Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Operett A Vígszínházban W. Gomb. rowícz: Operett című s*ín- m (ívének próbái folynak Valló Péter rendező irányí­tásával. A bemutató novem­ber 3-án lesz. A képen: Tahi Tóth László, Bárdy György. (MTI fotó — Ilovszky Béla felv. — KS) Táncház — Kiállítások — Daioslaiáikozók Művészeti hetek az egri járásban Az egri járásban immár negyedik alkalommal kerül sor a hagyományos művé­szeti hetek megrendezésére. A szervezők — az egri járási hivatal, á Megyei Művelő­dési , Központ és a Heves megyei Tanács müiielődés- ügyi osztálya — november 5-től 20-ig ezúttal is gazdag programot kínálnak az ér­deklődőknek. Így az 5-i ün­nepélyes megnyitó után — melyre a pétervésári műve­lődési házban kerül sor dél­után 6 órakor —, 11-én az andornaktályai művelődési házban az . Egri Néptánc Együttes alakít táncházat. A csoport műsorát később Ver- peléten és Makiáron is be­mutatja. 19-én, szintén An- dornaktályán. dalostalálko­zóra kerül sor Sej. haj szép a páva címmel. A siroki művelődési ház­ban Koch Árpád fafaragó műveiből rendeznek kiállí­tást, amely 10-től 20-ig tart nyitva. Ugyanitt 17-én az Egri Vonósnégyes mutatja be műsorát. Bodonyban többek közt a Cigányéletmód Heves megyében c. tárlat ígérkezik érdekesnek, amelyet 10-én a témához fűződő vitával kap­csolnak egybe. Dienes Gábor oboa- estje A zeneiskola Bartók-ter- móben lépett az egri közön­ség elé Dienes Gábor oboa­műsorával. Ez a hangverseny is szerves része annak a kapcsólatnak. és összetarto­zásnak. amely a zeneiskola volt növendékeit visszahívja és visszavárja a művészpá­lyájuk kezdetén és későbbi szakaszában is. Ez a műsor bebizonyította, hogy Dienes Gábor milyen mély hittel, meggyőződéssel és felkészültséggel rabja a muzsikának, máris mestere — még egyelőre a jogokat is osztó diploma várományosa­ként — hangszerének. És anélkül, hogy a fiatal ze­nészhez fűződő kapcsolata­inknak. az őt érintő emlé­keinknek hatására túlzásra ragadtatnánk magunkat, meg kell állapítanunk: Mozart Oboaversenyével annak különösen a második és har­madik tételével, a Britten Hát metamorfózisával, annak könnyed és értő megfogal­mazásával megérdemelt tap­sot kapott a közönségtől. A műsorban Kancsár Vera szolgáltatta a zongoraldsére- tet, művészi érettséggel és játékában követve az egyéb­ként is temperamentumos Dienes Gábort. Kovács Ilona két Bach- számot énekelt zongora- és oboakísérettel. A fiatal éne­kesnő fejlődését is figyelem­mel kísérjük, hiszen eddigi egri fellépései, koncertjei azt bizonyítják, hogy a hazai művészképzés benne is ne­mes hanganyagra talált. Vizsolyt Lívia — fagott — Poulenc Triójának előadásá­ban vett részt. Dienes Gábor . és Kancsár Vera mellett. Hangszerének sajátos sze­repköre van a zenekarokban; ebben a trióban érett és erőteljes hangulati elemekkel emelte az oboás 'ólam hatá­sát. Ez a hangverseny dísze­sebb dobogót is megérdemelt volna, (f. a.) A népművészet helye és szerçpe a szocialista kultúrá­ban — Cs. Schwalm Edit, az egri vármúzeum munkatár­sa e címmel tart a járásban több helyütt előadást, így 17- én Terpestn is. Pátervá­sárán a legtöbb érdeklődést vonió program minden bi­zonnyal a 18-án bemutatás­ra kerülő Radnóti-est lesz A műsort a Megyei Művelődé­si Központ Irodalmi színpa­dosai adják elő. A váraszói- ak szintén dalostalálkozóval kapcsolódnak a programso­rozathoz. A bélapátfalvi művelődési ház hatféle kínálattal várja a látogatókat. A fiatal alko­tók klubjának tárlatát 15-én nyitják meg. Tamaleleszen 18- án délután Meseszínház címmel fővárosi vendég mű­vészek szórakoztatják maid a gyerekeket. A paródiák szintén az apróságokra gon­doltak, amikor az ő rajzaik­ból szerveztek bemutatót a művészeti hetek alkalmából. Ki hogyan szeret? Szemes Mari pódiumműsora Ki hogyan szeret? — ez­zel a címmel adta elő pódi- umműsorát vasárnap este, a Megyei Művelődési Köz­pont színháztermében Sze­mes Mari, akit az egri kö­zönség az Agria Játékszín tűzrőlpattant menyecskéjé­nek alakításáért is a szivé­be zárt. A műsor címe a „Ki ho­gyan beszél róla?” is lehe­tett volna. Az irodalmi vá­logatás ugyanis a Canter­bury meséktől Mikszáthon át a Kibédi balladák egyik gyöngyszeméig terjedt, ma­gukkal sodorva apróbb-na- gyobb lírai megnyilatkozá­sokat, egy szürrealista Bu- zati-novellát, de leginkább Weöres Sándor remek rit­musait. A téma — egy asszony hogyan is tehet magáról és magának őszinte vallomást, nyilvános gyónást- érzelmei­ről, művészi önmagáról? — a szerelem. És annak fonák­ja. Van ilyen? És az mi? Ebből a másfél órás jókedvű komódi ázásból nem derül ki, inkább csak az világosodik meg a hallgatóság előtt, hogy ennek a színésznőnek vérbő humora van. A szere­lem veszélyeit, méilységét éppen csak érinti, nem mintha meg akarná fosztani ezt a nagyon is tiszteletre­méltó emberi érzést azoktól a tulajdonságaitól, amiket évmilliók óta ismerünk, vagy amikről azt hisszük, hogy egyetlen élet alatt mind-mind megismerhetők. Akkor van elemében, ami­kor kajánkodni kell, a fo­nákjáról meg lehet lesni ezt az érzést. És ezt hogyan le­het? Minden tettenérés, minden telitalálat az ember­ben, a szerelmet megszenve­dő, a szerelmet átélő, a sze­relmet megtaláló férfiban, asszonyban lehetséges. És hogy Itt a „szemszög” az asszonyé, az nem kétséges. Szemes Mari a prózában érzi otthon magát. Ezeket a hol pattogó, hol kacskarin- gós mondatokat tudja úgy igazánból megforgatni a nyelve hegyén, foghegyről odadobni, hogy aztán az egész testével, hangsúlyos gesztusaival a mondandó tartalmát még közelebb tol­hassa a közönség füléhez, szeméhez. Pódiumon Szemes Mari clown-szerű jellenség — a legjobb értelemben. Szinte azt kell mondanunk, hogy a pódiumot vásári dobogónak tekinti, ahonnan szórni le­het a hálás és tréfára éhes publikumnak azt, arai őt is, a publikumot is felhevíti- felderíti. Ahogyan a Mik- száth-novellát elövezette, vagy ahogyan a Weöres ál­tal írt gyermekverseket megjátszotta, mozdulatokban és arcjátékban a szándékos túlharsogással, az bizonyíték arra is, hogy ez a jókedvű és bővérű humor az asszo­nyt érzelmek vallomásszerű elleplezésére szolgál. Vagy csak irónia lenne, önirónia, mindaz, amit ekkora heves­séggel és lobogással dobott ki magából ebben a műsorá­ban Szemes Mari? Két tehetséges fiatal, Muszty Bea és Dohai And­rás adott keretet a művész­nő programjához. A húros hangszerek és az emberi hang kellemes összejátszása, a fegyelmezett előadásmód és a versek zeneiségének já­tékos felfokozása jellemezte számaikat. Ügy érezzük, hogy az est után többen utánakutatnak majd az elő­adott verseknek, balladák­nak, mert feldolgozásaikban a versek, a líra csillogó tar­talmát Is megérintették. Szovjet filmek hete Három, eddig Magyarországon nem látott film Három, Magyarországon eddig nem látott film bemu­tatása ad rangot a szovjet filmek hete november z—3-ig tartó eseménysorozatának Budapesten három bemuta­tóra kerül sor: november 1- én a Szikrában a .,Sebzett madarak”-at tűzik műsorra, amely az 1977-es cannes-i filmfesztiválon igen jó kriti­kát kapott, idén pedig a szov­jet össz-szövetségi fesztivál négy nagydíjának egyikével jutalmazták. A „Szót kérek” a Toldi november 2-i vetíté­sén szerepel először, míg a „Transzszibériai expressz’’ cí­mű filmalkotást a Gorkij filmszínházban november li­án láthat; ók » nézők orosz nyelven. A budapesti díszbe­mutatót követően Salgótar­jánban és Békéscsabán is be­mutatják a „Transzszibériai expressz”-t és a „Sebzett ma- darak”-at. A „Transzszibériai expressz” egyébként nem szerepel a Mokép idei vetítési tervé­ben, a nagyközönség csak 1979-ben láthatja majd. Hogy mégis bekerült a filmhét programjába, azt az ünnep­ségekre hazánkba érkező szovjet küldöttség összetétele magyarázza. Abban ugyanis helyet kapott Arin Baszano- va, a film egyik főszereplője is. Az öttagú delegáció tagja Irina Csulikova, a „Szót ké­rek” egyik főszereplője. November 2-án a Toldi moziban a díszbemutató előtt .szovjet plakátkiállítást nyit­nak meg. Öléves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Évente mintegy 900 renJ dezvónnyel, politikai fóru­mokkal előadásokkal, kerek- asztal-beszélgetésekkel, 800 filmvetítéssel, valamint több mint száz könyv és 30 kép­zőművészeti jellegű kiállí­tással várja az érdeklődőket a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza. — Mondotta Ivan Vasziljevics Szalimon nagykövetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője kedden a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza fennállásának 5. évfordulója alkalmából ren­dezett sajtótájékoztatón. Az eltelt öt év alatt a lá­togatók száma meghaladta a 3 milliót. A házat rendsze­resen felkeresik szocialista brigádok, iskolák, részükre külön programokat szervez­nek. 1918 Heves megyében A „kommunizmus ii. I " I r előkészítői 1378. november !.. szerda A megye községeibe no­vember első napjaiban érke­zett el a pesti forradalom hí­re. s ez azonnal forradalmi megmozdulásokat eredmé­nyezett A forradalmi nép­hangulat a legtöbb község­ben a jegyzők, uradalmi in­tézők, falusi kereskedők, esetleg papok és gazdag pa­rasztok ellen irányult. A jegyzők ellen a népharag kü­lönösen a hadisegélyek kifi­zetése körüli visszaélések miatt volt általános. A fron­tokról hazatért katonák éh­ségben és rongyokban találták családjukat, és haragjuk ezért természetesen elsősor­ban a községi , elöljáróságot tette felelőssé. Az egri járás­ban Verpelét, Tarnaszent- mária, a gyöngyösi járásban Vámosgyörk, Gyöngyösoroszi, a hevesi járásban Atány, Bo- conád. Erdőtelek, Kisköre, Po­roszló községekben; apétervá­sári járásnak pedig valameny- nyi községében Sírok kivételé­vel olyan erős megmozdulása volt. hogy a jegyzők elmene­kültek. A megmozdulásokat leg­több helyen a Szovjet-Orosz- országból vagy a frontokról hazatért fegyveres katonák vezették. A Károlyi-kor­mánynak teljesen sikertelen maradt az a kísérlete, hogy a hazatérő katonákat leszerel­je, s így a katonáit kezében levő fegyver most már al­kalmassá vált a belső ellen­séggel való leszámolásra. Kis­körére november 1-én dél­előtt érkezett meg a hazatérő katonaság. A helybeli jegy­zőnek egy későbbi jelentése részletesen beszámol a kato­nák megérkezéséről.’ A kato­nák;, akiknek vezére „Magyar László minden elképzelhető érdemrenddel kitüntetett törzsőrmester volt, ész és cél nélkül lövöldöztek". A Ta­nácsköztársaság megdöntése után a kormány és a megyei hatóságok a falusi jegyzőktől és papoktól jelentéseket kér­tek a forradalmi események­ről. Ezek a jelentések számos községben nagyon jó adato­kat szolgáltatnak a forradal­mi eseményekhez. A gyöngyöstarjáni jelentés leírja, hogy „a katonaság fegyverét magával hozva jött a községbe”. Atányon a ha­zatért katonák „az utcákon fel s alá járva megjelentek a községházánál, ott az ablakot botokkal, kövekkel beverték". A népmozgalmak megindulá­sa után már az első napok­ban sor került a jegyző és az elöljáróság számonkérésére. Kiskörén „élesen kikeltek a hadisegélyek miatt a községi jegyző ellen. Szidalmazták ezenkívül a papot és a püs- pökségi uradalom intézőjét is.” November 3-án délután fegyveres katonák jelentek meg a jegyző, a pap, három tanító és egy intéző házánál „és azon parancsot adták ki, hogy egy óra. eltelte múlva" a népkörben megjelenjenek. A meghívott községi vezetők nem merve ellenszegülni, a jelzett időben megjelentek a népkörnél, „ahol ekkor már három-négyszáz főnyi össze- gyülemlett, arckifejezésükről ítélve rosszindulatú, a legna­gyobb tiszteletlenséget tanú­sító tömeg várakozott”. Ké­sőbb a tüntetők száma mint­egy ezer főre növekedett, akik az épület, előtt zajong- tak és lövöldöztek.. A jegyző megpróbálta kezébe venni a gyűlés irányítását, őt azon­ban félreállították és Magyar László vette át az irányítást, aki az összes jelenlevők he­lyeslése közben „általános szemrehányást tett” az elöl­járóságnak és az „egész nép nevében bizalmatlanságának adott kifejezést”. Recsken november 2-an volt a legerő­sebb a megmozdulás. Az egercsehi bányamun­kásság is megmozdult a for­radalom hírére. November 3- án reggel a szűcsi bányatelep munkásai a Fedémes. Szent­domonkos, Tarnalelesz közsé­gekből bejáró munkásokkal együtt megjelentek a lipótak- nai üzemirodánál és elhatá­rozták, hogy átmennek a központi telepre, hogy a Nemzeti Tanácsnál való csat­lakozásra szólítsa fel a brt- nyaigazgatóságot is. A bá­nyamunkásság már ezt meg­előzően csatlakozott a Nem­zeti Tanácshoz, és kijelentet­te. hogy. csak, akkor hajlandó a munkát folytatni, ha a bá­nyavezetőség is azonosítja magát a munkássággal. Először a századparancsnok­sági iroda előtt álltak fel, ahol Gencsi Lajos hadnagy kije­lentette, hogy a katonaság megszűnt, a katonák máf el is távoztak, a rendfenntartás ezután a munkásságra vár és éppen ezért a katonaság fegyverét a munkásság ren­delkezésére bocsátja. Ezt ..vi­haros tüntetéssel” vették tu­domásul, majd a „Nemzeti Tanácsot, a köztársaságot és Károlyit éltetve megindult a tömeg a bányaígazgatósági iroda felé". November 4-én a megmozdulások tovább foly­tatódtak. A bizalmi férfiak Lipótaknán felkeresték az üzem főmérnökét, bejelentet­ték, hogy az óttani telepen is megalakítják a Nemzeti Ta­nácsot, „a bányaműveket pe­dig egész berendezésükkel a Budapest Nemzeti Tanács ré­szére lefoglalják és annak tulajdonává nyilvánítják.” A forradalom után megin­duló népmozgalmak legtöbb helyen a tanácsok megalaku­lására vezettek. Gyön­gyösorosziban például a Nemzeti Tanács megalakulá­sa úgy történt, hogy „a kato­natanács megválasztott tag­jaival a képviselőtestület ki­egészítve magát, felvette a Nemzeti Tanács címet”. Több helyen azonban a forradalmi megmozdulás eredményeképpen valóban erős népi szervek jöttek lét­re, amelyek messze túlhalad­ták a Károlyi-kormány és az Országos Nemzeti Tanács ál­tal megszabott kereteket. A Károlyi-kormáAy legfeljebb ellenőrző szerepet szánt a kü­lönböző népi tanácsoknak, ezek pedig számos esetben irányító, sőt néha végrehajtó szerepet játszottak. Verpelé- ten a Nemzeti Tanács meg­alakulása után azonnal ..bi­zalmi egyéneket küldtek a postára, a községházára”. „Egy szép napon a Nemzeti Tanács írással felszólította az egész elöljáróságot a távozás­ra.” Átányban a Nemzeti Ta­nács utasítására ,,a gazdasági munkások és cselédek bérét felemelték. A munkások ré­szére a nagyobb birtokokból tengeri- és burgonyaföldeket osztottak ki, a birtokokat sze­gélyező fáJcat kiirtotta, azokat a legminimálisabb árért ki­árusította.” Gyöngyössolymo- son ,.a községházára tömege­sen beállítottak és többé nem, lehetett ottan tőlük tárgyalni, mert verték a mellüket, hogy most mindennek úgy kell lennie, ahogy ők akarják". Megállapíthatjuk, hogy az 1918-as novemberi paraszt- mozgalmak eredményekép­pen a régi közigazgatás meg­szűnt. szétesett. A helyében kialakult falusi Nemzeti Ta­nácsok minden esetben pa­raszttanácsok voltak még akkor is, ha abban a szegény­parasztság nem volt többség­ben. Ezek a tanácsok is töb- bé-kevésbé az egész falusi la­kosság érdekét képviselték a földbirtokosokkal szemben. Megállapíthatjuk, hogy a forradalmi mozgalom a no­vemberi események lezajlása után nem szűnt meg, sőt szervezettebbé vált Heves megyében is és több olyan községben, ahol kezdetben a szegényparasztság a taná­csokban kisebbségben volt (pl. Abasár. Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján) 1919 tava­szára kezébe vette a vezetést. Több jegyzői jelentés beszámol arról, hogy a haza­tért katonák „állandóan jár­tak a községben. tulajdon­képpen szociáldemokratá­nak vallották magukat, de a kommunizmus. '’lőkészítői voltak”. (Folytatjuk) Dr. Nagy József

Next

/
Thumbnails
Contents