Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága holnap kibővített ünnepi ülést tart a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 272. szám ÁRA: 80 FILLËB 1978. november 18., szombat Fogadás a Parlamentben Nemzetközi sej f óértekezlet a Crfffon Szállóban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társaságában pénteken hazaérkezett Franciaországból, ahol Valéry Giscard d’Estaingnek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Kádár János kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Pénteken délelőtt újabb négyszemközti megbeszéléssel folytatódtak a Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Kádár János, az MSZMP. KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja között szerdán megkezdődött tárgyalások. A találkozó színhelye ezúttal a francia államfő rezidenciája, az Ely- Sée-palota volt. A tárgyalás ezután a ma- jgyar és a francia plenáris Ülésen folytatódott. Az eszmecsere befejeztével Giscard d’Estaing és Kádár ijános aláírta a háromnapos francia—magyar csúcstalálkozó eredményeit rögzítő magyar—francia nyilatkozatot. Kádár János pénteken délben a párizsi Crillon Szálló nagytermében sajtóértekezleten találkozott francia és magyar újságírókkal, a Párizsba akkreditált külföldi tudósítókkal, rádió- és tv-ri- porterekkel. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosz- jtályának vezetője nyitotta meg, majd átadta a szót a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János bevehető nyilatkozata után válaszolt az-újságírók kérdéseireÖrülök, hogy találkozhatott! a francia és a nemzetkö- ei sajtó, a rádió és a televízió tisztelt képviselőivel Köszöntőm önöket, köszönöm (érdeklődésüket. Mint tudják, a Francia Köztársaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására érkeztem a francia fővárossá. azzal a szándékkal, hogy .a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről eszmecserét folytassunk. örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, kölcsönös megélégedé- sünkre kapcsolataink tartalma gazdagodott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaországnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolatainkban. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkörben tárgyaltunk minderről, s a nemzetközi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természetes, mivel mindkét ország elkötelezte magát á békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktívan vegyük ki részünket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséből és munkálataiból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Helsinkiben a záróokmányt, amelynek maradéktalan végrehajtásáért sík- raszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témákra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket folytattam a Francia Köztársaság elnökével, a francia kormány és politikai élet kimagasló személyiségeivel. Tárgyalásaink befejezéseként Giscard d’Estaing köztársaság gi elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyar— icanei»:. ikapfjäftlatok további fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat is rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővülnek, s ez jól szolgálja népeink érdekeit, segíti a békés egymás mellett élés, az enyhülés ügyét.’’ A Népszabadság tudósítója azt kérdezte, Kádár elvtárs hogyan értékeli mostani látogatását, miként illeszkedik ez a magyar— francia kapcsolatok alakulásának történetébe? Válasz: A nemzetközi szó- használatban már jó ideje polgárjogot kapott a „csúcs-, találkozó” kifejezés, úgy látszik, ezt el kell fogadnunk. A meghívás kézhez vételekor is úgy értékeltük, hogyha ez a találkozás létrejön, az első csúcstalálkozó lesz a magyar ■—francia kapcsolatok történetében. Tárgyalásaink eredményeként megemlíthetem : megbeszéléseink, véleményem szerint, alkalmasak arra, hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak. Ügy gondoljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoztunk —, hogy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konkrét teendők kijelölése valóban lendületet adhat — s bízom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatoknak, Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hétköznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erőfeszítéseket tegyen. A találkozót és megbeszéléseinket más vonatkozásban úgy értékelem, hogy népeink érdekeinek szolgálatán túlmenően azt példázzák: különböző szövetségi rendszerekhez tartozó európai országok is képesek aktívan dolgozni a kétoldalú kapcsolatok javításáért és egyidejűleg szolgálatot tenni a nemzetközi politika központi kérdéseinek az enyhülés, a fegyverzetek csökkentése megoldásáért,'az európai népek, a világ népei kapcsolatainak javára. Az Antenne II. (a francia televízió második csatornája) riportere azt kérdezte, hogyan értékeli találkozását Georges Marchais-val, s mi a véleménye az „euro- kommunizmusról”?. Válasz: Csütörtökön találkoztam Marchais elvtárssal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitterrand úrral, a Francia Szocialista Párt első titkárával is. — Ami a két találkozó kifejezetten pártközi vonatkozásait illeti : a Francia Kommunista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, összeköt bennünket a kölcsönös szolidaritás elve. A Francia Szocialista Párttal és személy szerint Mitterrand első titkár úrral is már több éve normális kapcsolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak rendszerébe. Pártunk — ugyanis kommunista párt lévén — arra törekszik, hogy a közös érdekű, elsősorban az Európát érintő kérdésekben együttműködjék az arra L fcSsz kgnçtaHfila ja szociáldemokrata pártokkal is. Ezek közé tartozik a Francia Szocialista Párt. A csütörtöki találkozó tehát beilleszkedik azoknak a találkozóknak a sorozatába, amelyeket a jövőben is folytatni kívánunk. Ügy gondolom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a két francia párt kapcsolatainak kérdései egyszerűek és világosak. — Az „eurokommunizmus” meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogalom, amelyet a nyugat-európai kommunista pártokban sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valamiféle „eurokommunizmus” kibontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pártjainak életét. Szerintem ebben több a fantáziálás, mint a realitás. — Egy másik feltételezés lés nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik szó, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokommunizmus meggyökeresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hatalomból? Ezzel azonban mi nem foglalkozunk, ott foglalkozzanak vele, ahol időszerűsége van, — A kommunista pártok ma teljesen önállóan dolgoznak. Minden más feltételezés alaptalan. Minden párt maga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — elveinek megfelelően — azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugateurópai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. Ellenezzük a forradalom exportját, ugyanúgy, mint az ellenforradalom exportját is. Valljuk, hogy a kelet-európai szocialista országok kommunista pártjainak és a nyugat-európai fejlett tőkés országok kommunista pártjainak vannak közös feladataik. Mindezt a legutóbbi berlini találkozó alkalmával meg is fogalmaztuk. — Közös feladatunk az együttműködés az emberiség legfőbb és alapvető kérdésében: az enyhülés folytatásában, a béke megőrzésében, a társadalmi haladás, a népek barátságának előmozdítása területén és sok egyéb téren is. — Ez a politika vezet bennünket, ez a gyakorlatunk a nyugat-európai kommunista pártokhoz, köztük a Francia Kommunita Párthoz fűződő kapcsolatainkat illetően is. — Nekünk az a véleményünk, hogy az eurokommunizmus, mint olyan, fikció. Ahogy régen az iskolában tanultuk, azt valljuk, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Uraiig terjed, s mi magunk is európaiak vagyunk. A Magyar Rádió és Televízió tudósítója a nemzetközi enyhülés folyamatában tapasztalható megtorpanások kapcsán azt kérdezte, hogyan ítéli meg a nemzetközi ynyhiilrs Válasz: — Ez a kérdésikor a helsinki megállapodásokhoz kapcsolódik. A helsinki megállapodások végrehajtásának kézzelfogható eredményei vannak. Akik fi'gyelemrriél kísérik a politikai eseményeket, tapasztalhatják például a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységét illetően is, hogy a helsinki megállapodások végrehajtása határozottan előmozdította és megkönnyítette a kétoldalú kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a nyugateurópai országok között. — Giscard d’Estaing úrral a Francia Köztársaság elnökével először Helsinkiben a Finlandia-palotában találkoztunk, ahol ugyanazt az okmányt írtuk alá Ma_ ; gyarország, illetve Francia- ország képviseletében. íme, most itt, Párizsban találkoztunk másodízben,.. és a. iár- \ gyalásokon meghívtuk, s megfelelő alkalommal üdvözölni is fogjuk a Francia Köztársaság elnökét Magyarországon. Ez is Helsinki szellemének egyik konkrét megnyilvánulása. — Engem nem lep . meg különösebben, hogy az enyhülés folyamata az utóbbi időben némileg lefékeződött és nehézségek mutatkoznak. Minden nagy ügynek vannak előmozdítód és ellenzői. — Mély meggyőződésem, hogy az enyhülés irányzata minden akadályt leküzd és (Folytatás a 2. oldalon) Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta az olasz parla« menti küldöttséget. A képen: Apró Antal a delegáció vezetőjét, Carlo Russót üdvözli. (MTI fotó — Németh Ferenc felv. —Népújság telefotó — KS) Borisz Pasztuhov sajlókonfsrenciáfa Milyen részt vállal a szovjet ifjúságba 38 milliónyi tagot számláló Komszomol a szovjet nép előtt álló feladatokból, milyen eredményeket értek el a Komszomol-épitkezéseken, a tömegsportban? — ezekre, s egy sor más kérdésre válaszolt Borisz Pasztuhov, aki a Komszomol delegációjának élén pénteken találkozott az újságírókkal. Virág Károly látogatása Gyöngyösön Tegnap ' Gyöngyösre- láto- gatott Virág Károly, a megyei párt-vb tagja, a megyei Harminchét lakást adtak át Felszabadulási évforduló Füzesabonyban Füzesabony nagyközség felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepi megemlékezésre kerülj sor a járási-nagyközségi művelődési központ színháztermében, ahol dr. Bárdosné Dombos Mária, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára mondott beszédet.. Ezt követően a füzesabonyi- 1-es és 2-es számú általános iskola úttörőcsapata adott nagy sikerű ünnepi műsort. Az ünnepségen meghívott vendégként részt vettek a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik közeli szovjet katonai alakulat képviselői is. A megemlékezést megelőzően sor került az OTP saját be- ruházásos társasházépítési akció keretén belül elkészült 37 munkáslakás ünnepélyes átadására az Egyetértés úton. A IS millió forint költséggel épített lakótömb falán emléktáblát helyeztek el a KMP megalakulásának 60.’ és a nagyközség felszahadnlásánait 21. cvfor dúlnia, alkalmából. IFotáí Szahn Sándor) sesefe pártbizottság titkára, . Ambrus Józsefnek, a megyei párt- bizottság politikai munkatársának kíséretében. A vendégeket Kónya Lajos, a gyöngyösi városi -pártbizottság első titkára, Szabó László. a pártbizottság titkára és Keresztesi Lajos, a városi tanács elnökhelyettese fogadta a városi pártbizottság épületében. Itt tájékoztatást hallottak a város gazdasági és politikai életéről, kiemelten is az ifjúsági parlamentek eddig lezajlott eseményeinek legfőbb vonásairól. A délelőtt folyamán felkeresték a Vak Bottyán Szak- középiskolát, ahol arról tájékozódtak, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki az iskola és a város nagyobb ipari üzemei között. Ezt követően a mezőgazdasági főiskolát keresték fel, ahol dr. Szemes Lajos igazgató és dr. Drá_ viczki Imre, a pártalapszer- vezet titkára fogadta a megyei párt-vb tagját és kíséretét. A tájékoztató itt a főiskola oktatási eredményeiről szólt, de felmerültek olyan kérdések is, amelyek az üzemszervező oktatásra vonatkoztak. Délután a gyöngyösoroszi Február 24. Tsz műanyagfeldolgozó üzemét keresték fel, de tájékozódtak arról is, hogy az idei gazdasági év milyen eredményeket hoz. A tsz elnöke Nádasi Kálmán elmondta, hogy a szőlő a tervezett mennyiséget nem adta meg, ennek ellenére a tsz-tagok jövedelme el fogja érni azt a szintet, amit az év elején meghatároztak. A megyei párt-vb tagja és kísérete a délutáni órákban a MEZŐGÉP gyöngyösi üzemét kereste fel, ahol Lukács Benedek igazgató beszélt arról, hogy az üzem milyen szerepet tölt be a különböző gépjárművek motoriainak felújításában. A gyöngyösi látogatás a késő délutáni, urakban ért Kádár János hazaérkezett Franciaországból
