Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

Kezek a magasban í QjSOllfößg Diákok az egyetemek vezetésében Nem U olyan régen történt a Budapesti Műszaki Egyete­men: az egyik kar tanácsá­nak arról kellett döntenie, hogy javasolják-e az egye­tem egyik tanárának tan­szék veztői kinevezését. A hallgatók képviselőinek kez­deményezésére — mivel a tevékenységével elégedetle­nek voltak — a kari tanács nemet mondott. Az egyete­WS//?/////////,'/?//////////// h ifjúsági parlamentekről jelentjük Munka és szórakozás Vastapseat kezdődött a he. vési gimnázium Ifjúsági par­lamentje, amelyen többek közt megjelent Péli Béláni, a megyei tanács Ifjúsági tlt. kára és Balázs László, a já­rási KlSZ-blzottság titkára is. Az eseményt itt ugyanis egy kis színes műsor tette még ünnepélyesebbé, hangu­latosabbá. Ez a Jó hangulat azután mindvégig meg Is maradt. Na- nem azért, mintha ebben az Iskolában mindenki min­dennel nagyon meg lenne elégedve, hanem azért — a ezt az idelátogató vendégek is érezhették a szavakon, sa légkörin — mert az Iskola tizenhat fős tanári gárdáia ós a 200 diák az elmúlt két év alatt közösen, vállvetve igyekezett a jobb munkafel­tételeket megteremteni. Munka és szórakozás. Ez­úttal mind a beszámoló (melyet Nagy János Igazgató terjesztett elő), mind az ezt követő vita e két fő téma köré csoportosult. S bár ál­talában az utóbbi tűnik könnyebben megoldhatónak. Hevesen mégis ez a súlyo­sabb. több éve húzódó gond. De előbb Inkább arról* amin talán egyszerűbb segí­teni. Köztudott, hogy a he­vesi gimnázium a járás egyetlen középiskolája. A fiatalok felelősségteljes köz­életi. társadalmi tevékenysé­get folytatnak s kiveszik ré­szüket a közösségért folyta­tott munkából, hiszen ahogy kiderült. majd mindegvlk diák buzgólkodik valahol Így aztán nem csoda, hogy különösen sérelmesnek talál­ták. hogy az őszi mezőgaz­dasági munkák során a hely­színen — úgymond — nem mertek rájuk komolyabb feL adatot bízni... A rossz tapasztalatokat ki­egészítette a szervezetlenség, a bizonytalan elszámolás, a durva hang okozta bosszan- kodás. Mindezen az elkövet­kezőkben bizonnyal változtat az, hogy az iskola vezetősége azóta szerződést kötött a környék téeszeivel, állami gazdaságaival A sok egvéb közt lássunk egy nehezebben megoldható problémát. Sajnos — bár ré­gi óhaj — az idén sem lehet a KISZ-klubot az iskolában létrehozni. A gimnázium nemrég kezdett áttérni a fa­kultatív oktatásra, ez pedig mind több termet igényel még az elkövetkező években is. Ügy tűnik az ehhez szükséges osztályokat Is a folyosók végéből kell leha­sítani. szó sem lehet tehát még egv üres helyiség bizto­sításáról. Pedig a diákság nagyon érzi a klub hiányát. Hiszen nemcsak arra lenne így mód, tyogy a színház- a gaz­dag programot kínáló mozi hiányában, illetve a nem mindig szolid légkörű köz­ségi bálok helyett jtt szer­vezzenek kellemes délutáno­kat, estéket maguknak, de arra is, hogy például a kör­nyező községekből beláró fiatalok délutánonként a busz Indulásáig itt húzódjanak meg. (A jelenlegi házirend szerint ugyanis az iskola épületét csak az utazás előtt tíz perccel hagyhatják el a diákok akiknek érthető mó­dön az öt-hat nehéz óra után ilyenkor már nincs kedvük csendesen tanulni. A lármá­val viszont a szakkörösöket zavarják.) E téma, a kiegészítésekkel (menzai rend. iskolarádió, könyvi ár, KRESZ-oktatás) érthetően nagy vitát kavart. Végül a negyedik b-s Tatai Mária vetette föl hogy üres termet esetleg más. közeli intézménytől is lehetne bé­relni. Nos. ha az ötlet megvaló­sítható akkor talán már az idén teljesülhet ez a jogos óhaj. A programtervezetbe mindenesetre ez a javaslat is belekerül. (németi) Az a minisztertanácsi ha­tározat, amely nyomán öt évvel ezelőtt létrejött a SZÉT (szakmunkásokat előkészítő tanfolyam) és az ESZET (érettségizett szakmunkáso­kat előkészítő tanfolyam), fontos lépés volt a fizikai dolgozók felkarolása, tovább­tanulásuk segítése érdeké­ben. Ezek a tanfolyamok le­hetőséget • biztosítanak a nagyüzemekben dolgozó fia­tal szakmunkások számára, hogy egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat folytassanak. Az egy-egy éves előkészítő tanfolyamokat általában a fogadó egyetemek szervezik. A Marx Károly Közgazda­ságtudomány Egyetem példá­ul három évvel ezelőtt (az 1975—76-os tanévben) indult az első SZÉT—ÊSZET cso­port felkészítése. A felvételi tárgyak azonossága miatt a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolára és a Külkereskedel­mi Főiskolára is itt készítik fel a jelölteket. Az érettségivel nem ren­delkező szakmunkásoknak az előkészítő tanfolyamra is „felvételizniük” kell, egy úgynevezett pszichológiai al­kalmassági vizsgálaton vesz­nek részt. A szeptemberi beiskolázás után néhány hetes levelező (ilyenkor a hallgatók eredeti munkahelyükön dolgoznak) és intenzív (naponta több órát tanulnak, olyan, mintha márts egyetemisták lenné- mást. mind a kétféle tanfo- nek) Időszakok váltják egy- lyamon. A számonkérés folyamatos, emiatt u tanfolyam első hó­napjaiban már sokan kima­radnak: nem bírják a feszí­tett iramöt. Tulajdonképpen az előkészítő egyetlen éve alatt kell elsajátítaniuk a négyéves középiskolai tan­Munkapad mellől - iskolapadba anyagot, s nem is akármi­lyen szinten, hiszen egyetem­re, főiskolára készülnek. Sokan Járnak be vidékről a csoport tagjai közül, nap mint nap több órát utaznak, a levelező időszakban nyolc órát dolgoznak, általában nős, családos emberek; egy­szóval nem könnyű a hely­zetük. De szélsőséges a hely­zetük a vállalati támogatást illetően is. Az „adható” jut­tatásokból nem részesül mindenki egyformán, a vál­lalattól függ. hogy ki milyen támogatást kap. Általában a vállalat veze­tősége, hogy könnyítse a ta­nuló helyzetét, más munka­körbe helyezi (például há­rom műszak helyett csak egyben kell dolgoznia.) Ez viszont minden esetben az eredeti jövedelem csökkené­sével jár, s ezért komoly gond az előkészítő tanfo­lyamra járóknak, nem pe­dig könnyítés. Az aránytalanságok meg­szüntetésére azóta, 1978. nya­rán minisztertanácsi határo­zat született. Eszerint min­denki egységesen „keresetté­rítés” címen 2000 forintot kap havonta. Ezenkívül 200 és 1000 forint között — ta­nulmányi eredménytől füg­gően — kaphatnak ösztöndí­jat, szociális támogatásuk pedig 200-tól 1500 forintig terjedhet. Ez a' havi „Jöve­delem" jóvul magasabb, mint a más kategóriájú égyetemi vagy főiskolai hallgatóké, de figyelembe véve azt, hogy o SZET-es, ÉSZET-es hallga­tók többsége családos — ez méltányos, sőt Indokolt! Ugyanez a minisztertanácsi határozat döntött arról is, hogy az idei tanévtől esti, Il­letve levelező tagozatún Is továbbtanulhatnak a szak­munkások. Egressy Gabriella mi tanácsülésen hasonló döntés született. Mi történt ezután? A demokratikus fó­rumok . határozatát elvetve mégis az Illetőt nevezték ki tanszékvezetőnek. Az ügy nem kavart nagy port diákkörökben, csak ab­ban a néhány hallgatóban, akik választott tagjai ezek­nek a testületeknek. Űk, a hallgatók érdekeinek képvi­selői csalódtak a demokrati­kus fórumok hitelében. A hallgatóknak jogaik van­nak, ezt az ügy is jelzi. Csakhogy e jogok értékét B gyakorlat dönti el, és ezt nézve már nincs minden rendben. Az orvosi egyete­men a bajt így emlegették: érzésük szerint az igazán fontos ügyek a választott fó­rumok nélkül dőlnek el. Három ilyen tó/rum műkö­dik ma az egyetemeken: o tanszéki, a kari és az egyete­mi tanács. Valamennyiben ott ülnek a hallgatók válasz­tott képviselői, Elmondhat­ják véleményüket, a kérdés az, mennyire veszik figye­lembe. Mitől függ ez? A tanszéki képviselők működése tűnik a legformálisabbnak. Gyak­ran „második vonalbeli" em­berek vállalják (vagy kap­ják) ezt a feladatot, tehát nem a legaktívabbak. Az ülésekre való felkészülésük néha csak abból áll, hogy szünetben elcsípnek egy-egy hallgatót és ilyen szegényes Ismeretek birtokában termé­szetesen nem lehet hozzá­szólni komoly kérdésekhez. Am kapkodásra gyakran azért is kényszerülnek, mert a tanszéki tanács üléseinek munkatervét — például az orvosin — nem kapják meg előre. Nem is tart a tanszék igényt mondandójukra, csak a vizsgaidőpontok egyezteté­sében, a zárthelyi dolgozatok megírásának idejében és még néhány gyakorlatias kérdés­ben. Kár, hogy így van. Mert a magasabb fórumok, a kari és az egyetemi tanács tevékeny­sége a tanszékekre alapozó­dik. Hiszen a napi kérdések ott dőlnek el, egy évfolyam és a tanszék kapcsolata be­folyásolhatja az egyetemis­ták hangulatát, az egyetemi oktatás légkörét, s ez óha­tatlanul meghatározza a ma­gasabb fórumok működését. A kari tanárába évfolya monként egy ember kerül, az egyetemi tanácsba minden karról egy. Ez a néhány, szavazati Joggal rendéihez* hallgató nem kézfeltartásá­val gyukorol hatást áz egye­tem életének alakulására. Hozzászólásaik megalapozott­sága. felkészültségük, érveik döntőek lehetnek. De mit ér mindez, ha nélkülük, elle­nükre Is lehet dönteni? Az egyetemi polgárok de­mokratikus részvétele a ve­zetésben tehát rendkívül el­lentmondásos. Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy a jogok érvényesíthetőségé­ben sok múlik az egyetemi KISZ-szervezeteken. Ahol tekintélyük van, mint példá­ul a műszakin, ott gyorsabb a fejlődés, remény van az ellentmondások feloldására. A műszakisok például min­den karon füzetet vezetnek arról, hogy az egyes tanszé­keken a tanszéki képviselők miben Javaslatokat tettek azokra milyen válaszok szü­lettek. Így az új képviselők megismerkedhetnek a régiek csatáival, láthatják, mik az állandóan visszatérő gondok, s így a kari KISZ-vezetőség is érvekkel állhat a kar ve­zetése elé. Az orvosin az idén vezették be. hogy ha­vonta összehívjak a tanszéki képviselőket, és konzultálnak velük az aktuális gondokról, felkészítik őket a várható feladatokra. Az egyetemi KlSZ-szerva- zetek tehát felismerték a hallgatók képviselőinek fo­gyatékosságait, s megkezdték ezek felszámolását. De erőfe­szítéseikbe az Indokoltnál több energiát kell fektetni­ük, ha az állami vezetés a hallgatók részvételét az irá­nyításban szükséges rossznak tekinti. Ha a főhatóságok il­letékesei a demokratikus fó­rumok elhatározását semmi­be veszik, ellenükre dönte­nek, ha példájukkal azt su­gallják, hogy a demokrati­kus centralizmusban a cent­ralizmus a fontosabb, akkor nem az alkotó légkör, hanem a közöny lesz terjedőben. A kezek a magasban pedig azt jelzik: a hallgatók bent ül­nek a vezető testületekben, de szavuk nem hallatszik az égig. Rege Sándor IÜ Maradi fiatalok A pár, amelyik az imént szállt föl az autóbuszra, is­merősnek tűnt számomra. Észrevétlenül szemügyre vé­ve őket, meggyőződtem ró­la, hogy Uta-Ulla és Udo- Otto. Hat éve múlt, hogy táncoltam a lakodalmukon. Szerelemből házasodtak ösz- sze, pedig teljesen normális­nak látszanak. — Uta-Ulla, Udo-Otto! — szólítottam meg őket. — Hogy van a szerelmetek? A szüléitek még mindig ha­ragszanak? — Ö, dehogy! — mosolyo­dat el Uta-Ulla. — Mihelyt megszületett az első trón­örökös, dühük gyengédségbe csapott át és rögvest nálunk kötöttek ki. — No lám, a nemzés ke­serű gyümölcsei! — mond­tam. Több gyereketek is van? — Pillanatnyilag négy — hajlította be négy ujját Udo-Otto. — Négy! — álmélkodtam. — Hogy lehet annyiszor el­követni ugyanazt a hibát? — Szó sincs hibáról! — Uta-Ulla mintha megsértő­dött volna. — Mi akartuk így­— Jól van. jól van — mondtam békftőleg. — Ak­kor ti most ecry sokgyerme­kes család vagytok, aminek persze megvannak a maga előnyei. Hanem a válást bi­zony majd nagyon megnehe­zíti. — Ki beszél válásról? — jortyantak fel egyszerre. — Ki nem beszél ma vá­lásról? — vetettem ellen. — Hetedik esztendeje vagytok házasok. Meddig tarthat ez így? Hiszen nem fiatalodtok, s kinek kelletek majd pár év múlva? Látszik, hogy nem gondoltok a jövötök- re... — Mi nem fogunk elválni! — jelentette ki Udo-Otto egy szamár csökönyösségé­vel, ami, megjegyzem, már a házasságkötésükkor is meg­lepett. — Nono! — vonogattam a Páliamat. — Hiszen Intelli­gens emberek vagytok, min­dig találhattok okot a válás­ra. Mondjuk, lebírha'tatlan kölcsönös antipáíia, vagy ilyesmi? — Erről szó sincs! — ne­vetett bután Uta-Ulla. — Éppen ellenkezőleg: lebirha- tatlan kölcsönös szimpátiát táplálunk egymás iránt. — Mi köze ehhez a szim­pátiának? Hogy lehet Ilyen sokáig húzni a házasság igá­ját — ezt a sötét középkort, ezt a feudális csökevényt?,.. Azt fogják gondolni, hogy nem vagytok normálisak. Mit szólnak mindehhez a barátaitok? — Semmit — felelte Uta- Ulla. — Látjátok! — folytattam behízelgő modorban. — Ab­szolút érdektelenek vagytok a számukra. Hagyjátok abba a gyermekek nemzését, és találjatok ki valami váló­okot. Udo-Otto még képes rá, hogy új életet kezdjen egy másik nővel. — Nem akar — válaszolta Uta-Ulla. — Ez nem érv. Az egész világ küzd a házasság vál­sága ellen, ti pedig félre akartok állni? Azt hiszitek, hogy különbek vagytok má­soknál? Beképzelt majmok — ezek vagytok ti! Na, ne­kem itt le kell szállnom. Gondolkozzatok azon, amit mondtam! Nemrég újból találkoztam velük. — Elváltunk! — közölték sugárzó arccal. — Kellemes hír, — Szi­vem teljes melegével meg­szorítottam a kezüket. — Tehát megoldottátok a csa­lád problémáját, most pedig lakást kell cserélnetek? — Szó sincs róla — mondta Udo-Otto. — To­vábbra is együtt lakunk. — Hogyhogy? — csodál­koztam. — Csak azért váltunk el, hogy ne tartsanak régimódi­nak — magyarázta Uta-Ulla. — Mindazonáltal együtt akarunk élni, mivel kitűnő­en megvagyunk egymással. A kecske is jóllakik, a ká­poszta Is megmarad. Teljesen megrendültén fa- képnél hagytam őket. Raj­tuk nem lehet segíteni. Ezek a maradiak abszolút nem érzik a kor szellemét,.. HELl (Zahémszky László • tnrditásrt) KOSSUTH 8.27 Szocialista brigád', . akadémiája. 858 Reszélni nehéz, 9,98 Zenekari mu­zsika. 9.4ö Tarka mese kis me^e. 10.05 Dominó. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak 10,50 Fiatal művészek pó­diuma. 11.16 Műi szerzők operottielb‘51. 12 35 Házunk tája, 12 50 Operaslásereh 13.20 Örökzöld dzsesszme- lódiák. 14 22 A Weiner vo­nósnégyes látszik, 15.10 Ritkán Hallott kórusmú- vek 15.28 MR 10-14. 18.10 Kritikusok fóruma, 16.20 Szimfonikus zene. 17 07 Ha* év után a hatokról 17.3° Angot u«szonv lánvn (one rettek) 18,15 Hol volt,, hol nem volt 18.30 Esti' masa zin 19.15 Gondolat. 2000 Népdnlest, 20.58 A világ, színház, 22.30 Ernster De zső nyolcvanéves, 23.11 Szá­zadunk kamarazenéjéből. PETŐFI 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán, 9.28 Munkásőrdalok 9.40 Külföldről érkezett 10.00 Zenedélelőtt. 1130 A Szabó család. 12.00 Néni zene X2.33 Tánczenei kok­tél. 13.20 Egv kis figyelmet kérek! 13,30 Színes szőtte-’ 14.00 Kettőtől négyig. 16,00 Mindenki iskolája. 18.35 Egészségünkért! 16.40 Sere- gélly Katalin énekel. 16,56 Fúvószene 17.30 Ötödik se­besség. 18.33 Közvetítés a Bp. Honvéd—AJax Amsz­terdam UEFA Kupa labda­rúgó-mérkőzés II. félideié­ről. 19.20 Csukás István két verse. 19.25 Szalámi és fnr- mer. 19 45 A beat kedvelői­nek. 20.33 139-660. A Ma­gyar Rádió automata kö­zönségszolgálata. 22.39 Nó­ták. 23.15 Dzsesszfelvéte­lek. SZOLNOK 17.00-tőí 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás ­Gyári belépő. Kiemelt be, ruházások költségszinten és határidőn belül — Ripor­ter: Tolnai Attila — Slá­gerpanoptikum — Tíz perc mezőgazdaság (Tájegvsé. günk szerepe az élelmi­szertermelésben II. rész. — Húsfeldolgozó üzemek a gazdaságok tulajdonában (Riporter: Borsodi Gvula— Népdalok a domaházi Vld- róczki együttes felvételeiből — Sport — 18.00 Észak­magyarországi krónika (A Hazafias Népfront B—A.Z megyei bizottságának el­nöksége az apró falvak hely­zetével foglalkozott — Nő- bizottsáel ülés) — Joan Baez énekel — Lap- és műsorelőzetes. T 8.00 Tévétoma. 8 OS Iskola­tévé. 10.20 Golgota (szovjet film). 11 25 Delta. 11.50 Mos’ | mutasd meg! 1415 Iskola. • tévé 16.40 ..Ifjú szivekben élek”. 17.05 Szépen, jól ma. gyárul. 17.25 Bp. Honvéd— Ajax Amsterdam UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés ! 19.25 Tévétorna 19.30 Tv. híradó 20 00 A bű vés (amerikai filmsorozat) 20.50 Panoráma. 21.15 Mihályt Ernő. 21.55 Tv-híradó 3. 2. MÜSOF 20 or '\tpibrj Moore a vári. zsi Olympia színpadén 20.50 Tv-híradó 2 21.15 A vágy villamosa (drae-o-oi film). 1978. november 22., szercU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents