Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
Gépsor a kézi erő pótlására Műszaki hetek Ismét két első hely Országos szakmai vetélkedő Hevesen Ábasári oltványosok Másfél száz éves múltja vaj! az abasári olt.ványkészí- tésnek. Szinte szakmának számit, családok foglalkoznak vele téltől késő őszig, a határainkon túl is híres mátra- alji községben. A hagyománytisztelet ma is él, és amit korábban az elődök meghagytak, azt viszik tovább a falu lakói. A Bene-patak is segít Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet a legnagyobb oltványtermelő gazdaságok közé tartozik Magyarországon. Élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen az oltvány keresett exportcikk, amellett itthon is nagy az érdeklődés iránta. Rudas Sándor;, a közös gazdaság elnöké a tapasztalatokról beszél: — Korábban a visontai külfejtéses bányaüzem nagy területet vett el földjeinkből, főleg azokból a részekből, ahol az oltványokat neveltük. Ezért újat kerestünk a termelés folytatásához. Miután szűkös a területünk, előbb Ludason, majd Nagy- fügeden béreltünk földet az oltványneveléshez. Egy éve pedig a hozzánk közelebb eső visontai Reménység Termelő- szövetkezet előnyös együttműködéssel 44 hektárnyi területet biztosított oltvány- termelésünk elősegítéséhez. Ez az együttműködés kedvező lehetőségeket nyújt, hiszen a föld alig húsz kilométerre van Abasártól, tehát lerövidült a szállítási távolság és csökkentek a , költségek. Ugyanakkor ott van a Bene- patak, amely öntözővizet biztosít az oltványtermeléshez. Az együttműködés nemcsak a földbérletre terjed ki a vi- sontaiakkal, hanem ennél sokkal többre. Az abasáriak szőlőt és bort is vásárolnak tőlük, ugyanakkor pálinkát adnak át a visontaiaknak palackozásra, nagyüzemi és a háztáji szőlőtelepítésekhez pedig oltványokat biztosítanak. — Tavasszal hatmillió oltványt raktunk ki a 3-as főút mellett levő 44 hektárnyi földbe — mondja Farkas Ervin, a közös gazdaság főmezőgazdásza. — Április végén és május elején alig két hét alatt végeztünk ezzel. A kiültetett oltványokat három szivattyúval összekötött csőrendszer segítségével öntöztük árasztással, s ez gazdaságosnak bizonyult. — Vannak köztermesztésben levő úgynevezett kísérleti fajták is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel több éves kapcsolatunk van. a kecskeméti Katonatelepről, az egri kutatóállomásról, Pécsről, és Badacsonyból hoztunk kísérleti fajtákat,. Ezek közül is kiemelném' az Egri Csilagok-sorozatot, a Jubileum-75, a KárVízügyi beruházás Nagyszabású vízügyi beruházás előkészítését kezdték meg Győrött: a következő években, együttesen több mint 100 millió forintos költséggel megoldják a határmenti Ikva folyó árvizeinek biztonságos elhelyezését, s ezzel befejezik az Ikva—Hanság belvízi rendszer teljes kiépítését. Ez a munka még a harmadik ötéves terv idején kezdődött meg. Az illetékes osztrák vízügyi szervekkel is egyeztetett terv szerint az Ikva folyó árvizeit, illetve azok egy részét szükség esetén a Fertő tóba vezetik.' Ugyanakkor megmarad az a lehetőség is, hogy a hansági főcsatorna, illetve a Rábca közvetítésévé.! a Dunába csapolják le, vagy ha a helyzet úgy kívánja. megosszák a Fertő-tó és a Duna között. min és a Kurucvér elnevezésű fajtajelölteket.. A köztermesztésben lévők közül pedig a piros tramini, az olasz- rizling, a musukát ottonel, a rizling, a muskát ottonel. a kékfrankos, és az oportó fajtákat. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombináttal 1980-ig szóló együttműködési szerződést kötöttünk, és évente kétmillió vörös bort adó szőlőoltványt készítünk, főleg kékfrankos és oportó fajtákból. Az együttműködésben, amely a bikavértermelési program megvalósítására irányul, szövetkezetünkön kívül részt vesz a nagy- rédei és a markazi közös gazdaság, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Kertészeti Kutató Intézet és a Kertészeti Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalat is. Amikor a hat kevés A korábbi kedvezőtlen időjárás miatt az abasáriak is később kezdték a szüretet, mint máshol a Mátra alján. Így késve, csak október végén láttak hozzá az oltványok felszedéséhez. — Hat hét áll rendelkezésünkre október végétől december közepéig — sorolja a feladatokat Rudas Sándor elnök. — Három hétig tart az oltványok felszedése és ugyanennyi időbe telik az osztályozás, a címkézés és a szállításra való előkészítés. Nagyon rövid idő ez, tehát komoly szervezettséget igényel valamennyiünktől. Miután szövetkezetünkben is évről évre csökken a kézi munkaerő. így már az idén hozzáláttunk az oltványtermelés gépesítéséhez. Állami támogatással vásároltunk egy francia traktort, amely több munkafolyamatot végez, permetez. és megkönnyíti az oltványtermelés egyik legnehezebb munkáját, a kapálást. — Miután a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már korábban szaporítóanyag-bemutató gazdasággá nevezte ki szövetkezetünket, ezért fokozott figyelemét fordítunk a műszaki fejlesztésre. Állami támogatással hamarosan olyan olasz gépsort vásárolunk, amellyel a kézi erőt minimálisra csökkentve végezzük az oltványok iskolázását. Ez több folyamatból áll. A gép tavasszal földbe rakja Röviden a tény: hetente (olykor naponta) többször is előfordul, hogy a forgalom- irányító jelzőlámpák a korábbi rendes működés után váratlanul pislogó sárgára váltanak, nem kis gondot és bosszúságot okozva ezzel autósoknak, gyalogosoknak egyaránt. Miért? — ez nálunk a kérdés. erre kértünk választ Treiber Rudolftól, a Mátra- vldéki Építő- és Szakipari Szövetkezet villanyszerelő üzemének vezetőjétől, aki elmondta: hozzájuk „csak” a gyöngyösi és az egri irányító berendezések tartoznak, mindkét városban 4—4 csomóponttal, s ez tulajdonképpen nem is lenne rossz. Csakhogy... Az üzemvezető nem kerülgette a „kását”, megmondta őszintén: a forgalomirányító berendezések biztonságos működéséhez olyan égőkre lenne szükség, amelyek elbírják a 240—250 Voltot. Sajnos, az Izzó nem gyárt ilyeneket. Az elvileg ezer órára ajánlott lámpák élettartama gyakran a száz órát sem éri el. Ha pedig feszültségingadozás, vagy bármely más ok miatt a „piros” kiég, az automata — éppen a közlekedés biztonságának érdekében — azonnal átvált sárga villogóra. az oltványt, aztán ráhúzza a földet. A legnehezebb kézi kapálást pedig teljesen kiiktatja. Ilyenkor, ősszel, felszedés előtt, a kihajtott oltványok lombjait eltávolítja. Olasz gép elsőként Az abasáriak úttörő kezdeményezést vállaltak a fejlesztésben. hiszen elsőként az országban ők -helyezik üzembe az oltványtermelést segítő olasz gépsort. Farkas Ervin főmezőgazdász újdonságként említi az oltás gépesítését is: — Szövetkezetünkben kétszázhúsz család saját művelésben végzi az oltás egy részét. Ez azt jelenti, hogy a tagok családtagjaik bevonásával otthon készítenek oltványokat, azokat ládákba helyezik, majd tavasszal a közös gazdaság irányításával a Visontán bérelt földterületre kirakják. Itt Abasáron, a központi pince mellett van ,egy oltványkészítő telepünk, ahol a tagok közösen végzik a munkát. Hogy gyorsítsuk a sok kézi munkát igénylő oltást, vásároltunk 20 nyugatnémet gépet, melyekkel ki- lencórás műszakban 2500— 3000 oltványt készítenek a brigád tagjai. A teljesítmény jelentősen nőtt a gépekkel, hiszen hagyományos kézi erővel kilenc óra alatt alig több mint ezer oltványt készítettek. A kísérlet beválik, legalábbis az eddigi eredmények erre utalnak. Bár vannak minőségi problémák is a gépi oltással. Az abasáriaknak az ötéves terv végéig középtávú szerződésük van az AGRIMEX Külkereskedelmi Vállalattal oltványexportra. Fő megrendelőjük a Szovjetunió, ahová év végéig hatszázezer oltványt szállítanak. A hazai igények ellátására pedig egymillió 690 ezer oltványt biztosítanak. Szívesen foglalkoznak vele, hiszen gazdaságos ! A termelőszövetkezet 150 milliós árbevételének ugyanis egynegyedét adja ez a tevékenység. Az abasári oltványosoknak hírnevük alapján nemcsak múltjuk, hanem biztató jövőjük lesz. Az elkövetkező években még több oltványt várnak tőlük. Mcntusz Károly A hiba elhárításához tulajdonképpen nem szükségeltetik nagy tudomány, ilyen esetben elegendő, ha a kiégett lámpát kicserélik egy jóra. Ennek biztosítására a vállalatnak egy háromtagú szerelőcsoportja állandóan úton is van, de éppen áz oly gyakran pislogó sárga fény jelzi, hogy szorgalmuk önmagában nem elegendő ahhoz, hogy folyamatosan jól működő jelzőlámpák irányítsák városaink legforgalmasabb pontjain a közlekedést. Megint az a kérdés, hogy miért? Ankét a vezetői munkáról \ Tcáiteken délután az egri Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szérvezete rendezett ankétot, amelynek témája a vezetői színvonal és a vezetői tudat kölcsönhatása volt, Dr. Bérezi Gyula, az SZVT főtitkára tartott ezzel a címmel előadást, s ugyancsak a felkért előadók között volt vendégként Németh János, az SZVT esztergomi szervezetének titkára is. Az SZVT megyei szervezetének vendégeként lengyel tudományos egyesületi vezetők érkeztek pénteken a megyébe. Tavaly kezdődött a kapcsolat a Heves megyeiek és a Zielona Gora-i szervezési, vezetési tudományos társaság között, s rendszeressé váltak a kölcsönös tapasztalatcserék. A vendégek, dr. Andrzej Dembowsky, a Zielona Gora-i szervezet elnökhelyettese. a vajdasági pártbizottság ideológiai osztályának helyettes vezetője és Antoni Rutka, szociológus, a szervezet igazgatója, ma az Egri Dohánygyárba és áfész- egységekhez látogatnak, hétfőn pedig az SZVT megyei elnökségével a testvérkapcso. latok további tennivalóit vitatják meg. Tájékoztatást adnak területük szolgáltatásának szervezési feladatairól is. Ugyancsak pénteken a Hidrológiai Társaság megyei csoportja ankétot rendezett az egri Technika Házában a megyeszékhely vízrendezési feladatairól. Előadást a MÉLYÉPTERV munkaközös, sége tartott. Az Országos Erdészeti Egyesület egri csoportja a Mátrai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaságnál a magyarországi természetvédelemről rendezett ankétot. Ma délelőtt az egri Technika Házában kerül sor a „Rendszerszervezés a gyakorlatban” szabadegyetemi előadássorozat első programjára: Barta Alajos, az MSZMP megyei bizottságának titkára tart előadást A szervezés időszerű kérdései Heves megyében címmel. A kérdésre ezúttal Haray János üzemmérnök, az automatika részleg vezetője válaszol : — Kezdődik azzal, hogy a kiégett lámpáról nem elég hamar kapjuk meg a bejelentést, ha megkapjuk sem biztos, hogy azonnal tudunk menni, meglehet ugyanis — és ez gyakran előfordul —■, hogy éppen úton vagyunk egy másikhoz.. . Es ez csak a kisebb baj. Szakmailag sok baj van a jelfogókkal, egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő az, amit be tudunk szerezni. Az az igazság, hogy a Magyarországon beszerezSasvári György technikus az új automatika szerelése közben Ä pislogó sárga gond Őszintén és szakszerűen a közlekedési lámpákról Munka közben az elsők.., Ismét két első helyezést hozott a hevesiek számára — egyet egyéni, egyet csoport- versenyben — az országos szakmai vetélkedő, amelyet a HISZÖV a népművészeti szövetkezetekben dolgozó var. rónők számára szervezett. A vetélkedőn, — melyre az idén Hevesen került sor — 13 háziipari szövetkezet 39 dolgozója vett részt. A versenyzőknek számot kellett adniuk elméleti tudásukról — technológia, anyagismeret, divatvonalak tervezése, — majd szakmai gyakorlatként egy hímzett blúzt kellett ösz- szeállítaniuk. A vetélkedő első helyem'i.' je Matsidlovszky Antalné, a hevesi háziipari szövetkt ?t dolgozója lett. Hevesiek szerezték meg a harmadik —• Besenyei Jánosné, — és a ne. gyedik — Pál Ferencné — helyet is, így az összesített csapatversenyben is a hevesiek csapata lett az első. A díjakat és a vele iáró nénz- jutalmat Kardos György, a HISZÖV munkatársa adta át. A kétnapos találkozó alkalmat adott tapasztalaicse- rékre is, s a hevesiek rögtönzött divatbemutatót is szerveztek saját termékeikből. Mezőgazdasági pályázat Hogyan látják a fiatalok, diákok a magyar mezőgazdaság mai színvonalát, fejlődését; milyennek ismerték meg a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok munkáját, a földeken dolgozók életét? Erről szeretne átfogó képet kapni a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum, mely Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című pályázatot a napokban hirdette meg általános és középiskolás tanulók számára. Â résztvevők munkáitól nemcsak a kiállítási anyag gyarapítását várják, hanem elsősorban a múzeum tudományos kutatómunkáját segítik majd a beküldött 'pályamunkák. Az integrált áram kő rök összeforrasztása. Aki végzi: Fü leki Krisztina. hető programkapcsoló óra nem megbízható, gyenge. Egyetlen elfogadható megoldásnak az látszik, hogy új típusú automatikát kezdenek gyártani, amely az eddigi elektromechanikus berendezéssel szemben digitális rendszerű lesz. Ebből az első tíz ebben az évben elkészül, jövőre pedig rfiég nagyobb mértékben gyártják. Mindenesetre ezek még a szó szoros (Fotó: Szabó SándorJ érlelmében a „jövő fényei”, s ha közelebb is kerülünk hoz. zajuk, még mindig >' ;:n eléggé távolinak tűnnek. , B. Kun Tibor ^ I Á fHëiwkm& 1978, november 11.. szomJagi
