Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
Àz Interkozmosz program és készítettek el, majd 10 műholdba szerelték be az intézet munkatársai. A műszereket a Nap röntgensugárzásának, az optikai szféra sugárzásának és a mikrome- teoritok sebességének és energiájának mérésére használták. Az intézetben tele- metrikus adók is készülnek, amelyek a Földre továbbítják az Interkozmosz-műhol- dak tudományos adatait. 1975-ben Prágában szovjet —magyar—csehszlovák egyezményt Írtak alá egy „Anosz-ellipsz” nevű új mesterséges hold berendezéseinek és programjának az előkészítéséről. Az Interkoz- mosz-családba tartozó mesterséges hold főleg a Napból és a csillagokból származó kozmikus sugárzásokat vizsgálja. A részt vevő országok szakemberei nemrég Budapesten találkoztak, ahol értékelték az eddigi eredményeket. és megbeszélték a jövő feladatait. Ma főidet ér a rekorder űrpáros Kovatjonok es Ivascseoko MOSZKVA Ma, csütörtökön földet ér Vlagyimir Koval ionok és Alekszandr tvancsenkov űrhajós, miután befejezte munkáját a Szaliut 6. orbitátis tudományos űrállomáson — jelenti a TASZSZ tudósftóia a repülésirányító központból. A tudósító jelentése szerint az űrhajósok szerdán befejezték a Szaljut 6. rendiszereinek és berendezéseinek konzerválását, és az űrállomást átállították az automata repülési rendszerre. A földre visszahozandó berendezéseket és dokumentumokat elhelyezték a Szoiuz 31. űrhajó leszálló kabiniában és elvégezték az űrhajó fedélzeti rendszereinek végső ellenőrzését. A legénység a ..bibic” nevű különleges űröltözék segítségével a földi viszonyokhoz való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges gyakorlatokat és edzéseket végzett. Kovaljonok és Tvanesen- kov rádión jelentette hogv iól érzi magát. A földre való visszatérés előkészületei a programmal teljes összhangban folytak. Űj szkafander Készülődnek a visszatérésre a Szaljut 6. űrállomás űrhajósai: Kovaljonok és Ivancsenkov. A világrekorder űrhajósokról, munkájuk eredményeiről a következő hetekben bizonyára sokat hall majd a világ: ebből az alkalomból készült mai összeállításunk is, amelynek témája az űrhajózás. Kilenc szocialista ország képviselői 1967-ben fogadták el az Interkozmosz programot. Ez a nemzetközi együttműködési megállapodás lehetőséget ad a kisebb országok tudósainak, hogy tudományos-technikai felkészültségüknek megfelelő feladatokat vállalhassanak a világűrben. Hazánk is kiveszd részét ebben* a tevékenységben. A kozmikus fizikában például a magyar szakemberek több érdekes kísérletet készítettek elő és hajtottak végre a kozmikus sugárzás úgynevezett kemény összetevőinek a kutatásában. Az első munkálatokat a Vertikál 1. és a Ver- tikál 2. geofizikai rakétákkal végezték el. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének tudósai a Szovjet Tudományos Akadémia Ver- nadszkijról elnevezett Geokémiai és Analitikai Intézetének munkatársaival, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének munkatársaival közösen tanulmányozták a mikrometeorit-részecs- kék térbeli sűrűségét és kémiai összetételét. A prágai A. S. Popov Telekommunikációs Kutatóintézetben a szocialista országok közös űrkutatási programja keretében eddig 18 berendezést fejlesztettek ki A technika történetéhői ) A LEGRÉGIBB TÉRKÉP — FELJEGYZÉS AZ ELSŐ NAP. ËS HOLDFOGYATKOZÁSRÓL -MIÓTA ISMERJÜK A MÉZET? - AZ EPHEZOSZI ARTEMIS-TEMPLOM A világ legrégibb térképe egy olyan agyagtáblácska, amelyen az adófizetésre kötelezett területeket tüntették fel. Ez i. e. 2200 tájáról származik és ezt a térképet Isztambul múzeumában őrzik. A legrégibb, papírosra rótt térkép viszont egy ma már ismeretlen helyen levő egyiptomi aranybányáról készült 1. e. 1320-ban. A Nap és a Hold változásait az emberek ősidők óta figyelték és ezeket ,.isteni" jelnek vélték. Az első hold- fogyatkozást i. e. 3379-ben, február l-ére jegyezték fel a közép-amerikai mayák, míg az első napfogyatkozásról i. e. 763-ban a babilóniaiak adtak hírt. ★ Az egyik Valencia melletti barlangban a 16. időszámításunk előtti században keletkezett festményen egy fa látható, amelyhez létrát támasztottak és ezen egy mé- hektől körülrajzott férfi áll, kezében kosárral. ★ Egy görög költő, Antipat- ros, i. e. 150—120 körül tesz említést az ókori világ 7 csodájáról. Ezek közül a sorozatunkban már említett egyiptomi piramisokat és Szemirámisz függőkertjeit most az ephezoszi Artemis- templam néven emlegetett csoda követi. Ez nem maradt fenn az utókorra, Pli- nius azonban leírja, hogy 127 szobor díszítette a 73x141 méter alapterületű hatalmas * építményt. I. e. 356-ban llerosztratosz, az őrült ephe- zoszi felgyújtotta, hogy ezzel nevét a történelem megörökítse. A régi tervek alapján Dinakrotész a szentélyt újra felépítette, de azt i. e. 262-ben a gótok megsemmisítették. A múlt század végén J. T. Wood angol kutató a mai Izmir közelében megtalálta a templom alapjait és ezek bizonyították, hogy a vadászat istennőjének emelt templom valóban csodálatos lehetett,. Ilyen lehetett az ephezoszi Arlcmis-tcmplom Kováts Andor Fényképek a világűrbe! Húsz évvel ezelőtt csak a képzeletben élt Földünknek az űrből való szemlélése, rövid idő alatt azonban valósággá vált A kozmoszból először rakétákkal fellőtt fényképezőgépek, majd mesterséges égitestekre szerelt fényképezőgépek készítettek felvételeket. A Földről a világűrből készült fényképek száma ma már sok milliót tesz ki. Mire használhatók e fényképek? A meteorológia nagyon jól hasznosítja a viágűrből készült fényképeket; eddig már sok ezer hurrikánt, tájfunt fedeztek fel e fényképek segítségével. A meteorológiában az űrfelvételek további hasznosításának egyelőre az az akadálya, hogy nincs még meg az űrhajók magasságából látható felhőformák magyarázó jegy zeke, illetve ábrakönyve. Az alkalmazás másik fontos területe a geodézia és a kartográfia. A geodézia óriási fejlődésen ment át a kozmikus geodézia segítségével, sikerült például eddig sohasem remélt pontossággal meghatározni Földünk alakját. A kartográfia ugyanakkor még kevéssé használta ki a mesterséges holdak által nyújtott lehetőségeket. Az űrfényképezésnek még sokat kell fejlődnie ahhoz. hogy felhasználható lehessen egy- egy kisebb terület földrajzi tárgyainak a rögzítéséhez. Annál nagyobb és gyorsabb siker várható e felvételektől a geológia területén. A mesterséges holdak által készített felvételek kitűnő áttekintést nyújtanak a földfelszín nagy formáiról, nagy területek geológiai alakulatairól és lenn a Földön meg nem állanítható összefüggéseiről Jól hasznosíthatók az űrfényképek Földünk természeti kincseinek, kőolajlelőhelyeinek. érclelőhelyeinek a kutatásában is. Ezekhez természetesen jó támpontot adnak azok az ismeretek, amelyeket az adott területről a hagyományos módszerekkel a tudomány összegyűjtött. A kozmikus fényképek révén pontosan megállapíthatók az áradások vagy másfajta természeti katasztrófák területei. A mesterséges holdak segítségével készült színes fényképfelvételeken jól meg lehet majd különböztetni a különféle talaifnj- tákat és a talajfélék nedvességtartalmát. Számos fényképen jól érzékelhetők a szikesedé* folyamatai. Sok kísérlet történt az erdőterületeknek a felmérésére és az erdei fakészlet becslésére. E kísérletek meglepően jó eredményekkel jártak. A fényképek nagv segítséget nyújtanak az óceánoknak olyan halászatra alkalmas területeinek a felkutatására, ^melyek jelenleg még ismeretlenek. A Szaljut—6 kísérletben az űrkutatás történetében először a korábbi hajlékony űrruha helyett félmerev űrruhát alkalmaztak, amelyet a Szojuz—26 mérnöke, Grecs- ko még tavaly decemberben kipróbált. Egy teljes fordulat idején — másfél óráig — az űrállomáson kívül tartózkodott, közben ellenőrizte az űrállomás külső állapotát. Az új űrruha jól vizsgázott; egyszerű a kezelése, kényelmesebb, biztonságosabb és mégis könnyebb benne a mozgás. A ruha szerkezetét tekintve az egykori lovagi páncélhoz hasonlít. A testet borító rész a nyakkal t együtt — a korábbi szkafanderektől eltérően — teljesen kemény, szinte mellvért- szerű. Csak a karok és a nadrágszárak hajlékonyak. Az űj szkafander több szempontból előnyösebb a teljesen hajlékonynál. Egyszerűbb és gyorsabb a fêlés levétele, és sokkal biztonságosabb a légzáróssága. A merev törzsrész miatt az űrruha külső részén hiányoznak azok a tömlők és csővezetékek, amelyek a ruha különféle részeit kötik össze a hátoldalon elhelyezett életfenntartó rendszer szerkezeteivel. Ennek előnye kézenfekvő: a vezetékek könnyen beleakadhatnak az űrobjektum külső alkatrészeibe. Egyszerűbbé vált az új ürruha gyártása is, hiszen az űj szerkezet, szükségtelenné teszi, hogy a szkafandert mindegyik űrhajós méretére külön készítsék. Kizárólag a kesztyűt kell az űrhajós számára pontosan elkészíteni, a közel hasonló termetű űrhajósok ugyanazt a méretű űr- ruhát viselhetik. Az űrruha legfontosabb tartozéka az életfenntartó rendszer, amely a belső tér levegő-összetételét, nyomását. hőmérsékletét, és pára- tartalmát tartja a kívánt, beállított értéken. Az űrruha több réteges ún. árnyékoló vákuum hőszigetelő anyaggal van borítva, amply megvédi az űrhajóst a hőmérséklet-változás hatásaitól. A hőmérséklet-szabályozó rendszer alapja a vízhűtésű kezeslábas. amelynek ritka szövésű anyagába vékony műanyag hűtőcsövek vannak beszőve: ezekben áramlik a hűtővíz. A hűtés mértékét maga az űrhajós szabályozza. Vladimir Remek csehszlovák űrrepülő Alekszej Gubar.iev segítségével „beöltözik” (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) RADIO KOSSUTH 8.27 Charity te édes! 9.00 Nagyvárosi madarak. 9.10 Régi híres énekesek műsorából. 9.44 Brummadzag. a zenebohóc. 10.05 Csiribi. 10.35 Szimfonikus zene 11.25 Színházépítés. 11.40 A boldog ember. 12.35 Hubav Miklós: A szív sebei. 12.45 Zenemúzeum. 14.33 Mindenki könyvtára. 15.10 Kórusművek magyar költők verseire. 15.27 Bach-fel vételek. 16.05 Nóták. 16.35 Operaáriák. 17.07 Űj lemezeinkből. 17.57 New York szépe. 18.15 Hol volt. hol nem volt. 18 30 Esti magazin. 19.15 Népzenei feldolgozások. 19.40 Liszt-hangverseny. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Világtörténelem dióhéjban 22.30 A kamarazene kedvelőinek. 23.20 Titkos házasság (operarészletek). PETŐFI 8.33 Indulók fúvószenekarra. 8.50 Slágermúzeum. 9.40 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke, 1 " 55 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Séta az állatkertben. 14.00 Kettőtől fél ötig. 16 35 Idősebbek hullámhosszán 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 „5+1”. Főszerepben a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. 22.03 Fáy András szerzeményeiből. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —N-V dolgok, női gondok. Kismamatalálkozók. Szerkeszti: Jakab Mária — A munkaidő: a munka ideje. Riporter: Imreh József — Sanzonok és hangszerszólók — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Az ózdi Hagymácskák együttes látszik — Hírek. lapelőzetes. V 8.35 Iskolatévé. 10.35 „Kör. kör, ki játszik?" 15.20 Iskolatévé (ism.). 16.30 Piros sárga, zöld. 16.50 Századunk. 18.10 Szépen, jól magyarul. 18.20 Falujárás 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Randevú a sötétben (francia bűnilnui film). 21 00 Indiai találka, zások. 22 00 Telcsnnrt. T,ah. darúgó kuvanan. összefoglaló a teannvi mérkőzések, rőt. 22.40 Tv-hiradó 3. ?. Mf'TSOR 18 35 Kisé-leti matematika 18.50 En français (francia nyelvtanfolyam). jo.o.s Orosz nyelv. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Ismeretlen magyar szerző: Constantinus és Vic'ortfj 'Az Epri Várszínház »lőné isa) 21 05 Tv-hiradó ? 21 25 Rubens és kora 'belna kénzőművé- szeti film). 21.50 Kaland az ágyban (angol tévéfilm). Mwsöb& 1978. november 2., csütörtök
