Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

STILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam’ 273. szám ARA: 1 FORINT 1978. november 19., vasárnap A KMP ÉS A KIMSZ MEGALAKULÁSA ÉVFORDULÓINAK KÖSZÖNTÉSÉRE: Kommunista szombat megyénkben Munkasikerek a selypi csőgyárban Amerikai szenátusi küldöttség Budapesten Szombaton reggel kétna­pos látogatásra Budapestre érkezett az amerikai szená­tus Abraham Ribicoff sze­nátor által vezetett küldött­sége. A delegáció ezt meg­előzően Moszkvában járt. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton j délelőtt az MSZMP KB szék házában fogadta a ha- , zánkban tartózkodó Abra­ham Ribicoff szenátor ve- ] zette amerikai szenátusi küldöttséget. Megbeszélést folytatott a szenátorokkal, a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Púja -Frigyes külügyminisz­ter, jelen volt Philip M. Kaiser. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sának közelgő 60. évfordu­lójáról gyűlésen emlékeztek meg az elektrovákuumtech- nikai berendezések moszk­vai gyárában. A gyűlésen Zőja Tyimoíe- jeva, a Rabotnyica című szovjet lap helyettes fő- szerkesztője, az SZMBT al- elnöke méltatta a Magyar Kommunisták Pártjának hat évtizedes útját, a mai Ma­gyarország eredményeit. Felszólalt Molnár János, az MSZMP KB Politikai Főis­kolái ának rektorhelyettese, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttségének ve­zetője is. A mintegy 500 résztvevő­vel megtartott gyűlésről az évforduló alkalmából üd­vözlő táviratot küldtek az A Cement- és Mészművek Selypi Gyárának csőüzemé­ben tiszteletre méltó munka­sikerekkel köszöntik a Kom­munisták Magyarországi Pártja és a Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának közelgő 60 éves jubileumát Mint értesültünk: az itt dol­gozó kollektíva már az el­múlt héten teljesítette egész idei tervét, 1320 kilométer azbesztcement nyomócsövet gyártott megrendelőinek! Az üzem dolgozói, élükön a szocialista brigádokkal — akiknek jelentős szerepe van az eredményekben — most arra vállalkoznak, hogy az esztendő még hátralevő ré­szében tovább növeljék tel­jesítményeiket, s december utoljáig, a korábbiakkal együtt 1470—1500 kilométer azbesztcement nyomócsövet készítenek, szállítanak az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságnak is. Az ünnepségen részt vettek a moszkvai magyar nagy- követség képviselői. építőiparnak. Jellemző mun­kájukra, hogy a szerelők gn- nak idején mindössze 1230 kilométernyi cső gyártására garantálták az üzemi beren­dezés éves kapacitását, a na­pokban ígért mennyiség pe­dig messze meghaladja ezt! Megyénk más munkahelye­in kommunista műszakokat tartottak az évfordulók alkal­mából szombaton. Ilyen ön­kéntes akcióról kaptunk teg­nap jelentést például az Ag- ria Bútorgyárból, amelynek dolgozói — ahogyan felaján­lották — az esedékes mun­kabérekkel Eger város gyer­mekintézményeinek fejlesz­tését támogatják. Az Egri Dohánygyárban két műszak dolgozóiból ver­buválódott a kommunista szombat 280 résztvevője, akik­nek nagyobb része megszo­kott termelő munkájával cse­rélte fel a szabadnapját. Ez utóbbiak munkájának értéke a tájékoztatás alapján — megközelítette az egymillió forintot. Mások a tmk fel­adatain osztoztak, a gyárud­vart rendezték, szépítették, míg többen a 7,5 millió fo­rintos költséggel épített, s november végén átadásra ke­rülő új, 850 személyes öltözö- fürdő épületet takarították. A tegnapi műszak esedékes munkabére egyébként mint­egy 30 ezer forint — amit’ a . helyi. KISZ-szervezet céljai­nak megvalósítására adtak. Kommunista műszakot tar­tottak tegnap 362-en az 1SG gyöngyösi gyárában is. A munkákkal éves tervük vég­rehajtását gyorsították az üzemekben. Esedékes mun­kabérük nagyobb részét — mintegy 30 ezer forintot — a dolgozók felajánlották a vál­lalati üdülő építésére. Ko­rábbi akciójuk 23 ezer fo­rintjával gyermekintézménye­ket támogattak. A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat dolgozói tegnap több, mint kilencszázan vettek részt a kommunista műszak munkái­ban. Gyenes István tudósí­tónk arról is beszámolt hír­adásában, hogy a kollektíva a vállalati lakásépítési ala­pot gyarapította munkabéré­vel. Az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyárában a létszám 87 százaléka, 2600 dolgozó je­lentkezett önkéntes munkára a kommunista szombaton. A Pipis-hegyiek a műszak be­vételével a gyöngyösi járás gyermekintézményeit segítik majd, illetve egyéb szociális célokra fordítják. A hét végén több egri fia­tal — közöttük például a Csepel Autógyár brigádja — a város szélén, a Kőlyukte- tőn készülő szabadidő-köz­pontban segített társadalmi munkájával. Állattenyésztők országos ifjúsági parlamentje Eperben \ Tizenkilenc megye takar mányozásii és állattenyész­tési felügyelőségeinek fiatal küldöttei jöttek el szomba­ton délelőtt Egerbe, hogy részt vegyenek az országos ifjúsági parlamenten. A Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat székházá­ban tartott konferencián dr. Németh Lajos, az Or­szágos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség főigazgatója tartott elő­adást a megyei ifjúsági parlamentek tapasztalatairél. Összegezte azokat a fel­adatokat. melyeket a fiata­lok a Minisztertanács által meghirdetett hús- és tejter­melés! program megvalósí­tásáért tettek. Felhívta a fi- evelmet azokra a teendők­re, mélyek a következő években várnak a fiatal ál­lattenyésztő szakemberek­re a termelési feladatok megoldásában. A vitában felszólalt Papp Sándor, a Heves megyei Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőséa igaz­gatója is, aki a helyi prob­lémákról és a megoldás le­hetőségeiről szólt. Moszkvai ünnepség a KMP 60. évfordulója alkalmából Gyöngyösi borászok A Gyöngyös—domosrtói Állami Gazdaság karácsondi úti borászati üzemében 50 ezer mázsányi szőlőt és a termesztési rendszerhez tartozó tagok jelentős mennyiségű mustját dol­gozzák fel ez évben. Az időjárás okozta késői' érés egyes fajtáknál itt se hozta meg a megfelelő cukorfokot így nem lesz könnyű teljesíteni a mintegy 60 ezer hektoliternyi ter­vet. A leendő bormennyiség mintegy felét a szocialista és a tőkés piacokon értékesítik maid öregbítve a mátraalii bo, rok hírnevét. Felvételeink a feldolgozás néhány pillanatát örökítették meg. Binder Eszter és Kissné Prokaí Ka­talin a laboratóriumban a must ana­lizálása közben (Balról az első) ★ Somodi Attila borász a pincében már az új borok fejtését végzi (Középen) ★ A tavalyi termés palackozott for­mában’ már a raktárakban tornyo­sul. Nagy Jánosné fürge kis targon­cájával exportelőkészítésre szállítja a palackokat. (Jobb oldalon) (Fotó: Szabó Sándort il párizsi látogatás BEFEJEZŐDÖTT Kádár János franciaországi látogassa! megjelent a tárgyalásokról kiadott közös közlemény. A mérleg egyértelmű: A két ország kapcsolatainak legmaga­sabb szmtu találkozója jól szolgálta nemcsak népéinek, hanem kontinensünk es a világ valamennyi békét óhajtó emberenek érdekeit. ................ Milyen közegben, milyen előzmények után került sor erre a látogatásra? A Quai d’Orsay-ben, a francia külügyminisztérium Szajna-parti palotájában Kádár János utazásának előesté­jén emlékeztettek arra, hogy Párizs különleges jelentőséget tulajdonít a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok­nak. Ennek egyik látványos bizonyítéka, hogy — 1966-ban éppen De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság akkori elnöke volt az első nyugati államfő, aki hivatalos látoga­tást tett a szovjet fővárosban. : Ami a magyar—francia viszonyt illeti, a mostani csúcs- találkozó egy hosszú és eredményekben gazdag út minden eddiginél fontosabb állomásának tekinthető. A nemzetközi enyhülés jótékony körülményei között realizálható volt .* két nép, a két ország közötti hagyományos rokonszenvböl fakadó célkitűzés a viszony szüntelen javítására. A mos­tani csúcstalálkozó nemcsak protokolláris, de logikai előz­ményének tekinthető a kormányfők kölcsönös látogatása: Lázár György 1976-os párizsi útját Raymonde Barre francia miniszterelnök 1977-ben viszonozta Budapesten. Már ezeken a találkozókon sok szó esett a kapcsolatok egyik legfontosabb eleméről, à gazdasági érintkezésekről. Mindkét részről megállapították, hogy a gazdasági kapcso­latok jól fejlődnek, de egyelőre elmaradnak a lehetőségek­től. 1978 első kilenc hónapjában hatszázötvenhatmillió frank értékű volt a Magyarországra irányuló francia export és háromszázkilencvenégymillió frankért vásároltak árut hazánktól. Nemcsak Budapesten, de ' Párizsban sem tartják tör­vényszerűnek azt a tényt, hogy Magyarország kereskedelmi partnerei közül Franciaország-— a Német Szövetségi Köz­társaság, Ausztria és Olaszország mögött — csak a negye­dik helyen áll. Azt sem vitatták francia részről, hogy az egyensúly hiánya nehezíti a kölcsönös árucsere gyorsulását. Erre utalt Kádár János is, amikor látogatása előtt interjút adott Budapesten, az egyik legtekintélyesebb fran­cia napilapnak, a Le Monde-nak, és ebben kijelentette: kapcsolataink alapvetően rendezettek, felfelé ívelnek, de nem élünk még az együttműködés számos lehetőségével... Bízom abban, hogy közelgő látogatásom, a Francia Köz­társaság tisztelt elnökével és több vezető személyiséggel folytatandó megbeszéléseink lendületet adnak majd biz­tatóan alakuló kapcsolataink sokoldalú fejlesztéséhez. Ez a két ország érdekein túl pozitív hozzájárulás lenne a béke és biztonság ügyéhez. A Le Monde nemcsalt az interjút hozta le, hanem ve­zércikkben méltatta a látogatás jelentőségét, amelyben így írt: „Kádár János útja új szakaszt jelez Franciaország kelet-európai politikájában. A nagypolgári Figarótól kezdve a kommunista Humanitéig valamennyi jelentős francia lap vezető helyen foglalkozott a látogatással. A francia hír­közlő szervek soha ilyen terjedelemben és mélységben nem foglalkoztak még a szocialista Magyarországgal. Ilyen biztató előzmények után került sor magára a látogatásra. A Himnusz és a Marseillaise egymást követő felcsendülése a párizsi repülőtéren valóban kiemelkedő jelentőségű eseménysorozat nyitányának bizonyult. „...Azzal a szándékkal léptem francia földre — mon­dotta érkezésekor Kádár János —, hogy a magyar és ‘a francia nép baráti kapcsolatait elmélyítsük, hogy ösztönöz­zük országaink sokoldalú kapcsolatainak fejlődését és szót váltsunk a kölcsönösen érdeklődésre számot tártó nemzet­közi kérdésekről”. A CSÚCSTALÁLKOZÓN ez utóbbi, a kétoldalú kapcso­latokon túlmutató kérdések között vezető helyet kapott a béke, az enyhülés problematikája. Véleményük megegye­zett abban, hogy az enyhülés és a leszerelés napjainkban a nemzetközi helyzet alakulásának legfontosabb tényezője. Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsúlyoz­ta; Minden felelős politikai tényezőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a helsinki megállapodások megvalósuljanak, ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami kedvezően hozzájárul az egész világ béké­jéhez. Franciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Já­nosnak az Elysée-palotában rendezett díszvacsorán elhang­zott pohárköszöntője, amely szerint . .Mi itt olyan or­szágokat képviselünk, amelyeken a történelem két leg­pusztítóbb háborúja söpört végig. A jelenlegi, sok bonyo­lult problémával terhelt korban minden erőnkkel olyan helyzet kialakításén kívánunk munkálkodni, amelyben zavartalanul és hatékonyan kiteljesedik a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködése”. Már Kádár János párizsi tartózkodása alatt kitűnt, hogy mindkét fél úgy érzi: Az eredmények megfelelnek a kölcsönös várakozásnak. Raymonde Barre francia minisz­terelnök az MSZMP KB első titkára és felesége tiszteletére adott díszvacsorán úgy fogalmazott, hogy a csúcstalálkozó „Bizonyíték arra: a különböző politikai és társadalmi rend­szerű országok, egymás kötelékeit kölcsönösen tiszteletben tartva, megérthetik egymást és közösen szolgálhatják a béke ügyét”. Ez a kölcsönösséget elismerő kitétel voit a további események alapja, valamint az a gondolat, hogy a jövőben mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatokban az egyensúlyra törekvés gyorsíthatja viszonyunk további el­mélyítését. A francia elnök és Kádár János által aláírt közös köz­lemény tükrözi a tárgyalások jó légkörét és eredményes­ségét. Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság ragaszkodik az enyhülési folyamat továbbviteléhez, az erőszak és a belügyekbe való beavatko­zás elvetéséhez, Helsinki szellemének ébren tartásához. Megvizsgálták gazdasági, kulturális, turisztikai és egyéb kapcsolataink továbbépítésének lehetőségét. Kádár János és a francia elnök — hangoztatja a közlemény — elégedett a tárgyalások eredményeivel. A LÁTOGATÁS BEFEJEZŐDÖTT, úi lendületet adva a magyar—francia viszony fejlődésének, és a két ország határain túl is hozzájárul az enyhülés folyamatához. A csúcstalálkozó ünnepi eseményei után a hétköznapok sora következik. Jó tudni, hogy mind a Duna, mind a .Szajna partján azon munkálkodnak, hogy sokat szenvedett, konti­nensünkön alkotó nappalok és nyugalmas éjszakák válta­kozzanak. Harmat Ludr*

Next

/
Thumbnails
Contents