Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

1 tudomány és a termelés kapcsolata

Cukorban gondolkodni- ill

Mindennapi munka — az

!} Nemcsak a termelés, hanem a tudomány fejlődésére is mindinkább jellemzővé válik az integráció napjainkban. A komplex munkára való törekvés következtében kerültek összevonásra tavaly, január 1-től a hazai cukoripar mezőgazdasági és ipari ! technológiai kutatásai is egy új, országos szervezetben.

1 Szolnokra települt az intézet központja, a szakma legjelentősebb — az utóbbi években kereken egymilliárd forintos költséggel korszerűsített — gyárába. Olyan körzet fókuszába, ahol úgyszólván már történelmi hagyományai vannak a növény- kultúrának, a répaterület háromnegyedén öntözéssel teremtettek biztonságot a • sikeres betakarításhoz, a 1 gazdaságok között olyan is van, amely ezer hektárról küldi a terményét feldolgozásra. S az sem véletlen, hogy dr. Hangyái Károly kandidátus, főigazgató — termelésirányítói posztról került a Cukoripari Kutató ! Intézet élére.

■ A főigazgató —, aki csak- , nem egy esztendeje vezeti az ' iparág intézetét — olvasó- 1 ink előtt aligha ismeretlen.

I Hiszen hosszú ideig dolgo. i zott Heves megyében gyári, majd vállalati főmérnökként. Mi több: tudományos fokozatát is „szűkebb hazánkban" betöltött gazdasági reszortjában szerezte.

A Mátravidéki Cukorgyárak egykori főmérnökével magunk is régi ismerősként I találkozunk a Tisza-parti 1 városban. S amikor elmondjuk jövetelünk okát, ez al- ; kálómmal is a tőle megszokott készséggel hajlik a beszélgetésre, intézetük, min- ? dennapi munkájuk bemuta- ) fására.

— Még a régi beosztásomban dolgoztam Hatvanban, amikor az említett átszervezés történt — kezdi —, őszinegyik laboratóriumban.

(Fotó: Szabó Sándor)

tén szólva eszembe sem jutott, hogy néhány hónap múlva éppen itt folytatom a szolgálatomat, de munkatársaimmal együtt csak helyeselni tudtam a törekvéseket. S megvallom: a cukorgyári szakemberek mindig is azon a véleményen voltak, hogy o cukortermelés nem a feldolgozó üzemben, hanem még jóval előbb, a répánál, pontosabban, a répamagnál, a fajtánál kezdődik. A mezőgazdászok, az állami gazdaságok, a tsz-ek dolgozói is régóta tudják, hogy munkájuk célja nem a répa. hanem a belőle kinyerhető cukor. A két terület között igen szoros és hatékony együttműködésre van szükség, s ez a kapcsolat csak úgy lehet valóban eredményes, ha az érdekeltek, az érintettek: cukorban gondolkodnak. Amire különösen 1979. után, a répa cukortartalom szerinti átvételének bevezetését követően lesz szükség. A kutatás integrációja: jól segíti ezt az ügyet! Ami pedig a konkrét tevékenységünket illeti: feladatunk a cukortermelés korszerűsítésével, növelésével ösz- szefüggő mindenféle vizsgálódás, a cukorrépa nemesítése, a répamag és a répa termesztésének fejlesztése, a répának termesztés, illetve tárolás alatti minőségét befolyásoló tényezők megfigyelése, számbavétele, elemzése. Cukoripari gépészeti, automatizálási és technológiai kutatásokat végzünk. S foglalkozunk az egyéb répafélék: a takarmányrépa, tarlórépa, murokrépa, cikória nemesítésével, sőt, a kutatómunkával kapcsolatos mezőgazdasági árutermeléssel is. Bemutatókat, ankétokat, tapasztalatcseréket rendezünk, szakértői közreműködést vállalunk.

—. Vállalati szervezetünkön belül, szolnoki közpon30 éves a barcsi Vörös Csillag

Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági ; és élelmezésügyi miniszter, i Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Varga Péter% i a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Böhm József a megyei tanács elnöke, továbbá a környékbeli közös gazdaságok képviselői.

Bogó László a somogyi termelőszövetkezetek szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak három évtizedes eredményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon, 1951-ben meghaladta a másfél millió forintot, s ma már 300 millió körüli, a barcsi Vörös Csillag a termelőszövetkezeti mozgalom egyik büszkesége,

Dr. Hangyái

Károly

főigazgató

Felépulnek-e a lakások?

Az építők szerint: igen..

tunk irányításával Sopron- horpácson répatermesztési, Budapesten ipari kutatóállomás, Martfűn öntözéses, Mezőhegyesen pedig tájjellegű kutatótelep osztozik a feladatokon... Sopronhor- pácsi kollégáink hozzáértő, hosszú és kitartó munkájának eredményeként sikerült elérni, hogy jelenleg az ország répatermő területének 70—80 százalékán már hazai nemesitésű növényt termesztenek, s ennek termésátlaga, cukortartalma eléri a legjobb külföldiét. Éppen most van egy újabb fajtaváltás: az

eddigi M—102 jelű helyett tavaly óta mind jobban tért hódít a Monopoli N—1 is. amelynek még nagyobb a cukortartalma! Martfűn, az országrész mezőgazdasági fejlesztésének sajátosságai alapján alakult ki öntözéses kísérleti telepünk, ahol parcelláinkon mesterségesen pótoljuk a hiányzó téli csapadékot. illetve hasonló úton biztosítjuk a vegetációs időszakban szükséges vízmennyiséget, hogy aztán szélesebb körben is hasznosítható tapasztalatokat szűrjünk le. Az alapvető munka, az öntözéses kultúrák termesztése, az agrotechnikai kutatás, a gépi vetéssel, a műtrágyázással, a növényvédelemmel kapcsolatos kutatás már megkezdődött, s érdekes répatárolási kísérleteket végzünk. Még az idén korszerű répavizsgáló laboratóriumot is kap a telep, jövőre pedig hűtőházat és növényházat létesítünk ugyanitt a kutatómunka gyorsítására, hogy egyidőben „két évszakot" is figyelhessünk. Mezőhegyesen, mint már említettem, tájjellegű, Budapesten pedig ipari technológiai kérdésekkel foglalkozunk.

, — Milyenek az intézet

kapcsolatai?

— Kapcsolataink meglel hetősen széles körűek. Említett répatárolási kísérleteink helyet kaptak a KGST programjában is. Figyelemmel kísérjük a Héki Állami Gazdaságban szovjet— magyar kormányközi megállapodás alapján folyó kutatásokat, s más témákban együttműködünk nyugati, osztrák, belga, dán, holland és NSZK-bcli kollégákkal. Éppen a dánokkal közösen sikerült tavaly két új répafajtát is bejelentenünk. A hazaiak közül a Budapesti Műszaki Egyetem élelmiszertechnológiai és biokémiai tanszékének, illetve a Kertészeti Egyetemnek a szakembereivel. tudományos tanácsunkban akadémikusokkal dolgoznak együtt intézetünk munkatársai. Ugyanekkor nem kevesebb, mint 40 hazai mintagazdasággal, s többi között a hatvani és selypi cukorgyárakkal foly- I tatunk kísérleteket. Selypen például a cukorfőzés, míg ■ Hatvanban a szűrés technológiájában születtek szép eredmények, közöttük olyan is, amelyből ma már szinte az egész iparág profitál.

) — Szolnokon — mint dr.

' Hangyái Károly főigazgató magyarázza, s mutatja kalauzolásunk közben — jelen, leg ideiglenes az intézet központjának elhelyezése, de a szépen átalakított, rendbe tett egykori cukorgyári kul- túrotthonban zavartalan körülményeket biztosít a mun. kához. Ám kijelölték már a helyét, sőt tervezését is elkezdték az új. minden tekintetben megfelelőbb korszerű épületnek. Az AGROBER miskolci kirendeltségének * rajzasztalain készül a jövő, miszerint a kutatók a szolnoki gyár tőszomszédságába költöznek. A tudomány olyan hajlékába, amely a város új büszkesége lesz — ._ megjelenésében is!

Gyóni Gyula

Az ötödik ötéves terv lakásépítkezés tekintetében jól alakult idáig. Az eddig eltelt esztendőkben sikerült meggyorsítani az állami lakások építését, a tervezettnél több otthonba költözhettek be új birtokosaik. Az eddigi számadatok azt bizonyítják, túlteljesül az öt évre elhatározott célkitűzés: 12 500 lakás

helyett legalább 13 ezer felépül.

Igaz, nem abban az arányban, ahogyan azt tervezték. A nagymértékű támogatások ellenére sem lendült fel úgy a magánerőből történő építkezés, mint ahogyan azt várni lehetett volna. Ennek egyik oka az is, hogy kevés a kellően előkészített terület, hosszadalmas a különböző engedélyek megszerzése; a lakásépítésnek ,,háttérként” szolgáló vízhálózat és közműfejlesztési program sem valósult meg terveinknek megfelelően. Ezt a lemaradást nehéz lesz behozni 1980-ig.

Építőipari vállalataink, s az egymással összekapcsolódott, megerősödött szövetkezetek korszerűbb, gyorsabb építési módokat alkalmazva tudták meggyorsítani a lakásépítkezést. Nőttek persze az árak is, de éppen a gyors befejezéssel lehet egyensúlyban tartani a költségeket, s az új módszerek előnye itt is érezhető. Ami viszont megmaradt gondnak az előző öt évről: a régi lakások karbantartására, felújítására még mindig nincs elég erő, megfelelő teljesítmény az erre irányított szövetkezetekben sem. Pedig az is nyilvánvaló. ha városainkban a lakás- felújításokkal nem sikerül a terv szerint haladni, az ösz- szegyűlt munka évről évre nehezebben végezhető el, sok pénz vész kárba.

Hogyan állunk az idei lakásépítési tervek teljesítésével? A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat idei feladata 505 lakás felépítése. Egerben, elsősorban a Csebokszári-lakótelepen, 341, Gyöngyösön 88, Hatvanban 16 lakás átadása a tervük. A vállalatot év közben a minisztérium többletfeladattal bízta meg: egy hete Budapesten is dolgoznak az állami építők, 128 lakás befejezését kell ott segíteniük. Ez

eddig, úgy tűnik, nem befog lyásolja lakásterveik teljesítését, a tempót sikerült meggyorsítani. Éppen a napokban adtak át 120 lakást a Csebokszári-lakótelepen, két hónappal a határidő előtt. A vállalat még átadás előtt lévő lakásainak nagy része OTP társasház.

A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál eredetileg 280 lakás szerepelt az idei feladatok közt, de ezt a számot év közben lényegesen megemelték. Év végéig 356 lakást adnak át. ebből 65 állami, 247 az OTP értékesíté- sű és 44 a lakásszövetkezetben, magánerőből épülő lakás. A vállalatnak Hatvanban jól előkészített terület áll rendelkezésére. Gyöngyösön szintén, s itt jó ütemben épülnek a bányászlakások is. Egerben a lajosvárosj lakótelepen megkésett az előkészítés. késve vonultak fel az építők, itt mutatkozik némi elmaradás a tervhez képest. Gyorsul a tempó a vállalat hevesi lakásépítkezésén és Füzesabonyban is.

A vállalat egyébként más módon is támogatni tudja a családi házak, társasházak építkezését. Egerben például nagy teljesítményű betonkeverő üzemükből kész betont vásárolhatnak az építkezők, s alvállalkozóként szakipari munkákban besegít a szövetkezeti lakásépítésekbe is. Műanyag ablakokat gyártó üzemükben a közelmúltban már a második műszakot is megszervezték, s már nemcsak saját felhasználásra készítenek műanyag ablakokat.

Együtt a szövetkezetek lakásépítésével és a családi házakkal, mintegy 2500 új otthon épül fel az idén a megyében. Az év második felében a városokban és nagyközségekben a területek előkészítése meggyorsult, de a jövő esztendőben is ebben kell több támogatást adni a magánépítkezés fellendítésére. S még egy példa: ige.; retesnek indult Sírok községben a munkáslakások építése a Mátravidéki Fémművek anyagi hozzájárulásával 16 lakást adtak át az idén, gyorsan szerveződne a többi is, ám az ígért központi támogatás bizonytalan. Ez is hozzátartozik az úgynevezett „területelőkészítés-;

hez”.: :

(hekelii

Szervezési forradalomra ösztönöz

Ezer szakember segítsége

A tudomány eredményei » mezőgazdasági termelésbe is egyre jobban behatolnak- Ezt bizonyítja az újabb növény- és állatfajták elterjedése, a nagy teljesítményű gépek alkalmazása, az évről évre tökéletesedő növényvédő sze. rek és a termést befolyásoló műtrágyák felhasználása. Ezek az új vívmányok érvényre jutnak megyénk élelmiszer-gazdaságában is, amit a javuló eredmények mutatnak.

Az agrárértelmiseg fóruma

Heves megyében különösen számottevő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hiszen a két fő ágazat az össztermelés 45 százalékát adia. Megyénk mezőgazdasá. gának fejlődéséhez a jövőben is hozzájárul az Agrár- tudományi Egyesület Heves megyei Szervezete, amely több mint ezer szakembert számlál soraiban. Az egyesület munkája az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. és ma hét szakosztályával a Gépipari Tudományos Egyesület mellett a megye értelmiségének legjelentősebb fóruma.

Az egyesület munkáját se- A fiiti elő az a .hosszú távra

szóló cselekvési programi melyet nemrég készítettek el és 1985-ig meghatározza a szakosztályok munkáját A kidolgozott program az MSZMP Központi Bizottságának, valamint a megyei pártbizottságnak a mezőgaz. daság fejlesztését szorgalmazó határozataira épül. A szervezet szakosztályai az ötödik ötéves terv hátralevő részében arra törekszenek, hogy az élelmiszer-termelésben kitűzött feladatok megoldásához segítséget nyújtsanak. Ennek érdekében a termőföldek ésszerű hasznosítására. a szövetkezetek és az állami gazdaságok közötti együttműködési kapcsolatok elmélyítésére ösztönöznek. Vizsgálják azokat az indokolatlan eltéréseket, amelyek a hasonló adottságok között, de mégis más eredményekkel gazdálkodó termelőszövetkezeteknél vannak. Ugyanakkor útmutatásokat adnak ezek megszüntetésére.

A hozamok további növelése

A megyei szervezet aktívan közreműködik a VI. ötéves terv mezőgazdaságfejlesztési célkitűzéseinek kidolgozásában is, Igyekszik

hozzájárulni, hogy a tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának mielőbbi elterjesztésével a szántóföldi és kertészeti növények hozamai tovább növekedjenek. Elősegítik a termelési rendszerek elterjesztését, főleg a kertészetben. és vizsgálják ezek hatását a gazdálkodásban.

A hevesi homokhát öntözésének megvalósításában a 80-as években hozzájárulnak az öntözés továbbfejlesztéséhez a megyében. A kertészeti szakosztály ösz- szegzi a konzervipari paradicsomtermelés eredményeit, és azokat a gazdaságok rendelkezésére bocsátja. Szorgalmazzák a Csányi Állami Gazdaság kedvező tapasztalainak elterjesztését a megye termelőszövetkezeteiben, amelyeket a gépi paradicsom-betakarításban szereztek.

Az egyesület hosszú távon gondot fordít a talajerő-gazdálkodás tudományos vizsgálatára és keresi azokat a módszereket, melyekkel az állattenyésztés. főleg a

szarvasmarha-tenyésztés eredményei fokozhatok. Ennek érdekében leginkább az ésszerű gyepgazdálkodást szorgalmazzák! Gondot fordítanak a kedvezőtlen termőhelyi sdoUsáfiú szövetkezetek gazdálkodásának javfJ fására is. az adottságoknak legjobban megfelelő termeié, si szerkezet kialakításával.

Szellemi tartalék

. Miután a hatodik ötéves tervben a korszerű termelési módszerek, a biológia, a kémia és a technika újabb eredményeinek az eddigieknél nagyobb arányú alkalmazása várható, ez szükségszerűen felveti, hogy a műszaki-technikai forradalmat még inkább nyomon kövesse a munkaszervezés forradalma is- E :ért a Heves megyei szervezet a tudomány újabb eredményeinek közreadása mellett még többet tesz az agrárszakemberek folyamatos továbbképzésért. Az új ismeretek nyomon követésit ugyanis senki nem nélkülözheti!

Az Agrártudományi Egveü sülét Heves megyei Szerve-; zete tehát cselekvési programja alapján a következő években is mozgósítja a megyében dolgozó agrárértei - miséget a megnövekadett feladatok megoldására. Mindez nagy szellemi tartalékot jelent Heves megye élelmiszer-gazdaságának továbbfej.' lesztéséhez a 80-as években,1

„ ___ Mcntusz Károly