Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
Csiffáry Gergely: Tények és adatok KMP egri szervezetének létezéséről 1918. november 24-én, ezelőtt hatvan évvel alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. E jelentős és sorsdöntő évforduló kapcsán joggal vetődik fel a kérdés sokakban, hogy Heves megyében, illetve Egerben mikor alakulhatott meg a KMP, megalakult-e egyáltalán 1919. március 21. a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt? E gondolatok jegyében születhetett dr. Szecska Károly: „Visszhang: létrejött-e 1919 előtt a KMP-nek helyi szervezete?" című figyelemfelkeltő cikke. (Népújság, 1978. XI. 4. 5. lap.) Bár tudatában vagyok, hogy e napilap nem kutató szakemberek vitafóruma, mivel szerzőként érintett voltam a cikkben, kötelességemnek éreztem, hogy eddigi kutatásaim alapján összegezzem a KMP egri szervezetének létrejöttéről alkotott véleményemet. Bővebb kifejtésre késztettek dr. Szecs- kó Károly következő megállapításai: a) azt a korábbi történetkutaitói véleményt, hogy Heves megyében nem jött létre kommunista párt- szervezet 1919. március 21. előtt, a legfrissebb adatok ismeretében felül kell vizsgálni; b) bár nem derül ki, mi is valójában a véleménye, létezett-e vagy nem Egerben KMP, viszont megkérdőjelezi a visszaemlékezések hitelét. Ismert történelmi tény, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én, Budapesten, a XII. kér. Városmajor utca 42. számú házban alakult meg. A párt alakuló üléséről itt sem maradt fenn jegyzőkönyv, vagy írásos dokumentum. mint Egerben. A KMP első központi vezetőségének tagjait a résztvevők .későbbi visszaemlékezéseiből állapították meg. Még 1918. március 24-én Szovjet-Oroszországban megalakult az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága mellett működő magyar kommunista csoport. Elnöke Kun Béla, titkára és pénztárosa Pór Ernő, a propagandaügyek intézője Rudnyánszky Endre volt. Szamuely Tibor, a katonai szervezesd ügyek komisszárja lett. Április 3-án már megjelent Moszkvában az első magyar kommunista újság. „Szociális Forradalom" címen. A magyar hadifoglyok 1918. májusában megszervezik az első magyar agitátoriskolát. Állandó előadói: Kun Béla. Szamuely Tibor, Vántus Károly, Pór F-nő voltak. (Simor András: lev élt Szamuely Tibor, Bp.. 1973 ) Németi Lajos egri származású, ma is élő, 90 éves veterán 1918 májusában került ezen agitátoriskolába. A tanfolyam elvégzése után Vjaz- mába, e határmenti városba küldi az OKbP magyar ta-, gozata. hogy az itt veszteglő. átutazó magyar hadifoglyok közt agitáljon. Munkájáról írásos jelentéseket készített. amelvek ma is megvannak a moszkvai Lenin Intézetben. Magyarul Milei György történész adta közre. 1967. októberében, a Fárttörténeti Közleményekben. Németi Lajos elmondása szerint a nevére kiállított megbízólevél nemcsak a hazatérő hadifoglyok között folytatandó ngitációra hatalmazta fel. hanem a szak- szervezetekhez tartozókéra is. hogv azok legtekintélyesebb tagiaival bizalmas beszélgetéseket kezdhessen. (Lobogó, 1978/32. sz.) 1918. november 4-én Moszkvában „a volt magyar ,1978. november 24., péntek állam területéről származó kommunisták" értekezletén elhatározták, a legfrissebb hazai események ismeretében, tudnillik az őszirózsás forradalom győzött — a hazatérést, azzal a céllal, hogy megalakítsák a kommunista pártot. Németi Lajos is 1918 novemberében tért haza. Előbb részt vett a Vörös Újság beindításának előkészítésében. Majd visszaemlékezése szerint: „A lap (Vörös Űjság) megjelenése után csak pár napig maradtam Pesten. A párt vezetősége néhányunkat vidékre küldött — engem Egerbe, szülővárosomba — szervező munkára... December 12-én táviratban visszahívtak. Kun Béla közölte velem, hogy a párt Vlagyimir Uraszov személyében megbízottat küld Moszkvába, Lenin elvtárshoz, és nekem kell elkísérnem Uraszovot... január 14- én hazaérkeztem Budapestre ... Ezután a párt vezetőség úgy határozott, hogy térjek vissza Egerbe, folytassam ott a munkámat.” Kun Béláék nem véletlenül küldték Németi Lajost Egerbe, a KMP-t szervezni. Talán megkérdezhetnénk — a közismerten fejletlen iparú Eger munkássága olyan fontos lett volna? Sokkal inkább igaz az, hogy sok volt a hazatért hadifogoly katona és a földműves a városban. Hisz Eger nem üzemeiről, hanem arról volt ismert a századelőn, hogy „garni- zon város" több laktanyával. Németi Lajoson kívül a következő személyekről tudjuk, hogy részt vettek a KMP egri szervezésében. 1918 novemberében került Egerbe Kovács Domokos, aki közreműködött a karhatalom szervezésében, majd 1919. március 24-től kinevezték — Elnézést a zavarásérti Ismeri ön Fiser Istvánnét? — A Marikát? Hát hogyne. — Es milyen embernek tartja? — Olyannak, aki szeret dolgozni, tiszteli az embereket, őszinte, szókimondó. És el ne felejtsem: csinos is. — Egy pillanatra, legyen kedves! Ismeri ön Fiser Istvánnét? — Hát persze, hogy ismerem. Kedves, szimpatikus ember. Sok, nagyon sok ilyen fiatalra lenne szükség. Ö. tudja, olyan, hogy ami a szívén, az a száján is. És ugyanazt mondja az emberek szemében, mint a hátuk mögött. Szóval, értékes egyéniség. .. E rövid műszakváltás utáni „közvélemény-kutatásunkat” Kocsis Józsefnek, az Egri Dohánygyár pártvezetősége titkárának szobájában folytatjuk. A téma ugyanaz volt: Fiser Istvánná élete, munkája, vágyai, tervei... — Valamennyien örömmel fogadtuk Marika döntését — kezdte a beszélgetést a párt- titkár. Munkáját kifogástalanul végzi, neki is köszönhető, hogy a Madam Curie szocialista brigádban évek óta igen magas színvonalú, tartalmas munka folyik. De mint KISZ-tag, KlSZ-funk- cionárius is mindig helytállt, példát mutatott. Nyugodt szívvel és túlzás nélkül mondhatom róla, hogy dinamikus, határozott egyéniségével igen nagy és pozitív hatással van környezetére, a fiatalokra, az idősebbekre egyaránt. Mindezek alapján döntött úgy gyárunk egyes számú pártszervezete, hogy Marika megérett és alkalmas a párttagságra. Azzal sem árulok el titkot, hogy felvétele esetén az alapszervezet pártcsoportvezetői feladattal kívánja majd megbízni. Ha az alapszervézet döntését az egri városi párt-végrehajtóbikarhatalmd népbiztosnak. Visszaemlékezésében említi, hogy részt vett a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt a Riha testvérekkel (Riha Gyula és Riha Erzsébet), valamint egy Demmler nevű férfivel a pártszervezésben. Riha Gyula is ez időben leszerelt katona, később katonaírnok volt a Tanácsköztársaság alatt. Testvére az egri Munkástanács tagja volt. E személyekről tudjuk, részt vettek a pártszervezésben. Jaksd Ferenc kőműves internacionalista személyéről kevés adat áll rendelkezésünkre, de annyi biztos, hogy 1918 novemberében érkezik haza Szovjet-Oroszor- szágból, s március 21 előtt népgyűlésen fejt ki agitáci- ót az orosz példáról. Ö is az egri Munkástanács tagja. Valószínűség alapján tekintettük a KMP-szervezés részeseinek, az SZDP balszárnyához tartozó Gyiffka Ferenc kőművest, és Veres Ferenc szabósegédet, akik szintén a Munkástanács tagjai voltak. Veres Ferencről tudjuk azt is még, hogy Besenyőtelken is kísérletet tett a KMP szervezésére. (Igna- tovszky József, Besenyőtelek visszaemlékezése). A KMP-szervezet létére írásos adatként az Egri Újság két korabeli tudósítása áll rendelkezésünkre. Az első adat az 1919. március il. 1. lapon a következő. „1919. március 10-én, a Szarvas kaszárnyában levő Munkásotthonban több ezernyi ember gyűlt össze az egri Szociáldemokrata Párt nagygyűlésére. E gyűlésen Vályi István új párttitkár bevezetője, majd Fischer Manó felszólalása után az egri kommunisták közül Schwarcz Zoltán nyomdász szólalt fel. Miután bevezető zottság is jóváhagyja, akkor véleményem szerint egy igen értékes emberrel lesznek gazdagabbak gyárunk kommunistái. Ezek után ismerkedjünk meg közelebbről a főszereplővel, Fiser Istvánnéval. — Egerben születtem 1951- ben. Szüleim is kétkezi munkások, édesapám tsz-tag, édesanyám pedig a Heves megyei Patyolat Vállalat dolgozója. Van egy öcsém, nechanikai műszerésztanuló itt, a gyárban. Férjem az Autóközlekedési Tanintézet oktatója. Két gyermekünk szavaiban kifejtette, hogy nem osztja a szociáldemokrata Fischer nézeteit, mert a kommunista párt híve, lehurrogták. Közvetlenül ő után kívánt szólni az egybegyűltekhez Gombos (Goldstein) Adolf, akit szintén nem engedett a gyűlés zavar- gásával szóhoz jutni. Majd mindkettőjüket eltávolították a gyűlésről. Ki volt ez a két kommunista felszólaló? Schwarcz Zoltán egri nyomdász, aki 1914 előtt a Munkásotthonból kölcsönzött szocialista tárgyú könyveket olvas. A háborúban részt vett. Március 21 előtt tagja az egri Munkástanácsnak. Az 1919 májusi egri ellenforradalom letörése után a pártvezetőség tagja lett, a nyomdászszakszervezet képviselőjeként. Gombos (Goldstein) Adolf 1919., április 3-tól a Heves megyei Direktórium városi közigazgatási szakosztályának munkatársa, a tanácsválasztások után a birtokrendezési felügyelőség vezetője, az egri járási Munkástanács tagja. A másik sajtóadat 1919. március 25-i Egri Újságból származik. „1919. március 22-én este fél 9 órakor folytatólagos értekezletet tartott a Szociáldemokrata Pártvezetőség, s ezen az ülésen részt vettek már hivatalosan azok a szocialisták is, akik eddig a kommunista csoportban voltak, de most minden proletár egyesülésével egyesültek ők is a szocialistákkal. A pártértekezlet főtárgya a vármegyei és a városi direktóriumok megszervezése és létesítése volt.” Az ismertetett adatok és összefüggések alapján, úgy érzem, nem elhamarkodottan fogalmazzuk azt, hogy igenis létezett 1919. március 121. előtt KMP csoport Egerben. van: Zoltán 1971-ben, Gábor 1975-ben született. — A dohánygyár az első munkahelye? — Természetesen. Az általános iskola után a Debreceni Dohányipari Technikumban szereztem technikusi oklevelet. Az eredeti foglalkozásom dohányfeldolgozó, a jelenlegi pedig dohányátvevő. — Ez fizikai munkának számit? — Hát persze. — Tulajdonképpen miért szeretne párttag lenni?. __ Itt szeretném felhívni a korszak kutatóinak a figyelmét arra a körülményre, hogy a helyi sajtó nem naponta jelent meg. A közbeeső napok eseményeiről utólag tájékoztat Napi hírek, dátum címszó alatt. Így az események pontos idejét mindig ellenőrizni kell a tudósításokból, a lap megjelenéséből idővisszaszámlálás- saL Németi Lajos a Lobogó 1978/37. számában elmondotta, hogy 1919. január 22-én Egerben, a mai Dobó téren (7. szám) néhány elvtársával együtt megalakították a KMP egri szervezetét. A vezetőség tagjai emlékezete szerint: Németi Lajos, Jaksi Ferenc, Czvancziger Lajos vasmunkás és Szepesi András fölműves voltak. Elgondolkoztató újabb körülmény és adat a KMP egri szervezete létezésére. De ki is volt Czvancziger Lajos és Szepesi András? Czvancziger Lajos bádogos, a világháborút megjárt őrmester, kinek 1919 elején számottevő érdemei voltak az egri karhatalom megszervezésében, ugyanakkor a Munkástanács tagja s mint katonabizalmi, tagja a Katonatanácsnak is. A tanácsállam hónapjaiban előbb az egri Munkásszázad parancsnoka, utóbb a 60. Vörös Gyalogezred politikai megbízottja. Szepesi András a földmunkás-szakszervezet elnöke, amelynek mintegy 4000 fős tagsága volt. A kettős forradalom idején a Munkástanács taeia. és tagja a pártvezetőségnek is. Ismerjük az 1919. február 20-i eseményeket, a Népszava elleni fegyveres tárna-' dást, majd azt, hogy a népkormány a fegyveres összeütközés után lefogatta a KMP vezetőit. Ezért ne nagyon csodálkozzunk, hogy — Erre a kérdésre, úgy érzem, sokféleképpen lehetne válaszolni. Én a legegyszerűbbet és a legigazibbat választom, vagyis úgy érzem, hogy ott a helyem közöttük, a kommunisták között. Eddig is rengeteget tanultam tőlük, mindig is hittem szavukban, véleményükben. Lehet, hogy nagy szavaknak hangzanak, de számomra rendkívül lelkesítő és egyben imponáló is a mi pártunk őszinte, igaz, bölcs és következetes politikája. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy munkahelyi főnököm — aki szintén kommunista — többször is megjegyezte már, hogy ott lenne a helyem közöttük. — A férje és az ön családjában maga lesz az első párttag. A család mit szólt döntéséhez? — Bevallom, nem kértem ki a véleményüket, de úgy érzem, teljesen egyetértenek velem. Azt, hogy mozgalmi munkát végzek, különben is megszokhatták már, hiszen a KISZ-ben és a szocialista brigádmozgalomban évek óta kisebb-nagyobb funkcióim voltak, s vannak ma is. — Bárkitől érdeklődtünk ön iránt, csak szépet és jót hallottunk. Mint kommunistától azonban még többet várnak majd el. — Ezzel magam is tisztában vagyok, és igyekszem is mindent elkövetni annak érdekében, hogy a kommunisták között is megállj am a helyem. De ehhez most mindenekelőtt arra van szükség, hogy a felső pártszerv is úgy találja, hogy kiérdemiem a párttagságot. Nagyon szeretném, ha így döntenének... ★ Az egri városi párt-végre, hajtóbizot'sóg 1978. november 23-án tartott ülésén Fiser Istvánét méltónak találta a párttagságra. . „ , y»-, K.OÓS József nem maradt jegyzőkönyv aa egriek működéséről. A legújabb kori és munkásmozgalmi visszaemlékezések gyűjtése fontos része e kutatómunkának. Egyes esetekben részkérdések feltárásához adnak segítséget, máskor szinte egyedüli lehetőség a történelmi múlt egy- egy részletének hiteles rekonstruálásához. A vissza- ; emlékezésekkel tárhatók fel a politikai harc módszerei (röpiratkészítés, terjesztés, kapcsolattartás) eseményei, A memoárok adnak betekintést a külföldön folytatott politikai munkába, vagy az illegalitásban végrehajtott feladatokba. A XX. században megnöveli a visszaemlékezések szerepét, hogy nagy távolságra lehet eljuttatni tömegkommunikációs! eszközökkel (telefon, rádió stb.) bizalmas döntéseket, utasításokat, amelyek mind írásos nyom nélküliek. Végezetül egy ólyan sze- 1 mély, mint Németi Lajos, aki az egri KMP tevékeny szervezője, megbízható adatközlő. Ö az oroszországi magyar kommunisták egyik legtehetségesebbje, azoknak a közvetlen munkatársa , (Kun Béla, Karikás Frigyes), akiknek visszaemlékezéseiből az iskolai tankönyvek írói merítettek, mert az adatok szinte minden mozzanata más memoárokkal összevetett, egyeztetett, igazolt. Ezek után Németi Lajos, ' Kovács Domokos, Ignatovsz- ky József elvtársak egybehangzó, visszaemlékezése, valamint a korabeli sajtó, az Egri Újság adatai alapján állíthatom, hogy 1919. március 21. előtt volt a KMP- nek egri szervezete. Zárszóként idézem Incze Miklós: A kortörténet elvi és módszertani problémái (Századok, 1970/3.) megállapítását: „...mind ama veszélyekkel együtt, amely veszélyek a visszaemlékezést, a memoárt mint műfajt jellemzik, nő a memoárok forrásértéke." Hozzászólás Csiffáry Gergely írásához Csiffáry Gergely múzeolnJ gus cikkemmel kapcsolatos két megjegyzéséhez kívánok hozzászólni. A szerző megállapítja, hogy írásomból nem derül ki, hogy vajon » KMP-nek 1919-ben alakult-e egri szervezete. Ebben igaza van. Az én véleményem azonban az, hogy ebben a kérdésben a végső szót csak akkor mondhatjuk ki, ha feltárjuk a Párttörténeti Intézet archívumában meglevő, a KMP-re vonatkozó anyagokat is. Tudomásom szerint eddig ezt még egyetlen kutató sem tette meg. Szerintem tudományos felelősséggel csak ezután állapíthatjuk meg, hogy a pártnak valóban megalakult az egri szervezete. A szerző másik megjegyzésében azt mondja, hogy én kétségbe vonom a kérdésre vonatkozó visszaemlékezések hitelességét. Ez a megállapítása cikkem félreértésén, vagy félremagyarázásán alapul. Én a KMP egri szervezete megalakulását kétség- hevonó álláspont felülvizsgálásának a szükségességét pontosan az eddigi visszaemlékezések adataira alapoztam. s az ezzel kapcsolatos érveim nagy részét Csiffáry Gergelynek a múzeumi évkönyvben megjelent közleményéből vettem. Hogy mennyire fontosnak tartom ív Visszaemlékezéseket, azt ezenkívül bizonyítja, hogy évek óta részt veszek a megyében m-iködő visszaemlékezést gyűjtő csoport munkájában is. Dr. ftzecs&ó Károly Felvételét kérte a pártba
