Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

Az erdőtüzek ellen tüzek megakadályozására el- lentüzet gyújtanak. Külföldi tapasztalatok sze­rint fecskendőből, vízágyú­ból a tűz fészkére irányított vizsugár, a repülőgépről le­dobott vízbomba jó fegyver a tűz ellen, de a víz naev ré­sze nem tapad meg a fákon, hanem a talajra folyik anél­kül, hogy az oltásban szere­pe volna. Ezért kísérleteztek nagyobb tapadóképességű, úgynevezett képlékeny víz létrehozásával. Angliai kí­sérletek’során tengeri algák­ból kivont kocsonyás nátri- um-alginátot adtak a vízhez, amelynek tapadóképessége így jelentősen megnőtt. f Heves megye területének mintegy 22 százalékát borít­ja erdő — nagy tehát a tűz veszélyének kitett terület. Erre utal az is, hogy az el­múlt négy év során össze­sen 66 alkalommal hívták a tűzoltókat erdőtüzekhez a megyében, s a keletkezett kár eléri az ötmillió forintot. Mivel ezen a vidéken rend­kívül sok turista fordul meg. ez még tovább fokozza ezt a veszélyt: a statisztikák tanú­sága szerint legtöbbször a tűzrakás, eldobott cigaretta­végek és a felügyelet nélkül hagyott gyerekek játéka okozza a súlyos károkat. Á magas épületek tűzbiztonságáról „Pokoli” tornyok? I Uj anyag: a „könnyűvíz" ken — minthogy az infravö­rös filmek éppen a hősugarak­ra érzékenyek — a tűz góca élesen elválik a környezet­A tűzoltás napjainkban is legtöbbször még vízzel tör­ténik. A folyadékot azon­ban már a tűz elfojtását gyorsító, tökéletesítő kémiai szerekkel vegyítik. Jól bevált oz úgynevezett könnyüvíz. a szintetikus habképző. Hat- százalékos vizes oldata egy­aránt alkalmas szilárd anya­gok és kőolajipari termékek tüzének lokalizálására. Az oltás a habból kiváló, s az égő folyadék felületén szét­terjedő, gázt át nem eresztő filmréteggel történik. A film­réteg percekig lezárja a tűz­fészket, s akadályozza az úgynevezett visszagyulladást. A csaknem vízsürűségű hab­képző anyag, a könnyűvíz, a helyszíntől függően kilövell­hető beépített berendezések­kel és sugárcsövekkel. Leg­kedvezőbb a hatás, ha hab­ágyúval, porlasztva juttatják a habot a tűzre, elárasztva a felületet A tűzoltás technikusai vi­lágszerte egyre újabb oltópo­rokkal, oltógázokkal kísérle­teznek. Ezek sorába tartozik például a Monnex-por, amelynek igen jó az oltási hatásfoka és az elektromos vezetőképessége elenyésző (mintegy százezer voltig biz­tonságos). Haboltóval együt­tesen használható, s ilyenkor nitrogéngázzal lövellik rá az égő felületre. Nagyon jól bevált tűzoltó­szerként a holland kutatók által kikísérletezett BCF (bromo-kloro-difluro-me- lán). Bár ez a vegyület bró- mot, klórt és fluort, tehát ha­logénelemeket tartalmaz, az egészségre teljesen ártalmat­lan. Kézi, fél- és teljesen au­tomatikus tűzoltóberendezé- sekben alkalmazzák. A szakemberek szerint a jövő a távirányítású tűzoltó rakétáké. Nagy kiterjedése vagy intenzitása miatt nehe­zen megközelíthető tüzeknél használják majd (erdőtüzek, repülőtéri tüzek, olajtüzek stb.). A riasztás után autóval vagy — például a Szovjet­unióban, Kanadában — repü­lőgépről ejtőernyővel vp«v helikopterrel segítenek a tűz­oltók, és a terjedéssel ellen­kező irányból vagy oldalról közelítik meg a tüzet. A tűz­oltók első feladata a tűz el­szigetelése, lokalizálása. Az avartüzeket éghető anyagok­tól megtisztított földsávok- kal, talajfeltöltéssel, árkok­kal körül lehet határolni. A nagyobb koronatüzeket az összeérő koronaszint mp?ho"- tásával, vagyis a fák kivá­gásával és a tűz felé való döntésével igyekeznek megfé­kezni. A katasztrofális erdő­A korszerű technika nagyobb veszélyeket is rejt magá­ban, s ezeket csak állandóan korszerűsödő védekezési ' módokkal tudjuk elhárítani• Mai összeállításunk témája < a tűzvédelem, s útnak indítunk egy sorozatot a technika történetéről. A technika történetéből flz első szenzáció: a icerék A technika mai világát ismerjük, hiszen szemünk előtt zajlik: űrhajók száguldanak, az atomenergia a termelést szolgálja, hangnál sebesebb repülőgépek zúgnak az óceá­nok felett, s a technikához kapcsolódóan újabb tudomány­ágak születésének vagyunk tanúi. Érdemes pillantásokat vetni az útra is, ami ide vezetett• _ , Rovatunkban — újabb sorozatot indítunk útjára. A képek, illusztrációk java része San Francisco, Washington, London, Párizs, München, Moszkva, Tokió leghíresebb műszaki múzeumainak féltve őrzött ritkaságairól készült. í* Hol lelhető korunk óriási technikai fejlődésének kez­dete? Az ókorban a mai űr­rakétához hasonló forradal­mi fejlődést jelentette a kerék feltalálása. A zse­niális feltaláló neve, lakóhe­lye azonban örökre rejtve marad. Csak az ismert, hogy a ránk maradt legrégibb, fá­ból készült és képünkön áb­rázolt kocsikereket a mezo­potámiai Ur város romjai közötti ásatások során talál­ták meg. Ezt a rendkívül ér­dekes, ma kb. 6 000 éves, időszámításunk előtti 4. év­ezredből származó leletet a milánói Museo Nazionale della Science a Tecnica „Leonardo da Vinci” múze­umban őrzik. Kováts Andor A Pokoli torony című ka­tasztrófafilm — amelyet a közelmúltban megyénkben is bemutattak — egy felhő­karcoló valóban pokoli égé­sét mutatta be. Nálunk ugyan nincsenek ilyen ma­gas épületek, de mégis fel­merül a kérdés: hogyan ál­lunk magas lakóépületeink tűz biz tonságával ? Bizonyára emlékeznek még olvasóink az 1972. má­jus 18-án Budapesten a Cser­tő utcai tízemeletes, Larsen- Nielsen típusú dán házgyá­ri panelekből épített lakó­házban keletkezett tűzre. A tűz gyors terjedését elősegí­tette a folyosók linóleum borítású padlózata, s a mind­két oldalon végighúzódó éghető anyagból készült szekrények sora, amelyek mögött közművezetékek és szellőzőcsatornák voltak. Mi­vel a közművezetékek a szintek között nem voltak vízszintesen elválasztva, a hetedik emeleten keletkezett tűz igen rövid idő alatt át­terjedt a lakóház öt emele­tére. Az éjszakai tűz során kitört pánikban több ember lelte halálát és több millió forint anyagi kár keletke­zett. A lépcsőházon át 120, a négy gépezetes tolólétrán pedig 25 lakót mentettek ki a tűzoltók a biztos pusztu­lásból. E tragikus tűzeset tanul­ságait levonva, hatékony in­tézkedések születtek a kö­zépmagas és magas lakó­épületek megfelelő tűzvédel­mére. A tíz- vagy annál több emeletes lakóépületek, vala­mint az egyedi tervezésű kö­zépmagas és magas házak építése tűzvédelmi szem­pontból sok problémát vet fel, megoldásuk napjaink egyre sürgetőbb feladata. Elsősorban természetesen a menekülési lehetőségek biz­tosítása a lényeg és csak másodsorban következik a tűz terjedésének megakadá­lyozása, a vagyontárgyak mentése. Mi napjaink feladata a megelőzésben? Már a terve­zésnél meg kell teremteni a menekülés és a mentés le­hetőségeit azáltal, hogy a tűz hő- és mérgező hatásai­tól biztonságosan elválasztott útvonalat mindenütt kiala­kítsanak. A szervezetre ártalmas hő­hatás, illetve az égés során keletkező gázok jelentik a legnagyobb veszélyt, ezért elsősorban ezektől kell megóvni az épületből mene­külő személyeket. Az 1974-ben hatályba lé­pett szabvány már részlete­A tűz keletkezéséhez há­rom elengedhetetlen felté­telre van szükség: éghető anyagra, az égést tápláló oxigénre és a kellő gyulladá­si hőmérsékletre. Az erdőtűz- höz — az esetek nagy több­ségében — még egy feltétel ,,szükséges”, a gondatlanság. A statisztikák tanúsága sze­rint ugyanis az erdőtüzek alig egy-két százalékát okoz­za természeti csapás, például villámlás, legalábbis a mű. velés alatt álló úgynevezett kultúrerdökben. A szakemberek szerint ko­rai szakaszában minden er­dőtűz könnyen leküzdhető, ezért alapvetően fontos, hogy idejében észleljék és a tűzol­tók gyorsan a helyszínre jus­sanak. Újabban több, nagy kiterjedésű erdőkkel rendel­kező országban felderítő repü­lőgépek, Sőt', mesterséges hol­dak is segítenek a tüzek észlelésében. A magasból ké­szített infravörös felvétele­sen szabályozza a középma­gas és magas épületekre vo­natkozó tűzvédelmi előírá­sokat, Ezek közül néhány fontosabb előírás a követke­ző: az épületek körül tűzol­tási felvonulási területet kell kialakítani; az épület leg­alább 2.5 óra tűzállósági ha­tárértékű legyen: füstmentes lépcsőházat kell biztosítani: a közlekedési utakon éghető fal- és padlóburkolat nem alkalmazható; meg kell aka­dályozni, hogy a közmű- és födémburkolatok nem éghe­tő anyagúra való kicserélé­sét, — a födémen átmenő ve­zetékek melletti hézagok nem éghető anyaggal tö­mítését. Az utólagos tűzvédelmi munkák költségeit a közpon­ti állami költségvetés bizto­sítja. Heves megyében Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban középmagas. Gyöngyösön pedig magas épület is talál­szellőzővezetékek az egyes szintek közötti tűzátterje- dést lehetővé tegyék; bizto­sítani kell a tűzjelzés lehe­tőségét; a tűzoltáshoz szin­tenként fali tűzcsapot és száraz felszálló vezetéket kell létesíteni. Az 1975 előtt épült kö­zépmagas és magas lakóépü­leteknél beruházóra és tulaj­donosra való tekintet nélkül — a közelmúltban kiadott együttes miniszteri rendelet szerint a — következő utó­lagos tűzvédelmi munkálato­kat kellett folyamatosan el­végezni 1976. január 1-től: — lépcsőházi füstelvezetés biztosítását, — a menekülési útvonalon, lépcsőházban levő éghető anyagú szekrények. faL és ható. Az utóbbi három év­ben ezekben a lakóházakban tízszer keletkezett tűz, a kár összesen 120 000 forint. A legsúlyosabb tűz az idén márciusban történt — gáz­robbanás miatt — az Eger, Kodály Zoltán u. 4. sz. alat­ti 10 szintes lakóházban, en­nek következtében egy sze­mély halálos égési sérülést szenvedett. Általános tanulságként a tűzesetek közös jellemzői : az esetek túlnyomó többsé­gében a tűzjelzés késedel­mes volt, egyrészt a rossz telefonálási lehetőség miatt, másrészt azért, mert azonnal elkezdték az oltást. A tüzet minden esetben tűzvédelmi szabályok meg­sértése okozta. Soltész Tamás tűzoltó hadnagy, Eger Az első kerék A kerék egyik legrégibb mű­vészi ábrázolása a skandináv napisten szekerén. KOSSUTH 3.27 Kórusok. 9.00 Katedra. 9.30 Pablo Casals gordon­kázik. 10.05 Harsan a kürt­szó! 10.35 Táncoktatás Du­naújvárosban. 10.50 Rimsz- kij-Korszakov: Seherezá­dé, 11.38 Egv jenki Arthur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14 00 Min­denki könyvtára. 14.30 Eileen Farrell énekel. 15 10 Mezők, falvak éneke. 15 28 Ezeregy délután. 16.10 Haydn-művek. 17.07 A ma­gunk érdekében, a magunk védelmében. 17.31 Kamara­zene. 18.15 Kritikusok fó­ruma. 18.30 Esti magazin- 19.15 Nóták. 19.33 Kortár­sak közelről. 20.04 Verdi: A szicíliai vecsernye (opera). 23.17 Századunk zenéjéből. PETŐFI 8.05 Első szerelem. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Egy óra dzsessz- 9.33 Kalando­zás a Felső-Tisza táján. 10.00 A zene hullámhosz- szán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Az esztrádzenekar játszik. 12.33 Győri stúdiónk jelent­kezik. 12.55 Operaáriák. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14 00 Két. tőtől ötig. 17.00 Híres alma materek. 18.04 A negyedik ágy (rádiójáték). 18.33 Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Népi zene. 21.11 Jennifer és Tubur- kán. 21-50 Sanzonalbum. 22.33 Világtörténelem dió­héjban. 22.43 A Swingle együttes műsorából. 23.20 Népi zene. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —Női dolgok, női gondok. Fog­orvosnő. Riporter: Jakab Mária — Nemzedékváltás a termelőszövetkezetekben. Ónodvári Miklós jegyzete­— A miskolci Bartók Béla női kar énekel. Vezényel: Reményi János — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. (Borsod megyei szak- szervezeti napok. Közeled­nek a forradalmi mozga­lom nagy évfordulói — Év­adnyitó előadás az egri Gárdonyi Géza Színházban) — Spirituálék — Hírek, lapelőzetes. "/fi? * ­Td 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola- tévé. 15.00 Iskolatévé (ism..). 16.40 .,Kör, kör, ki játszik" 17.15 Telesport. 17-40 Szá­zadunk. 18.20 Szépen, jól magyarul. 18.30 Szüret. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Illetéktelenek (tévéfilm). 21.05 Csak ülök és mesélek (Vitray Tamás műsora). 22-10 Unokáink is látni fogják... 22.40 Tv­híradó 3. 2. MŰSOR 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Szí­nészmúzeum. 20.40 Tv-hi­radó 2. 21.05 Pacsirta (ma­gyar film). JUBuSÍ£BmjS& 197S. október 5.. csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents