Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 279. szám ÁRA: 1,— FORINT 1978. november 26., vasárnap Hazaérkezett Moszkvába! a magyar port­és kormányküldöttség Szombaton az éjszakai érákban hazaérkezett Moszkva, bél a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülésén. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára vezette. Tag­jai voltak: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja mi­niszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, valamint Púja Frigyes a Központi Bizottság tagja, külügy­miniszter. Hafez Ál-Ásszad hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. (MTI) Országos honismereti diákkonferencia c • - Tv Szocialista hazafiság tettekben Övári Miklós előadása Egerben !A Magyar Népköztársaság 1954-ben vette fel a diplo­máciai kapcsolatot Szíriá­val. A Törökországgal. Irak­kal, Jordániával, Izraellel és Libanonnal határos —Föld- közi-tenger-parti — Szíriái Arab Köztársaság 1963. az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártjának (Baath) hata­lomra kerülése óta a nem kapitalista fejlődést tűzte ki célul. A hazánknál kétszer nagyobb területen fekvő or­szág hosszú ideje antiimpe- rialista külpolitikát folytat. Nagy figyelmet fordít a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal • való együttműködés fejlesztésére, s mindenekelőtt ez a törekvés tette lehetővé a magyar— ezir kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. Országaink álláspontja sok világpolitikai kérdésben azo­nos. A rendszeres vélemény, cserét, a magyar—stíriai kapcsolatok erősítését magas A gyulai városi tanács dísztermében szombaton megkezdődött a Magy íror­szági Románok Demok' ati- kus Szövetségének V. kong­resszusa. Márk László. » szövetség elnöke üdvözölte az 1100 küldöttet és a thighi- vott vendégeket, Között ük Szentistványi Gyulánét. az MSZMP KB tagját, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkárát, Pilinszky Károly oktatási minisztert, Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkárt valamint a társadalmi és ál­lami szervek képviselőit. A szövetség országo« vá­lasztmányának a IV. kong­szintű küldöttségek látogatá­sai is szolgálják. Az elmúlt fél évtizedben ötször járt magyar pártkül­döttség a közel-keleti or­szágban legutóbb 1978-ban Fock Jenőnek» a Politikai Bizottság tagjának vezetésé­vel. Ugyancsak többször üd­vözölték hazánkban az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának delegációját, ame_ lyet tavaly Abdullah Al Ah­mar főtitkárhelyettes veze­tett. A kapcsolatok kiszélesíté­sét és erősítését szolgálta Apró Antalnak, az ország­gyűlés elnökének vezetésé­vel Damaszkuszban járt parlamenti küldöttség meg. beszélései Is. Tartalmas az együttműködés a társadalmi és tömegszervezetek között is A kapcsolatok fejlődését számos egyezmény — többek között kereskedelmi, légifor­galmi és műszaki-tudomá­nyos — megkötése is bizo­nyítja. résszus óta végzett munká­ról szóló beszámolójához Szilágyi Péter, a szövelség főtitkára fűzött szóbeli ki­egészítést. A Magyarországon elő ro­mánok tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy szocialista államunk nemzetiségi politi­kája mindenben megfelel a párt marxista—leninista el­veivel — mondotta. A román nemzetiségű dolgozók egyet­értenek e politikával, é«- ké­rik, hogy a párt a jövőben is érvényesítse következel esen A magyarországi romár nemzetiségű dolgozók nagy megelégedéssel fogadták hogy véleményüket mesize­Szombaton — az egri Technika Házában — folyta­tódott a III. országos honis­mereti diákkonferencia. A rendezvényen — többek kö­zött — mégjelent és az el­nökségben helyet foglalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, a KEB tagja, Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, valamint dr. Székely György akadémikus, a bu­dapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem rektorhe­lyettese. Először Övári Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára tartott előadást Szocialista hazafiság és proletár interna­cionalizmus címmel. Hangsúlyozta, hogy a két fogalom és az azok közti kapcsolat megértetése mai ideológiai munkánk egyik legfontosabb elvi kérdése. Cé­lunk a fejlett szocialista társadalom megteremtése. Ezt csak az egész nép való­síthatja meg, ezért meg kell teremteni cselekvő egységét. Ehhez egyik legfőbb eszköz a hazafiság helyes értelme­zése. Jelezte: akadnak még té­ves nézetek, amelyeket fel kell számolni. Jó néhányan azt vélik, hogy a hazafiság és a nacionalizmus közt csak fokozat! különbség van. Ez alapvetően helytelen szemlé­let. mert az előbbi a nem­zetköziséggel azonos tőről menően figyelembe veszik lakóhelyük gazdasági, tár.a- dalmi, kulturális feladatai­nak kialakításánál. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jő a társadalmi közérzetük. Nagy ra értékelik a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételeinek gyorsabb üte­mű fejlesztését, a nemzetisé­gi tannyelvű iskolák tanuló­létszámának növelését szol­gáló határozatokat, mert bennük az eddigi helyes po­litika folytatását, továbbfej­lesztését, s a politikai és kulturális egyenjogúság ér­vényesülésének újabb bizo­nyítékát látják. fakad, s lényegében a mun­kásosztály álláspontját feje­zi ki. Szólott a nemzet értelme­zéséről. Elmondotta: a ka­pitalizmusban nincs egységes érdek: másképp fogalmaznak az _ elnyomók és a többséget képviselő kizsákmányoltak. Ma viszont népünk egységes történelmet ír. A tisztánlátás érdekében felsorakoztatta a hazafiság jellemző jegyeit, alapvető összetevőit. Beszélt a szülő­föld ismeretéről, szeretetéről, műltunk haladó hagyomá­nyainak megbecsüléséről. Aláhúzta: ezt nem szabad szűkkeblűén felfogni, hiszen ide nemcsak az osztályharc, a függetlenségi mozgalmak hagyatéka tartozik, hanem a reformerek munkássága, s minden valódi értékelisme­rés is. Honunkhoz akkor kö­tődünk igazán, ha társadalmi rendünket vállalva, érte te­vékenykedünk, latba vetve szorgalmunkat, képességein­ket. A proletár Internacionaliz­mussal kapcsolatban meg­jegyezte: a tőke nemzetköd jelenség, így hát az ellene folytatott harc is csak ilyen le­het. Ezt fejezi ki tömören a Világ proletárjai egyesülje­tek! jelszó. Utalt arra. hogy a Szovjetunióhoz, a szocia­lista országokhoz való vi­szony a fogalom fő tartalma. Ez persze nem jelenti azt, hogy más meghatározók nin­csenek. f A témával kapcsolatban Óvári Miklós korunk leglé­nyegesebb kérdését iß ele­mezte, arra keresett vá­laszt. hogy folytatódik-e az enyhülés. Megfogalmazta: a helsinki értekezletet a szo­cialista országok kezdemé­nyezték, s ezt kívánta min­den békeszerető ember. A hidegháború hívei azonban nem tették le a fegyvert, s jelentős anyagi, politikai erőt képviselnek. Ennek ellenére az összkép biztató. Az utób­bi esztendőkben egyre-más- ra szűntek meg a fasiszta rendszerek, elmélyült a kapi­talizmus válsága. Igaz, szé­les körű propagandahadjárat indult ellenünk, melynek célja az egység megbontása volt. Ezért emlegették az úgynevezett emberi jogok kérdését. A kampány ku­darcba fulladt, hiszen mind­annyian' tudjuk, hogy a több szabadságot és a több de­mokráciát csak a magunk munkájával teremthetjük meg. Pártunk álláspontja az, hogy mindent meg kell ten­ni az enyhülés továbbvite­léért. A célt elérhetjük, hi­szen Helsinki óta nem vál­toztak meg az erőviszonyok. A KB titkára megemlítet­te legfontosabb gazdasági teendőinket is. Az elkövet­kező időben két alapvető fel­adatot kell megoldanunk. A korábbi gyakorlattól eltérően át kell térnünk a gazdaság intenzív fejlesztésére, vagyis nem többet, hanem jobbat kell termelnünk, élve a ha­tékonyság. az ésszerű taka­rékosság megannyi eszközé­vel. Emellett alkalmazkod­nunk kell a megváltozott vi­lággazdasági viszonyokhoz is. Mindezt úgy kell megvalósí­tani, hogy népünk életszín­vonala semmiképp se csök­kenjen. A ma teendői is összefüggenek a szocialista hazafisággal, hiszen ez cse­lekvő jellegű, s tettekben mutatkozik meg. Ezután Komidesz Mihály. az MSZMP KB osztályveze­tője azt vizsgálta, hogy a mozgalomtörténeti oktatás, kutatás milyen helyet- szeT repfet tölt be az ifjúság ne­velésében. Megjegyezte: az új tántervék és tankönyvek az eddiginél jóval nagyobb teret adnak áz elmúlt idő­szak történelmi eseményei­nek. Kell is ez, mert mai dolgaink tisztes véghezvite­le. jövőnk megalapozása nem képzelhető el az elő­dök tapasztalatainak fel- használása nélkül. Ezt a megállapítást példákkal is illusztrálta. Jelezte: a nyu­gati országokban megmutat, kozó terrorizmus sem olyan jelenség, amelyet mint új vonást kell elemezni. Ki­váltója az ottani ifjúság ki­látástalan helyzete. Emellett számos szállal kötődik a trockizmus eszmeköréhez. Elmondotta: a különböző mozgalmak története tanú­sítja azt. hogy csak a tö­megekkel együtt lehet előbb­re jutni. Ez a helyes politi­ka érvényesült a felszaba­dulás utáni években. A fiatalokról szólva azt mondta, hogy az ifjúságot , * ÖváH Miklós előadás közbe« : ' ■ íVi r./;«,-.«■ ■ felelősségtudatra kell- BevelL ni. Az a-jó, ha nemcsak è konkrét munkát, hanem tt. távlatot is érzékeljük, ■ mert ■a cél elérésének vágyó, megsokszorozza energiánkat. Kiemelte: igazi hazafi csali az lehet, aki a kisebb kö­zösségekhez is kötődik. Ebi bői a szempontból igen je­lentős a helytörténeti, a honismereti búvárkodás. Épp ezért örvendetes, hogy egy­re szélesebb körűbbé válik.. egyre többen foglalkoznak vele. Dr. Székely György a honismereti tevékenység időszerű feladatairól tájé­koztatta a hallgatókat. Elő­ször visszapillantott a hat­vanas évekre, amikor a Hazafias Népfront és a Nép­művelési Intézet kezdemé­nyezésére zászlót bontott es a közhasznú munkálkodás. Akkoriban sokan lebecsül­ték, vitatták értékeit, a mindössze hobbinak tartot­ták. A tények azonban iga­zolták- hogy életképessé lett, s mind rangosabb ered. ményeket produkált A tu­dományos Intézmények, mű­helyek szakemberei is felfi­gyeltek ezekre, s nem ke­zelték félvállról a sikereket. Azt is elismerték, hogy a lelkes búvárkodók nekik is segítséget nyújthatnak. Nem húzódoztak a támogatástól, s ma már készséggel pat­ronálják a különböző szak­köröket, módszertani taná­csokat adnak nekik s fel­készítik őket arra. hogy mi­nél kevesebb buktató vár­ja őket. A délelőtti program után a résztvevők — Eger város felszabadulásának 34. évfor­dulója tiszteletére — meg­koszorúzták a Szovjet kato­na emlékművét. Délután került sor d székei óülésekre. Este a fiatalok számára táncházat rendeztek. Pilesi Irtva« kiállítás Hevesen Kettős (Tudósítónktól) A megszokottól eltérő, rendhagyó kiállítási ünnep­ség megnyitására került ror Heves nagyközségben. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulása 60. évfordulója tiszteletére valamint Suba Miklós festő­művész alkotásaiból Készült kiállítást nyitotta meg dr Grúz János, a Heves nagy­községi tanács elnöke. Az ünnepségen részt vett az MSZMP járási bizottsága el­ső titkára Szabó Lajos és s hevesi járási hivatal elnöke. Nagy Károly is. A grafikai kiállítás a KMF életének egy-egy részleté* magas művészi fokon, forra­dalmi eszmeiséggel ábra-.ol ja, bemutatva a munkásosz­tály hősi tetteinek nagysze­rűségét. A munkácsi születésű Su­ba Miklós művészeti tudá­sát őszinte nagy odaadással bocsátotta közre. Olyan mű­vészi alkotásokat mut it ott be, amelyek jelentős mérték­ben gazdagítják megysnk a hevesi járás és a nagyközség művészi életét; Szépíti kör­nyezetünket és neveli fiatal­ságunkat ügy, hogy p ég jobban ismerjék fel a szépet, a felemelőt, a szocialista em­ber esztétikumát. Néhányan a konferencia résztvevői közűi. (Fotó: Szántó György) „Társadalmi közérzetünk Megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents