Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

A régi Erzsébet-híd a pesti oldalról, 1904-ben Áz Erzsébet-híd jubileuma Á nevezetes hidak — egyé­niségek. Ami híres, budapes­ti Duna-hídjainkat illeti, Széchenyi Lánchídjának ne­mes patinája, a Szabadság- (valaha Ferenc József) híd­nak értékes, régi mér­nöki alkotásról valló szerkezete van, de az Erzsé­bet-híd magával ragadó... A régi is az volt — 75 éve, 1903 októberében adták át a forgalomnak — a rajzát sajátosan követő, de tökéle­tesen mai kinézetű utóda is az. Megtervezésére annak ide­jén nemzetközi tervpályáza­tot írtak ki, amelyet két stuttgarti építész, Eisenlo-hr és Weige egynyílásos kábel- hídterv nyerte meg. Végül mégis láncszerkezetű hidat építettek, mert a hazai ipar csak arra vállalkozott. Cze- kelius Aurél, a neves mér­nök, a Duna-hídosztály ve­zetője irányításával. Egyéb­ként még számos Duna-, Ti­sza- és Maros-híd építése fű­ződik a nevéhez. A számí­tásokat Kherndl Antal mű­egyetemi tanár, akadémikus végezte el, akinek a hídépí­tés terén végzett kiváló ku­tatási eredményeit és úttörő elméleti megállapításait egyebek között éppen az Er­zsébet-híd igazolta. A híd architektúráját, pilléreit, ka­puzatát Nagy Virgil, az óko­ri építészet professzora ter­vezte, nem véletlenül némi­képp archaizáló, azaz régies- kedő módon, a kor divatja szerint. A híd vonalvezetése, híd­főinek kiépítése körül kü­lönben hosszú vita folyt: mi estmt áldozatául az építésnek7 a sűrűn beépített pesti Bel­városban? Végül is a párat­lanul értékes, ódon Belvá­rosi templomot megőrizték, de egyebek között, a régi Városházát le kellett bonta­ni. Máig is sajnálhatjuk. Az építés 1897-ben kezdődött és hat évig tartott. Felavatása­kor a híd méltóan keltett feltűnést, hiszen egyetlen, 290 méter támaszközű nyílá­sával a világ akkor legna­gyobb fesztávolságú közúti lánchídia volt és az is ma­radt vagy negyedszázadon át. Hidunk későbbi szomorú sorsa közismert 1945 janu­árjában a visszavonuló, a fővárost pusztulásba döntő fasiszták felrobbantották. Mint később kiderült, a híd szerkezete olyan kárt szen­vedett, hogy újjáépítése is lehetetlenné vált. Helyére az éppen tíz esztendeje elhunyt, kimagasló képességű Sávoly Pál tervei szerint — csupán a régi pillérek felhasználá­sával — a réginél szélesebb kábelhíd épült. Az új hídon ugyanis a gyalogjárókat a pilonokon kívül helyezték el. Felavatásakor, 1964 novem­berében, a pompás ívű fehér hidat megbámultuk és men- tea meftazenstttók. Nem cfio­A híd ma — 6 autósávval da. Vonataiban kellemesen emlékeztet elődjére, szerke­zetében, egész felépítésében mégis korunk szemet' gyö­nyörködtető alkotása, amely­re joggal vagyunk büszkék így aztán Erzsébet-hidunk ismét nem csupán a főváros sajátja, hanem Dunánk ék­szere, az egész ország egyik legszebb építménye. Balog János Behozza-e a lemaradást...? indián nyár így hívjak kanadA­BAN és az Esésűit Álla­mokban az őszi évszak ide­jén gyakorta visszatérő utó­nyári kellemes időjárást, melyet hazánkban „vénasz- szonyok nyarának” nevez­nek, amely régi néphagyo­mányból maradt ránk. De hasonló értelmű jelentést ta­kar az őszi utónyárnak a német, az ukrán, orosz, va­lamint a jugoszláv elnevezé­se is. Az olasz és francia utónyárak elnevezései már az időszakra eső naptárjelzé­sük szerinti szentek nevé­hez fűződnek, melyet ott Szent Márton nyarának ne­veznek. Az angoloknál Lukács nya­ra. maid Mindenszentek nya­ra elnevezés is megközelítő­en erre az időszakra eső szép napokra utal. A spanyolok Szánt János nyaracskája el­nevezéssel illetik ez idősza­kot. Az indián nyár elneve­zés fent említett hazájukban feltehetően korábbi népi ere­detre vall. Az újabban ha­zánkban is szárnyra kelt dal adta meg az indítékot, hogy előtérbe került. Ez a régóta ismert és fes­tői szépségekben gazdag őszi időszak a maga nemében az összes többi évszaktól külön­bözik éppen visszatérő kel­lemes tulajdonságaival. Ezért is volt mindig az ősz a köl­tők és festők közkedvelt év­szaka. Azzal, hogy az egyre hűvösödő, sokszor esős és az elmúlást idéző időjárásra hirtelen tér a meleg nyárias napsütés, még az emberekre is jó hatással van. Ez avisz- szatérő késő nyári időjárás rendszerint 5—8 napig tart, mely ennél még hosszabbra ás nyúlik. Ilyenkor sokszor a nyárnál is kellemesebb természeti jelenségeivel ör­vendeztet meg bennünket. Ez az útónyár visszatérése évjáratoktól függően nem mindig törvényszerű. Sok­szor elmarad, vagy alig ész­revehetően jelentkezik, de hazánkban a meteorológiai adatok szerint az évjáratok többségében visszatér. Ilyen­kor hazánk a mediterrán ég­hajlat hatása alá kerül. A szél dél-délkeleti irányból fűi és a magas nyomású leszálló légáramlat válik uralkodóvá, aminek a derült égboltozat, a verőfényes napsütés és a száraz időjárás a következ­ménye. Az idén az elmúlt évszakokban az esős tavaszt elég csapadékos nyár követ­te, mely a megkívánt átlag- hőmérséklettől nagyon el­maradt. és a napfényes órák száma is nagyon kevés volt. Ennek következménye, hogy a késői kelés miatt a faka- dást és a virágzást csaknem három-négy heti késés kö­vette, a növényzet fejlődésé­ben, ami a lassú érésben is megmutatkozott. Az ilyen kedvezőtlen idő­járáskor is reménykedik az ember, hogy a természet ké­sőbb kiegyenlíti azt, és a mezőgazdaság behozza lema­radását. Így reménykedtünk az idei nyárban és őszben, mely melegével és napsuga­rával még minden késést be\ hozhatott volna. Ez azonban elmaradt! A napfényben gaz­dag, meleg ősz ugyanis a ké­sői érésű gyümölcsök és sző­lők fejlődésében mutatkozó hátrányt csökkenti, és a mi­nőséget javítja. Több évtizedes megfigyelé­seim és feljegyzéseim azt igazoltak hogy a szőlő késel fakadásaiból, virágzásából adódó lemaradást, a meleg, napsütésben gazdag augusz­tus és szeptember a termés- ériedésben behozzá. De még ekkor is mindent elronthat a szüret előtti hűvös, esős időjárás, amikor a gyors szü­ret és a szőlőfeldolgozás kényszerű követelmény! Az idei szeptember és ok­tóber sem örvendezteti meg bennünket elég meleg és napfényben gazdag napok­kal. Inkább több volt a hű­vös, borús és napsütésben szegény nap, ami a termés minőségének javulását vég­leg eloszlatta. Volt ugyan szeptemberben és október­ben egy-két napig tartó me­leg, amikor a hőmérséklet a 24—26 fokot is elérte. Ez azonban már kevés volt! Ezek a napok nem emlékez­tettek a nyárutó, a vénasszo. nyok nyara tartós, meleg ve­rőfényes napjaira. AZ ŐSZI NYÁRUTÓ leg­gyakoribb előfordulási ideje — mint elöljáróban jeleztem —, általában szeptember vé­ge és október eleje, de évjá­ratonként attól későbbi időre is kitolódhat, sőt ritkábban megismétlődik. Feltételezhe­tő tehát, hogy ez a visszaté­rő nyár, a vénasszonyok nyara ha októberben a szü­retelő munkásokat meg is örvendezteti, a szőlők must- minőségén már aligha ja­vít. Dr. I’só Andor Emlékszem, amikor 1hat­éves voltam, egyszer ezt mondtam a szomszéd kis­lánynak: — Fogadok, hogy öt centimé­terre allhatok tőled — és te mégsem érinthetsz meg! — De igen! — Hát én a csukott ajtó mögött fogok állni! — felel­tem, s olyan harsány kaca­gásban törtem ki, hogy a já­tékhoz összeszedett kavicsok mind kigurultak a zsebeim­ből. A kislány olyan pillantást vetett rám. mintha hirtelen varangyos béka bukkant vol­na föl előtte. — Mi ebben a nevetséges? Persze, hogy senki sem érint ­het meg, ha bezárod az ajtót, és mögé állsz. Sok év eltelt, de' sehogy sem tudtam rájönni, mi a nők humorérzékének a nyit­ja. Hiszen vagy nem akkor nevetnek, amikor kell. vagy nem azon. amin kell, vagy — ami a legrosszabb — egyálta­lán nem nevetnek. Ismerek egy furcsa hölgyet, aki min­den vicc után ezt szokta kér­dezni; — No, és aztán mi volt? Egy másik nőismerősöm mindig elejétől végig neve­téssel kíséri a viccet, de az­után hirtelen halálosan ko­moly képet vág és megkérdi, hol lakom jelenleg. Nyilván arról van szó. hogy a humor lényege nem maga a tréfa, hanem egy se­reg képzettől, érzéstől meg képzettársítástól függ, ame­lyet mind c tréfa okoz. omt 'ÁJUL es a hum, or Az olyan személy, akinek fantáziáját főként 'a hálószo­bafüggöny, a tavaszi ruha meg a legújabb divatos éne­kes köti le — mindent kissé más megvilágításban lát, mint az, akinek a gondolatai a labdarúgás, a horgászás és a sör körül forognak. A nők szellemi tevékenysé­gét a földhözragadt realiz­mus súlyos ballasztja terheli, s ez nem teszi lehetővé szá­mukra. hogy túlságosan ma­gasan lebegjenek. Ez az egyik oka annak, amiért nem ké­pesek reagálni az olyan tör­ténetekre, ahol a tréfa el­lentmondásba kerül a józan ésszel. Egy este, amikor ha­zaértem, már a küszöbről így szóltam a feleségemhez: — Dágám, hallgasd meg ezt a roppantul mulatságos történetet! Egy fiú minden este a vendéglőben ült és zellert akasztott az egyik fü­lére. Egyszer azonban a ven­dégek azt látták, hogy zöld­hagyma csüng a füle mö­gött. Az egyik nem tudta visszafojtani q. kíváncsiságát és megkérdezte: „Ide hall­gass, Mac, miért akasztottál hagymát a füledre?” Mire ő így felelt:-' „Mert ma nem kaptam zellert!” Az utolsó szavakat alig tudtam kiejteni — szinte vo- naglottam a nevetéstől. Feleségem pedig hűvösen tudakolta: — De hát miért nem ka­pott aznap zellert? Azután szórakozottan tette hozzá: — Jó, hogy figyelmeztettél: holnap eljön hozzánk Bili és Grace. Okvetlenül sajtot . kell vennünk! Másnap a viccet elmesél­tem Bilinek és Grace-nek Bili természetesen, őszintén nevetett, Grace azonban ud­variasan mosolygott és meg­jegyezte: — Megint drágább lett a hagyma — majd feleségem­hez fordult: — Ha ilyen ro­hamosan emelkednek az élel­miszerárak, akkor hamaro­san gazdagabb férjet kell ke­resnünk! A legutóbbi időben egyéb ként, úgy érzem, majdnem elsajátítottam azt a művésze­tet, hogyan kell felébreszte­ni a nők humorérzékét. Tár­saságban hallgatok, és a fér fiák kíséretében kiballagok a konyhába, hogy italt kever­jek. A hôlçyek magukra ma­radnak, és saját dolgaikról társalognak Azután valame­lyikük suttogásig halkítja hangját — és azonnal neve­tésre fakadnak. Valamikor okvetlenül a vé­gére járok, ugyan min ne­vetnek annyira! (Gellért György fordítása) MŰSOROK KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika. 9.00 Katedra. 9.30 Régi híres énekesek műsorából. 10.05 Zöngészde- 10.20 Életed a kezedben van. 10.50 A ma­gyar népdal hete. 11.07 Michael Haydn: Szerenád. 11.40 A nagy kétszívű fo­lyón. 12.35 Melódiakoktél. 14.13 Százszorszép színház 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Két szimfonikus költemény, 15-44 Magyarán szólva. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.38 Verbunkosok. 17.07 Fiata­lok stúdiója. 17.32 Tenor­áriák. 18.00 A Szabó csa­lád. 18.30 Esti magazin. 19.15 Csajkovszkij: V. szim­fónia, 20 05 Sport és gaz­daság. 20-35 A magyar nép. dal hete. 21.05 i^dd tovább! 22.20 XX. századi kórus­művek. 22.43 ■ Meditáció. 22.53 Rameau: Pygmalion (opera). 23.36 Nóták. PETŐFI 8.3^ Nóták. 9.20 Monológ 9.25 Derűre is derű. 10-00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Mág­nás Miska. 12.33 Arcképek a jugoszláv irodalomból 12.50 Barokk muzsika. 13-28 (Barkácsolóknak. 13.33 Schumann négykezes zon­goradarabok. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 A magyar népdal he_ te. 19.15 Véleményem sze­rint, 19-30 Csak fiatalok­nak! 20.36 Mindenki könyvtára. 21.09 Slágermú­zeum. 22.00 Cigánydalok. 22.33 Tíz perc külpolitika. 22.43 Zenés játékokból. 23.36 Schubert: C-dúr vo­nósnégyes. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig­MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Munkaerőhely­zet, munkaerő-átcsoporto­sítás az Özdi Kohászati Üzemekben. Riporter: lm- reh József — A jól végzett munka öröme — Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Ülésezett a B.-A.-Z. megyei képviselőcsoport — Csillagászati hét Egerben) — Tommy — Rockopera- részletek — Hírek — Lap­előzetes. TQ 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko- lotévé. 13.30 Iskolatévé (ism-). 16.40 Melyiket az ötezerből? 16.55 Postafiók 250. 17.Í0 Csontváry Koszt­ka Tivadar: Mária kútja Názáretben. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Pedureny gyermekei. -19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Donna Juanita hét kaland­ja (NDK tévéfilmsorozat). 21.35 Színházi album- 22.35 T.v-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Aranyborjú. 20.35 Ze­ne a ..B” stúdióból. 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 141 perc A befejezetlen mondatból. 1978. október 10., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents