen megfogalmazásban: Ügy illik rá, mint szamárra a bár- sonynyereg. Ügy áll rajta, mint szamáron a bársonynvc- reg. Szamarat, dUznót nem illet bársonynyereg. Az eddigiekből az is kitűnhetett, hogy szólásunk elsősorban a tréfás, vagy éppen a gunyoroskodó beszédhelyzetekben jelentkezik: Hogy ez valóban így van, arról Arany János egvik szellemes verses rögtönzése is nyújt bizonyító példát. A kö’- tő nem örül a hivatalos kitüntetéseknek, rendjeleknek, « nagyon őszinte vélemén'-* megfogalmazó írásában elsősorban két szólásunkra bízza szinte vltriolos önkritikáját: ..Minek nekem a rendjelek? f Szamár háton bársonynyereo* / Minek nekem az a kereszt ? I Disznó orra aranyperec” (Arany: Hiúságom). S végül arról is örömmel írunk. hogy egy-egy régi vagy jellegzetesen tájnyeh i szólás, közmondás a köznyelvet beszélők egyéni szólásain- csében is elevenen él. Közleményünkkel ezt is bizonyítani kívántuk. I Dr. Bakos József J
