Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
Operett A Vígszínházban W. Gomb. rowícz: Operett című s*ín- m (ívének próbái folynak Valló Péter rendező irányításával. A bemutató november 3-án lesz. A képen: Tahi Tóth László, Bárdy György. (MTI fotó — Ilovszky Béla felv. — KS) Táncház — Kiállítások — Daioslaiáikozók Művészeti hetek az egri járásban Az egri járásban immár negyedik alkalommal kerül sor a hagyományos művészeti hetek megrendezésére. A szervezők — az egri járási hivatal, á Megyei Művelődési , Központ és a Heves megyei Tanács müiielődés- ügyi osztálya — november 5-től 20-ig ezúttal is gazdag programot kínálnak az érdeklődőknek. Így az 5-i ünnepélyes megnyitó után — melyre a pétervésári művelődési házban kerül sor délután 6 órakor —, 11-én az andornaktályai művelődési házban az . Egri Néptánc Együttes alakít táncházat. A csoport műsorát később Ver- peléten és Makiáron is bemutatja. 19-én, szintén An- dornaktályán. dalostalálkozóra kerül sor Sej. haj szép a páva címmel. A siroki művelődési házban Koch Árpád fafaragó műveiből rendeznek kiállítást, amely 10-től 20-ig tart nyitva. Ugyanitt 17-én az Egri Vonósnégyes mutatja be műsorát. Bodonyban többek közt a Cigányéletmód Heves megyében c. tárlat ígérkezik érdekesnek, amelyet 10-én a témához fűződő vitával kapcsolnak egybe. Dienes Gábor oboa- estje A zeneiskola Bartók-ter- móben lépett az egri közönség elé Dienes Gábor oboaműsorával. Ez a hangverseny is szerves része annak a kapcsólatnak. és összetartozásnak. amely a zeneiskola volt növendékeit visszahívja és visszavárja a művészpályájuk kezdetén és későbbi szakaszában is. Ez a műsor bebizonyította, hogy Dienes Gábor milyen mély hittel, meggyőződéssel és felkészültséggel rabja a muzsikának, máris mestere — még egyelőre a jogokat is osztó diploma várományosaként — hangszerének. És anélkül, hogy a fiatal zenészhez fűződő kapcsolatainknak. az őt érintő emlékeinknek hatására túlzásra ragadtatnánk magunkat, meg kell állapítanunk: Mozart Oboaversenyével annak különösen a második és harmadik tételével, a Britten Hát metamorfózisával, annak könnyed és értő megfogalmazásával megérdemelt tapsot kapott a közönségtől. A műsorban Kancsár Vera szolgáltatta a zongoraldsére- tet, művészi érettséggel és játékában követve az egyébként is temperamentumos Dienes Gábort. Kovács Ilona két Bach- számot énekelt zongora- és oboakísérettel. A fiatal énekesnő fejlődését is figyelemmel kísérjük, hiszen eddigi egri fellépései, koncertjei azt bizonyítják, hogy a hazai művészképzés benne is nemes hanganyagra talált. Vizsolyt Lívia — fagott — Poulenc Triójának előadásában vett részt. Dienes Gábor . és Kancsár Vera mellett. Hangszerének sajátos szerepköre van a zenekarokban; ebben a trióban érett és erőteljes hangulati elemekkel emelte az oboás 'ólam hatását. Ez a hangverseny díszesebb dobogót is megérdemelt volna, (f. a.) A népművészet helye és szerçpe a szocialista kultúrában — Cs. Schwalm Edit, az egri vármúzeum munkatársa e címmel tart a járásban több helyütt előadást, így 17- én Terpestn is. Pátervásárán a legtöbb érdeklődést vonió program minden bizonnyal a 18-án bemutatásra kerülő Radnóti-est lesz A műsort a Megyei Művelődési Központ Irodalmi színpadosai adják elő. A váraszói- ak szintén dalostalálkozóval kapcsolódnak a programsorozathoz. A bélapátfalvi művelődési ház hatféle kínálattal várja a látogatókat. A fiatal alkotók klubjának tárlatát 15-én nyitják meg. Tamaleleszen 18- án délután Meseszínház címmel fővárosi vendég művészek szórakoztatják maid a gyerekeket. A paródiák szintén az apróságokra gondoltak, amikor az ő rajzaikból szerveztek bemutatót a művészeti hetek alkalmából. Ki hogyan szeret? Szemes Mari pódiumműsora Ki hogyan szeret? — ezzel a címmel adta elő pódi- umműsorát vasárnap este, a Megyei Művelődési Központ színháztermében Szemes Mari, akit az egri közönség az Agria Játékszín tűzrőlpattant menyecskéjének alakításáért is a szivébe zárt. A műsor címe a „Ki hogyan beszél róla?” is lehetett volna. Az irodalmi válogatás ugyanis a Canterbury meséktől Mikszáthon át a Kibédi balladák egyik gyöngyszeméig terjedt, magukkal sodorva apróbb-na- gyobb lírai megnyilatkozásokat, egy szürrealista Bu- zati-novellát, de leginkább Weöres Sándor remek ritmusait. A téma — egy asszony hogyan is tehet magáról és magának őszinte vallomást, nyilvános gyónást- érzelmeiről, művészi önmagáról? — a szerelem. És annak fonákja. Van ilyen? És az mi? Ebből a másfél órás jókedvű komódi ázásból nem derül ki, inkább csak az világosodik meg a hallgatóság előtt, hogy ennek a színésznőnek vérbő humora van. A szerelem veszélyeit, méilységét éppen csak érinti, nem mintha meg akarná fosztani ezt a nagyon is tiszteletreméltó emberi érzést azoktól a tulajdonságaitól, amiket évmilliók óta ismerünk, vagy amikről azt hisszük, hogy egyetlen élet alatt mind-mind megismerhetők. Akkor van elemében, amikor kajánkodni kell, a fonákjáról meg lehet lesni ezt az érzést. És ezt hogyan lehet? Minden tettenérés, minden telitalálat az emberben, a szerelmet megszenvedő, a szerelmet átélő, a szerelmet megtaláló férfiban, asszonyban lehetséges. És hogy Itt a „szemszög” az asszonyé, az nem kétséges. Szemes Mari a prózában érzi otthon magát. Ezeket a hol pattogó, hol kacskarin- gós mondatokat tudja úgy igazánból megforgatni a nyelve hegyén, foghegyről odadobni, hogy aztán az egész testével, hangsúlyos gesztusaival a mondandó tartalmát még közelebb tolhassa a közönség füléhez, szeméhez. Pódiumon Szemes Mari clown-szerű jellenség — a legjobb értelemben. Szinte azt kell mondanunk, hogy a pódiumot vásári dobogónak tekinti, ahonnan szórni lehet a hálás és tréfára éhes publikumnak azt, arai őt is, a publikumot is felhevíti- felderíti. Ahogyan a Mik- száth-novellát elövezette, vagy ahogyan a Weöres által írt gyermekverseket megjátszotta, mozdulatokban és arcjátékban a szándékos túlharsogással, az bizonyíték arra is, hogy ez a jókedvű és bővérű humor az asszonyt érzelmek vallomásszerű elleplezésére szolgál. Vagy csak irónia lenne, önirónia, mindaz, amit ekkora hevességgel és lobogással dobott ki magából ebben a műsorában Szemes Mari? Két tehetséges fiatal, Muszty Bea és Dohai András adott keretet a művésznő programjához. A húros hangszerek és az emberi hang kellemes összejátszása, a fegyelmezett előadásmód és a versek zeneiségének játékos felfokozása jellemezte számaikat. Ügy érezzük, hogy az est után többen utánakutatnak majd az előadott verseknek, balladáknak, mert feldolgozásaikban a versek, a líra csillogó tartalmát Is megérintették. Szovjet filmek hete Három, eddig Magyarországon nem látott film Három, Magyarországon eddig nem látott film bemutatása ad rangot a szovjet filmek hete november z—3-ig tartó eseménysorozatának Budapesten három bemutatóra kerül sor: november 1- én a Szikrában a .,Sebzett madarak”-at tűzik műsorra, amely az 1977-es cannes-i filmfesztiválon igen jó kritikát kapott, idén pedig a szovjet össz-szövetségi fesztivál négy nagydíjának egyikével jutalmazták. A „Szót kérek” a Toldi november 2-i vetítésén szerepel először, míg a „Transzszibériai expressz’’ című filmalkotást a Gorkij filmszínházban november lián láthat; ók » nézők orosz nyelven. A budapesti díszbemutatót követően Salgótarjánban és Békéscsabán is bemutatják a „Transzszibériai expressz”-t és a „Sebzett ma- darak”-at. A „Transzszibériai expressz” egyébként nem szerepel a Mokép idei vetítési tervében, a nagyközönség csak 1979-ben láthatja majd. Hogy mégis bekerült a filmhét programjába, azt az ünnepségekre hazánkba érkező szovjet küldöttség összetétele magyarázza. Abban ugyanis helyet kapott Arin Baszano- va, a film egyik főszereplője is. Az öttagú delegáció tagja Irina Csulikova, a „Szót kérek” egyik főszereplője. November 2-án a Toldi moziban a díszbemutató előtt .szovjet plakátkiállítást nyitnak meg. Öléves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Évente mintegy 900 renJ dezvónnyel, politikai fórumokkal előadásokkal, kerek- asztal-beszélgetésekkel, 800 filmvetítéssel, valamint több mint száz könyv és 30 képzőművészeti jellegű kiállítással várja az érdeklődőket a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. — Mondotta Ivan Vasziljevics Szalimon nagykövetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza fennállásának 5. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az eltelt öt év alatt a látogatók száma meghaladta a 3 milliót. A házat rendszeresen felkeresik szocialista brigádok, iskolák, részükre külön programokat szerveznek. 1918 Heves megyében A „kommunizmus ii. I " I r előkészítői 1378. november !.. szerda A megye községeibe november első napjaiban érkezett el a pesti forradalom híre. s ez azonnal forradalmi megmozdulásokat eredményezett A forradalmi néphangulat a legtöbb községben a jegyzők, uradalmi intézők, falusi kereskedők, esetleg papok és gazdag parasztok ellen irányult. A jegyzők ellen a népharag különösen a hadisegélyek kifizetése körüli visszaélések miatt volt általános. A frontokról hazatért katonák éhségben és rongyokban találták családjukat, és haragjuk ezért természetesen elsősorban a községi , elöljáróságot tette felelőssé. Az egri járásban Verpelét, Tarnaszent- mária, a gyöngyösi járásban Vámosgyörk, Gyöngyösoroszi, a hevesi járásban Atány, Bo- conád. Erdőtelek, Kisköre, Poroszló községekben; apétervásári járásnak pedig valameny- nyi községében Sírok kivételével olyan erős megmozdulása volt. hogy a jegyzők elmenekültek. A megmozdulásokat legtöbb helyen a Szovjet-Orosz- országból vagy a frontokról hazatért fegyveres katonák vezették. A Károlyi-kormánynak teljesen sikertelen maradt az a kísérlete, hogy a hazatérő katonákat leszerelje, s így a katonáit kezében levő fegyver most már alkalmassá vált a belső ellenséggel való leszámolásra. Kiskörére november 1-én délelőtt érkezett meg a hazatérő katonaság. A helybeli jegyzőnek egy későbbi jelentése részletesen beszámol a katonák megérkezéséről.’ A katonák;, akiknek vezére „Magyar László minden elképzelhető érdemrenddel kitüntetett törzsőrmester volt, ész és cél nélkül lövöldöztek". A Tanácsköztársaság megdöntése után a kormány és a megyei hatóságok a falusi jegyzőktől és papoktól jelentéseket kértek a forradalmi eseményekről. Ezek a jelentések számos községben nagyon jó adatokat szolgáltatnak a forradalmi eseményekhez. A gyöngyöstarjáni jelentés leírja, hogy „a katonaság fegyverét magával hozva jött a községbe”. Atányon a hazatért katonák „az utcákon fel s alá járva megjelentek a községházánál, ott az ablakot botokkal, kövekkel beverték". A népmozgalmak megindulása után már az első napokban sor került a jegyző és az elöljáróság számonkérésére. Kiskörén „élesen kikeltek a hadisegélyek miatt a községi jegyző ellen. Szidalmazták ezenkívül a papot és a püs- pökségi uradalom intézőjét is.” November 3-án délután fegyveres katonák jelentek meg a jegyző, a pap, három tanító és egy intéző házánál „és azon parancsot adták ki, hogy egy óra. eltelte múlva" a népkörben megjelenjenek. A meghívott községi vezetők nem merve ellenszegülni, a jelzett időben megjelentek a népkörnél, „ahol ekkor már három-négyszáz főnyi össze- gyülemlett, arckifejezésükről ítélve rosszindulatú, a legnagyobb tiszteletlenséget tanúsító tömeg várakozott”. Később a tüntetők száma mintegy ezer főre növekedett, akik az épület, előtt zajong- tak és lövöldöztek.. A jegyző megpróbálta kezébe venni a gyűlés irányítását, őt azonban félreállították és Magyar László vette át az irányítást, aki az összes jelenlevők helyeslése közben „általános szemrehányást tett” az elöljáróságnak és az „egész nép nevében bizalmatlanságának adott kifejezést”. Recsken november 2-an volt a legerősebb a megmozdulás. Az egercsehi bányamunkásság is megmozdult a forradalom hírére. November 3- án reggel a szűcsi bányatelep munkásai a Fedémes. Szentdomonkos, Tarnalelesz községekből bejáró munkásokkal együtt megjelentek a lipótak- nai üzemirodánál és elhatározták, hogy átmennek a központi telepre, hogy a Nemzeti Tanácsnál való csatlakozásra szólítsa fel a brt- nyaigazgatóságot is. A bányamunkásság már ezt megelőzően csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, és kijelentette. hogy. csak, akkor hajlandó a munkát folytatni, ha a bányavezetőség is azonosítja magát a munkássággal. Először a századparancsnoksági iroda előtt álltak fel, ahol Gencsi Lajos hadnagy kijelentette, hogy a katonaság megszűnt, a katonák máf el is távoztak, a rendfenntartás ezután a munkásságra vár és éppen ezért a katonaság fegyverét a munkásság rendelkezésére bocsátja. Ezt ..viharos tüntetéssel” vették tudomásul, majd a „Nemzeti Tanácsot, a köztársaságot és Károlyit éltetve megindult a tömeg a bányaígazgatósági iroda felé". November 4-én a megmozdulások tovább folytatódtak. A bizalmi férfiak Lipótaknán felkeresték az üzem főmérnökét, bejelentették, hogy az óttani telepen is megalakítják a Nemzeti Tanácsot, „a bányaműveket pedig egész berendezésükkel a Budapest Nemzeti Tanács részére lefoglalják és annak tulajdonává nyilvánítják.” A forradalom után meginduló népmozgalmak legtöbb helyen a tanácsok megalakulására vezettek. Gyöngyösorosziban például a Nemzeti Tanács megalakulása úgy történt, hogy „a katonatanács megválasztott tagjaival a képviselőtestület kiegészítve magát, felvette a Nemzeti Tanács címet”. Több helyen azonban a forradalmi megmozdulás eredményeképpen valóban erős népi szervek jöttek létre, amelyek messze túlhaladták a Károlyi-kormány és az Országos Nemzeti Tanács által megszabott kereteket. A Károlyi-kormáAy legfeljebb ellenőrző szerepet szánt a különböző népi tanácsoknak, ezek pedig számos esetben irányító, sőt néha végrehajtó szerepet játszottak. Verpelé- ten a Nemzeti Tanács megalakulása után azonnal ..bizalmi egyéneket küldtek a postára, a községházára”. „Egy szép napon a Nemzeti Tanács írással felszólította az egész elöljáróságot a távozásra.” Átányban a Nemzeti Tanács utasítására ,,a gazdasági munkások és cselédek bérét felemelték. A munkások részére a nagyobb birtokokból tengeri- és burgonyaföldeket osztottak ki, a birtokokat szegélyező fáJcat kiirtotta, azokat a legminimálisabb árért kiárusította.” Gyöngyössolymo- son ,.a községházára tömegesen beállítottak és többé nem, lehetett ottan tőlük tárgyalni, mert verték a mellüket, hogy most mindennek úgy kell lennie, ahogy ők akarják". Megállapíthatjuk, hogy az 1918-as novemberi paraszt- mozgalmak eredményeképpen a régi közigazgatás megszűnt. szétesett. A helyében kialakult falusi Nemzeti Tanácsok minden esetben paraszttanácsok voltak még akkor is, ha abban a szegényparasztság nem volt többségben. Ezek a tanácsok is töb- bé-kevésbé az egész falusi lakosság érdekét képviselték a földbirtokosokkal szemben. Megállapíthatjuk, hogy a forradalmi mozgalom a novemberi események lezajlása után nem szűnt meg, sőt szervezettebbé vált Heves megyében is és több olyan községben, ahol kezdetben a szegényparasztság a tanácsokban kisebbségben volt (pl. Abasár. Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján) 1919 tavaszára kezébe vette a vezetést. Több jegyzői jelentés beszámol arról, hogy a hazatért katonák „állandóan jártak a községben. tulajdonképpen szociáldemokratának vallották magukat, de a kommunizmus. '’lőkészítői voltak”. (Folytatjuk) Dr. Nagy József
