Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
Hlemzeti kïncsünlc: Ouoda ,,Mi a mi hazánkban, különösen a történelmi nevezetességű helyeken, a szívünkkel is utazhatunk.” így iárom én mindannyiszor, újra és újra, és mindig megúnha- tatlanul a Bükköt. Szitál a napsütés, vibráló fényfoltok hullanak az árnyékos hegyi útra. Teljes pompájában tündöklik az őszi erdő. Ha az egész világon fellelhető aranyból és vörösrézből ezer és megannyi ezer apró levelet remekelne ötvöskéz. abból se futná az őszi természet pazar köntösére, amelyet az erdő borította tájék öltött magára ünnepi dísznek. A színarany levelek különben is csak gyenge utánzatai lehetnének a valódi tölgy-, cser- és bükkfalevélnek, amelyek már a legenyhébb légmozgástól suhognak, s a madárcsicsergésre is megrez- dülnek. Az alkonyat korán érkezik, ködöt terelve. Ilyenkor a ködön át csak a rozsdás lombok parazsai csillognak. Mintha a fázó szarvasok és őzek az erdő mélyén tüzet raktak volna. S hogy hol, merre vannak a történelmi nevezetességek? A Bükköt járók legelőször is felkeresik az emberi művelődés legősibb állomáshelyeit: a borsodi oldalon a lillafüredi Szelete-, a répáshutai Balla-, a cserépfalui Subalyuk-, a hevesi oldalon pedig az Istállóskő- barlangot. Nemkülönben érdekesek a több község (Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács. Szomolya) határában fellelhető méhészeti telephelyek, a „kaptárkövek”. A szarmata, avar és kelta sáncok nyomain kívül megtalálhatók az ókor és a magyar középkor várépítészetének emlékei is: Felsőtárkány és Szarvaskő várának romjai. Szilvásvárad fölött pedig Éleskő- és Geren- navár omladékái. A hórvöl- gyi Odorvár valaha az Esetés Diósgyőr közötti hadiút biztosítását szolgálta. Dédes várából is maradt még a mai időkre csekélyke rom, mivel a magas oromzatra épített erődítmény falait 1567-ben a védők rárobbantották a hegyoldalt ellepő, ostromló törökökre. Mindezek mellett any- nyi páratlan, rendkívüli természeti érték, növény- és állattani ritkaság tárháza a Bükk. amelyhez hasonlót hazánkban sehol s az egész világon is keveset találni. Huszonkét hónapja immár (1977. január elseje óta) nemzeti park a Bükk hegvség Borsod és Heves megyében fekvő majd 40 ezer hektárnyi területe. Érdemes és • szükséges is felidézni itt a Bükki Nemzeti Park alapító határozatának néhány pasz- szusát: „A Bükk-hegységet emberi környezetet szennyező nagy ipari létesítmények veszik körül. E környezetből még viszonylag érintetlen szigetként emelkedik ki a henv. séq. Országosan egyedülálló, nemzetközileg figyelemre méltó, tájképi megjelenése meredek ormaival. a „kövek" vonulatával, mély szurdokvölgyeivel. a fennsík hullámos felszínével, hegyi rétjeivel. hatalmas erdőségeivel, bőv’zű patakjaival, magas fokú esztétikai éJménnt nyújt. Klímája, tiszta levegője, csendje élettanilag kedvező hatású." Rendeltetése a következőkben megszabott: ,.... megvédeni a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, megőrizni jelentős természeti és kulturális értékeit, biztosítani a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket, a természetes környezet megőrzésével elősegíteni a szabod idő kultúrált felhasználását. a szabadban történő felüdülést és élményszerzést, szolgálni a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegen- forgalmat. a kprnyezetvédel- mi mintaterületként termé1978. november 6„ hétfő táblák s ezek is hamarosan a Helyükre kerülnek. — Milyen konkrét tennivalók adnak most legfőbb munkát a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának, dolgozóinak? — Minden erőfeszítésünk, fáradozásunk egyetlen célt szolgál: bemutatásra alkalmassá tenni a természet élő múzeumát s ezzel valóban nemzeti kinccsé emelni azt az értéket, amely e területen fellelhető. Miközben erre készülünk, a munkánk mostani szakaszában elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy megfelelő bázisokat teremtsünk Bükk-szerte Három fogadóközpont kialakítását tervezzük például a hegység keleti, nyugati és déli oldalán. Keleti fogadóházunk Miskolcon, pontosabban Hámorban épül. ahol az igazgatóság is végleges helyet kap. Nyugati fogadóházunk színhelye Szilvásvárad lesz, a Szalajka- völgy bejáratánál. Végül a déli fogadóközpont helyéül Felsőtárkányt választottuk. Ezek a fogadóházak nyitnak majd kaput a bel és külföldi látogatóknak, innét kiindulva — szakmai vezetők kíséretében — láthatják majd a csoportok a táj értékeit, szépségeit. Jó ütemben halad a kutatóbázisok létesítése is. Most folynak a tárgyalások az erdőgazdasággal három elhagyott épület megvásárlásáról a Hórvölgyben (Oszla) Pénzpataka mellett (Rejtek) és Létrástetőn. Olyan épületek ezek, amelyek alapos felújításra szorulnak, de megfelelő munkaszállást nyújtanak majd az idejáró természettudományos kutatóknak. Dr. Zólyomi Bálint Kossuth-dí- jas akadémikus vezetésével 1952-től 1955-ig végeztek botanikai felmérést, s készítették el erdőtipológiai eljárással a Bükk vegetációs térképét. Szeretnénk megnyerni a ma is élő kutatókat (Baráth Zoltán. Hornyánszky András, dr. Jakucs Pál), hogy készítsenek újabb felmérést, térképezzék fel, vegyék leltárba a Bükk kincseit, a most itt lelhető növény- és állatfajokat. — Sok a türelmetlenkedő a „láthatatlan” munka miatt? — Nagyon nagy az érdeklődés mindenünnen. Sokan iön- nek a Bükkbe, aztán tü-°l- metlenül. elégedetlenül, csalódottan távoznak. Nagy látványosságokat várnak tőlünk. arra pedig idő kell, hosszú esztendők, sok-sok idő... S amit ma tesznek, azt csak a jövő nemzedéke fogía igazán értékelni. Nem kis dologról van itt szó. őrizni, oltalmazni kell mindnyájunknak természeti értékeinket, őrizni, oltalmazni nemzeti kincsünket — a Bükköt! Pataky Dezső Házi tárlat — A műveim! A napokban csináltam. Apa, mikor nyitsz belőlük kiállítást...? A lányra néztem, majd vizsga szemmel átböngésztem a rajzokat, egy leendő „tárlat” műalkotásait. Mit tagadjam, a váratlan minőségi változás, a munka mennyisége egyaránt megdobogtatta atyai szívemet. Határozott ceruzavonások, merészen meghökkentő arányok, s vidám színek lobo- gása töltött ki minden fehér mezőt. S hihetetlennek tűnt, hogy néhány nap szüleménye ez a negyven rajz. Kiállítás? Arról egyelőre szó sem lehet, ezt iziben megmondtam a szőkének. Éspedig azzal együtt, hogy szorgalmas további munka eredményétől teszem majd függővé nyilvános bemutatkozását. Ekkor rátette kezét a papírhalomra, s némi megvetéssel új kérdést szegezett mellemnek. — Mi az, neked csak Bar- csay bácsi a festő? Alább nem adod a galériában? Valamikor mindenkinek el kell kezdenie... Elháríthattam érveit? Ugye, nem? Közhírré tétéa kórházban a Blikk szeti környezetünk védelmét." A Bükki Nemzeti Park székvárosa. Miskolc. Itt beszélgettünk a hegység jelenéről és jövőjéről Sztregova Sándor igazgatóval és helyettesével Sírniió József főmérnökkel. — Feladataink jelentősek, sokrétűek, szerteágazóak — magyarázza Sztregova Sándor. — Szép és nemes céljaink mindegyike, de csak fokozatosan lehet megvalósítani őket, ahogyan az erőnkből futja. Anyagi erőink szerények. a legfőbb gondunk, hogy a lehető legcélratörőbtartási szempontból indokolt E területek nagysága összesen 5664 hektár. — Milyen fejlesztés várható a Szalajka-völgyben? — A Szalajka-völgyet természetvédelmi mintaterületté alakítjuk. Csodálatos természeti adottságai és különleges látnivalói már eleve erre a szerepre rendelik. Fejlesztjük. bővítjük az erdei szabadtéri múzeumot, s különböző bejáróösvényeket, úgynevezett „tanösvényeket” létesítünk. Az utóbbi években a Szala ka-völgy hét végi napokon, ünnepeken olyan képet mutatott, mint egy A jávorkúti őslucos (Fotó: H: Szabó Béla) ben hasznosítsuk ezeket, a fontossági sorrendet megszabva és betartva. Elsősorban arra törekszünk, hogy megismerjük a terület értékeit. és a fő értékeket oltalmazzuk, védjük. Legsürgősebb feladat, hogy a nemzeti parkon belül is. a Bükk-fenn- sík teljes védettséget kapjon. A felmérő, tervező, szervező munka előkészítése már megkezdődött. — Az eltelt több mint másfél esztendő mindannyiunk számára fontos „tanulmányi idő” volt — hangoztatja Sim- kó József. — A természetvédelem nem fő tantárgy az erdészeti és az agrártudományi egyetemen. Az életben, a gyakorlatban kell megismerkedni a szakmai, kezelési, hatósági és jogi problémákkal, szervezési, koordinációs kérdésekkel. Nem látványos dolog, amit eddig csináltunk. Állapotfelvételt készítünk a nemzeti park területéről, azt is mondhatjuk, hogy ,.induló leltárt” csinálunk. Ez több évig tartó munkát jelent, nagyméretű és mindenre kiterjedő tudományos kutatómunkát. Azért néhány dolgot máris elértünk. Elkészítettük a védett területek csoportosítását, kijelölve . a szigorúan védett, a korlátozottan és a szabadon látogatható területrészeket. — Mely területek kaptak szigorú védettséget? — A teljes lista: a dédesi vár környéke. Csondró-völgy, Látókövek, Garadna-oldal, Háromkúti-völgy, a lillafüredi István-barlang felszíne, Szinva-oldal,. Sebesvíz-völgy, Jávorkút környéke, Nagymező, Balla-völgy, Csúnyavölgy, a cserépváraljai Kővölgy, Hórvölgy, Ablakoskő- völgy, Leány-völgy, a „kövek” vonulata. Szalajka- völgy a felsőtárkányi Várhegy Szarvaskő és Imókő. E területeken olyan természeti értékek vannak, amelyek szigorúbb védelme, megőrzése tudományos, oktatási, is- meretterje«etési és génfennszardíniásdoboz. Annyi ember összezsúfolódott, hogy valósággal nem fértek egymástól. Rendre itt zajlottak az ilyen-olyan találkozók, tömeges összejövetelek, lagzit felülmúló sütés-főzések, eszem-iszomos dáridók, üzemi-vállalati népünnepélyek. A majálisozó, táborozó tömeget szépen „áttereltük” a szomszédos tófalui völgybe. A nemzeti park más területein is folyamatosan gondoskodunk olyan területek kijelöléséről, ahol autóparkírozók. táborozóhelyek, szalonnasütők, erdei tornapályák kialakíthatók. Elkészültek a különböző eligazító-, figyelmeztető- és tájékoztatóBoldogult Galyasi Miklós bátyánk szerint a gyereket már pólyában a „föstészet- hez” kell szoktatni. Járják csak a kiállításokat, akkor hangolódnak, úgy nevelődnek a nemesen szépre! Nagyobbik lányunkat vittük is alig évesen, s visszük azóta majdminden festői, szobrá- szi bemutatkozásra. Mondhatni törzstag a Hatvani Galériában. Eközben arra gondoltam már, talán a sok forma, motívum és szín benne is megmozdít valamit. Ha nem művész, legalább rajztanár, vagy ehhez hasonló lesz. További néhány esztendő azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította. Kurucz- festmény ide, Somogyi-szobor oda, semmi indulat a lányban, hogy filctollat ragadjon, elfoglalja magát velük, s munkálkodva fejlesz- sze kézügyességét, rajzkészségét. Aztán történt valami. Nemrég, talán éppen akkor, amikor az ötgyertyás születésnapi tortáját . fölszeleteltük a vacsoraasztalon, a szomszéd szobából titokzatos képpel elősomfordál a mi szőkénk, majd az abroszra ejt halomnyi lapot, tele ábrával, színes vonalerdővel. Munka után, már megint húsleves. •.? tik tehát, hogy leányunk rövidesen nagy nyilvánossághoz jut. Első gyűjteményes tárlatát a nappaliban rendezzük. S már dolgozunk rajta. Ragasztóval sikerült szinte minden jelentős művét a könyvszekrény, az ajtók, ablakok síkjára erősíteni. keserű anyai átkok közepette. Tele a ház seprűn röpködő boszorkánnyal, piros fával, zöld kakassal, s mindem k alkotásról ránk vigyorog az ezerágra sütő napocska. Meghívó is készül az ismerősöknek, s plakát hirdeti majd az eseményt. Akciónk egyetlen pontnál fe- neklett meg csupán ! Nem akartam zajos megnyitót, lányunk viszont ragaszkodott hozzá, kevés engedménnyel. — Hosszan nem kell beszélni, pláne papírról, de azt a nénit, aki a legutóbbi kiállításotokon majdnem széttörte a zongorát, s valami dalt slvított, föltétien rendeld meg. Utóbbira még hajlok, hang" szer nélkül. Merthogy egy zongora is beférjen a lakásba. erősen kétlem. Az egyeztető tárgyalások ezért m"g folvnak, s a szemben álló felek remélhetőleg rövidesen közös álláspontra jutnak. (moldvay) Délutáni! o'heunn .érőtök'* (Szabó Sándor képriportjai Saját erőből létesítettek óvodát dolgozóik gyermekei szá. mára a Hatvan Város Tanácsa Kórház és Rendelőintézet, ben. A korábbi szolgálati lakást alakították át társadalmi összefogással, s ennek eredményeként az egészségügyi dől. gozók gyermekei — egyelőre 35-en — második ot^-nn találtak szüleik munkahelyén. Az ötlet igen jónak. köve. tésre méltónak látszik, ezt mutatja be képriportunk is. Megerősít«*«* ?e!'*n*Seek szerint vár óm"’ H!,t'"»nlv>r. homokvár. „Kivitelezői”: a kj.házi óvodások.
