Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
I Egy egri patika krónikája Két és fél évszázad nagy idő, különösképp, ha az utóbbit számítjuk. Elódéink nemzedékéi váltották egymást, nevük, vívódásuk, örömük semmibe veszett. Életük, környezetük emlékei néha azonban átvészelték az egymást követő századokat. Olykor nem is a múzeumok kincseként, féltve, óvva, hanem az utódok szolgálatában. Így történt ez a Telekessy püspökről elnevezett híres egri patika bútorzatával is. % Ha a Kardos-testvérek igen, akkor a krónikás miért nem. Ha Kardos István, a film írója és Kardos Ferenc, a film rendezője megtehette, hogy Arany János derűs verssorait tovább variálva egy nem létező ikerpár történetét pergesse le előttünk, — olyan sztorit, amelyben Péter és Pál tulajdonképpen két életet, két sorsot élő, két foglalkozást űző, két asz- szonyt és családot szerető ember egy személyben —, akkor a remek ötleten felbuzdulva a krónikás is megteheti, hogy szinte megduplázva önmagát, egyszer mint mozit szerető néző, majd mint kritikus nézze ezt az új magyar filmet. Próbáljuk meg: mire megyünk ketten, egyedül. Kernekül szórakoztam. Végre egy magyar film, amelyen nevetni is lehet. S milyen jók a színészek, főleg Garas Dezső, aki önmaga ikertestvérét játssza. ö a borissza kőműves és a józan szobafestő egy személyben, csak éppen a kettős családi élet, no meg a titkot tudó Papa okoz némi bonyodalmat. S miközben Garas pendlizik a két asszony között derül a nézőtér, jóízűen nevet a közönség. Kinevetjük a film hőseit, a kétlel- küséget és egy kicsit önmagunkat is. Sajnos a nézők nem becsülik eléggé a magyar filmet. Ha francia. vagy netalán olasz lenne ez a sztori, biztos. hogy hosszú sor állna a jegyekért. Pedig ez a Garas Dezső is van olyan tehetséges művész, mint bármelyik külföldi sztár. Csak éppen nincs olyan reklámja. A kritikus is jól szórakozott, élvezte a film már-már Végnap került kiadásra a Kommunistáik Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját köszöntő egy forint névértékű bélyeg. Az új bélyegből 2656 ezer fogazott és 4400 vágott példány készült. A másik bé- lyegújdonság a Czabán Samu és Berzeviczy Gizella, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei centenáriumára kiadásra kerülő egy forint névértékű bélyeg. A két bélyeg az „Évfordulók- események” sorozatban kerül kiadásra. — November 30-án kerül kiadásra Kovács Margit keramikusművész már jelzett alkotásait bemutató sorozat. A sorozat három bélyegének névértéke 6 forint, példányszáma fo- gazottan 391 ezer, vágottan 4400. Az alkotások megtekinthetők a szentendrei Kovács Margit Múzeumban. A bélyegek háttérrajzát és keretét Kass János készítette Az alkotások a Kenyérszegő, a Korsós lány és a Koron- goló fiú. A december újdonsága lesz az Albrecht Dürer &4Hámsőa UFO*, november Zó. szombat Dolgozik a restaurátor. bohózatba illő humorát, felfedezte a történet iróniáját, fanyar hangulatait is. Ezt a filmet — a műfajt, a stílust is — lehet szeretni, az alkotókat pedig biztatni kell a még átgondoltabb folytatásra. Vígjátékok, kalandos történetek, tragédiák hálás alaphelyzetei : ikrek összecserélése, megtévesztő hasonlatuk bonyodalmai, amelyek előre gördítik a cselekményt. És a nem létező alakok szerepeltetése. Gondoljunk csak Albee Nem félünk a farkastól című drámájának házaspárjára, amelyik kitalál magának egy gyereket, vagy még inkább a színházban és filmen is nagy sikert aratott Janikára. E remekbe szabott Békeffi-víg- játék elhagyott szerelmes asszonya kitalálja és el is játssza saját fiát, Janikát, (Milyen nagyszerűen csinálta ezt Turay Ida!) Nos. az Egyszeregy alkotói egy kicsit maivá csavarin- tották ezt az ősrégi alapötletet Kardosék filmje tulajdonképpen a gyávaság, a hazugság komédiája lehetett volna. Nem egészen lett azzá. Jó lendülettel indult, bontakozott ki a történet, aztán egyszer csak más vizekre tévedt, az egészséges humort valamilyen fennkölt. erkölcsnemesítő intelem váltotta fel, s végül is nem sikerült pompás csattanót helyezni a remek alapötletre. Mintha a kettős élet során nemcsak a hős energiája, tehetsége, hanem a kínálkozó vígjátéki lehetőség is elpazarolódott volna. A meséből csak annyit, hogy érzékeltesse: valóban mese. A Papa annak idején ikret remélt, ám csak egy fia született. akit fondorlatos módon két élettel ruházott fel: Péterként és Pálként is anyakönyveztetette. És ha a halálának 450. évfordulójáról megemlékező, hét értékű sorozat és egy blokk. ★ A MABÉOSZ Gyöngyös Városi Művelődési Ház Bélyeggyűjtő Köre alakulásának 20. évfordulóját ünnepelte a november 18-án megnyílt és november 26-ig nyitva tartó bélyegkiállítással. A kiállítást a 60 éves polgári demokratikus forradalomra emlékezve, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója emlékére rendezték. A kiállítást Keresztesi Lajos, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg A nagy sikerű kiállításon harminc kiállítási keret két oldalán mintegy 720 albumlapon láthatjuk Lenin életét és munkáját a világ bélyegein. Láthatunk a, Szovjetuniót ismertető, a párt történetét feldolgozó bélyegeket. Nagyon ötletes a feldolgozása a magyarországi képeskönyvnek. Szemelvények láthatók 130 év leveleiből. A kiállításon sport- és vöröskeresztes motívumokat is bemutatnak. Nagy érdeklődés mutatkozik a Tretyakov Képtár orosz és az Ermitázs festményeit bemutató bélyegek iránt. Láthatók a kiállításon a magyar festészet remekei bélyegeken. A kiállítás alkalmából adták át a MABÉOSZ bronz kitüntető jelvényét Pataky Gyula gyöngyösi és Kovács Tamás recski köri vezetőknek. Ifçmeti V. hazugság egyszer elindul... A fiú csaknem egy életen át kénytelen volt eljátszani saját nem létező ikertestvérét. A film kezdetén már egészen jól beleszokott a kettős életbe. Az ötlet abszurd, nem is könnyű kievickélni dramaturgiai buktatóiból. Mégin- kább nem az „egyszeregy” logikája alapján valamilyen elfogadhatóan reális, de ugyanakkor szatirikus irányban. Marad hát az újabb mese, az újabb hazugság egy álhalott, amely visszabillenti az egyensúlyt, vagyis Péternek, illetve Pálnak — már a szereplők is összecserélik, s jómagam sem tudom pontosan — marad az egy élete. Amit mindenki megérdemel a mindennapi hajszával, fusival, családdal, szeretővel együtt. Merthogy a kettős életnek vannak ám kevésbé látványos és kellemes vonásai is. A filmnek erről is van mondanivalója. Garas Dezső egy feldúlt és meghajszolt ember lelkivilágát játszotta el élvezettel, sok színészi bravúrral. Mellette Halász Judit és Pécsi Ildikó remekelt. Tetszett Bencze Ferenc és Bánsági Ildikó. Kende János kéV leleményt nélkülöző operatőri munkája nem erősítette a film humorát. Szörényi Levente zenéje illedelmesen simult a történethez. ★ Végül is kire hallgasson az olvasó: a nézőre, vagy a kritikusra? A filmet ajánlom. , 10. — Természetesen, ott leszünk a ballagáson — jegyezte meg, miközben a pucér parkettet kopogtatta cipellője sarkával. — Na és — kukorékolta a magáét Paula. — Ki vagyunk az érettségijével az összes vizekből. Burján Péter tanácstalanul hallgatott, most azonban szólnia kellett. — Nem szabadna annyira lenézni azt az érettségit. Eleget gürcöl érte. — Mo már csak egy értéktelen papír — adta apósa tudtára kicsinylő ajkbigy- gyesztéssel Paula. Feleletként szinte bocsánatot kért az öreg: — Ér annyit, mint az elemi iskolai bizonyítvány az Orsolyita apácáktól. Ha a becsületébe gázolnak Paulának, akkor sem sértődött volna meg különbül. Felpattant ültéből, fel is ágaskodott, majd kiszaladt az erkélyre. — Nem bírom! Ezt már nem lehet bírni! Ezt az örökös személyeskedést! Dezső keserűen morogni kezdett, súlyos legyintéssel fejezte ki véleményét, aztán nekieresztette a hangját. — Diliház ez, vagy társasA berendezést 1968. decemberében adta át a Heves megyei Gyógyszertári Központ a Dobó István Vármúzeumnak. A restaurálással az idén végeztek a jól felkészült szakemberek. Szép summába, majd félmillió forintba került, de megérte, mert a néző újra láthatja a hajdani színeket, s megcsodálhatja az egykori mesterek felkészültségét, majdhogy művészi szintű hozzáértését. Az anyag ma még raktárba szorul, ám annak, aki megtekintheti, egyedülálló élményt kínál. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy visszálapozzon a história könyvében. O'daPk sokasága után, egészen a török kiűzése utáni évekig. Elment a hódító, s jöttek a császári csapatok, s velük együtt a Habsburg-érdekeket szolgáló jezsuiták. Tartós megtelepedésre számítottak, ezért határozták el, a templom, a rendház, az iskola építését. Ebbe az együttesbe tervezték a gyógyszertárat is. Az elképzeléseket sokáig vitatták, többször módosították, végül 1700 júniusában hozzáfogtak a kivitelezéshez. Három év múltán elakadtak. Később meg a kurucok megjelenése riasztotta el a papokat, akik csak 1710-ben merészkedtek vissza. Anyagi gondjaikon a mecénás hajlamú Telekessy püspök segített, aki kétezer rajnai forintot adott nekik. 1714-ben már fogadták az első gyógyírt keresőket, s a módosabbak egyre súrűbház? Döntsük el gyorsan mielőtt én is bediliznékl Higgadtan, bár kissé sápadtan szögezte le az öreg: — Imrét nem hagyom bántani. Ugyanannyit dolgozott a házon, mint mi. Itt töltötte az összes szabad idejét. Házasodjanak csak össze, és az én lakásom az övék. Idejét látta a mérnöknő, hogy összeszedje lélekjelenlétét. Könnyedén, mosolyogva, igazi szeretet sugározva beszélt az öreghez. — Rendben van minden, édesapám. A legnagyobb rendben. Senkinek nem áll érdekében kifogásolni a döntését. Sőt. De a változatlan óhaj más formában is teljesülhet. Az apa tűnődve iszogatott néhány rövid kortyot a söréből, éppen úgy, ahogy a forró teát szokás. — Ti valamit titkoltok előlem. A gyanú alaptalansága ellen felfortyanva tiltakozott Dezső. — Alattomosak azért nem vagyunk! Fogalma sem volt a’fehér hajú Burjánnak, mire vélje ezt a tartalmában ködös, de rossz hatásában nagyon is érezhető helyzetet. ' — Hát akkor... ? A teljesen ártalmatlan ben kopogtattak a mai Csiky Sándor utca elejére nyíló ajtón. Az apothecáriusok segítettek rajtuk. Nemegyszer ők voltak a rendház orvosi ismeretekkel rendelkező beteggondozói is. Sok mindenhez értettek. Nem elégedtek meg a készen kapott, a megtanulható ismeretekkel, hanem a kutatás vágya sarkallta őket. A szerzetesek szerte a világban tevékenykedtek, s vallási elfoglaltságuk mellett szenvedélyesen gyűjtötték a növényi eredetű gyógyszer- alapanyagokat. Ezeket elküldték itthon élő társaiknak, akik igen hatásos készítményeket állítottak elő belőlük. Leleményességük egyik terméke volt a hamarosan mindenütt nagyra tartott Egri víz, amelynek receptjét senkinek sem árulták el. Feltalálója — bár ez nem bizonyítható egyértelműen — valószínűleg a sokoldalúan képzett, az átlagon felüli tehetségű Simon Ferenc volt, akit korábban igen nagyra becsültek. Nemcsak a nép fiai, hanem a hatalmasok is. e Jó orvosnak tartották, ezért a nagyürak is számítottak szolgálataira. Először 1732— 33-ban dolgozott Egerben. 1746-ban érkezett újra visz- sza, s itt tevékenykedett 1761-ig, haláláig. kérdés annál tűrhetetlenebb lett, minél tovább hallgattak. S mivel egyikükben sem volt akkora bátorság, vagy lelemény, hogy újabb félrevezetéssel szédítsék az öreget, a tanácstalan kérdés pillanatról pillanatra keményedéit mellnek szegülő követeléssé. Elsőnek Paula próbált menekülni a kelepcévé lett kérdés elől. — Szerintem már vége a meccsnek. Zoliék nemsokára itthon lesznek.. Edit annyira megalázónak érezte a gyáva bújócskát, hogy egyetlen lépéssel túljutott a taktikázgatáson. Elszánt szavaival sógornőjéhez fordult : — Zoliék miatt nem fáj a fejem. Én már döntöttem. Burján Péter kapkodta a fejét hol ide, hol oda. Majdnem szeppenten érdeklődte Dezsőtől : — Dehát miről van szó?... A bivalyerős kőfaragó hirtelen ereje tudatára ébredt. Mutatta, mennyire örül magának az életnek, s egyáltalán mily nagyszerű, hogy ő lehet apja és családja her- kulesi oltalmazója. Széles biztonságérzettel, jószívű vidámsággal bugyogtatta poharába a sört. — Igyunk még egy pohárral, édesapám! Igyunk a nagy ötletre! Mert nézze, aranyos fater, az az ötlet igazán óriási! Már nem mutatott szep- pentséget Burján Péter. Ellenkezőleg. Már-már vigyázzállásba ' rándította roggyant testét az erély. Nem nyúlt a poharáért. — Egészségedre, édes fiam. És most beszéljetek. Megelőzendő, hogy zordon hangnemben érkezzenek el a lényeghez, Edit szokásos szeretetreméltóságával sietett Dezső segítségére. (Folytatjuk) é (Foto: Tóth Gizella) A barokk városban töltött idő nem volt hiába. Munkásságára tisztelettel emlékeztek hajdani rendtársai: „csak maga által ismeretes különböző keverékeket, és több gyógyítóport, végül minden gyógyszert készített a betegek nagy használatára, mely medicinákat még távoli országokban is nagy eredménnyel kérték. A kiváló gyógyszerész emléke azonban tovább él emberségében, tovább él saját poraiban, melynek pontos leírását, azaz receptúráját lepecsétel- ten találták meg." Mi lett ezek sorsa? Ki tudja. A főhajtás, a méltatás azonban jár annak, aki egy háborútól fertőzött korban nem az ágyúdörgésre figyelt, hanem gyógyírt kínált a bajba jutottaknak. O A nyugalmas esztendőknek hamar végük lett. A rend feloszlatása után Neus- sel Jakab vezette a patikát. Különböző bonyodalmak után 1795-ben a vállalkozó kedvű Spetz József vette meg, aki 1802-ben új házába — a mai Széchenyi út 16. szám alá — költöztette a teljes bútorzatot. A későbbi évtizedek krónikája meglehetősen hézagos. Az Egri vízzel kapcsolatos, olykor igen éles viták és perlekedések során azonban hallani róla. Ezzel kapcsolatban először az új gazda méltatlankodik, s a városi magistrátusnak így panaszolja be az Irgal- masokat: „azok rendházuk ablakán titokban Egri vizel árulgatnak a betegeknek." o A berendezés épp 10 esztendeje „vonult” nyugalomba. Mi tagadás: a matuzsálemi kor igen megviselte, és nem is kerülte volna el a biztos enyészet, ha a restaurátorok közbe nem lépnek. Most épp olyan, mint valaha volt, barokk pompájában, de a raktárba zárás aligha tesz jót neki. Vajon meddig tart még ez a házi őrizet? Az elképzelések szerint kiállítanák. de ennek pillanatnyilag több akadálya van. Eltűntek — csak néhány darab hollétéről tudunk — a holicsi fajanszból készített edények, amelyeken ott díszelgett a Telekessy címer. Ezek nélkül kissé sivár lenne a látvány. Jelenleg hely sincs, ahol közszemlére tennék a bútorokat. A tervek megvannak: orvos- és gyógyszerésztörténeti állandó bemutató lesz az Irgalmasok régi patikájában, amelyet ma még a kórház használ. Ügy gondolták, hogy a múzeumi és műemléki hónap keretében megalakul az az előkészítő, szervező bizottság, amelynek egyik feladata a gyűjtőmunka megindítása. Sajnos ez elmaradt, s attól tartunk, hogy továbbra is késik. Miért nem lehetett korábban kezdeni a törődést? Mondjuk tíz esztendővel ezelőtt! Pécsi István Márkusz László Egyszeregy Garas Dezső kétszer, egy filmen
