Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

<k A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA ★ 197$. november Hegelőző közegészségügyi és járványügyi feladatok A környezet higiéniája magéban foglalja a — levegő-, hideg- és meleg- ártalmak; — a szennyvíz és a — szemét eltávolításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat A földeit körülvevő levegő a földi élet egyik feltételét képezi. Korunk egyik jelen­tős problémája a levegő fo­kozódó szennyeződése. Há­borús viszonyok között a levegő szennyeződése még nagyobb lehet. Szennyeződ­het az atom- és hidrogén- fegyvereik radioaiktív marad­ványaitól, a vegyi és bioló­giai harcanyagoktól. A le­vegő szennyeződésének egészségkárosító hatásairól, a védekezés ailapelveáről az előző részben bőven volt sző. Itt a le­vegő Jközegészségtani” vo­natkozásairól, valamint az ezaed összefüggő háborús vi­szonyokra alkalmazott, né­hány fontos szabályt Ismer­hetünk. A lakás, a munkahely sfb. megfelelő szellőztetésé­nek fontossága közismert. tWos szellőztetni a polgári védelmi vesizélyjelzések el­hangzása után, mindaddig, míg a feloldás jele ezt nem teszi lehetővé. Ez a szabály természete­sen nem vonatkozik a kü­lönböző életvédelmi létesít­mények szellőztető berende­zéseire, mert ezek működ­tetését külön rendelkezések szabályozzák. A másodlagos hatások területein, ha a szellőztetés feltételei adot­tak, lehetőleg a szélárnyé­kos oldalinak megfelelő nyí­lászáró szerkezeteket (ajtó, ablak) kell kinyitni, a ke­reszthuzatot feltétlenül ke­rülni kell. A szellőztetés megkezdése előtt célszerű a környezetet fellocsolni a por lekötése céljából. Tudni kell azt, hogy a hagyományosnak tekinthető világító eszközök (gyertya, mécses, petróleumlámpa tv+b.) szennyezik a levegőt és oxigénigényük is nagy. Ezek használatát a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. Különösen fon­tos e szabály ismerete az úgynevezett »elzárkózás” Időszakára. Ugyanez vonatkozik a kü­lönböző fűtésberendezésekre, a vüUianyközponti és távfű­tés kivételével. Alapvető szabály, hogy a j,hermetikusan” elzárt tar­tózkodási helyen nagyon ta­karékosan ■gazdálkodjunk — ameddig indokolt — az oxi­génnel, illetve az életet je­lentő levegővel. A környező Iégrébegek lehűlése 0 °C körül vagy azt meghaladó mértékben károsan hat az emberi szer­vezetre. A hideg elleni vé­dekezésről az előzőekben mér volt szó. E helyen a hidegártalmak megelőzésé­nek néhány alapvető szabá­lyait ismertetjük. Télen vagy hideg, hűvös Időben lehetőleg zárt, vagy ponyvával ellátott járművön utazzunk és mindig a me- Bettránynalk háttal! A kiálló testrészeket (orr, m kéz) takarjuk el, időn­ként puhán, finoman dör­zsöljük meg, mert ezzel ja­vítjuk a vérkeringést. Or­runkat szükség szerint tö­röljük szárazra, mert a nedves orr könnyen meg­fagy. Itt kell megjegyezni, hogy az orr fokozott váladé­kozása nem szükségszerűen nátha, hanem a szem mele­ged tartását szolgáló íoko­III. zott könnytermelés követ­kezménye, amelyből a feles­leges a köninycsatomán ke­resztül az orron át távozik. Hasonlóan működik ez a mechanizmus sírás alkalmá­val is, ez utóbbi ecetben más a fokozott könnyterme- lést kiváltó ok. A testet borító átnedvese­dett vizes ruházat alatt — mert a nedves ruha hőve­zető képessége nagyon jó — az azt borító testrész igen könnyein megfagy. E ve­szélynek leginkább a kéz és a láb van kitéve. Az átned­vesedett, átázott ruhadara­bokat meg kell szárítani vagy szárazzal kicserélni. Az átnedvesedett ruhadarab­bal borított testrész már 0 °C körüli hőmérsékleten is súlyos fagyási sérülést szenvedhet. E veszélyre gondolni kell különösen me­netek végrehajtása alatt és a mentötevéfcenység során is. Ugyanez vonatkozik a sérültekre, mérgezettekre és a betegeikre is. A testünket körülvevő le­vegő felmelegedése magas páratartalma, a légmozgás hiánya, a zárt védőruházat következtében kialakuló hő­pangás egészségkárosító ha­tásával az előzőekben rész­letesen foglalkoztunk. Itt részben a teljesség érdeké­ben a megelőzés egyes módszereire hívjuk fel ismételten a figyelmet Hosszabb, néhány kilomé­teres gyalogmenetnél, amely a mentőmunfcák érdekében sokszor elkerülhetetlen, nagy melegben könnyen' hőpangás következhet be. Ennek megelőzése céljából növelni kell a táviközöket. így „szellősebbekké” válnak a sorok, kedvezőbb feltéte­lei adódnak a test höleadá- sánaik. A ruházatot és a szorosabbra húzott felszere­lési tárgyakat „lazítsuk” meg. Az izzadt nedves lábon könnyen gyúródik a zokni. A gyúródott zokni rendkí­vül kellemetlen, általában nehezen gyógyuló „lábfeltö­rést” okoz. Ez súlyosabb esetekben mozgásképtelensé­get eredményezhet. Tehát a menetek alatt elrendelt rö­vid pihenőket kell kihasz­nálni az átnedvesedett zokni stb. megszárítására, szükség szerinti megigiazílásám. A nagy melegben végre­hajtott meneteknél, de a mentési munkálatok vég­zése közben is tartózkod­junk a túlzott vízfogyasz­tástól. A túlzott vízfelvétel ugyanis terheli a vérkerin­gést és annak motorját, a szívet. A szomjúság érzetét a száj nyálkahártyájának és a nyelvnek kiszáradása idé­zi elő. E kellemetlen érzést egy korty vízzel is meg le­het szüntetni, ha azt nem hirtelen nyeljük le, hanem a száj üreget előzőleg átöb­lítjük. A szervezet fokozott vízveszteségét a feladat el­végzése után a pihenőben célszerűbb pótolni. Poros, meleg munkahelyen végzett mentömuinkalatnál többször öblítsük ki szánkat hűvös ivóvízzel. A támadások következmé­nyeként könnyen sérülhet a szennyvízcsatorna-hálózat. A felszaporodó, kiömlőszeny- víz terjesztője, közvetítője lehet a legkülönbözőbb egészségkárosodásnak. Há­borús viszonyok között a különböző sugárzó, vegyi és biológiai harcanyagoktól történő mentesítési eljárá­sok során nagy mennyiségű szennyezett Víz keletkezik, A legkülönbözőbb módon felszaporodott szennyvizet ilyen esetekben úgynevezett emésztőgödralcbe^ kell elve­zetni. Az elvezető árok és maga az emésztőgödör ki­alakításánál arra kell ügyel­ni, hogy az fedett legyen, a környezet levegőjét ne bű- zösítse, rovarok, rágcsálók ne férjenek hozzá. Problémát jelenthet a zsí­ros mosogatóié kiöntése, ugyanis az előbb vagy utóbb eltömíti a talaj póru­sait és így a későbbiek fo­lyamán nem lesz képes bio­lógiai funkcióját ellátni, ami ismét kedvező körülménye­ket teremthet a kórokozók elszaporodásának. 1 Iskola a halál árnyékában Gyanútlanul élt továbbra is házában Russel Taylor annak ellenére, hogy már öt évvel ' ezelőtt egy furcsán csillogó, jókora tócsa ékte­lenkedett egy ideig kertjé­ben. Nyugtalanságra még' az sem adott okot, amikor el­határozta, hogy fürdőszobát alakít ki a házban és a pin­cében dolgozva hirtelen ma­rópép tört fel az ásó nyo­mán. A környéken elváltozás kö­vetkezett be. A bőséges csa­padék ellenére a fák és a növények hervadozni kezd­tek, a laposban szaglászó ku­tyák orrát pedig gyógyítha­tatlan sebek borították, a gyerekek tornacipőinek tal­pában ismeretlen erő lyuka­kat giart, általánossá vált a megrökönyödés. A vizsgálat sem maradhatott most már el a kísérteties helyen, amely Szocialista brigádok polgári védelmi versenye A Nógrád és Heves me­gyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság — a több éves együttműködése alapján, — új kezdeményezéssel bővítet­te a polgári védelmi felké­szítés módszereit 1978-ban a szocialista brigádmozgalom keretében — a dolgozók dif­ferenciált pv-felkészítési anyagából — szerveztek ver­senyt — üzemen belül, illet­ve üzemek között. A ver­senyben a Balassagyarmati Rövid- és Kötöttárugyár, az Egri Dohánygyár szocialista brigádjai vettek részt. Az üzemekben az alapfokú ver­senyeken legjobb eredményt elért szocialista brigádok el­ső három helyezett csapatai és baleset-elhárítási kérdések megválaszolására az Egri Do­hánygyár kultúrtermében került sor. A versenyzők zsűri értékelése alapján igen jó felkészültségről adtak számot a gyakorlati felada­tok végrehajtásában, vala­mint az elméleti kérdések megválaszolásakor. A ver­senyző brigádok között mi­nimális pontkülönbséggel alakult ki a helyezési sor­rend. . A legjobb eredményt a Ba­lassagyarmati Rövid- és Kö­töttárugyár „Felszabadulás’ szocialista brigádja (Jusztin József né, brigádvezető; Nagy Pálné, Király Nándorné, Pussza Flóriánné, Makai Scbcsültszállílás részvételével a két megye közötti versenyt is végrehaj­tották. A versenyző csapatok el­méleti és gyakorlati tevé­kenységben mérték össze tu­dásukat. A gyakorlati tevé­kenység mindkét megyében a saját üzemben került vég­rehajtásra. A brigádok gya­koroltak a riasztás után az üzemben foganatosítandó rendszabályok végrehajtá­sát, az óvóhelyen való maga­tartási szabályokat, az egyé­ni védőeszközök felvételét, sugárszennyezett munkahe­lyen a gépek, munkaeszkö­zök részleges mentesítését, különböző sérültek elsőse­gélyben való részesítését, mentesítés utáni munka vég­zését. Az általános polgári vé­őelmi» mi munkavédelmi Anikó, Keresztúri Mária); az Egri Dohánygyár „Zrínyi Miklós” szocialista brigádja (Gyenge Istvánné brigádve­zető, Pásztor Kálmánné, Gál Lászlóné, Pécsi Margit, Ta­mási Mária, Máté Ildikó) ér­tek el. A versenyző csapatok oklevelet kaptak és jutalom­ban részesültek. A verseny hasznos tapasz­talatokkal szolgált mind a versenyzők, mind a rendező szervek számára. A rendező szervek köszö- netüket fejezik ki a verse­nyen részt vevő valamennyi szocialistabrigád-tagna-k, akik szabad idejüket felál­dozva vettek részt a verse­nyen és fegyelmezett maga­tartásukkal emelték a ver­seny színvonalát. &A. „ a Niagara vízeséstől mind­össze nyolc mérföldre van. Az Egyesült Államok és Kanada határán fekvő víz­esést százezrek csodálják egy-egy turistaszezonban. Le­nyűgöző szépsége ismert az egész világon. Kevésbé a kö­zelben elterülő nyolcvanezer lakosú Niagara Falls város, ahol az amerikai vegyipar tőkései olyan tájat teremtet­tek, amelyen kilométereken át semmi más nem látható, csupán füstölgő-gőzölgő ké­mények erdeje, valamint sis­tergő üstök és szelepek vé­geláthatatlan sora. Most Amerika-szerte úgy beszélnek a Niagara Falls-i vegyi óriások egyikéről, mint a gondatlanság és a hanyag­ság jelképéről. A lidérc tulajdonképpen egy merész álommal kezdő­dött. Villiam Love 90 évvel ezelőtt vízi utat, azaz csa­tornát akart ásatni a Niaga- ra-folyó és az Ontarió-tó kö­zött, hogy a nagyobb hajók is átjuthassanak rajta, ezért 40 méter szélességű medret mélyítettek ki. Ahogy egy kilométerrel elkészültek, a vállalkozóknak elfogyott a pénzük és a munkát abba­hagyták. A visszamaradt, vízzel teli „gödör” a gyere­kek kedvelt kirándulóhelyé­vé lett. A mezők és fák kö­zött elterülő lubickolóhelyet a környékbeliek a vállalko­zóról Love Canal-nak, vagyis Szerelem-csatornának nevez­ték el. A negyvenes évek elején a Niagara Falls-i • Hooker vegyi- és műanyagkonszern is' felfedezte a félig kész csa­tornát. Mivel a cég nem tu­dott »a vegyi hulladékával mit kezdeni, a teherautók a Szerelem-csatornába ürítet­ték a szörnyűségüket. 1947-ben a Hoöker-lársaság a területet hivatalosan is kisajátította és szemétteleppé alakította át. Az akkor még gyéren lakott vidéken senki sem tiltakozott. A környe­zetszennyezés és -védelem fogalma akkoriban még nem volt elterjedve és a veszé­lyekre senki nem gondolt. 1952-ben, amikor a csatorna megtelt és a város terjesz­kedett, a. házak már megkö­zelítették a lerakodóhelyet. Hookerék gondoltak egyet és agyaggal lefödték az óriás gödröt. Az elegyengetett földdarabot — hogy haszon is legyen — átadták a város­nak, kikötve persze, hogy a későbbi károkért felelőssé­get nem vállalnak. A városatyák hamarosan — pontosan — a csatorna fölött építtettek egy iskolát és a medrétől jobbra és balra egymás után épültek a családi házak is. Különösen a fiatal házasok — munká­sok — vásároltak telket ar­rafelé. Legtöbbjüknek fogal­ma sem volt arról, mi rejtő­zik alattuk, nem hitték, hogy ott valaha is baj lehet. Az 1976-os óriási esőzések után szaporodtak a riasztó jelek. Mindenki árgus sze­mekkel figyelte az új és a régi rendellenességeket. Va­lamennyiüknek rendszere­sen égett a szeme, fájt a fe­je és étvágytalanok voltak.' Megnövekedett a máj- és tüdőmegbetegedések száma is. A legszörnyűbb mégis az volt, hogy az azóta született huszonnégy csecsemő közül — szüleik a szemétgödör köz,- vetlen közelében laktak — négy gyengeelméjű. A kora­szülések száma 29,4%-ra szö­kött a környéken, ami az amerikai átlag kétszerese. A Love Canal-i családok immár teljes bizonyossággal tudják: hogy bűnös mulasz­tások áldozatai. Harminc év­vel ezelőtt a vegyi cégnek és a város bürokratáinak tud­niuk kellett volna, mi tör­tént. Még a rendellenességek hírére sem mozdultak. Lépé­sük és intézkedésük abból állt, hogy a méreg fészke köré kerítést húzattak fel, amelyre azt íratták, hogy „Belépni tilos!” „Veszélyes terület”. A Niagara Falls Gazette nevű helyi újság méréseket végeztetett, majd hatóságok szakértőivel megállapították, a méregleltár: 82 különféle mérgező anyag. Egy boszor­kánykonyha raktárában sem lehet több. Az anyagok közül tizenegyet már régóta rák­keltőnek tartanak. Olyan méregkoncentrációkat is ta­láltak, amelyek a tűrési ha­tár 250, sőt 5000-szeresét is meghaladták. A tartományi székhelyen és Washingtonban is foglal­koztak a Love Canal-i káro­sultak ügyével. Két utcát katasztrófa sújtotta terület­té nyilvánítottak; a terhes nőknek és hét éven aluli gyermekeknek azt ajánlot­ták, hagyják el a veszélyes körzetet. Az iskolát egyelő­re bezárták. Negyven család kénytelen volt elhagyni otthonát. Szál­lodákban, rokonoknál és a légierő néhány barakkjában találtak ideiglenes szállást. Az üres házak kertjeiben mindenütt matracok, ágyne­műk és szőnyegek tornyo­sulnak. A fertőzött tárgyakat senki sem meri magával vinni. „A méregtől való fé­lelem üldöz bennünket” — mondotta a huszonnyolc éves B. Cerrillo asszony, aki most már pontosan tudja, miért nem maradt életben kétszer is a gyermeke Válasz egyelőre nincs. A washingtoni kormány négy­millió dollárt helyezett kilá­tásba a Love Canal környé­kének méregtelenítésére és a károsúltak megsegítésére. A Niagara Falls-i eset nemcsak a szép vízesés kö­zelében okozott riadalmat, hanem más amerikai ipari körzetekben is. Versenyfelhívás \ A KISZ Heves megyei Bizottsága, a Polgári Védelem Heves megyei Parancsnoksága, a Magyar Honvédelmi Szövetség Heves megyei Szervezete, a Vöröskereszt Heves megvet Szervezete együttműködésében az ..ÎFJÛ GARDA” polgári védelmi megyei versenyét 1978. november 28-án 10.00 órától rendezi meg a felsótárkányj Hámán Kató KISZ- vezetőképző táborban. VERSENYPROGRAM : Elméleti feladatok: n — IG. általános ismeretek, — Ifjúságpolitikai. — Polgári védelmi általános, — ön- és kölcsönös segélynyújtási kérdések. Gyakorlati feladatok: — Egyéni védőeszközök használata, — Sérülések felismerése, segélynyújtásban való részesítése.' A versenyre járásonként, városonként 8—8 fős csapatot kell indítani. A versenyen részt vevőknek ió versenyzést kívánunk1 A- verseny -eredményei jdvő havi szamunkban közölj *

Next

/
Thumbnails
Contents