Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
A régi Erzsébet-híd a pesti oldalról, 1904-ben Áz Erzsébet-híd jubileuma Á nevezetes hidak — egyéniségek. Ami híres, budapesti Duna-hídjainkat illeti, Széchenyi Lánchídjának nemes patinája, a Szabadság- (valaha Ferenc József) hídnak értékes, régi mérnöki alkotásról valló szerkezete van, de az Erzsébet-híd magával ragadó... A régi is az volt — 75 éve, 1903 októberében adták át a forgalomnak — a rajzát sajátosan követő, de tökéletesen mai kinézetű utóda is az. Megtervezésére annak idején nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet két stuttgarti építész, Eisenlo-hr és Weige egynyílásos kábel- hídterv nyerte meg. Végül mégis láncszerkezetű hidat építettek, mert a hazai ipar csak arra vállalkozott. Cze- kelius Aurél, a neves mérnök, a Duna-hídosztály vezetője irányításával. Egyébként még számos Duna-, Tisza- és Maros-híd építése fűződik a nevéhez. A számításokat Kherndl Antal műegyetemi tanár, akadémikus végezte el, akinek a hídépítés terén végzett kiváló kutatási eredményeit és úttörő elméleti megállapításait egyebek között éppen az Erzsébet-híd igazolta. A híd architektúráját, pilléreit, kapuzatát Nagy Virgil, az ókori építészet professzora tervezte, nem véletlenül némiképp archaizáló, azaz régies- kedő módon, a kor divatja szerint. A híd vonalvezetése, hídfőinek kiépítése körül különben hosszú vita folyt: mi estmt áldozatául az építésnek7 a sűrűn beépített pesti Belvárosban? Végül is a páratlanul értékes, ódon Belvárosi templomot megőrizték, de egyebek között, a régi Városházát le kellett bontani. Máig is sajnálhatjuk. Az építés 1897-ben kezdődött és hat évig tartott. Felavatásakor a híd méltóan keltett feltűnést, hiszen egyetlen, 290 méter támaszközű nyílásával a világ akkor legnagyobb fesztávolságú közúti lánchídia volt és az is maradt vagy negyedszázadon át. Hidunk későbbi szomorú sorsa közismert 1945 januárjában a visszavonuló, a fővárost pusztulásba döntő fasiszták felrobbantották. Mint később kiderült, a híd szerkezete olyan kárt szenvedett, hogy újjáépítése is lehetetlenné vált. Helyére az éppen tíz esztendeje elhunyt, kimagasló képességű Sávoly Pál tervei szerint — csupán a régi pillérek felhasználásával — a réginél szélesebb kábelhíd épült. Az új hídon ugyanis a gyalogjárókat a pilonokon kívül helyezték el. Felavatásakor, 1964 novemberében, a pompás ívű fehér hidat megbámultuk és men- tea meftazenstttók. Nem cfioA híd ma — 6 autósávval da. Vonataiban kellemesen emlékeztet elődjére, szerkezetében, egész felépítésében mégis korunk szemet' gyönyörködtető alkotása, amelyre joggal vagyunk büszkék így aztán Erzsébet-hidunk ismét nem csupán a főváros sajátja, hanem Dunánk ékszere, az egész ország egyik legszebb építménye. Balog János Behozza-e a lemaradást...? indián nyár így hívjak kanadABAN és az Esésűit Államokban az őszi évszak idején gyakorta visszatérő utónyári kellemes időjárást, melyet hazánkban „vénasz- szonyok nyarának” neveznek, amely régi néphagyományból maradt ránk. De hasonló értelmű jelentést takar az őszi utónyárnak a német, az ukrán, orosz, valamint a jugoszláv elnevezése is. Az olasz és francia utónyárak elnevezései már az időszakra eső naptárjelzésük szerinti szentek nevéhez fűződnek, melyet ott Szent Márton nyarának neveznek. Az angoloknál Lukács nyara. maid Mindenszentek nyara elnevezés is megközelítően erre az időszakra eső szép napokra utal. A spanyolok Szánt János nyaracskája elnevezéssel illetik ez időszakot. Az indián nyár elnevezés fent említett hazájukban feltehetően korábbi népi eredetre vall. Az újabban hazánkban is szárnyra kelt dal adta meg az indítékot, hogy előtérbe került. Ez a régóta ismert és festői szépségekben gazdag őszi időszak a maga nemében az összes többi évszaktól különbözik éppen visszatérő kellemes tulajdonságaival. Ezért is volt mindig az ősz a költők és festők közkedvelt évszaka. Azzal, hogy az egyre hűvösödő, sokszor esős és az elmúlást idéző időjárásra hirtelen tér a meleg nyárias napsütés, még az emberekre is jó hatással van. Ez avisz- szatérő késő nyári időjárás rendszerint 5—8 napig tart, mely ennél még hosszabbra ás nyúlik. Ilyenkor sokszor a nyárnál is kellemesebb természeti jelenségeivel örvendeztet meg bennünket. Ez az útónyár visszatérése évjáratoktól függően nem mindig törvényszerű. Sokszor elmarad, vagy alig észrevehetően jelentkezik, de hazánkban a meteorológiai adatok szerint az évjáratok többségében visszatér. Ilyenkor hazánk a mediterrán éghajlat hatása alá kerül. A szél dél-délkeleti irányból fűi és a magas nyomású leszálló légáramlat válik uralkodóvá, aminek a derült égboltozat, a verőfényes napsütés és a száraz időjárás a következménye. Az idén az elmúlt évszakokban az esős tavaszt elég csapadékos nyár követte, mely a megkívánt átlag- hőmérséklettől nagyon elmaradt. és a napfényes órák száma is nagyon kevés volt. Ennek következménye, hogy a késői kelés miatt a faka- dást és a virágzást csaknem három-négy heti késés követte, a növényzet fejlődésében, ami a lassú érésben is megmutatkozott. Az ilyen kedvezőtlen időjáráskor is reménykedik az ember, hogy a természet később kiegyenlíti azt, és a mezőgazdaság behozza lemaradását. Így reménykedtünk az idei nyárban és őszben, mely melegével és napsugarával még minden késést be\ hozhatott volna. Ez azonban elmaradt! A napfényben gazdag, meleg ősz ugyanis a késői érésű gyümölcsök és szőlők fejlődésében mutatkozó hátrányt csökkenti, és a minőséget javítja. Több évtizedes megfigyeléseim és feljegyzéseim azt igazoltak hogy a szőlő késel fakadásaiból, virágzásából adódó lemaradást, a meleg, napsütésben gazdag augusztus és szeptember a termés- ériedésben behozzá. De még ekkor is mindent elronthat a szüret előtti hűvös, esős időjárás, amikor a gyors szüret és a szőlőfeldolgozás kényszerű követelmény! Az idei szeptember és október sem örvendezteti meg bennünket elég meleg és napfényben gazdag napokkal. Inkább több volt a hűvös, borús és napsütésben szegény nap, ami a termés minőségének javulását végleg eloszlatta. Volt ugyan szeptemberben és októberben egy-két napig tartó meleg, amikor a hőmérséklet a 24—26 fokot is elérte. Ez azonban már kevés volt! Ezek a napok nem emlékeztettek a nyárutó, a vénasszo. nyok nyara tartós, meleg verőfényes napjaira. AZ ŐSZI NYÁRUTÓ leggyakoribb előfordulási ideje — mint elöljáróban jeleztem —, általában szeptember vége és október eleje, de évjáratonként attól későbbi időre is kitolódhat, sőt ritkábban megismétlődik. Feltételezhető tehát, hogy ez a visszatérő nyár, a vénasszonyok nyara ha októberben a szüretelő munkásokat meg is örvendezteti, a szőlők must- minőségén már aligha javít. Dr. I’só Andor Emlékszem, amikor 1hatéves voltam, egyszer ezt mondtam a szomszéd kislánynak: — Fogadok, hogy öt centiméterre allhatok tőled — és te mégsem érinthetsz meg! — De igen! — Hát én a csukott ajtó mögött fogok állni! — feleltem, s olyan harsány kacagásban törtem ki, hogy a játékhoz összeszedett kavicsok mind kigurultak a zsebeimből. A kislány olyan pillantást vetett rám. mintha hirtelen varangyos béka bukkant volna föl előtte. — Mi ebben a nevetséges? Persze, hogy senki sem érint het meg, ha bezárod az ajtót, és mögé állsz. Sok év eltelt, de' sehogy sem tudtam rájönni, mi a nők humorérzékének a nyitja. Hiszen vagy nem akkor nevetnek, amikor kell. vagy nem azon. amin kell, vagy — ami a legrosszabb — egyáltalán nem nevetnek. Ismerek egy furcsa hölgyet, aki minden vicc után ezt szokta kérdezni; — No, és aztán mi volt? Egy másik nőismerősöm mindig elejétől végig nevetéssel kíséri a viccet, de azután hirtelen halálosan komoly képet vág és megkérdi, hol lakom jelenleg. Nyilván arról van szó. hogy a humor lényege nem maga a tréfa, hanem egy sereg képzettől, érzéstől meg képzettársítástól függ, amelyet mind c tréfa okoz. omt 'ÁJUL es a hum, or Az olyan személy, akinek fantáziáját főként 'a hálószobafüggöny, a tavaszi ruha meg a legújabb divatos énekes köti le — mindent kissé más megvilágításban lát, mint az, akinek a gondolatai a labdarúgás, a horgászás és a sör körül forognak. A nők szellemi tevékenységét a földhözragadt realizmus súlyos ballasztja terheli, s ez nem teszi lehetővé számukra. hogy túlságosan magasan lebegjenek. Ez az egyik oka annak, amiért nem képesek reagálni az olyan történetekre, ahol a tréfa ellentmondásba kerül a józan ésszel. Egy este, amikor hazaértem, már a küszöbről így szóltam a feleségemhez: — Dágám, hallgasd meg ezt a roppantul mulatságos történetet! Egy fiú minden este a vendéglőben ült és zellert akasztott az egyik fülére. Egyszer azonban a vendégek azt látták, hogy zöldhagyma csüng a füle mögött. Az egyik nem tudta visszafojtani q. kíváncsiságát és megkérdezte: „Ide hallgass, Mac, miért akasztottál hagymát a füledre?” Mire ő így felelt:-' „Mert ma nem kaptam zellert!” Az utolsó szavakat alig tudtam kiejteni — szinte vo- naglottam a nevetéstől. Feleségem pedig hűvösen tudakolta: — De hát miért nem kapott aznap zellert? Azután szórakozottan tette hozzá: — Jó, hogy figyelmeztettél: holnap eljön hozzánk Bili és Grace. Okvetlenül sajtot . kell vennünk! Másnap a viccet elmeséltem Bilinek és Grace-nek Bili természetesen, őszintén nevetett, Grace azonban udvariasan mosolygott és megjegyezte: — Megint drágább lett a hagyma — majd feleségemhez fordult: — Ha ilyen rohamosan emelkednek az élelmiszerárak, akkor hamarosan gazdagabb férjet kell keresnünk! A legutóbbi időben egyéb ként, úgy érzem, majdnem elsajátítottam azt a művészetet, hogyan kell felébreszteni a nők humorérzékét. Társaságban hallgatok, és a fér fiák kíséretében kiballagok a konyhába, hogy italt keverjek. A hôlçyek magukra maradnak, és saját dolgaikról társalognak Azután valamelyikük suttogásig halkítja hangját — és azonnal nevetésre fakadnak. Valamikor okvetlenül a végére járok, ugyan min nevetnek annyira! (Gellért György fordítása) MŰSOROK KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika. 9.00 Katedra. 9.30 Régi híres énekesek műsorából. 10.05 Zöngészde- 10.20 Életed a kezedben van. 10.50 A magyar népdal hete. 11.07 Michael Haydn: Szerenád. 11.40 A nagy kétszívű folyón. 12.35 Melódiakoktél. 14.13 Százszorszép színház 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Két szimfonikus költemény, 15-44 Magyarán szólva. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.38 Verbunkosok. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Tenoráriák. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Csajkovszkij: V. szimfónia, 20 05 Sport és gazdaság. 20-35 A magyar nép. dal hete. 21.05 i^dd tovább! 22.20 XX. századi kórusművek. 22.43 ■ Meditáció. 22.53 Rameau: Pygmalion (opera). 23.36 Nóták. PETŐFI 8.3^ Nóták. 9.20 Monológ 9.25 Derűre is derű. 10-00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Mágnás Miska. 12.33 Arcképek a jugoszláv irodalomból 12.50 Barokk muzsika. 13-28 (Barkácsolóknak. 13.33 Schumann négykezes zongoradarabok. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 A magyar népdal he_ te. 19.15 Véleményem szerint, 19-30 Csak fiataloknak! 20.36 Mindenki könyvtára. 21.09 Slágermúzeum. 22.00 Cigánydalok. 22.33 Tíz perc külpolitika. 22.43 Zenés játékokból. 23.36 Schubert: C-dúr vonósnégyes. SZOLNOK 17.00-től 18.30-igMISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Munkaerőhelyzet, munkaerő-átcsoportosítás az Özdi Kohászati Üzemekben. Riporter: lm- reh József — A jól végzett munka öröme — Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Ülésezett a B.-A.-Z. megyei képviselőcsoport — Csillagászati hét Egerben) — Tommy — Rockopera- részletek — Hírek — Lapelőzetes. TQ 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko- lotévé. 13.30 Iskolatévé (ism-). 16.40 Melyiket az ötezerből? 16.55 Postafiók 250. 17.Í0 Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Názáretben. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Pedureny gyermekei. -19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Donna Juanita hét kalandja (NDK tévéfilmsorozat). 21.35 Színházi album- 22.35 T.v-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Aranyborjú. 20.35 Zene a ..B” stúdióból. 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 141 perc A befejezetlen mondatból. 1978. október 10., kedd