Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
Szüret az Egeden Eger város határában, az Eged-hegyen található hazánkban a tenger szintje felett legmagasabban fekvő szőlőültetvény. Az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát szőlőgazdaságában a saját dolgozók mellett hagyományosan,' immár 20 éve az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola tanulói segítik a szőlőtermelés gyors és szervezett betakarítását. A diákok ebben az évben is szorgalmasan dolgoztak október 16-tól november 2-ig. A betakarítás során a szőlőgazdaság hét szocialista brigádkollektívája kommunista vasárnapot is szervezett. Szüretelt az ËDOSZ Heves megyei bizottsága, az „Eger Csillaga” szocialista brigád a Vasút úti borpalackozóból. Segítette a betakarítást az AGROKER Kállai Éva, Tyereskova és Komarov brigádja is. A szőlőgazdaság és az AGROKER között már több éves az együttműködés. Az egri szőlőgazdaság a „bikavér-program” bázisgazdasága, ahol szépen fejlődnek az új kékszőlő-telepítések. A célgazdaságban a kékfrankos és Cabernet vörös bort adó szőlőfajták leszedésével befejeződött a szüret, amelynek során 50 vagon szőlőt takarítottak be a kbmbinát város környéki sző. lőültetvényeiről. Lukács András A Judomény: termelőerő Kiváló agyvelők előbbre vitték az emberiséget. A. G Bell feltalálta a telefont. Puskás Tivadar a telefonhírmondót, Gutenberg a könyv- nyomtatást találta fel, azután valaki az újságot is.. ■ Mindig örülök, ha újabb találmányról olvasok. Most tudtam meg pl., hogy feltalálták a mórtanból, a geometriából előállítható mértani, azaz geometrikus energiát... Olvastam az Esti Hírlapban (78. okt. 30-, 1. old.), hogy ..Magyar—japán együttműködés indult az energiaforrásokról. A különleges energiaforrások — a nap. a szél, a geometrikus energia — hasznosításáról kezdődött kétnapos tudományos tanácskozás a Budapesti Műszaki Egyetemen magyar és japán kutatók részvételével.” ... (örüljetek diákok, nem lesz többé geometria, az egészet energiává alakítják magyar és japán tudósok...) Mert valóban különleges energiaforrásokról tárgyaltak, ilyenről nem hallottam eleddig. . ■ Pedig 45 éve, mikor én a matematika—fizika szakot hallgattam, nagyon figyeltem! Persze azóta liaiidt a tudomány. Az én időmben még csak a földgolyó belső hőiéből nyerhető geotermikus energiát ismertük, pl. a földből feltörő melegforrásokkal. a gejzírekkel kapcsolatban... Most verhetem a fejem, hogy ezt az újabbat nem én találtam fel. Pedig milyen egyszerű: a geometria és a geolermia szavak ugyanazon betűkből állnak. ■ Csak össze kellett volna keverni őket, illetve bennük a betűket. Termia = metria. De hát elkéstem mert összekeverték helyettem az újságban. Így szüle tett meg a geotermikus ener gia helyett a geometriku energia... Avagy: Ez is b zonyítja, hogy manapság c tudomány termelőerővé válik! Bizçny! (DR. SZEMES—VARGA) mer Visszhang s Létrejött-e 1919 előtt a KMP-nek helyi szervezete? Érdeklődéssel olvastam a Népújság október 31-i, november 1. és 2-i számában dr. Nagy József: 1918 Heves megyében című cikksorozatát, amelyet a magyar polgári demokratikus forradalom 60. évfordulója tiszteletére közölt a lap szerkesztősége. A szerző írásának harmadik részében az eddigi kutatások alapján megállapította. hogy 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt .. Heves megyében nem jött létre kommunista pártszervezet". A legújabb adatok, illetve kutatások tükrében azonban úgy hiszem, hogy ezt az eddig elfogadott tényt a jövőben minden bizonnyal korrigálni kell majd. Az eddig figyelembe nem vett,, illetve újabb adatok a következők: Németi Lajos, egri származású, ma is élő, internacionalista harcos a Lobogó című folyóiratnak adott nyilatkozatában (1978/37. szám) elmondotta, hogy 1919. január 22-én Egerben, a mai Dobó téren levő Otthon Kávéházban néhány elvtársával együtt megalakították a KMP egri szervezetét. A vezetőség tagjai emlékezése szerint: Németi Lajos, Jaksi Ferenc kőműves. Czvanczi- ger Lajos vasmunkás és Szepesi András földműves lettek. Csiffáry Gergely legújabb közleményében (a Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje, Egri Múzeum Évkönyve. 1977. 15. köt.) Korács Domokos, Dancza János és Németi Lajos egy korábbi visszaemlékezése során szintén azt állapította meg, hogy a KMP-nek Egerben helyi szervezete alakult meg. Csiffáry cikkében a visszaemlékezések alapján Kovács Domokost, Németi Lajost, a Riha testvéreket. valamint Dernier és Feledi nevű személyeket említi meg, mint párttagokat, illetve pártszervezőket. Ezeken kívül feltételezi azt is, hogy a párt tagja Volt a Németi Lajos által is említett Jaksi Ferenc, s rajta kívül az egri SZDP balszárnyához tartozó Gyifka Ferenc, Veress Ferenc. Közismert, hogy a történettudományokban a ténykérdések eldöntésében alap- vetőek az írásos dokumentumok A visszaemlékezések csak akkor fogadhatók el igaznak, ha egy eseményről, tényről, különböző kortárs személyek ugyanazt mondják. illetve, ha a visszaemlékezést valamilyen írásos dokumentum erősíti meg. Jelen esetben a KMP egri szervezetének megalakulásáról Németi Lajos. Kovács Domokos és Dancza János visszaemlékezése áll rendelkezésünkre. Úgy hiszem, az említett anyagokat alaposabban meg kellene vizsgálni, s ezenkívül a levéltári forrásokat, s a korabeli sajtót is kutatni kellene. A visszaemlékezések elemzése, a levéltári és a korabeli sajtóforrások alapos kutatása bizonyára megnyugtatóan tisztázná a KMP egri szervezete megalakulásának tényét. Dr. Szecskó Károly Eger Vízműtársuiat, faluvirágosítás Novajon Az egész község lakosságát érintő, sürgető kérdés megvalósításáról tartott kibővített ülést a Hazafias Népfront novaji bizottsága. Dobó József elnök örömmel jelentette be, hogy Novajon is megalakult a vízműtársulat. A község lakosságának már 85 százaléka aláírta a belépési nyilatkozatot. így a munkálatokat még az idén megkezdi a Heves megyei Vízmű Vállalat. A beruházás összköltsége meghaladja a 11 millió forintot, melyhez a tagok 10 év alatt 12 ezer forinttal járulnak majd hozzá. A törpe vízmű két tárolóból, 11 kilométer folyóvezetéken biztosít jó ivóvizet Egerből. A vízműhálózat befejezési határidejét előreláthatólag 1980 végére tervezik, melyhez támogatást ígért a megyei tanács, valamint a miskolci ÉVIZIG képviselője is. Novaj községben régi hagyományai vannak a virágos, falu mozgalomnak. Ebben az évben is jelentős eredményekről szólt a beszámoló: a község 80 százaléka virággal ékesített. Az értékelés alapján a 7-es tanácstagi körzet: Nagy P. József tanácstag utcája a kiemelkedő; rajta kívül még két tanácstagi körzet részesült pénzjutalomban. Ezek után a téli művelődéspolitikai tervekről esett szó; így többek között a politikai vitakör, szabás-varrás tanfolyam szervezéséről és a kismamaklub megalakításáról. A soron következő fásítási mozgalom lehetőségeiről az egri áfész kiküldötte tartott tájékoztatást, kiemelve azt a jelentős kedvezményes támogatást, amelyet a szövetkezeti tagoknak nyújtanak. Daragó István Táncsics orvosa A Hatvan melletti Boldog község temetőjében állt egy fehér márvány síremlék: dr. Davida Sándor orvos. A rokonságon kívül szinte már senki nem tudja, hogy a süppedő sírhant alatt az 1800-as évek nagy hírű orvosa a „szegények doktora” nyugszik. Dr. Davida Sándor a lengye'országi Stogovdoini községben született. Korán bekapcsolódott a lengyel szabadságmozgalmakba, ezért — mint annyi kortársa, ő is menekülni kényszerült. Budapesten telepedett le. Tudásával és emberszerete- ‘ével hamai'o-"'- °*t szert. A szegények ^ „k ingyen gyógyította >anem a gyógyszereikről is gondoskodott. így kapta a ,,szegények doktora” nevet Különösen a szabadságharc üldözöttjei iránt érzett mélységes szánalmat, hiszen maga is üldözött volt. Táncsics Mihály Életpályám című művében így ír róla : „Erős természetem minden betegségtől soká megóvott, de utóbb mégis eg.v-más bajban jónak láttuk orvoshoz folyamodni. De ki legyen az, kinek magam kijelenthetem? Davida Sándor lengyel származású orvos volt az, ki irántam nemcsak valódi emberbarátnak, hanem jó hazafinak is bizonyította magát, ki nemcsak elrendelte, miféle tyógyszert kell használnom, hanem azt saját pénzén el is hozta, mikor szükségeltetett. Minthogy a külföldre menekültek között nevem soha. sehol elő nem fordult, s minthogy ellenben itthoniétemnek világos nyomaira akadtak, de a mindig zárva tartott utcai ajtón belül a nyomok eltűntek a kémkedők bosszújára; mindig őrszemek voltak házkörnyékünkre függesztve, hogy utóvégre majd egyszer csak rám akadnak, de feleségem esze túljárt vizslaságukon. Ekkép történt, hogy Davida orvost hozzánk gyakran látván bejárni, s a rendőrség elé állították, de tőle vallomást kicsikarni nem sikerült”. Dr. Davida Sándor a rokonsága iránt is mélységes szeretettel viseltetett. Neki gyermekei nem voltak. Lengyelországban maradt testvérének. Davida Jánosnak gyermekeit magához vette, és neveltetésükről ' is ő gondoskodott. Unokaöccsének, Davida Mihálynak Boldogon vett földeket, aki ott gazdálkodott. Boldog lett a Davida család második otthona. Dr. Davida Sándor is szívesen töltötte ott azt a kis időt, amit pihenésre szánhatott. Annyira megszerette ezt a csendes kis falut, hogy végakarata szerint ott temették el. Két unokaöccséből orvost nevelt. Dr. Davida Miklós Pesten folytatott orvosi gyakorlatot. Dr. Davida Leó előbb Budapesten, majd Kolozsváron volt egyetemi tanár. Tankönyveket is írt. Ezeket még az 1930-as években is használták az egyetemen. Munkásságáért magyar nemességet kapott, és a boldogi előnevet vette fel. A temetőt, ahol dr. Davida Sándor nyugodott, szanálták. Ma már síremléke sincs meg, de márványnál is maradandóbb emléket állított neki Táncsics Mihály, aki valódi emberbarátnak, és jó hazafinak ismerte el. Újabban örsi Ferenc Teréz című drámájában idézte fel nagy történelmi hűséggel az életre felesküdött, és esküragaszkodó orvost, az üldözöttek védelmezőjét. Ez is bizonyítja, hogy az emberszeretet és az igaz ha- zafiság túléli a márványt. A lengyel nép nemcsak kiváló szabadságharcosokat, — Bemet, Dembinszkit — adott hazánknak, hanem olyanokat is akik a szabadságharc sebesültjeit gyógyították, üldözöttjeit ápolták. Újvári Ferenc Gödöllő Szerencsét hoz-e a kéményseprő? Fortuna asszony jóvoltából ez év júniusának végén „örököltem” — többek között egy 12 éves öreg cserépkályhát. Ügy április közepétől már amolyan .,neadjisten begyújtani” állapotban volt. minden igyekezetem ellenére sem ment kifelé, annál vastagabban hömpölygőit befelé — a füst! Valamit tenni kell — gondoltam. A kéményseprőknél próbáltam szerencsét. Telefon. Felveszik. Segítőkész, megértő hang: ......persze, pers ze, nagyon veszélyes is lehet, mert a szén-monoxid, ... okvetlenül meg kell nézni, ... tessék a városi kéményseprő-irodába menni..." A városi irodában barátságos fogadtatás. Megegyezünk: szeptember elejének egyik reggelén, 7—8 óra között jön a segítség. Jött is! Méghozzá reggel 6.30-kor. Kis híján zavarba jöttem, de fekete barátom megnyugtatott. izgalomra semmi okom sincs, mert aznap a brigádjukat Pétervásárára vezényelték. tehát nem kerülhet, sor az én kályhámmal való foglalkozásra! Sőt, azon a héten sem, esetleg csak a jövő héten. Mit mondjak? Ha ez van, hát akkor is jő lesz. Megegyeztünk újabb időpontban. Ravaszkodtam. Aznap 6 órára rendeltem el az ébresztőt magamnak. A munkát esetleg hátráltató bútorokat gondosan eltávolítottam a cserépkályha „körletéből”. Aztán vártam. Az idő ment — a kéményseprő nem jött. Minek cifrázzam. Kilenc órára elfogyott a türelmem, s „megpróbálok zongorázni, hátha tudok” alapon szétbontottam a kályhát, kitakarítottam, s a téglagyártól kapott anyaggal annak rendje és módja szerint össze is raktam I Szeptember 26-án begyújtottam a kályhába. Micsoda sikerélményem volt. Azóta is jó. Többször eszembe jutott már: mégis van némi igazság abban, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. Nekem hozott! 250 forintot, méghozzá úgy. hogy nem jött! A mai napig sem ... V. Imre Eger MAI műsorok: BUDID KOSSUTH 8.27 Rómeó és Júlia (operarészletek). 9.10 Népek meséi. 9.40 Énekeljünk! 10.05 „Nyitnikék”. 10.35 Édes anyanyelvűnk. 10.40 Zenekari muzsika. 11.20 .Megyen a szekér..11.40 A boldog ember. 12.35 Válaszolunk Békés megyei hallgatóinknak. 12.51 A rádió dalszínháza. A cigánybáró. 15.10 Régi csárdajelenet. 15.28 Hétszínvirág. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.10 George London énekel. 17.45 Lengyel tudósoké a szó. 18.00 Népi zene. 18.15 Hol volt,' hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 „Megy három kapu a legényen át..20.00 Muszorgszkij : Egy kiállítás képei. 20.30 Népdalok. 21.03 Lengyel szerzők műveiből. 22.25 Rádiószínház. 23.28 Massenet operáiból. PETŐFI 8.33 Nóták. 9.00 Egy óra dzsessz. 10.00 Zenedélelőtt. 11.55 Pillanatkép. 12.00 Népdalok. 12.33 Napkergető dala. 12.38 Tánczenei koktél. 13.25 BITEF ’78. 14.00 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 14.55 A rádió kívánságműsora. 16.28 Műsorismertetés. 16.35 Filmzene. 16.45 A város és a természet. 17.15 Ötödik sebesség. 18.15 Sportkrónika. 18.45 A-tól Z-ig a popzene világában. 19.25 Népi zene. 20.00 Moszkvából érkezett. 20.33 Társalgó. 22.30 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00_től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek. időjárás — Zenés hétvége — Közben : El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete — 18.00 Észak-magvar- országi krónika — 18.15 Szombat este. Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Mag_ da és Nagy István — Hírek. lapelőzetes. 8.05 Tévétorna. 8.10 Kamera. 8.40 Fizika 78. 9.20 Világnézet. 16.25 Vértestvérek (NDK kalandfilm). 18.10 Magyar tájak. 18.40 Nagybecsű hegyesek. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az eltűnt miniatűr (tévéjáték). 21.30 Röpülj páva! 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Csajkovszkij: VI. szimfónia. 20.35 Fiesta (bot- ' gár rövidfitin). 21.20 Tv- híradó 2. 21.30 Megmenti a várost. 1978. november 4„ szombat
