Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
A MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése a KMP megalakulásának 60. évfordulóján Díszünnepség Moszkvában íFolytatás a 4. oldalról) Ennek érdekében nagyobb kritikával és főleg önkritikával kell mérlegelnünk adottságainkat és lehetőségeinket, és ebből több önzetlenséggel, nagyobb fegyelemmel kell következtetéseinket levonnunk. A világ távlati prognózisát tekintve Magyarország lehetőségei jelentősek, de minden erőforrás optimális fel- használása elengedhetetlen követelmény. Ennek pedig — a termelés minden ágában — csak aktív, élő és alkotó tudomány vagy más vonatkozásokban is csupán ilyen flz ifjúság 'Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak! Ma hazánk lakosságának több mint a fele anyanyelvével együtt tanulta, tanulja a szocializmus eszméjét és gyakorlatát. Ami bennünket körülvesz, amit először megismerünk, majd elfogadunk, amilyen körülmények között élünk — természetes közegünk, életformánk, mai valóságunk. Mindez annak a hat évtizednek, a párt harcának és munkájának eredménye, amelyben értelmet kapott népünk történelmének minden eddigi szabadságküzdel- tne, jobbat akaró szándéka és törekvése. Ismerjük, honnan , vezetett el az út idáig, tudjuk, milyen feltételek és körülmények határozzák meg a ma társadalmát. De azt is ( tudják, ezeket alakítani, továbbfejleszteni kell, ha meg akarjuk őrizni a mában a múlt eredményeit. és meg akarjuk s hódítani a jövőt. f Azok nevében szólok, akik nemcsak ismerik és tisztelik elődeik nagyszerű harcát, hanem követni is akarják utju- ! kát. Azzal követhetjük igazán, ha felismerjük: minden időszak kommunistájának az I a feladata, hogy megválaszolja kora legfontosabb tár- I sadalmi, politikai kérdéseit, I megértse Lenin igazát: minden új nemzedék szükségképpen más módon közeledik és jut el a szocializmus- ; hoz, nem olyan viszonyok j. között, mint apái. j| A mi nemzedékünk szá- .! mára a nélkülözés és a ki- , zsákmányolás remélhetően ; soha vissza nem térő keserű valóság. Az illegalitás időszaka számunkra tiszteletreméltó történelem, A múltat nem kell és nem szabad már megismételnünk. Kommunista elődeink azért harcoltak, hogy nekünk már ezt a küzdelmet lehessen folytatni. Egy olyan országot kaptunk örökül, amelyben adót- , tak a szebb és gazdagabb , emberi élet feltételei, ahol nemcsak létbiztonságban élhetünk, hanem többre vihetjük mint elődeink, ahol ór- , telmes cselekvési lehetőségünk, biztos perspektívánk I van. Mi már szocializmust építünk, de még nem mindig tudunk élni a szocializmus . adta lehetőségekkel. Igazságos társadalomban élünk, de még sok a tennivalónk, hogy az egyes embert, a közösséget, a közérdeket se érhesse igazságtalanság. Rö- videbb lett a munkaidő, de nagy gondunk lett „hogyan dolgozzunk”, a megnövekedett szabad időben „hogyan élünk”. Valóságos vágyunk lett a tudatosan szerkesztett jövő, de feladatunkká vált a mindennapi munka gondos megszervezése alkotó munka felelhet meg. Kérem önöket, politikánk vezető testületét, következetesen járják végig a felismert helyes utat — az alkotó tevékenységek körében a középszerűségben, az opportunizmusba, vagy a „megváltozhatatlan emberi gyarlóság”-ba való belenyugvás nélkül —, mi követjük önöket. Az ifjúság, a kommunisták fiatal nemzedékének üdvözletét Szűcs Istvánné, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja tolmácsolta. üdvözlete A szocialista demokratizmus életünket meghatározó közeg, de még sokat kell tennünk, hogy a szocialista emberi viszonyok az elet minden területén érvényesüljenek. Mi nemcsak egyszerűen háború nélküli békét akarunk, hanem a teljes leszerelést, a békés egymás mellett élést. Megváltozott életünk, hazai és nemzetközi körülményeink, de a hat évtizedes harcból levonható tanúlság ma is igaz: o haza, a nép és a haladás ügyének töretlen szolgálata, a proletár internacionalizmus szilárd elve, az eszmei hűség, az elvi tisztaság, a mindezeken alapuló cselekvő, mindig előre tekintő, kommunistához méltó emberi magatartás. A párt 60 éves múltjának történelmi tanulsága az is, s ez egyben mai életünk igazolt gyakorlata — hogy az ifjúságnak mindig szüksége volt a pártra, a párt is mindig számíthatott az ifjúságra. Az ifjúság csak a part vezetésével viheti tovább elődei harcát és valósíthatja meg az emberiség legnemesebb célját. A kommunisták első nemzedéke egy országban vívta meg harcát és győzött. Az őket követők küzdelme nyomán a kommunizmus eszméje már földrészeket fogott át. A mi feladatunk, hogy mindennapi munkánk révén ennek az eszmének a világ minden országában megsokszorozódjék az ereje. A mi generációnk hozzáértő örököse és tudatos folyta- tója akar lenni az ügynek; ezért az elődök példájának erejével, a jövőbe vetett hittel vállalja a ráháruló feladatokat. A szocializmus mai gyakorlatát eredményeivel és gondjaival együtt magunkénak valljuk, és tudjuk, hogy hazánk, társadalmunk a béke és a haladás nagy kérdéseiben, tudásunk, akaratunk legjavára van szükség ahhoz, hogy felismerjük és másokkal is felismertessük: ma már nem elég az ügy mellett kimondott „igen”, hanem az igenlést alkotó munkánkkal, közéleti érzékenységünkkel, szocialista emberi magatartásunkkal is bizonyítanunk kell. Felelősség ez a jelenért és a jövőért, de felelősség abban az értelemben is, hogy az utánunk jövők majd úgy gondolhassanak ránk, mint mi, a párt egykori és tapasztalt harcosaira, akik annyi türelemmel, szeretettel segítettek és segítenek bennünket, akiknek példájából, gazdag életéből, kommunista emberségéből erőt meríteni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is. Németh Károly zárszava Ezután az elnöklő Németh Károly zárszava következett: Hat évtized történelmi tapasztalata tanúskodik róía, hogy pártunk azért válhatott a nemzet hivatott vezetőjévé, mert megalakulásától kezdve a munkásosztály, a nép, a haza ügyének önzetlen szolgálata vezérli. Ez erejének, politikai és erkölcsi hitelének iö forrás a. Nagy a felelősségünk azért, hogy a gazdag történelmi út tapasztalatait hasznosítva, megőrizzük és továbbfejlesz- szük pártunk politikájának olyan jellemző vonásait, mint a marxizmus—leninizmus alkotó szilárd alkalmazása, a hűség a proletár internacionalizmus eszméjéhez, szilárd szövetség, sokoldalú együttműködés, megbonthatatlan barátság a világ első szocialista országává!, 3 Szovjetunióval, a nép ügyének odaadó szolgálata, a mélységes bizalom a tömegek teremtő erejében, a szocialista nemzeti egység szüntelen erősítése. A párt vezetésével népünk nagyszerű eredményeket ért el, hazánk, a szocialista országok közösségének megbecsült tagja a szocializmusért és a békéért folyó küzdelem élvonalában halad. Ünnepi ülésünkön köszönetét mondunk ezért a munkásoknak, parasztoknak és értelmiségieknek, pártunk valamennyi tagjának, minden honfitársunknak, történelmi jelentőségű vívmányaink megalkotóinak, A párt megalakulásának 60. évfordulóján a kommunisták tiszta leikáismerettel állhatnak a nép elé, mert hat évtized tanúsítja, hogy a párt betölti történelmi hivatását, eredményesen vezeti és szervezi a dolgozó nép harcát a szocialista Magyar- országért. Ma, amikor pártunk hat évtizedes küzdelméről megemlékezünk — az alkalom megengedi és a történelmi hűség megkívánja —, hogy tisztelettel, szeretettel és mély baráti érzésekkel szólunk pártunknak arról a tagjáról, akinek egész tudatos élete összefonódik a kommunista mozgalommal, aki a legnehezebb időkben harcostársaival együtt vállalta a vezetés felelősségének terhét, és aki 22 éve áll pártunk Központi Bizottságának élén, s mindig a kollektívával, a néppel együtt él, érez és gondolkodik. Ezért kérem, engedjék meg, hogy most, szokásunktól eltérően, de Központi Bizottságunk, párttagságunk és népünk őszinte érzéseivel egyezően kimondjuk: sokat, nagyon sokat jelent partunknak. népünknek, ennek a viharos történelmű országnak, szeretett hazánknak Kádár János elvtárs. Szívből kívánjuk, hogy még hosszú ideig dolgozzék Központi Bizottságunk élén jó erőben és egészségben. Kedves elvtársak! Ünnepi ülésünkön a Központi Bizottság nevében azt kérem pártunk minden tagjától, honfitársainktól, hogy továbbra is jó egyetértésben dolgozzunk együtt népünk és szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság javára. Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése az Interoacionálé eléneklésével ért véget. Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus—leninizmus intézet, a baráti társaságok országos szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetősége hétfőn délután ünnepi ülést rendezett Moszkvában, ja marxizmus—leninizmus Intézetben. Az I ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, az ünnepségen megjelent a KB többi tagja, az SZKP KB fezámos felelős munkatársé. Az elnökség tagja volt Zivlaida Kruglova, a baráti társaságok szövetsége elnökségének elnöke, Pjotr Fedo- szajev akadémikus, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság elnöke, Georgij Beregovo j űahajós altábornagy, a társaság alelnöke és számos rriás vezető szovjet közéleti személyiség. Nagy számban jöttek el a megemlékezésre az SZKP veteránjai, a Magyarország Felszabadításáért vívott har- Icok részvevői, jelen voltak a /magyar nagykövetség vezető j munkatársai. Pjotr Fedoszejev megnyitójában méltatta a Magyar Kommunisták Pártjának hat évtizedes dicső útját, hangsúlyozva: a magyar munkás- osztály dicső kommunista élcsapata e hatvan év alatt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbecsült és fontos tagja, a magyar nép igaz vezetője volt és az ma is. Az SZMBT elnöke utalt Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a Központi Bizottság ünnepi ülésén a szovjet és magyar párt, a két nép testvéri barátságáról mondott szavaira, hangsúlyozva: a két párt és a két nép barátsága napról- napra fejlődik, szélesedik, erősödik, új tartalommal gazdagodik. Fedoszejev akadémikus a szovjet kommunisták, minden szovjet dolgozó nevében új sikereket kívánt a magyar kommunistáknak, országunk népének a fejlett szocialista társadalom építésében. A KMP hat évtizedes történetéről Mihail Mcsedlov, a marxizmus—leninizmus intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a párt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására, Marx és Lenin tanításával felfegyverkezve lépett 1918. novemberében a magyar dolgozók elé, a munkásosztály kipróbált vezetője lett, kemény harcokban edződött és sikerrel vezeti ma a magyar népet a fejlett szocialista társadalom megvalósítása felé. Dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tolmácsolta az ünnepség részvevőinek a Központi Bizottság üdvözletét. Ünnepi beszédében a többi között elmondotta: a KMP megalakulásával a munkásosztály Magyarországon olyan eszmei és szervezeti fegyverhez jutott, amelynek birtokában első ízben léphetett fel a hatalom megragadásának reális igényével, így a párt megalakulása a nemzeti történelemben is fordulópontot jelentett: megkezdődhetett a harc a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntéséért. Az ünnepség részvevői meleg barátsággal, nagy szeretettel köszöntötték találkozójukon a Magyar Szocialista Munkáspártot, a magyar népet, új sikereket kívántak a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért folyó munkájukhoz. Mészárlás az őserdőben A legsötétebb középkort idéző mészárlás színhelye volt szombaton egy észak- guyanai őserdei település, amelyet a Népek Temploma elnevezésű szekta létesített. Leo J. Ryan amerikai demokrata képviselő egy üj- ságírócsoport élén érkezett az észak-guyanai Jonestown- ba. hogy kivizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a városkában letelepedett szekta véres kegyetlenséggel bánik el „hűtlenséggel” gyanúsított tagjaival. A képviselő és kísérete két géppel érkezett, hogy elszállítsa azokat a szektatagokat, akik Id akartak szakadni a középkori fanatizmusban élő kö- zösségbőL A szekta fegyveresei — tiz-tizenkét ember — tüzet nyitottak a repülőgépekre felszálló emberekre, illetve az azok körül gyülekező csoportokra. A lövöldözésben a képviselő és három vele együtt érkezett újságíró is életét vesztette. A legfrissebb jelentések szerint 300—400 holttestet találtak a Népek Temploma elnevezésű szekta jonestowni településén a szombati merénylet után odavezényelt katonák és nyomozók. Faliu|sag4ampdcis Mao Ce-tung ellen Első ízben jelentek meg a paktmgd Tïetnanmen-tér közelében olyan nagybetűs faliújságok, amelyek személy szerint vagy közvetve a két évvel ezelőtt elhunyt Mao Ce-tung elnököt támadják. Az egyik ilyen faliújság rámutat, hogy 1976-ban a „négyek bandája” kihasználva Mao Ce-tung hibás nézeteit az osztályharc kérdésében, „általános offenzívat indított a szocializmus ügye ellen”. Mao Ce-tung kezével sújtottak le Teng Hsziao-ping- re, „a kínai proletariátus képviselőjére” vad támadást indítottak a forradalmi káderek és a nép ellen „íeuda- lista diktatúrába” taszítva Kínát. Az emberek számára — állapítja meg a faliújság — a legnagyobb gondot az okozta, hogy Mao Ce-tung, aki „Kínában és külföldön egyaránt nagy tekintélynek örvendett” életének utolsó éveiben meatafizikus gondolkodása és egyéb okok miatt támogatta a „négyek bandáját” Teng Hsziao-ping-, nek a hatalomból való eltávolításában és a tömegek Tienamnen-téri tüntetésének kegyetlen elnyomásában, holott ezek a tüntetések „a haladás, a szabadság és a kínai forradalom céljait szolgálták”. A faliújság szerzője egy pekingi gépkocsiszerviz dolgozója rámutat: a kínaiaknak „jobban meg kell ta- nulniok a marxizmust” és nem szabad megengedniük, hogy a jövőben megismétlődhessenek az 1976-os jelenségek. Egy másik, tizennégy részből álló faliújság szerzője arra a következtetésre jut, hogy lényegében véve a „kulturális forradalom” évtizede a küzdelem időszaka volt Kínában a Csou En-laj vezette „szocialista és demokratikus erők, illetve a Csiang Csing (Mao Ce-tung felesége) és lao Piao féle klán fasiszta diktatúrája között. A szerző szerint Teng Hsziao-ping „nagy marxista és az élő Csou En-laj Kína számára”. Azok között, akik a „kulturális forradalom” évedben a legnagyobb áldozatot hozták a kínai nép demokratikus és a kínai munkásosztály emberi jogaiért, a szerző Csou En-laj volt mi- yniis/lpiylnök mellett €sd $4 és Ho Lung marsaitokat, valamint Csen Ji és Lo Zsuj-csing tábornokokat említi. A Tiennanmen-téri megmozdulás igaz történetét nyilvánosságra kell hozni a sajtóban, a televízióban és a rádióban. Annak érdekében — fűzi hozzá a szerző —, hogy fény derüljön a fasiszta diktatúrára és a valódi bűnösökre, javasoljuk, hogy a párt- és az állam vezető szerveinek, valamint a társadalmi és a tömegszervezeteknek a részvételével hozzanak létre közös vizsgáló bizottságot, amely derítsen fényt a következőkre: 1. KI volt az első számú irányítója es értelmi szerzője az 1976. ápraks ötödikéi tragédiának? 2. Ki adott parancsot a tüntetők kegyetlen elnyomására? 3. Ki mozgósította a biztonsági emberek és a miticisták százezreit a Tienanmen-téri tüntetések leverésére? 4. Pekingben és az ország más részeiben ösz- szesen hány ember vesztette életét a tüntetések során és hány embert börtönöztefc be a tűnte tűsekben való részvé; jet miatt? ___ ; k jei-Épiai barátsági szerződés Barátsági és együttrr ikSi désd szerződést írtak alá hétfőn a Kremlben a Szov« jetunió és a szocialista KUó* pia vezetői. A szovjet— etiőpiai barátsági ea együttműködési szerződést szovjet, részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, etiőpiai részről Mengisztu Hailé Mariam a szocialista etiőpiai ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnöke, állam és kormányfő, a forradalmi hadsereg főparancsnoka írta alá. Mái műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Forradalomról forradalomra. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 JMR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.40 A boldog ember. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.40 Vágyak hármas csillaga. 15.10 Csermák Antal: Az intézett - veszedelem, vagy a Haza - szeretete. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Beethoven-lemezeink- bői. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Tormisz: A vas elát- kozásá. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem ' volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Magyar előadóművészek. 20.14 Szatirikus szakszótár. 20.44 A spirituálé kiváló előadói. 21.05 Tudomány és gyakorlat 21.35 Brahms: d-moll szonáta. 22.30 Dzsesszfelvételeinkből 22.50 Meditáció. 23.00 Operarészletek. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.23 Bélyeggyűjtőknek. 13.28 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Tip-top- parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nóták. 19.10 Érdek és társadalomirányítás. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.08 Zenei szerkesztők és rendezők műhelyében. 22.08 Daloló, muzsikáló tájak. 22.48 Jereb Ervin: Rézmetszetek. 23.15 New York-í színházak zenésjaték-í el vételeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Egészségünk védelmében. Az idős emberek egészségvédelme. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Déry Gabriella énekel — Lap- és műsorelőzetes. 9.00 Tévétoma. 9.05 Iskolatévé. 15.10 Iskolatévé (ism.). 16.15 Melyiket az ötezerből? 16.30 Sakk-matt. 16.50 Hangoskodó. 17.20 Együtt a gárda. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 E 7. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Golgota. 21.05 Nézőpont. 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Tv-tükör. 2. MÜSOH 20.01 Jack Jones műsora, 20.40 Tv-hiradó 2. 21.05 Tut-Anch-Amon Egyiptoma (angol filmsorozat). 21.30 Csendes tanú (csehszlovák film). Í93S. jMwembof &U ksdi ^ Tj| \
